Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-22 / 171. szám
Néhány gondolat a falusi lakosság művelődéséről MINT HÍRŰÉ- ADTUK, a legutóbbi megyei tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen, többi között, jelentés hangzott el a falusi lakosság művelődési lehetőségeinek helyzetéről hozott határozat időarányos végrehajtásáról. Természetesen a határozatban foglaltak a jövőt illetően is érvényesek, meghatározzák a megyéöen folyó ez irányú munkát. A szóban forgó jelentés ezúttal négy pontban foglalta ösz- sze a falusi lakosság művelődésének fejlesztése terén eddig elért ererdményeket, illetve szólott a létező nehézségekről, gondokróíl. Indokoltnak tűnik, hogy ennek alapján néhány gondolatot felvessünk a témával összefüggésben. Annál is inkább, mert távolról sem lehetünk elégedettek eddigi eredményeinkkel, számos tennivaló vár még megoldásra a munka hatékonyabb végzésével kapcsolatban. Igaz, a nyári időszak különösen falun „hagyományosan” a közművelődési tevékenység csendesebb ideje, azonban ez az idő a közművelődés munkásai számára sem lehet uborkaszezon. Egyébként Nógrád falvaiban is van példa ró, hogy nem is az. E példákat azonban gyarapítani lehetne. Figyelembe véve a megyei adottságokat, a megyei művelődésügye osztály az elmúlt időszakban főként a falusi intézmények alaptevékenységének ellátásához kívánta biztosítani a feltételeket, a helyi tanácsokkal együttműködve. Többek között a megyei, járási módszertani központok munkáját is úgy kívánták szervezni, hogy e segítség- nyújtást minél hatékonyabban végezzék. Jelzik ezt például a több helységben is megrendezett művelődési napok, a továbbképzések. vándorkiállítások. Persze, itt is akadtak — és akadnak — nehézségek, hiszen esetenként a módszertani központok személyi ellátottsága sem a legmegfelelőbb, s egyéb akadályai is felmerülnek időnként a hálózati és módszertani munkának. örvendetesnek tarthatiuk hogy megyénk falvaiban nagyobb rangja lett az utóbbi időben a művelődésnek, valamint azt is, hogy részoen a tanácsi tervezőmunka színvonala javulása következtében, egységes koncepciójú, jó művelődési tervek készültek. ÜGY TŰNIK AZONBAN, hogy mindinkább kevésnek kell tartanunk az úgynevezett elvi egyetértést. Még oly tartalmas művelődési terv is csak keveset ér, ha gyakorlati megvalósulása nem mindig biztosított. S itt hozzá ten nénik: a köz- művelődésben különösen magos megyénkben a képesítés nélküliek aránya. Több esetben felkészültségük is gyenge, Tájékoztató a Szovjet Irodalomból ' Mai drámaírók legújabb terméséből válogatott a Szovjet Irodalom augusztusban megjelenő száma. A drámaantológiának is nevezhető olvasmányban a tragédia, a komédia és a tragikomédia egyaránt megtalálható. A csaknem három évtizede publikáló író, Ignatyij Dvo- rtckij a szovjet drámaíróknak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, akiknek nevéhez a termelési témák művészi megfogalmazása fűződik. Művé, Az idegen, a Szovjetunió 70 színházának repertoárján szerepel. A címszereplő „kívülálló” Csecskov, hangsúlyozott fiatalságával a reform újító szándékának megtestesítője. Az erkölcsök komédiája két részben, négy képben, előjátékkal elevenedik meg Szer- gej Mihalkov Hab című szatirikus játékában. A doktoii címre áhítozó, lendületesen felfelé törekvő Pál Palics Lentíületyin, a varázsló, zseni anyagbeszerző Bübájov és a kellőképpen ostoba Affektálov — valamennyien leleményes gazfickók, a „jószolgálati lánc” tagjai, akik, amikor érdekük megkívánja, segítenek egymáson, de mások kárára. A darab szerzője írásában ezeket az embereket leplezi le. A nálunk is ismert Edvard Radzinszkij Beszélgetések Szókrátésszal című írása Athénban játszódik és örökérvényű problémákat feszeget. A színpadot színésznőként jó ismerő Álla Szokolova első drámája a Fárjátyes ábrándjai című tragikomédia. Az elakadt életekről — vagy ahogy Elbert János írja „elesett-esetlen csendesekről” — szól ez a kisemberek világába vezető, csehovi történet. A fiatalokkal, a felnövekvő nemzedék erkölcsi töprengésével, konfliktusaival ellentétben a negyven-ötven évesek életéből merít témát ezúttal az Irkutszki történet írója, Alekszej Arbuzov. A ketfelvonásos Esti fény című játék tíz képben vonultatja fel a félszeg, reménykedő, esendő és szeretetreméltó hőseit — Rab Zsuzsa fordításában. és éppen a művelődési otthonoknál tevékenykedik a képesítés nélküliek többsége. Nagyon magas az évi lemorzsolódás is, amelyben — egyében túl az élet- és munkakörülmények kedvezőtlen volta is szerepet játszik. További gond, hogy még megyei és járási intézmények is «akembergond dal küzdenek. A gondok egy része objektív, azaz összefügg a szakembencéozés néhány országos gondjával. Azonban szükség van arra is, hogy a helyi szervek az eddiginél lényegesen többet tegyenek a munka feltételeinek, s az életfeltételek javításában nagyobb gondot fordítsanak a személyek kiválasztásán túl azok anyagi és nem utolsósorban erkölcsi megbecsülésére. Megyénkben is történtek kezdeményezések a köz.ös fenntartású intézmények szervezésére. Ügy tűnik azonban, hogy a tanácsok eddig nem tudták megnyugtatóan megoldani a gazdasági egysegek arányos részvételét az intézmények fenntartásában. Közös fenntartás helyett sajátos támogatási formák születtek, amelyek lényege, hogy gazdasági egységek bizonyos anyagi eszközöket nyújtanak az intézményeknek, illetve rendezvények, művészeti csoportok támogatására adnak pénzt. A jövőben ugyancsak uovábhi ösztönzésre van szükség, a hatékonyabb munka kialakítása jegyében. Vannak kedvező változások a falusi lakosság oktatási feltétedéinek javításában. Anélkül, hogy az ez ügybem született számos eredményes intézkedést felsorolnánk, megjegyezzük, hogy ezek hatásara a múlt tanévben egyharmad- dal több falusi dolgozó kapcsolódott be az oktatásba. Itt is van azonban tennivaló, hiszen például a falusi lakosságon belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak iskolai végzettsége, alapműveltsége elmarad az iparban foglalKOzta- tott dolgozókétól. SAJNÁLATOS jelenség volt az utóbbi időben, az a visszaesés, amely a megye könyvtári forgalmában következett. A művelődésügyi osztály vizsgálatot végzett, mely során kiderült, a községek többségében szakképzetlen könyvtárosok dolgoznak, gyakran kedvezőtlen körülmények között, kevés anyagi eszközzel. A vizsgálat után az osztály számos intézkedést foganatosított a visszaesés kiküszöbölése érdekében. Reméljük, ezen intézkedések, valamint az ez irányú megyei módszertani tevékenység színvonalának emelkedésével a jövőben kedvező változásokról számolhatunk be. T. E. Balettek tegnap, ma, holnap (I.) A Jrk 1 BALETT hagyományai Részlet a Hattyúk tava című balettből. — „Csodaszép balettet láttam tegnap! Harminckét balerina keringőzött egyszerre, mind kékben és rózsaszínben. És a főszereplő, a herceg is nagyon elegáns volt. Olyan szépen szenvedett...” Hányszor hallunk ilyen, s hasonló kijelentéseket, ha szóba kerül a balett. A naiv lel- kendezés azonban nemcsak együttérzésre talál — kiválthat replikát is: — „Ugyan! Csak pipiskéévé szenvelegnek, legfeljebb nagyokat forognak közben. Hol az érzelmek teljes skálája, s hol a gondolat, amiért művészet a művészet?” A vita folytatódhat tovább, hiszen az előbbire is régóta kész a válasz: — „Ha a teljes skála a porbanfetrengést jelenti, a gill sztakoreográf iát, amikor fekete trikós alakok marcangolják egymást, vagy éppen dermedten ácsorognak, mert mindenképpen kataklizma van kilátásban — nos, akkor talán nem is kérek belőle!” .. .Szélsőséges, de nem légből kapott véleményeket idézAhol a „müvészpa ántákat” nevelik Moszkvában a Tretyakov- képtárral szemben áll a művészeti középiskola épülete. Húsz nemzetiség képviselői — köztük orosz, ukrán, belorusz, örmény, nyenyec, csu- vas, kalmük, jakut, burját gyerekek — ismerkednek ott a művészetekkel. Rendszeresen érkeznek fiatalok Mongóliából, Japánból és Sri Lankából is az iskolába, amelyben 11—17 éves korú 350 tanulót nevelnek. Elsősorban a különleges művészi érzékkel rendelkezőket veszik fel ide. A moszkvai művészeti középiskolát 1939-ben alapították. Első hallgatóit a nehéz háborús évben, 1944-ben bocsátották útjukra. Azóta több mint 1500 fiatal végezte el az iskolát. A pedagógusok itt azt vallják, hogy az oktatás elválaszthatatlan a személyiség fejlesztésétől. Éppen ezért minden fiatal lehetőséget kap egyéni elképzeléseinek, fantáziájának valóra váltásához. A gyerekek az általános iskola IV. osztályának befejezése után jelentkezhetnek az iskolába. Hasonló intézmények működnek Leningrádban, Rigában, Tallinnban, Kijevben és más szovjet városokban. Id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművész műtermében. tünk, annak illusztrálására, hogy ki mit ért ma baletten, s milyen igénnyel, várakozással fordul e művészeti ág felé. Az igazsághoz tartozik, hogy az idézetek közel sem csupán vélekedések, hanem többé-kevésbé reális, legfeljebb egyoldalú tükrözői e művészet összetettségének, sőt, történeti fejlődésének. A klasszikus balett történeti formálódásában szinte kezdettől két — gyakran ellentétes irányban ható — tendenciát figyelhetünk meg. A nagy francia forradalom előtti időkben például, amikor XIV. Lajos megalapította a királyi táncakadémiát, „a rend” a mozdulatok szigorú rendszerbe foglalása vált célkitűzéssé, mintegy az abszolút monarchia berendezkedésének példázatára. „Corriger et poilr” — „szüntelen javítani és csiszolni” — ez lett az akadémia másik célja és jelszava, megtisztítandó a mozdulatokat minden eredeti, netán paraszti „durvaságuktól”. Itt már feltűnik az a formaigény, amely elsőrendűen a tiszta táncot kívánja birtokba juttatni, s amely a rokokó finomkodásokban, bókokban nyeri majd el végkifejletét. Gondolatokról, kifejezési vágyakról vajmi kevés szó esik ebben az időben; a különböző pásztorjátékok, allegorikus történetek inkább ürügyként szolgáltak a kecses táncoláshoz. Ismerjük az ellenállást is: a reformátor Nővérré — az irodalmi klasszicizmussal párhuzamosan — mitológiai táncdrámáiban igazi szenvedélyeket követel, hús-vér, alakokat kíván maga is megformálni. Az inga most ellenke-1 zö irányba lendül: feldúlt hősök futkosnak a színpadon, vértől csepegő tőrrel kezükben —, kétségtelenül tánclépésben, mégis a tánctól valamiképp már elidegenedve. A maga módján a múlt századi romantika teremtett egyfajta egyensúlyt a közlésvágy és a tiszta táncpoézis között, amikor egyes darabok belső tagolásában, vagy je- lenetezésében hol a cselekményszövésnek, hol a nagyobb táncfolyamatoknak juttatott teret. (Az Operaház jelenlegi repertoárján a Giselle jól példa erre: a történések zöme lezajlik az első felvonásban, s a másodikra éppen csak a mese lezárása marad, miközben az egész felvonásban a túlvilág! tündérlények nagy táncsorozata dominál). Ez a viszonylagos egyensúly azonban már a század végén megbomlik: gyakorlattá vált, hogy a nagybalettek sikerült „táncos” felvonásai kiszakadtak az eredeti darabból, s önálló életet éltek tovább különböző koncertműsorokban. Kétarcú ez a jelenség, hiszen egyszerre utal az adott balettrész kiemelkedő értékeire, de arra is, hogy a ..balettpolitika” eltolódott a látványosságigény kiszolgálása felé, s elhanyagolta a magvasabb mondanivalót. Csillogó, de problematikus örökség jutott hát osztályrészül a XIX—XX. század fordulójának. Nem véletlen, hogy az első évtizedekben a porosodó esztétikai normák belülről és kívülről egyszerre kapták az össztüzet. Belülről, a Gyagilev-együttes és reformátorai — Nizsinszkij, Fokin, Massine, Balanchine — fáradoztak, sokszor botrányok árán a megújuláson, a friss zenei és képzőművészeti impulzusok átvételén, kívülről pedig Isadora Duncan és követőinek egyre szélesebb tábora követelte a „természetes” táncolást, a „természet- ellenes” spicc-cipő levételét, s még inkább, a friss, a XX. századnak megfelelő érzések és ideák megjelenítését. Maácz László (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk A mai nap tévéműsorának két érdekes eseménye lesz. Az első műsorban 21.15-től kerül képer- nvóie a Kibontakozás című dokumentumfilm, Rózsa Gyula ripen er. Gyarmati Klára szerkesztő. Fifilina József operatőr es Gárdos Péter rendező közös vállalkozása. Művelődési ház próbálóimé. egy varrónő előszobája, mo/gásóra, nyomda, öregek napközi otthona a helyszíne sok más mellett három ember napi tevékenységének. A dokumentumfilm három szereplőjének folytonos küzdelme önmagáért, a különböző közegek ellenére végül még! rokon vonásokat sejtet. A második műsorban 20.01-ti láthatjuk A munka megszáiloUj című amerikai filmet. Hőse. Va alapjában kedves, vonzó fiata ember, akinek fogalma nincs ai ró), hogy miért éppen akkor e« kúszik össze ellene a világ, ami kor végre szeretne elhelyezked? valahol. Mert munkaadója hízón aligha az iménti szavakkal jel lemezné. Ezért csodával határo* hogy mégis sikerül munkába áll nia, éjszakai segédkazánőrkent«
