Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
(O) Cég, zsebből Irányítva Nem jósolnak Palotáson r A mennyiséggel szemben a minőség előtérbe kerülése, a versenyképes áruk arányának növelése, a teljesítménnyel megegyező bérezés, a szervezés fokozása, a munkaerő- gazdálkodás, a kutatás eredményeinek gyors felhasználása, mindaz, amiről eddigi cikkeinkben szóltunk, szorosan kapcsolódik a vállalati érdekeltséghez és irányításhoz. Helyénvalónak kell tartanunk azt a véleményt, hogy a gondok jelzőrendszert alkotnak, azt mutatják, hol és miben hiányzik —, vagy éppen érvényesül — az érdekeltség, hol vált túlhaladottá az irányítás módszertára. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, sem az érdekeltségben, sem az irányításban nem sikerült a kívánt változásokat elérni, a vállalatok többsége' új feladatait a régi módon akarja végrehajtani, s ez érthetően feszültségeket teremt. Túlzott centralizmus Makacsul tartja magát a mindent egy kézbe felfogás. Valamikor, az iparfejlődés kezdeti szakaszában az üze- mecskét valóban vezethették -—, ahogy ez a köztudatba plántálódott — zsebből. E képletes zseb a főnöké volt, ő adott mindenre ' utasítást, ő vett fel és bocsátott el embereket, ő fizetett... Ma persze a vállalati apparátus sok mindent ellát, ám a zseb maradt. A gazdaságkutató intézet a vállalati irányításról, a Pénzügyminisztérium bevételi fő- igazgatósága pedig a vállalati belső érdekeltségrendszerről folytatott vizsgálata megegyezően azt állapíthatta meg, hogy túlzott centralizmus érvényesül. Nehogy félreértés legyen: az egyszemélyi, felelős vezetés elve érvényes. Ezt azonban sok helyen úgy valósítják meg. mint a tevékenység egészének egy kézben történő összpontosításét. Az anyaggazdálkodástól a túlórakeretfelhasználásig, a gépvásárlástól az árubemutatóig, mindenért a vállalatvezető „felel”, de mert ennyiféle feladatot képtelenség jól egyeztetni, a felelősség is csak látszólagos. Valójában a túlzott centralizmus a szervezet szétdara- bolódásahoz, a részek egymástól független működéséhez nyit utat, s a szervezet csúcsa hiába szorgalmazza a hatékonyabb munkát, az alkotóelemek nem alkalmasak ennek gyakorlati érvényesítésére. A gazdaságkutató intézet vizsgálatának megállapításaihoz visszanyúlva: a negyedik ötéves terv időszakában leggyorsabban fejlődő vállalatok azok voltak, amelyek az állóeszközök bővítésével együtt korszerűsítették az irányítási rendszert, s megteremtették a népgazdasági célokhoz illeszkedő belső érdekeltséget. A centralizmus helytelen értelmezését, az abból adódó sok tekintetben kellemetlen következményeket, a beszűkült hatáskör hátrányait érzik a megye gyárai, gyáregységei, melyek központja általában Budapesten van. Átmenet és felemásság Más oldalról, de ugyanoda közelítve: a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának vizsgálati tapasztalatai szerint a vállalatok többségének belső érdekeltségi rendszerét a felemásság jellemzi. Például: valamely vezető érdekelt az ún. osztályos áruk arányának csökkentésében, csak éppen nincs módja ezt ösztönözni beosztottjainál, mert azok alap- és teljesítménnyel kombinált órabérét mások állapítják meg, s az un. minőségi prémiumokat is azok határozzák meg. Az összhang kialakításának képessége hiányzik a legjobban ma a vállalatoknál. Rendbe tesznek egy-egy részterületet. ám nem jutnak ta- podtatnyit sem előbbire, mert a többi szervezett alkotóelem —, vagy érdekeltségi elem — úgy működik, mint korábban. Ezért sűrű eset, bizonyos szervezési intézkedések nem mérséklik, sőt fokozzak a zavarokat, a belső ellentmondásokat, mintha azt sugallnák, jobb volt a régi módon. A következetlenség, az ide-oda kapkodás tükröződéseként foghatjuk fel a vállalati irányító szervezetek ismétlődő formai átalakítását, amikor a csoportból osztály, az osztálybői főosztály lesz. gyarapodnak a címek, a rangok, de a munka marad, amilyen volt. A csomóponton állva Ne kételkedjünk az irányítók túlterheltségében, de abban igen, szükségszerű-e?1 Avagy: a vállalati szervezet korszerű formáját felépítve, szabadulni lehetne a terhek egy részétől? A szónoki kérdés magában hordja a feleletet, de sajnos, ma még ritkaságnak számít az a szervezet, ahol a vezetők a csomópontokon állnak: megelőzik az élesebb ütközéseket, a további haladás irányát mutatják. Sokkal jellemzőbb az az eset, amikor mindenki, egy vagy két lépcsővel alacsonyabb szintű vezető feladatait végzi, s valójában —, senki sem vezet! Büntetlenül ezt nem lehet megtenni, s a büntetés: az alacsony hatékonyságú munka, Amibe á költséggazdálkodás gyatrasága éppúgy beletartozik, mint az új termékek, technológiák vontatott bevezetése a gyártásba. Az elavult, a zsebből történő irányítás fölszámolása nem egyike a hatékonysági tartalékoknak, hanem a legfontosabbia. Lázár Gábor (Következik: Jól megjizetve, de...) Naponta HARMINC VAGON Geotermikus energia a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban növekszik az energiafelhasználás — összefüggésben a korszerű termelési eljárásokkala gazdaságok igyekeznek kihasználni azokat az energiahordozókát, amelyek a termelési költségeket nem növelik túlságosan. Egyre inkább előtérbe kerül a geotermikus energia alkalmazása, főként a növényházak és a fóliatelepek fűtésénél használják jó eredménnyel a termálvizet. 1966. és 1970. között a mező- gazdasági nagyüzemekben mintegy 16 hektár területen épült a föld mélyéről feltörő meleg vízzel fűtött növényház. A negyedik ötéves terv időszakában már 24 hektárra került ilyen korszerű üzem. A gazdaságossági számítások arról tanúskodtak, hogy a létesítmények fenntartása olcsóbb, mintha egyéb fűtőanyagot használnának. Ezért az ötödik ötéves terv időszakában tovább folytatják a geometrikus energiával fűtött növényházak építési programját; az előzetes adatok szerint a gazdasagokban további 13 hektáron emelnek új épületeket. Műszaki előkészítés alatt van o nagyobb geotermikus energiával fűtött növényház beruházási programja. A termalvízfűtésű növényháztelepekhez kapcsolódva a némileg lehűlt, de hasznosításra még alkalmas vízzel fóliatelepek talaját fűtik a gazdaságokban, mintegy 120 hektáros területen. A melegvíz-fűtés űjabbaH egyéb mezőgazdasági létesítményekben is létjogosultságot nyer. A szegedi Üj Élet Tsz- ben ezer négyzetméteren csibekeltető üzemet fűtenek vele, ugyanebben a gazdaságban a paprikát forró víz felhasz- nálásával szikkasztják. A tá- biánsebestyéni gazdaságbán sertésfiaztatót fűtenek termálvízzel, Szentesen pedig, anol nagy hagyománya van a geotermikus energia felhasználásának, a baromfinevelő telepre vezették be a termálvizet. — Ez a legjobb aratási idő — mondja Kovács József, a palotási termelőszövetkezet szerelője, aki most kombájno- si minőségben beszélget ársavai, Ozibiusz Sándorral. Fél órája, hogy pihennek már, hiszen pár szem eső hullott. Kénytelenek vesztegelni miatta. mert a vágóasztal töves- től tépi a gabonát. A jó időt nem ez jelenti, Kovács József is másra célzott. Az SZK—5-ösök fülkéjében — mert nincs az igazi kánikula — kellemes a klíma — Kicsit szikkad, s már megyünk is tovább — jegyzik meg. — A betakarítás helyzetéről Valkó Ernő termelési elnök- helyettes számolt be. — Ütemtervünk szerint tizenhat munkanap szükséges a befejezéshez. Egy-kát nappal talán csökkenteni tudjuk. Egyidőben másfél ezer hektár búza. 540 hektár tavaszi árpa. 105 hektár mustár és 80 hektár borsó betakarítása jelent feladatot. Többnyire múlt időben illik beszélni, a búza aratását is hamrrosan befejezzük — sorolta. A palotásiaknak húsz saját kombájnjuk van. mind a tábla közepén. Kiszolgálásukra 15 szállítójárművet rendeltek ki. — Naponta 30 vagon tisztított termést adunk át. A gabonaforgalmi vállalat igazán kitesz magáért. Dolgozói még éjfélkor is talpon vannak — újságolta Vájná Tamás, a közös gazdaság elnöké, az irodában, s a terepjáróra mutatott : — Gyerünk az aratás helyszínére! A tavaszi árpa mellett — már ezt vágják — Dudok György agronómus fogadott. Ö ellenőrzi a kombájnok munkáját. Az idén a palotási vezetőség a célprémiumot a minőségtől függően ítéli oda. Nehéz feladat elé kerültek a kombájnvezetök, hiszen eddig csak a teljesítmény számított. Most ügyelnek ám a szemveszteség csökkentésére is! — Amelyik gép után sok a búza a földön, kiáll a táblából, njíg meg nem javítják — mondja Vájná Tamás. — Nincs, nem is volt semmiféle probléma — veszi át a szót Ozibiusz Sándor. — A kombájnokat „tüzetesen átnézzük reggelente. Hála az alapos javításnak, meghibásodás miatt fél órát sem álltunk. Ha mégis adódik kisebb zökkenő, a szerelőbrigád Kovács Sándor vezetésével már robog is az ügyeletes kocsival. Még hegesztőpalackkal .s felszerelték magukat — Milyen az átlagtermés? Az elnök és a helyettese összemosolyog. Megfogadták, amíg nincs biztoé eredmény, nem jósolgatnak. Aztán Valkó Ernő az elnök háta möKovács József: Ez a legjobb aratási idő.., Pl Ozibiusz Sándor: termett ’ Palotáson ilyen szép gabona még nem- i Néhány perc, s újra indulnak a kombájnok (Kulcsár József felvételei) gött csak kiböki: — A tervezettnek megfelelő, harmincöt mázsa körüli. .. Ha arcának derűs vonásai mázsákra utalnának, bizonyára még egy-kettővel megtold- hatnánk az előrejelzést. Any- nyi biztos,' hogy a jégverte 126 ................................................................................................................................ V allanak az üzemi baleseti jegyzőkönyvek Mindig a sérült a r A•/ ellenőrzés tapasztalatai szerint a balesetek kivizsgálása megyénk üzemeiben — az esetek jelentős többségében — még mindig leszűkül a személyi felelősség megállapítására. Ez a rossz gyakorlat veszélyes, mert gyakran a dolgozókra hárítja a felelősséget. S ugyanakkor a vállalat vétlenségét igyekszik bizonyítani. Helytelen, mert elfedi a valóságos okokat. A balesetek kivizsgálásának legfőbb célja, hogy eldöntse: milyen okok, tényezők okozták a balesetet, mit kell tenni; hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. Az intézkedéseknél azonban figyelembe lehet, sói kell is venni, hogy személyileg ki a felelős a balesetért, ez azonban nem szoríthatja háttérbe a tárgyi tényezők reális megítélését — olyan meggondolásból, hogy „megvan a felelős”. Az üzemi balesetek kivizsgálásának sokéves tapasztalata szerint egy-egy sérülés sohasem egy dolog miatt következik be, hanem ebben több közvetlen és közvetett ok is közrejátszik — vagyis s szabálytalanságok sorozata idéz: elő. A kiváltó tényezők sem egylorma jelentőségűek. Vannak olyanok, amelyeket jelentéktelennek ítélnek meg, s ezzel elterelik a figyelmet a veszélyforrásokról, a veszélyek lebecsülésére késztetik a dolgozókat. Ez a magatartás elsősorban a helytelen munkavédelmi szemléletből fakad, annak következménye. Káros, mert lebecsüli, háttérbe szorítja a munkavédelmi oktatás fontosságát, nélkülözhetetlenségét, elősegíti a munkafegyelem, a biztonsági fegyelem lazulását, szükségtelennek tartja az állandó jel'«■aű munkavédelmi ellenőrző munkát. A gyakorlat bizonyítja, hogy a balesetek kivizsgálásánál mindig meg lehet és kell is találni azt a leglényegesebb tényezőt, amely a sérülést előidéző, alapvető okozati összefüggéseket feltárja. Csak ennek ismeretében tudnak olyan intézkedést tenni, amelyek a hasonló jellegű sérüléseket megakadályozzak. Az előbb vázolt gondolatok kapcsán konkrétan nézzük meg miről vall a közelmúltban ellenőrzött, ötszáz üzemi baleseti jegyzőkönyv. Ezekből kiderül, hogy a sérült hibája miatt következett be a balesetek hatvan százaléka. Tizenhat százalékra tehető, amikor nem jelölték meg a felelőst. Tizenhat százalékban a vállalatot hibáztatták, míg nyolc százalék a mások mulasztásából adódó balesetek aránya. A közöltek jól érzékeltetik, hogy az okok helyett elsősorban a személyi felelősség megállapítására törekszenek. Ezt. tükrözik a jegyzőkönyvekben gyakran olvasható .véletlen”, „figyelmetlenség”, „vigyázatlanság” megjelölések, vagyis azok a tényezők, amelyek jórészt a sérültre hárítják a felelősséget. F.z.t erősítik meg a jegyzőkönyvekben feltüntetett „intézkedések”, amelyek az esetek többségében csupán egv dolgot írnak elő. Ez pedig a dolgozó munkába állása utáni ismételt munkavédelmi oktatás Ha csak erre van szükség, önként adódik a kérdés; milyen volt a balesetet megelőző oktatás? Ügy tűnik, hogy a balesetek kiviz.sgálásáná] alkalmazott módszerek részben nélkülözik a kellő gondosságot, a felelősségérzetet. Hibás és igazságtalan lenne azonban, ha az előbbieket általánosítanánk. Sokan vannak, akik valóban szívügyüknek tartják, embertársi kötelességüknek érzik a valódi okok feltárását, a hasonló jellegű balesetek elkerülése érdekében. A statisztikai adatok és a jegyzőkönyvek tanulságai nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy fokozottabban gondoskodjunk a dolgozó emberek élei- és testi épségéről, védelméről, a biztonságosabb munkakörülményen megteremtéséről. Mert a szülő, a esalád mindennap bazavárja szeretteit. Hogy ez mindig sikerüljön, ezért mindenkinek kötelessége a baleseteket megelőző intézkedéseket, óvó rendszabályokban előírtakat, a rendeletekben meghatározottakat betartani, illetve betarttatni. Nem mondhatjuk el, hogy mindenki az előbb említett előírások szellemében végzi munkáját. Ez csak akkor következik be, ha a munkavédelmi munkát együttesen, közös erőfeszítéssel, cselekvéssel végezzük. Fejes Balázs SZMT munkavédelmi osztályvezető hektár kivételével gyönyörű kalászok hajoltak meg a kombájnok előtt Ozibiusz Sándor Szarvasgede határában meg is jegyezte: — Palotáson még ilyen szép gabona nem termett! Szita Inhre, Szűcs Pál, Zsuzsa Józseí és Szabó Ferenc kombájnjai mintha négyest lejtenének az árpában. A szalma rendre kerül, de a szom- ? édos oldalon közel járnak ' már a szalmalehúzók is, Őket j a tarlóégetők, s a nyári szántást végzők • követik. Négy darab K—700-as erőgép már több mint félezer hektárt felszántott. — Ügy szerveztük a munkát, hogy folyamatosan kövessék egvmást — magyarázza a termelőszövetkezet elnökhelyettese. A nedvesség gyorsan elillan a talajból. A láthatatlan pára mintha megcsapná a kombájnosok orrát, vagy a sok-sok aratás alatt kifinomult ösztönük sugallja. hamarosan újra elindulhatnak. Felberregnek a motorok, kiürítik a tartályokat, hogy minél több hely maradjon a még Iában álló arpanak. Ismét nekivágnak, S bármenynyire is legjobb az aratási idő. az izzadságcseppek hamar a homlokon kígyóznak. Szabó Gyula NÖGRÁD - 1977. július 21., csütörtök
