Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

\ Az esztétikai nevelést is szolgálja Iskolák, óvodák festése, csinosítása Bizonyos. hogy egyetlen épület kialakításánál sem jut olyan fontos szerep az eszté­tikai szempontoknál?, mint az iskolánál. Az esztétikailag harmonikus együttesnek fon­tos területe a falfelületek színezése, az udvar és a kert célszerű kialakítása. Széles körű felmérések bi­zonyítják, hogy a vidám, szí­nes, világos munkahelyeken a dolgozók teljesítménye 4—6 százalékkal emelkedik. Ezért különösen fontos. hogy a2 iskolai környezet megfeleljen a szé.idinamika követelmé­nyeinek Erről azért szólunk most, mert az iskolák, a tan­intézetek nyári tatarozása manapság folyik, s korábbi években erre nem sok isko­lában fordítottak gondot. A színek hatása a gyermekre A Szovjetunióban és más szocialista országokban vég­zett kísérletek során bebizo­nyosodott, {jogy a különböző színek különböző hatással vannak a gyermekekre, de a felnőttekre is. Jelentősen be­folyásolják a hangulatát, az érzelmi beállítódását. így például a piros és a sárga gyorsítja az érverést, a zöld és a kék pedig éppen ellenke­ző hatást vált ki. Egyes színek, például a zöld a megnyug­vás kellemes érzését kelti, má­sok, például a barna, az ibo­lyakék unalrnat, fáradtságot okoznak. A színek pszichológiai, fizi­ológiai hatását fel lehet használni a helyiségek fény- és hőviszonyainak módosítására is. Ha a helyiség nincs kellő­en megvilágítva, a világos szí­nek alkalmazáséval fokoz­hatjuk az Intenzívebb megvi­lágítás érzetét. Az alacsony hőmérsékletű helyiségeket a sárgától a vörös szineKig lát­szólagosan magasabb hőfokra tudjuk „fűteni”, viszont a hi­degebb színekkel a melegebb helyiségek hőmérsékletét le tudjuk „hűteni”. Kerüljük az egyhangúságot Amint a kísérleti eredmé­nyekből is láthatók, az isko­lai környezet színezésének megtervezésénél sok szempon­tot kel figyelembe venni Ügyelni kell arra, hogy mi a helyiségnek a rendeltetése, belső tagoltsága, világtájak szerinti fekvése, világítási és hőmérsékleti viszonya, s mindezeken túl arra is, hogy valamennyi helyiség színezése összhangban legyen az egész épület szlnjellegével. Az iskolai környezet szín­megoldásához nem lehet konkrét receptet nyújtani, csupán azt az alapelvet, hogy kerüljük az egyhangúságot. Az iskolák festésére vonatko­zó külföldi tapasztalatok is a színek bizonyos változatossá' gát javasolják. Például az NDK-ban az egyes emelete­ket más-más színűre festik. Az emeletek színek szerinti megkülönböztetése a tájékozó­dást is megkönnyíti Az egy­hangúság elkerülésének, s egyben a figyelem fokozásá­nak legegyszerűbb módja, ha világos, élénk színek kont­rasztját alkalmazzuk. Az ab­lak felőli falat, mivel ez a többihez képest „árnyékban” van, ajánlatos világosabb szín­re festeni, ugyanígy az ab­lakkereteket is helyesebb vi­lágos árnyalatúra mázolni. Az iskola egyéb helyiségei­nek festésénél is a szíriek gazdag alkalmazása lehetsé­ges. Az étkezőhelyiséget, az öltözőt is leghelyesebb élénk, világos színűre festeni, pél­dául sárgára narancssárgára. A színek megállapításánál fi­gyelemmel kell lenni a helyi­ségek fekvésére is. Az iskola épületének belső terében, az előcsarnokok, zsi­bongók, folyosók nagv falfe­lületein lehetőség nyílik kép­zőművészeti alkotások elhe­lyezésére. A tágas zsibongót szépen díszíti a falfelületen elhelyezett vidám, színes, hangulatos freskó. Erre Sal­gótarjánban a Gagarin, Nagy- bátonyban a Bartók Béla Ál­talános Iskolában látni szép példát. Környezet, udvar A legszebb iskola is veszít szépségeiből sivár környezet­ben. Nagy gondot kell erre is fordítani. A kiképzésnél ügyelni kell arra, hogy a já­tékokra, a testnevelésre bizto­sítsunk elég teret. Az udvar képét gazdagíthatjuk élénk színűre festett, házilag is bar­kácsolható ülőkék, padok el­helyezésével. Megyénkben sok példát le­hetne felsorolni arra. hogy az üzemek, szocialista brigá­dok tevékeny részt vállalnak az iskolák, óvodák belső és külső csinosításában. A nyá­ron van elég alkalomv arra, hogy a társadalom ez irányú segítségét igénybe vegyék a tanintézetek. Befejezésül sze­retnénk hangsúlyozni, hogy a tanintézetek vezetői vegyék figyelembe a szakemberek — a rajztanárok — véleményét isi gy. l. Hogyan készül — hogyan készült a tv-híradó (II. rész) Pergessük vissza az idő ke­rekét 16 évvel; elevenítsük fel a fennállását most ünnep­tó 2C éves tv-híradó mun­katársainak eg^ik legnagysze­rűbb tettét: az első egyenes- adású külföldi közvetítést 1961. március közepétől, Gagarin űrrepüléséről és március 14. moszkvai fogadtatásáról. A visszaemlékezésünk szerdától szombat estig rögzíti az ese­ményeket. Megnehezítette a feladatot, bogy a tévéközvetítések le­bonyolítására még nem volt akkor kiépítve Moszkva felé a mikrohullámú lánc. Az Eurovízió meglevő mikrolán- cát Berlinben összekötötték az Intervízió vonalával és 4 ezer kilométeres európai kör­út Után érkezett a kép Bu­dapestre. Ez 200 közvetítőál­lomás pontos és összehangolt munkáját igényelte. Az első űrhajós, Gagarin. Vörös téri fogadásának képei végül a következő útvonalon érkeztek Budapestre: Moszkva—Lenin­grad—Helsinki—Stockholm —K oppenhága—Hamburg- Berlin—Prága—Bratiszlava —Győr—Gerecse—Szabad­ság-hegy—Szabadság tér. A Moszkvából jövő képeket Hamburgban osztották el, in­nen kapta a közvetítést a francia, az olasz, a svájci és az angol televízió. Végre elérkezett a csütör­tök, a moszkvai közvetítés napja. 10 órakor megjelent az Eurovízió, majd az inter­vízió felirata és néhány má­sodperccel később a várva- várt moszkvai képek. A ma­gyar nézők — a moszkvaiak­kal egy időben — részesei le­hettek a szovjet Űrhajós, Ga­garin őrnagy megérkezésének és a Vörös térj ünneplésének. A tv-híradó munkatársai a TASZSZ jelentése után — „ember az űrben” — azon­nal munkához láttak, hogy a rendkívüli adások számúra elegendő filmriportot biztosít­sanak. Az egyik felvételező csoport az MHS Központi Rá- dióklubjába robogott. Meg­ölök! tették, amint a klub ve­zetője nagy érzékenységű ve­vőkészülékkel vette az Űrha­jó rádiójeleit. Egy forgató- csoport az Esti Hírlap szer­kesztőségében a különkiadás készítését vette filmre, mások az üzemeket, az utcákat jár­ták, hogy megörökítsék azt a pillanatot, amikor az em­berek értesülnek a nagyszerű eseményről. A külpolitikai szerkesztők rádiófotókat kér­tek Európa majd valamennyi fővárosából. Egy operatőr kü­lön TU—104-essel\ délután 3 órakor Moszkvába repült, hogy eredeti filmfelvételeket is készítsen az ottani esemé­nyekről. Csütörtök este ismét meg­jelent a Tv-híradó, majd szombat este 35 perces külön műsort adott a Gagarlnnal kapcsolatos hazai és külföldi eseményekről. Az Országos Vízügyi Igazgatóság repülő­géppel segítette, hogy az égjük operatőr 10 órára Győr­be érkezzen, amikor megje­lenik majd az első moszkvai BACH egyetlen utazása Van egy életrajzi adat a Johann Sebastian Bachról szóló írásokban, melyet minden történetíró^ szűkszavú tár­gyilagossággal említ. Mint egyszerű tényt, »oha nem értet­tem meg, miért nem szentelnek külön fejezetet ennek az egyetlen utazásnak? Miért tartják olyan természetesnek, hogy így történt? Vagy, ha ez valóban olyan magától érte­tődő — miért olyan zaklató a felismerés: ugyan ki tenné meg ugyanezt ma? Az életrajzi adat közismert: Bach, alig húsz esztendő­sen, Arnstadt város kinevezett orgonistájaként, kinek „elké­pesztő mesterségbeli tudása” előtt már akkor tisztelettel meghajoltak a város polgárai, négy hét szabadságot kért, hogy elmenjen Lübeckbe és meghallgassa a kor hírneves, idős orgonistáját, a svéd Dietrich Buxtebudét. Mert úgy érezte, ő az, akitől még feltétlenül tanulnia kell, 1705. ok­tóber elsején indult útnak. Gyalog a 450 kilométerre levő városba. Nem várta gazdag mecénások támogatását, nem riasztotta vissza az esetleges éhezés, az utazás gyötrelme. Noha körülötte már egyhangú volt a vélemény;, a fiatal Bach mindent tud, amit az orgonáról tudni lehet, ő maga egy percig sem hitte ezt. Néhány napra hivatalos ki­küldetésben Lipcsébe utaz­tam, többedmagammal. Nem kaptunk sem repülőjegyet, sem hólókocsijegyet, másod- osztályon utaztunk másfél napot. "Fel voltunk háborodva. Fáradtan, dühösen érkeztünk meg egy idegen városba, aho­vá tanulni, . élményt gyűjteni küldtek. A Tamás-templomba, Bach templomába már igencsak szégyenkezve zarándokoltam. No, nem gyalog, mint an­nakidején a zeneszerző, nem is több száz kilométert, mind­össze néhányat, azt is villa­mossal. De a szégyenkezés őszinte volt. Miért változtunk meg ennyire? Miért tiltako­zunk a legkisebb áldozatvál­lalás ellen? Bennünk lenne a hiba? Vagy csak a hangsú­lyok tolódtak el életünk rend­jében? Gyorsan szeretnénk elérni, megkapni mindent? És készen is, elvégre meg­szenvedett előttünk, értünk már annyi más? Kora délelőtt volt, túrista- csoport érkezett a Tamás­templomba. Meghallgatták a kép az erősítő állomás kép­ernyőjén. De nemcsak ezt vette filmre, hanem végig kö­vette a mikrolánc magyar szakaszát és légi felvételeket készített a közvetítőállomá­sokról. A nézők láthatták a képtávirón érkezett öt fény­képet, az űrhajó indulásáról, de riport érkezett a firenzei űrhajózási konferenciáról is. Ezekből a riportokból tevő­dött össze a tv-híradó szom­bat esti nagy vállalkozása. X Esténként háromszor ad számot a tv-híradó kollek­tívája, a legérdekesebb hazai és világeseményekről. A tv- híradó először 1957. júl. 1-én jelentkezett, kezdetben heten­ként egyszer. Ma húsz év el­teltével. hetenként mér 15 alkalommal. A riportoknak több. mint a fele színesben készül, s néhány hónapon be­lül — a többi külföldi tévé­hez hasonlóan — a Tv-híradó riportjai teljes egészében már színesben vehetők. A m03t jubiláló 20 éves híradó készí­tésének bonyolult munkájába igyekeztünk egy kis bepillan­tást nyújtani, ízelítőt adni. Tamás György rövid ismertetést: 1723-tól ha­láláig 1750-ig Lipcsében élt és dolgozott Johann ''Sebasti­an Bach, a Tamás-templom kántoraként. Tanított a temp­lom híres kórusiskolájában, ahol minden negyedik héten felügyelői minőségben is kel­lett szolgálnia. Hajnaltól estig fegyelmet tartani, majd le­fekvés után a világítást elol­tani. Ö ■ viselte a felelősséget a város templomainak zenei műsoraiért. Minden vasárnap és az egyházi év valamennyi ünnepnapján új kantátát kel­lett bemutatni. Ezek többsé­gét maga komponálta. Mikor? Megannyi kötelező tisztsége mellett mikor volt ideje komponálni? Gyerme­keivel foglalkozni? Otthoná­ban koncertezni? Az orgona­építést tanulmányozni, újíta­ni? Csend lesz. Az oltár előtt, Bach kőpadló alá süllyesztett örök nyughelyén egy szál élő virág. Senki nincs rajtam kí­vül most a templomban. Hal­kan megkérdem hát: Megér­te? Megérte a gyalogút Lü­beckbe, meghallgatni az öreg orgonista játékát? — ó, a vá­laszt jól tudom, csak hallani szeretném mégis. Mert, ha ő maga nem hit­te volna, hogy megéri — ho­gyan viselte volna el muzsi­kája értetlensége mellett a személye ellen is irányuló tá­madásokat, melyek tízéves lipcsei munkálkodása után ilyen levél megírására kész­tették II. Friedrich ^.August választófejedelemhez? Az uralkodónak küldött levélhez Bach a ma h-moll misének nevezett csodálatos zenemű­vet mellékelte: „Legkegyelmesebb, főma­gasságú választófejedelem. 20.00: ÜRTÖRTENETEK. Két tévéjelenctet láthatnak, mindkettő tudományos-fan­tasztikus elbeszélés feldolgo­zása. Az egyik Alan E Nour- se: A hamisítvány című írá­sából készült, s színhelye az első Vénusz-expedícióról visz- szatért űrhajó. A boldogon hazalnduló legénységen és kapitányán azonban az orvos időközben különös tüneteket észlel. Szörnyű gyanú támad benne: ellenséges szándékú A legmélyebb hódolattal nyújtom át Felségednek a ze­ne terén elért ügyességemnek e jelentéktelen példáját, azzal a legalázatosabb kérelemmel, hogy Felséged ne csak azt tekintse, vajon mint kompozí­ciót milyen megítélés illetné meg érdemei szerint ezt a mű­vet, hanem fogadja azt a jól ismert irgalmasságával és ke­gyeskedjék engem oly’ hatha­tós pártfogásába venni. Né­hány éve gyakorlom Lipcse két fő templomában a zene direktóriumát, s ebben az ál­lásban nem csupán különféle sértéseket kellett elszenved­nem, amelyekre nem szol­gáltam rá. hanem még azt is, hogy csökkentsék a nekem járó akcidenciát; ilyen bosz- szúságok feltehetően nem is­métlődhetnének meg, ha Fel­séged méltóztatna engem fel­venni udvan zenekarába, s az illetékes helyet utasítaná ilyen értelmű rendelkezés ki­adására. Felséged kegyes vá­lasza az én legalázatosabb ké­relmemre örökre adósévá tesz majd, és a legnagyobb mértékű kötelességtudó enge­delmességgel, lankadatlan szorgalommal készen állok arra, hogy teljesítsem Felsé­ged parancsait egyházi, vagy orkesztrális zene komponálá­sára vonatkozóan, minden erőmet Felséged szolgálatának szentelve”. A szelíd válasz ott van a lábam előtt. Az egy szól élő virág. A naponta odafektetett egy szál élő virág. Amit há­lával helyez oda "mindig va­laki. aki száz év távolából is, meghallja az üzenetet: érde­mes volt. Érdemes volt elza­rándokolni Lübeckbe. Érde­mes megtalálni mindenkinek a maga Buxtehudéját, azt az eszményképet, akiért minden nehézségre vállalkozik. Mert lám, lel emlékszik a haragos lipcsei városatyákra, akik annyi keserűséget okoztak Bachnak? A rossz nebulók­ra? De aki meghallgatja Buxte­hude orgonakompozícióit —, kinek zenéjében az északi táj a sok képzelettel kö­vethető végtelen fehér biro­dalom fenséges szépsége zúg szertelen, mégis feloldó har­móniában — az nemcsak ér­ti, tudja is bizonyosan, mit akar tőle még megtanulni a fiatal Bach: a mindenséget bevonni: a maga által már megteremtett zenei rendbe. László Ilona idegenek száguldoznak velük a Föld felé. Az orvos elkese­redett harcba kezd... A másik történet A ha­landzsa, Eric Frank Russel írásának adaptációja. Ugyan­csak az űrben játszódik. A hosszú ideje az űrben vesz­teglő, laza fegyelmű űrhajón földi ellenőr érkezését jelzik. Olyan ellenőrét, akit kicsi­nyességéről, szőrszálhasoga- tásóról ismernek, Az űrhajón tovább ■ bonyolítja a helyzetet, hogy az egyik leltárba vett tárgynak nyoma veszett... Mai tévéajánlatunk Bánkon július 2—10. között rendezték me* a megyei amatőr képzőművészeti tábort. Az alkotók — amatőr festők, grafikusok, szobrászok — a megye minden részéből érkez­tek, hogy a Börzsöny közelé­ben, a Bánki tó mellett ke­Amatőrök kiállítása Rétságon lessenek témákat. A táboro- eás ideje alatt elkészült ké­pekből, szobrokból a rétsági Asztalos János Művelődési Központ kiállítást szervezett. A művek többsége a kör­nyék tájait, lakóit, a vidék hangulatát villantja elénk. A július 10-én megnyitott tár­lat július végéig látható.- üj -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents