Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

Az egészségügy szolgálatában a kohászati 'Az Ismeretterjesztés korsze­rűbb igényeinek megfelelően Salgótarjánban jelenleg már három gyárban működik üze­mi TIT-alapszervezet: a ko­hászati üzemekben, az öblös- üveggyárban és a ZIM-ben. Közülük legelsőként, 1974-ben a kohászati üzemek TIT-alap- szervezete alakult meg. Ponvi Sándor, a Kohász Művelődési Központ ismeretterjesztési előadója szerint napjainkban huszonnégy tagozat működik. Tagozatonként 11—11 előadást tartanak évenként, „évad nél­kül’ Kecskeméti Sándor, a TIT- aiapszervezet titkára. El­mondja: saját előadói gár­dát. alakítottak ki az üzemi szakembergárdából. Mintegy hatvan előadóval dolgoznak, akik rendszeres továbbképzé­sét is megoldják. Az előadók között egyaránt megtalálha­tók az üzem politikai mun­kásai. műszakiak, közgazdá­szok, az üzemi orvosi hálózat tagjai. Az alapszervezet éves rnunkaterv szerint végzi mun­káját. Az idén otthonosan és jól berendezett TIT-klubot avattak, színes televízióval, újságokkal, folyóiratokkal. (A klub egyúttal a könyvtár ol­vasóterme). Kecskeméti Sán­dortól érdeklődtünk az úgy­nevezett központi ajánlások­ról is. Mint mondja: ezek fő­ként az életmóddal kapcsola­tos témákat tartalmazzák. E tematikák, sorozatok jók és érdekesek is tartalmilag. Je­lenleg azonban esetenként még viszonylag nehéz megfe­lelő előadót találni. A jövő­ben javítani szeretnék e te­vékenységet. Egyébként, a kapcsolat a városi TIT-tel. s a másik két üzemi TIT- alapszervezettel jó. Utóbbiak­kal kapcsolatbán például megtudjuk, az előadói konfe­renciáikra meghívják a másik két alapszervezetet is, mun- kateiveikről tájékoztatják őket. Terv szerint, még eb­ben az évben együttműködé­si megállapodást is kötnek velük, amely a tartalmi mun­ka további hatékonyságát se­gítheti elő. A kohászati üzemek TIT- alapszervezetének eredményes tevékenységét számos elisme­rés bizonyítja. Például leg­utóbb a TIT Országos Elnök­sége aranykoszorús plakettet, s az ezzel járó oklevelet ado­mányozta számukra. Ezt az országos elnökség azon szer­vezetek, intézmények és sze­mélyek részére alapította, akik a TIT-munkában ki­emelkedő tevékenységet vé­geznek. Ezen túl, Kecskeméti Sándor, Ponyi Sándor, s má­sok is számos elismerésben részesültek, ez irányú munká­jukért az évek során. ir Ezúttal a tagozatok közül az egészségügyi tagozat mun­kájáról szólunk kissé részle­tesebben, amelynek vezetője SalÓK Józsefné, aki egyúttal az SKU vöröskeresztes titkára is. Kecskeméti Sándor han­goztatja: Salók Józsefné va-. lóban fáradhatatlan munká­sa az üzemi egészségügyi is­meretterjesztésnek. Nincs egyedül. Természete­sen, mindenekelőtt az üzem­orvosi hálózat tagjaira, dr. Szabó Lajos főorvosra, aki maga is kitüntetett munkása az üzemi egészségügyi isme­retterjesztésnek, továbbá dr. Urbán Zsuzsannára, dr. Bod- zás Magdolnára. dr. Varga Katalinra, s bár nem tagja az üzemorvosi hálózatnak dr. Varga Tibor fogszakorvosra számíthat e tevékenységben. Dr Szabó Lajos főorvos szerint: üzemekben — Az üzemegészségügyi szolgálat szerves része az üzemi ismeretterjesztés, nz egészséges életre való mozgó­sítás is. Munkánkat meghatá­rozzák azon irányelvek, ame­lyeket országosan az egész­séges életmódra nevelési or­szágos központja dolgoz ki, s amelyekről ml a megyei egészségnevelési csoporton keresztül tájékozódunk, külö­nös tekintettel a megyei, il­letve helyi teendőkre. Az üzemegészségügyi orvosi há­lózaton belül tartott kiselő­adások, az élőszó hatása nagy az üzemekben, s mód nyűik a dolgozók személyes gond­jaival való foglalkozásra is. Többi között előadásainkban a betegségekkel, a balesetek elleni küzdelemmel, a fertőző betegségekkel, szezonális be­tegségekkel, az egészségügyi felvilágosítás általános kérdé­seivel foglalkozunk. Partne­rünk e munkában a Vörös- kereszt, s a TIT. A gyárban 19 Vöröskereszt-alapszerv mű­ködik, egy-egy alapszervezet négy előadást igényel. Az utóbbi időben szaporodtak a szocialista brigádok éves vál­lalásaiban is az ilyen irányú igények. Az üzemegészség­ügyi (most vázolt) munkán túl a TIT-alapszerv jelenti munkánk keretét az egész­ségügyi ismeretterjesztésben. ★ A kohászati üzemekben' körzeti fogászati rendelő mű­ködik. amely ellátja a gyár dolgozóit is. Dr. Varga Tibor fogszakorvos a megyei kór­ház rendelőintézetének törzs- gárdatagja, most kapta meg egy évtizedes eredményes munkája után a törzsgárda- fokozatot. Dr. Varga Tibor ugyancsak aktivan kapcsoló­dik be az üzemi ismeretter­jesztő tevékenységbe. Előadá­sai közvetlen hangvételükkel eredményesen szolgálják az egészséges életmódra neve­lést, a megelőzést. — Pár évvel ezelőtt szűrő- vizsgálat zajlott le a gyár­ban, dr. Marton Tibor me­gyei főstomatológus főorvos irányításával, melynek célja a szükséges áttekintés meg­szerzésén túl a felvilágosítás, a megelőzés volt — mondja dr. Varga Tibor. — E vizs­gálat is bizonyította, hogy van tennivaló a megelőzés­ben, annak ellenére, hogy a gyár például ingyenesen bo­csát fogkefét és krémet a melegüzemi dolgozók rendel­kezésére, s más fontos ked­vezményeket nyújt. Dr. Varga Tibor nagy hang­súlyt helyez az intenzív meg­előzésre. Ügy tudjuk, az új rendelőben még ez évben szájtust is beállítanak, amely az íngyúlladás és a fogágy- sorvadás megelőzésére és gyó­gyítására szolgál. Az országban önálló üzemi fogorvosi státuszokat létesí­tettek már több helyen, ha­sonló nagyságrendű gyárban, mint á kohászati üzemek. Ta­lán nem lenne érdektelen, ha illetékesek e lehetőséget is mérlegelnék, hiszen ez a dol­gozók sokkal intenzívebb fo­gászati kezelését tenné lehe­tővé. S megemlítjük még, hogy jelenleg a rendelő a me­gye egyik legelavultabb gé­pével rendelkezik, s csupán dr. Varga Tibor lelkiismere­tes munkájának köszönhető, hogy a betegellátásban ennek nem mutatkozik hatása. így tehát itt sem ártana némi korszerűsítés. Különös tekin­tette! arra, hogy a körzeti rendelő megyénk egyik leg­nagyobb ipari üzemében mű­ködik. T. E. Mai tévéajánla 51.25: Zene, zene, zene Czigány György, a műsor vezetője mondja a sorozat jú­liusi adásáról; — Az évszak­nak megfelelően a nyári ese­ményeket vesszük sorra, szó­ban és zenében beszámolunk a nyári hangverseny-esemé­nyekről. A műsor vendégei a Bozay—Körmendi názaspár. Bozay Attilával komponálás! terveiről beszélgetünk, Kör­mendi Klára pedig Debussv- etüdöt játszik. A hattagúvá alakult Bergendy-együttes jazzos hangvételű számot, a Mákvirág együttes somogyi népdalfeldolgozást mutat be. Üjfalussy József zeneesztéta pedig a Zenetudományi Inté­zet munkájáról, feladatairól számol be nézőinknek. Szó lesz a nyáron készülő zenés tévéprodukciókról is: Az egy pohár víz fertődi forgatásá­ról és a Metzger Mária ba­lettművészt bemutató porti é- filmről. 4 NÓGRÁD — 1977. július 21., csütörtök a Egy délután Szűgyön Kudarc és siker vegyesen A fiatalok kórusa próba közben. A bal sarokban a vezető. Marczinkó Jánosné Három év nem nagy idő. Vagy mégis? Egy népművelő életében ez alatt csoportok ala­kulnak. Apránként, egy-egy árnyalattal érettebbek, ko­molyabbak lesznek, de lehet, hogy „összeférhetetlenség” éretlen fejjel kialakított kap­csolat címén „el is válnak”. És a szokások —, milyen ké­nyes a gyökerük, a talajra, a klímára milyen érzékenyek! Nem csak megyénkben, de országosan is jellemző, hogy az értelmiségi réteg egyik „neuralgikus pontja” a nép­művelők tábora. Presztízsük változékony, v általában in­kább a kívántnál gyengébb. Három év egy helyen, a le- táborozási szándék nem kis eredmény tehát. Mit mondanak erről Mar­czinkó Jánosék Szügyön? Népművelői örömök Negyedszer járok Marczin- kóéknál a templom melletti szolgálati lakásban. Egyszer már sikerült hosszabban elbe­szélgetni a szimpatikus fia­tal pedagógus-népművelő há­zaspárral (bár nyugodtan mondhatom, két fiatal népmű­velővel, hiszen a tervezésben, a gyakorlatban sok a közös eredményük, egymást segítve dolgoznak). Abból a beszélge­tésből riport is született —, mintegy két évvel ezelőtt, a tervezgetések kellős köze­pén. Most már épül a saját lakásuk a községben, három év van mögöttük. — A munkában sok siker­nek örülhettünk — van köz­te személyes és közösségi eredmény egyaránt — kezdi a „mérlegkészítést” a fiatalasz- szony. — Kazincbarcikán, ahonnan jöttünk«* nem volt biztosítva a továbbtanulásunk — itt azóta elvégeztem az énekszakot az egri főiskolán, férjem befejezte a második évét a népművelés-magyar szakon. A gyerekek miatt fontos volt a kertes családi ház — az is épülget, nem so­káig kell már ebben a régi házban laknunk. De a nép­művelésben is volt néhány olyan eredményünk, ami ösz­tönöz a további munkára, ami# végül azt eredményezte, hogy eldöntöttük: maradunk. A legfontosabb talán az, hogy a helybeli lakosok megsze­rették, a rendezvényeket, meg lehet mozgatni őket, sokan segítőkészek. És az, hogy ala­kultak, tartós, rendszeresen találkozó közösségek. Ifjúmimkáskórus született — Említettem, hogy nem túlzás népművelőházaspárnak titulálni benneteket. Első be­szélgetésünkkor Jánös el­mondta, mennyire leköti az a sokféle tennivaló, ami a tar­talmi munkán kívül egy falu­si népművelőre vár. Válto­zott-e azóta a helyzet? — Nem. A tanácsi támoga­tásból kellene „megélnie” a művelődési háznak —, de ez mindössze évi 90 ezer fo­rint. A béralap, a tiszteletdí­jak, ^ fűtés, takarítás, világí­tás rengeteget elvisz — így nyereséges rendezvényekről kell gondoskodnunk. Ennek van egy pozitívuma: igyek­szünk színvonalas, jó rendez­vényeket hozni, sok volt a nívós gyerekprogram, az egy­szerre érdekes és értékes iro­dalmi est — persze, vannak és kellenek a bálok is. Az adminisztráció mellett — ami szerintem túlságosan felduz­zadt ahhoz képest, hogy ki­segítő nélkül dolgozom — pla­kátkészítéssel, rakodással, sokszor takarítással, rende­zéssel is foglalkoznom kell. A szakkörök, csoportok veze­tésében, összetartásában a fe­leségem sokat segít. Az ének­szak és az érdeklődése is kis­sé népművelővé teszi őt... — Az első találkozásunk­kor arról beszéltem, körülné­zünk a faluban a népi kultú­ra. az énekhagyományok nyo­mában. Pávakört szerettem volna szervezni, építve a he­lyi szlovák nemzetiségi ha­gyományokra. Hát, ez nem sikerült — nagyon halvány­ma már, csaknem kiveszett a népdalkincs. Igazán jellegze­tes helyi gyűjtésnek nem volt alapja. Hatan jelentkeztek a népi kórusba. Ekkor jött az ötlet, hogy a fiatalokból ala­kítsunk kórust. Először csu­pán mozgalmi dalokból álló műsoruk volt az ünnepélyek­re. Később egyre igényesebbé vált ifjúmunkáskórus vált a csoportból: már három szó­lamban is énekelünk. Elju­tottunk a megyei Ki mit tud?-ig szerepelünk járási be­mutatókon. Figyelmet érdemelnek — Van még néhány tartós közösség: a népi táncosok, Ve- reczkí Istvánné vezetésével, az ifjúsági klub, a fotósok, a bábosok. Nagy gondunk, hogy mindössze egy igazi klubhe­lyiségünk van. Ott kell meg­oldani a foglalkozásokat, a fiatalok összejöveteleit, a próbákat egyaránt. Fejleszte­ni kellene a művelődési há­zat! Nem panaszképpen mon­dom, de a gondok közé tar­tozik, hogy a takarítás ép­pen csak megoldott. Ha sok a rendezvény, akkor sokat kell takarítani utána, és ezt nem lehet 300 forintból el­várni. Az én bérfejlesztésem terhére 500 forintra emelték a díjat, de ez sem sok. Nem- - égi ben emelték a fizetése­met — nálunk csak öt éven­ként van előrelépés. Nem va­gyok anyagias, de ha egy ér­telmiségi alacsony bérért el­vállal egy ilyen mindenes ál­lást, jói esne, ha jobban oda­figyelnének a munkájára, ha meghívnák a községben a je­lentősebb eseményekre. ott együttműködés születhetne, a közös dolgainkat megbeszél­hetnénk. Ez az, ami miatt hi­ányérzetünk van: nem az el­ismerés, a dicsérgetés hiány­zik, hanem az odafigyelés, az együttműködés. Danes Imre a helyi orvos sokat segít, elő­adásokat vállal, eljön a ren­dezvényekre —, ami nem lé­nyegtelen a község lakói sze­mében —, más vezetők rit­kábban. Vajúdik a termelő- szövetkezettel a támogatás ügye. Ha egy újabb csoport­ra gondolunk, rögtön az is eszünkbe jut: miből és hol tartjuk fenn? Ennek a köz­ségnek a művelődése —, ahol a lakosok például táncruhak varrásában segítettek, megné­zik a helyi csoportok előadá­sait, a cigány- zenekar kis pénzért szívesen kíséri a kó­rust a tájolásokon — több tá­mogatást érdemelne. Az igazi eredmény az lenne, ha fon­tosabb, komolyabb dolognak számítana a kultúra. mint most. Ez újabb sikereket hoz­hatna. Az Ady-centenárium évében szobrot állítanak a nagy költő tiszteletére Pécsett. A fehér márvány szobrot, Meloceó Miklós szobrászművész alkotását a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat városligeti műtermében faragják. G. Kiss Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents