Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
A szécsényi termelőszövetkezet raktárában nemcsak a termények tárolásával, hanem különböző tápok készítésével is foglalkoznak. Az állattenyésztés számara nélkülözhetetlen tápféleségeket saját szükségletükön túl a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek elárusítóhelyeinek is készítik. így a háztáji szakcsoportok, egyéni tenyésztők is kaphatnak árujukból. Hatféle minőségben állítják elő a takarmány e formáját, így a esibenevelotöl a kocatápig sokféle táp kerül ki az üzemből. A vitaminokkal dúsított tápot 5—6 féle különböző terményből keverik, pontosan be kell tartani az alkotórészek arányát, mert ez adja a táp sajátos jellegét. A lteverőberende- sésből a takarmányőrlemény zsákokba kerül. Rigó Ferenc és Illés István készítik el a 60 kilós zsákcsomagokat. Rigó András magtáros irányításával gyakran végeznek minőség-ellenőrzést, mert az üzemből csak kiváló termékek kerülhetnek ki. — képek: kulcsár — Balesetek ellen, aratáskor A GABONA ARATÁSÁVAL megkezdődnek a nyári betakarítási, szállítási munkák. A nyári kampánymunka ma már a legtöbb üzemben a nagyfokú gépesítettség következtében nem okoz különösebb gondot, viszont a gépsűrűség- növekedése több baleseti veszélyt hordoz. Az elmúlt évek baleseti statisztikája alapján; megállapítható, hogy a betakarítás időszakában. júliustól novemberig, mindig emelkedik a balesetek száma. Természetesen, ez a jelenség nem törvény- szerű. A munkák körültekintő megszervezésével, az erő- és munkagépek, a szállítóeszközök kifogástalan műszaki előkészítésével, a dolgozók kellő munkavédelmi oktatásával, az egyéni védőeszközök biztosításával az üzemi balesetek ebben az időszakban is megelőzhetők. A mezőgazdasági üzemek munkavédelmi feladatait az érvényben levő jogszabályok meghatározzák, mégis szükségesnek látszik néhány főbb intézkedésre felhívni a figyelmet. A balesetek megelőzésének leghatásosabb eszközei a műszaki intézkedések. A gépek, berendezések üzemkészségét, a felszerelt védőberendezések (burkolatok, vészjelzők, vészkapcsolók) megfelelő műszaki állapotát, meglétét ellenőrizni kell a napi munkakezdés előtt. Meg kell győződni arról, hogy a gépkezelők — szakmai felkészültségük mellett — rendelkeznek-e munkavédelmi - ismeretekkel, a rendeletben es szabályzatban meghatározott munkakörökben pedig érvényes biztonság- technikai vizsgával. A gabonafélék tisztítása, tárolása, szárítása egyre jobban gépesített. A sokfajta magtári gép üzemeltetése nagy körültekintést igényel. Éppen ezért biztosítani kell az ilyen gépekkel dolgozó folyamatos munkavédelmi oktatását, s a munkahelyi ellenőrzést. A műszaki feltételekkel párhuzamosan gondoskodni kell minden munkaterületen a munkában résztvevők baleseti oktatásáról is. Ebben az időszakban ez azért fontos, mert számos időszaki dolgozó, családtag és iskolás is részt vesz a különböző munkafolyamatokban. Az aratás megkezdése előtt a gép felelős vezetőjének ki kell oktatnia a beosztott dolgozókat a munkával kapcsolatos feladatokra és a munkavédelmi követelményekre. Munka közben csak ilyen dolgozó tartózkodhat a munka- területen. Az arató-cséplő gép vágó- szerkezete igen veszélyes terület, ezért ügyelni kell arra, hogy a gép hatósugarában senki ne legyen. A gabona- kombájn álló helyzetben történő üzemeltetésénél a stabil gépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat kell betartani (2 méter magasságig minden forgó, mozgó alkatrészt burkolni kell, a kasza hajtását ki kell iktatni, a kaszanyakat burkolni kell, a vágóasztal elé védőkorlátot kell felszerelni stb.) Nagyon fontos a kézi szerszámok njmlhez való rögzítésének ellenőrzése munkakezdés előtt. A közúti forgalomban résztvevő járművek műszaki állapotát is felül kell vizsgálni. Csak kifogástalan fékkel, kormányszerkezettel és egyéb biztonsági félszereléssel ellátott vontató vehet részi szállítási munkákban. A dolgozók szállításához biztosítani kell a megfelelően felszerelt jármüvet. A járműveken a kézi szerszámokat az utasoktól elkülönítve kell elhelyezni. Rakomány tetején utazni szigorúan tilos! NEM SZABAD megfeledkezni arról . sem. hogy a betakarítási munkák idejen a dolgozók fokozottabban vannak kitéve az időjárás ártalmainak. A nagymértékű sugárzás, hő, por stb. erősebben x igénybe vesz: az emberi szervezetet, ezért szükséges, hogy a gazdaságok megfelelő módon biztosítsák a tisztálkodási és étkezési lehetőséget. A nagy baleseti veszélyt jelentő alkoholfogyasztás megelőzésére üdítő italok biztosítását javasoljuk, de szükséges a vezetők részéről a fokozott ellenőrzés is. Nyíri Béla szakfelügyelő Üdülő munkások Az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárának szakszervezeti bizottsága egyik fő feladatáftak tekinti a gyári dolgozók üdültetésének megszervezését. A szétosztásnál a létszám arányát vették figyelembe, így a beutalókat többségében fizikai dolgozók kapták. Ebben az évben a SZOT száz szakszervezeti beutalót bocsátott a gyáriak rendelkezésére. Az Üvegipari Művek balatonalmádi és leányfalui üdülőjében pedig május 15-től szeptember 10-ig 272-en, váltott turnusokban tölthetik szabadságukat. A gyár berekfürdői üdülőjében az idei nyáron 360 salgótarjáni dolgozó pihenhet. A berekfürdői 21 faház karbantartására és felújítására az idén 20 ezer forintot fordítottak. Csereüdültetésen az öblösüveggyáriak közül június-júliusban 17-en vettek vesznek részt. Az NDK-ban a meisseni és a jénai gyárak vendégei lesznek kilencen, míg nyolc dolgozó Lengyelországba utazik a Balti-tengerhez es Krinyicára. Mai kommentárunk Közelebb az élethez A tanév végeztével sokfajta kimutatás, jelentés, értékelés, sok-sok számadatot tartalmazó statisztika látott napvilágot. A számadások mindenkor leszűrnek bizonyos tapasztalatokat, segítenek abban, hogy jobb, ötletesebb élettel telibb legyen a munka. Ilyen tapasztalatcserét tartott legutóbb a salgótarjáni városi népfront karöltve az oktatási szakemberekkel. „A népfront segítse az iskolákat, hogy kaput tárjanak a gyermekek előtt az élet felé, a felnőtteket pedig serkentsük arra, hogy iskolai keretek között is legyenek támaszai a pedagógusoknak...” — hangzott el a legutóbbi népfrontkongresszuson és helyet kapott az állásfoglalásban is. Ebben a legnagyobb feladat a szülői munka- közösségekre hárul, természetesen a pedagógusok szakmai segítségével, mert ők szervezik a szülők akadémiája előadásait. Több mint tíz esztendő bizonyította, hogy életrevaló kezdeményezés a szülők akadémiája. A nevelés iránt egyre inkább megmutatkozó társadalmi érdeklődés, a szülők pedagógiai felkészültségének erősítése hívta életre az előadásokat. Tevékeny részese a munkának a TIT, a népfront és a városi tanács művelődési osztálya. A közép- az általános iskolákban, az utóbbi években pediá már az óvodákban is meghívták a szülőket, hallgassák meg a szakemberek tanácsait, útmutatásait, amelyeket a nevelés során bizonyára jól tudnak hasznosítani. Nézzük, mit mutatnak a számok. Salgótarján óvodáiban huszonhat előadást tartottak, melyeken ezerháromszázán vettek részt. A szülők elsősorban azt az előadást tartottak sikeresnek, amelyen airól beszélt az óvónő, miként kell már egészen pici gyermekkorban bevonni fiainkat és lányainkat az otthoni munkákba. Vagyis mai’ itt kezdődik a sokat emlegetett munkára nevelés... Az általános iskolákban kétezer-ötszázán jöttek össze a szülők akadémiája negyvenhárom előadására. Itt a „slágert” — ez sem véletlen — a testi nevelés családi tennivalói jelentették. A középiskolákban tizenhat alkalommal tartottak szülők akadémiáját, ezerkétszaz édesanya, édesapa részvételével. Az életkornak megfelelően a legsikerültebbnek az az előadás mutatkozott, amelyen a fiúk-lányoic egymás közötti kapcsolatáról esett szó. Mindent összevetve hasznosnak és jónak bizonyult a szülők akadémiája, az előadás-sorozatot pedig jól zárta a májusi szülők parlamentje. Szeptembértő] ismételten megrendezik az összejöveteleket. Üj vonásként, ezzel is közelítve a nevelés tennivalóit az élethez, az eddiginél több szó esik a pályaválasztással kapcsolatos szülői tennivalókról, az új tantervi követelményekről, és nem utolsósorban — már óvodás kortól — a szocialista életmódra nevelésről. Csatai Erzsébet A legkönnyebb talán úgy , odatalálni, ha az ember az épülő Crossbar-telefonközpont szürke-vörös tömbjét keresi. Annak tő- szomszédságában áll egy szemre jelentéktelen, három- emeletes épület, egyik kapuján kopott, fekete tábla, alig kivehető szöveggel: Kohászati Gyárépítő Vállalat „S” irodája. Salgótarjánban legtöbben a létezéséről sem tudnak. Még kevésbé tevékenységének népgazdasági jelentőségéről. Ennek vannak előnyei. Az iroda nincs szem előtt, nem cseng percenként a telefon, nyugodtan dolgozhatnak. Vannak hátrányai is, amelyekről később lesz szó. Egyebekben a feliratban szereplő titokzatos „S” — salgótarjánit jelent. A Kohászati Gyárépítő Vállalat Salgótarjáni Gyártervező Irodája ez, amely mindenképpen megérdemli, hogy1 megismerjék, megtanulják a nevét. Azzal érdemelte ki, amit 1972, tehát fennállása óta dolgozói megalkottak, s riapjainkban is alkotnak. — A mi terveink alapján épült’meg — készít rögtönzött „leltárt” dr. Farkas Zoltán irodavezető — az Üvegipari Művek pásztói vasöntödéje. a Balassagyarmati Fémipari Vállalat alumínium ko- killaöntödéje — leadtuk tehát a névjegyünket Nógrád megyében is. Mi terveztük az Öntödei Vállalat kisvárdai DISAMATIC öntödéjét, a VIDEOTON épülő székesfé- hérvári alumíniumöntödéjét, ?5 S” IRODA A BALTÁI ÉVA UTCÁBAN nálunk készülnek a Kisvárán—DISAMATIC II. és az egri vasöntöde-rekonstrukció kiviteli tervei is. A Szerszámgépipari Művek székes- fehérvári köszörűgépgyárában gépesíteni kell a formázóteret: ezt, valamint a felső- zsoicai vasöntödét szintén mi tervezzük. Részt veszünk az ország szellemi exportjában is. Megterveztük egy háromezer-ötszáz tonnás alumíniumöntöde komplett kiviteli dokumentációját egy testvéri szocialista ország szamara. Ajánlati terveket készítettünk Argentínának, Algériának, Libanonnak. Kapacitásunk? Évente félmilliárd forint értékű beruházások terveit tudjuk elkészíteni. — Az imént kis irodáról szólt. Félmilliárd forint értékű beruházások terve vi* szont tiszteletre méltó kapacitás. — Egy tervezőiroda eredményeit. kapacitását elsősorban nem a létszáma határozza meg, hanem ami munkatársainak koponyájában van. Továbbá: mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy amíg az egyik dolgozik a tátr- lán, egy másik ellenőrizze, a harmadik meg lelkesítse. Az is előnye a kis irodának, hogy amíg egy nagy cég válaszol a megrendelő levelére, mi már a szerződés^: is kiküldtük. Hozzájárul a hatékdnyságunk- hoz a szigorú szakosítás: mi kizárólag öntödei gyártervezéssel foglalkozunk. Ebben a minőségben irodánk persze a legnagyobb az országban, de ezt nem szabad túlértékelni. A mi hazánk kis ország. — Exporttervezéssel is rendszeresen foglalkoznak? — Igen, szigorúan megtartva az előírt arányokat a hazai és exportigények kielégítésében. — Úgy értsem, az export lehetne több? — Szerintem igen. S, ez jót tenne az ország külkereskedelmi mérlegének is. Annál inkább, mert a mi exportunk minden esetben kapcsolódik a Kohászati Gyárépítő Vállalat által kifejlesztett és gyártott kemencék eladásával. — Ez egyfajta árukapcsolás? — A lehető legbecsületesebb és legésszerűbb árukapcsolás. A vásárló szempontjából is. hiszen a KGYV korszerű villamos ívkemencéit, fém öntödei kemencéit —, amelyeket mi betervezünk —, ismerik és elismerik Hollandiától Ausztráliáig, az NDK- tól Szingapúrig, Irántól az Egyésült Államokig sok külföldi államban. — Az iroda sikeresen tevékenykedik. Minek tulajdonítja az eredményeket? — Egy új tervezőiroda megalakítása mindenütt nehéz, vidéken különösképpen. „Első kezes”, sok éves tapasztalattal rendelkező gyártervező mérnökök Salgótarjánban nem voltak. Elvileg két út lehetséges ilyenkor: hozni máshonnan, vagy helyben kinevelni szakembereket. Mi az iroda szervezését úgy kezdtük, hogy felvettünk egy csomó technikumot végzett gyereket. Azok, akik kitartottak közülük — megtanulták a szakmát. Egy kollégánk például rajztárosként kezdte nálunk, közben levelezőn elvégezte az egyetemet, s most csoportvezető. Ezt már hadd tegyem én hozzá, hogy a maradók igazságérzetét, ragaszkodását és ambícióit táplálta egy szigorú elv: aki a gyártervező irodától elment —, „hogy egy kört leírva az épület felett, visszatérjen háromszáz forint fizetésemelésért” —. azt itt soha vissza nem fogadták. — Más kérdés -1- folytatta dr. Farkas Zoltán —, hogy amíg a fiatalok, a kezdők belejöttek a szakmába, a vezető tervezőkre fokozott teher nehezedett. Egy tervezőiroda munkájában a törvény előtt nincs úgynevezett tűrt selejt. Hiba persze óhatatlanul előfordul. de azt az irodának ki kell javítania, vállalva annak anyagi és erkölcsi következményeit. Ezeket a hibákat kellett idejében felismerni, kiszűrni. .. Mert. ha egy mérnök, egy tervezőiroda túl sokat téved, egy idő után elmaradnak a megrendelők. — Volt-e ilyen „elmaradó” megrendelőjük ? — Nem, nem volt. Ellenkezőleg, azt tapasztalom, hogy Inkább visszatérnek hozzánk. Mint Ajka, az Öntödei Vállalat, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, más cégek... •Azt hiszem, ez elég megbízható mércéje a fejlődésnek, az elért színvonalnak, nem? — Elégedett tehát? — Erről szó sincs. — Ha most jönne Tündér Ilona, hogy teljesíti három kívánságát, mit kérne? — Csak két kívánságom van. Az iroda valamivel jobb technikai felszereltsége az egyik. Ha lenne például egy kis programozható zsebszámológépünk, meg két-három közönséges számológép, nagyon sok nem mérnöknek, technikusnak való munkától szabadíthatnánk meg szakembereinket. — A másik kívánsága? — Kikerülni a B kategóriából. Az irodánkat ugyanis a megye a B kategóriájú munkahelyek közé sorolta, amivel gyakorlatilag korlátozta a létszámunkat. Evvel nehéz egyetérteni. — Arra céloz, hogy e korlátozás nélkül a mostaninál is többet tudnának „összetervezni”? — Arra gondolok! Mint mondtam, a mi exportterveten — kemencetervezésrol, kemenceeladasról is szó van, Ha irodánkat még egy gépszerkesztési osztállyal bővít- hetnénk. ezzel kisegíthetnénk a túlterhelt budapesti részlegeket és több külföldi megrendelést elégíthetnénk ki. Ez helyi érdekeket egyáltalán nem sértene. Mert látja, ha van előnye annak, hogy csend van körülöttünk, van hátránya is. Sokan nem tudják, hogy mi épületet, semmiféle mérnöki , letesrtmenvt nem tervezünk. Azt kiadjuk miskolci és budapesti tervezőirodáknak. Amit mi tervezünk, ahhoz kohómérnök kell. És nem ártana több műszaki rajzoló kislány. Talán. ha megismernének bennünket a városban, megértenék. .. .. .Igen, bizonyosan megértenék, hogy mit jelent az őr- szagnak a kisvárdai „DISA-— H”, és hogy lesz-e precíziós öntöde Csepelen. S ha tudnák. hogy egy eldugott salgótarjáni tervezőirodában születtek azok a tervek, amelyek alapján épül a székesfehérvári alumíniumöntöde, a felső- zsolcai vasöntöde, az egri öntöderekonstrukció, meg távoli országokban létesülő gyárak; hogy évek óta él, dolgozik itt egy kollektíva, amelynek mindehhez közvetlen köze van. Ha tudnák. . . tán még büszkék is lennének rá.., Cs. G. NÖGRAD - 1977. július 2., siombat
