Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-11 / 136. szám
így éliiok mi Az emberen múlik ••• ITT BENT. A HÁZBAN szokatlanul csendesek a délelőttöt Az ajtók nesztelenül csukódnak, halkra fogottak a léptek, a zárt ablakok, sötétítő- függönyök megszűrik az utca zaját. Ez a ház külön kis mikrovilág, lakói sajátosan különc életet élnek. Feje tetejére állnak a napok, az éjszakából nappal lesz, a délelőtt alvással, pihenéssel telik el. Itt bent. a házban törvény- szerű az egymáshoz való igazodás, az egymás tiszteletben tartása. Hiszen a salgótarjáni nővérszálló lakói naponta megfeszített. felelősségteljes munkát végeznek és a betegágyak mellett nem hivatkozhatnak kialvatlanságra, fáradtságra. A nővérszálló a jövő évben ünnepli születésének huszadik évfordulóját. A kezdet nem volt viharmentes. A zsúfolt, hatágyas szobák gyakran szültek veszekedéseket, súrlódásokat, nehéz volt az alkalmazkodás. — Figyelembe vettük, hogy fiatal, önálló életre vágyó emberekről van szó. Mas-más igényekkel, érdeklődési körrel. S az sem mellékes, hogy a szállodában élőknek ez a szűk környezet az otthont, a saját kis fészket helyettesíti, amelynek milyensége hatással van a mindennapi tevékenységre, a munkakedvre is — mondja Habonyi Zoltán, a megyei kórház kórházvezető ápolója. És megtörtént a változás, ízlésesen berendezett, kétágyas szobák, mindenütt rend és tisztaság. És szétterülő csend. Mert a délelőttösök már a kórház osztályain szorgoskodnak. az éjszakások első álmukat alusszák. Van, aki olvas, levelet ír, vagy csak álmodozik. Vajon milyen gondolatok, tervek, elképzelések kavarognak a fejekben? Mi a véleményük az itt élőknek önmagukról, a szállóbeli életről? L. M. arra kért, a nevét ne írjuk ki, esetleg kinevetnék, megszólnák a társai. No nem Miiért nem gyártjuk? A címben szereplő kérdés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan. Az üzemben, amikor éveken át gyártott terméktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru es pillanatnyilag nincs raktáron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is — nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóban forgó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódóan hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen, „a gyártsuk tovább”, vagy „mi is gyártsuk” felvetések mellett lehet érveket felsorakoztatni. Főként azt, hogy a gazdaságban felhalmozott szellemi és anyagi energia objektíve valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlegetése kétség- gívül hatásos érv, valójában azonban vajmi kevés alapot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk, vagy ne gyártsuk, illetve a mit gyártsunk kérdésére végül is csak sokoldalú vizsgálódás eredménye alapján, a hatékonyság mércéjével mérve lehet megnyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a legversenyképesebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokrétűbbé, differenciáltabbá váló hazai szükségletek, hazai termelésből való teljes fedezésének szorgalmazása — sokkal inkább íékezője mint lenclítője » gazdaság fejlődésének. A mindent gyártás egyenlő anyagi és szellemi energiánk, kapacitásunk szetforgácsolásáva!, fékezője a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők koncentrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés tekintetében egyaránt — önmagában is a termelés gazdaságosabbá s ezzel párhuzamosan versenyképesebbé tételét szolgálja. A szocialista országok között kialakult, a KGST keretében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfogadott szakosodási megállapodások lehetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező feltételek mellett gyártott termékeikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosan előállítottakból pedig csökkentsék, a termelést. Az export fokozásával a kis belső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdaságosabb termelést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és szakosodás pozitív eredményeit egész sor konkrét példa igazolja. A KGST gépipari bizottsága s a KGST-tagál- lamok évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gördülőcsapágyak termelésére, exportjára, importjára. Ennek megvalósítása lehetővé tette hogy a KGST-tagál- lamokban csökkent a gördülöcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusokból leállította más gazdaságosan gyártott típusokból pedig erőteljesen bővítette a termelést. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai koncepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erő- 4 forrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát arra hogy eszközeinket a leghatékonyabban használjuk fel. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncentrálnunk anyagi és szelemi erőforrásainkat amelyek a leggazöa- ságosabbak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. Az említett elvek érvényesítése óhatatlanul magával hozza hogy egyes ágazatokban lassabban, másutt dinamikusabban nő a termelés, s azt is, hogv több — mindenekelőtt a gazdaságtalan, vagy kevésbé gazdaságos — termék gyártása megszűnik. Helyenként ez a változás konfliktusokkal jár. gondokat is okoz. Az új termék új munkafogásokat igényel, a rutin helyett koncentrált figyelmet. Ám sok-sok példa bizonyítja hogy a többletráfordítás megtérül, .kevesebbel többre jutunk. Karvalics László mintha a többségnek nem ugyanez lenne a véleménye, csakhát óvakodnak megfogalmazni. — a nővérszálló átmeneti megoldásnak jó, de távlatokban igen ijesztő. Az is biztos, hogy aki ide bekeveredik, nehezen tud kijutni. Mert ugye, ha nem tetszik a közösségi élet. keres magának az ember albérletet 800—1000 forintért. Rámegy a fél fizetése. Azt hiszem, ehhez senkinek nincs kedve. Önálló lakáshoz jutni szinte lehetetlen. Marad a férjhezmenés, mint kitörési lehetőség. Én nem tudom, mások hogy vannak vele, de ha én becsülettel ledolgozom a murikaidőmet, már nem sok kedvem van „férj- nekvaló után szaladgálni”, spontán alkalom pedig ritkán adódik. Néha egy, két barátnőmmel beülünk moziba, színházba, esetleg presszóba, aztán slattyogunk haza, legtöbbször csalódottan. Többen kérdezték már, miért nem hagyok fel az ápolónősködéssel? Miért? Ezt tanultam nagy kedvvel, szeretem csinálni, ugyan hová mennék? — Azért, hogy valaki a nővérszállón lakik, még nem kötelező begubózni. Szerintem minden helyzetben az emberen múlik, hogy feltalálja-e magát vagy sem. Rimócról kerültem Salgótarjánba, több mint öt éve. Megszoktam a szállót, amelynek külön előnye. hogy közel esik a kórházhoz, és nyugodtan pihenhet az ember. Ami a szabad időt illeti — senki nem szól bele, hogy mivel töltjük ki. Én gyakran hazajárok a szüléimhez, társaságom is van, jól feltalálom magam. A szókimondásáról és optimizmusáról ismert Rigó Mari véleménye ez, akinek állandó jó közérzetét talán az is meghatározza, hogy nagyon szereti a választott hivatását. Alig 25 évesen főnővérhelyettes a belgyógyászaton, így aztán nincs egy unalmas pillanata sem. Azt tartja, hogy ápolónőnek lenni — teljes embert követel, még ha a saját érdekek feláldozásával jár, akkor is. És akiből hiányzik az áldozatvállalás, az persze, hogy megkeseredik, állandó elégedetlenségben őrlődik. A NŐVÉRSZÁLLÓ KÜLÖN kis mikrovilág, lakói sajátosan különc életet élnek. Van, akit ez megkeserít, másokat elégedetté tesz. Érthető, hisz’ ahány ember, annyiíéle. —vkm— V ásárokban árulták a prizmát. A fényes sztaniollal bevont, távcsőhöz hasonlító játékszerben a szem előtt csodálatos színötvözetek jelentek meg, s ahogy forgatta, úgy változtak a képek. A gyermek azt hitte, a csecsebecse belseje drágakővel van tele. Illúzói to- vaszálltak. amikor a nebulói kíváncsiságot a szétszerelés követte, s a tok belsejéből értéktelen, egyszerű papír- üvegdarabkák hullottak a földre. Ez a játék jutott eszembe egy terjedelmes jelentés kapcsán. A termelőszövetkezetek területi szövetségének beszámolója — a nőpolitikái határozat végrehajtásáról a megye közös gazdaságaiban — ilyen prizmaféle. Példája annak, hogyan lehet játszadozni a tényekkel, hogy ne üvegnek, drágakőnek látszanak. Miként is értékelte a termelőszövetkezetek küldött- gyűléa? a nőpolitikái határozat megvalósulását ? összességében kedvező a kép, állítja a beszámoló. Hiszen — a hasonló értékelések szokásos közhelyeitől eltekintve — a hat elemi, vagy az ennél alacsonyabb iskolai végzettségű nők aránya 54,5 százalékról 32,7 százalékra csökkent. (Íme a drágakő!) Ez idő alatt 2559 nő távozott a termelőszövetkezetből. Általában az idősebbek, akik a „statisztikából kilépve” egyúttal az arányt is javították. Egyetemi, főiskolai diplomával pedig a megye 'negyven tsz-ében mindössze 43 nő rendelkezik. A női szakmunkások száma öt év alatt kétszázzal ha emelkedett, alap-. Tárolőhiány, szűkös Rrlökapaciíás Ha a keverő megépül Közeleg az idő, amikor aranysárgán hullámzanaz a határban a búzatáblák, s a jól karbantartott, megjavított, vagy éppen újonnan vásárolt gépeket, kombájnokat a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. ráengedik a beért kenyérgabonára. Aratnak, csépelnek majd. hogy a jövő évben is legyen kenyér az asztalunkon. Június végén már kezdődik a nyári kampánymunka, aztán következik a tárolás, őrlés, ami viszont, minél magasabb a hozam, annál nagyobb feladatot ró a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatra. Az irodában Demeter János főkönyvelő „tartja a frontot”, kérdéseinkre tőle kapunk választ. — A feladatokra való fel' készülésben mi az első lépés? — Jelenleg a raktárak kiürítése. takarítása, fertőtlenítése tart- Az új gabonát, tökéletesen higiénikus környezettel, eszközökkel kell fogadnunk. Eddig öt malmot és egy keverőüzemet számoltattunk el, ami időarányos, húszszázalékos teljesítésnek felel meg. Így bízvást remél' hetjük, hogy a kitűzött időre:' júnuis 30-ra végzünk az előkészítő munkálatokkal- Gépeink rendben várják az üzembe állítást. — Mennyi gabonára számítanak az idén, és rendelkezésre áll-e ehhez a tárolótér? — Pontos adatokat csak a júniusi termésbecslés után mondhatunk. de szerényen számolva is: kenyérgabonából 7500 vagon, rozsból 40, takarmánybúzából 50, takarmányárpából 30. kukoricából 1500 vagon. sörárpából 800 vagon a várható mennyiség. Ekkora tömegű áru befogadására raktárhelyiségeink sajnos szűknek bizonyulnak, ösz- szesen — a szükségtarolókkal együtt — 7531 vagon gabonát, szemes takarmányt tudunk elhelyezni. A hiányzó raktárkapacitást — a mezőgazdasági üzemeknél és a szabadban, fólia alatti tárolással pótoljuk. A romlás elkerülése végett az őrlést a szabadban levő gabonával kezdjük- Tárolási gondjaink enyhítésére Pásztón új, 500 vagonos raktár építését kezdjük meg ebben az évben, amelynek át* adására jövőre kerül sor— A gabonát a földekről el kell szállítani, Ügy tudom, ez is problémát jelent a vállalatnak— Valóban. Három vontatónk van es 13 tehergépkocsink. de ez vajmi kevés. Mégis zökkenőmentes a be- hordás minden esztendőben, mert a mezőgazdasági üzemek bérbe adják a gépkocsijaikat- Éppen így nem okoz problémát az sem, hogy csak négy szárítóberendezésünk van. mert a tsz-ek gyors fejlődése következtében minden második közös gazdaság saját szárítóberendezéssel rendelkezik. A legjobb az ellátottság a rétsági járásban, ahol például a diósjenői tsz a legjobb minőségű bábolnai rendszerű berendezést szerezte be.-— Ügy tűnik, a megye igényei túlnőtték a gabonaforgalmi vállalat befogadóképességén.. Mi a helyzet az őrléssel ? — Megint csak azt kell mondanom, hogy — bár a lakossági szükséglet évente 4000 vagon liszt — a mi malmaink csak 3000 vagon kenyérgabonát tudnak megőrölni. A többinek az őrlését a selypi nagy kapacitású malom végzi. A megyei igény kielégítése és a készlet szántén tartása után fennmaradó gabonamennyiséget pedig részben az ország ellátatlan területeire szállítjuk, részben exportáljuk— Egyre nagyobb feladat hárul a vállalatra az egyéni és háztáji gazdaságok, a kis- állattenyésztők, szakcsoportok tápellátásában. Szükség van-e ezen a területen is a fejlesztésre? — Tápgyártási előirányzatunk 4650 vagon, ebből a községi és városi elárusítóhelyeken 3320 vagon táp- és szemes takarmány kerül forgalomba. a többi a tsz-eknek megy- Az állatállomány ugrásszerű gyarapodásával mar most is, de a következő években még inkább számítanunk kell a tápigények növekedésére. amit a vállalat keretében működő három keverőüzemünk a munkaidő meghosszabbításával sem tud kielégíteni. Jelenleg úgy segítünk magunkon, hogy a mezőgazdasági üzemekkel bér- keverői megállapodásokat kötünk. Minden igényt azonban csak -akkor elégíthetünk ki- ha az a nagy kapacitású keverőüzem megépül, amit a szé- csényi, nógrádmegyeri, varsányi és az endrefalvi tszszel közösen hozunk létretkem ény) Megszaparodtak az építkezések az elmúlt időben Salgótarján területén. A munkahelyek anyaggal való ellátása a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat ipartelepéről történik, ahová Kecskemétről érkeznek vasúton a salgótarjáni síküveggyár síküvegfeldolgozó épületének vasszer, kezetei. Képünkön Liszka József és Saját Lajos gépkocsikra emelik daruval a vasszerkezeteket. m m Üveg és fokú politikai végzettséggel pedig alig-alig dicsekedhetnek, (íme az üveg!) Még mindig baj van a közös gazdaságok vezetőinek szemléletével, ha a nőpolitikái határozat kerül napirendre. A nőbizottságoktól várják azt, amit nekik kell tenniük, s ez nem azonos a foglalkoztatottsági és szociális kérdésekkel. Nézzük például a nők vezetésben való részvételét. Arányuk 46-ról 50,9 százalékra emelkedett, de a legfontosabb szövetkezeti fórumon, a vezetőségben mindössze 34,6 százalék. Elsőszámú vezetőként — kivéve a főkönyvelőket — egyetlen egy lány, asszony sincs, Mintha a vezetésre alkalmas nők neveléséről, előléptetéséről elfeledkeznének, s ha mégis szóba kerül, jóval magasabb követelményeket állítanak velük szemben, mint a férfiak esetében. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elv a termelőszövetkezetekben érvényesül, szögezi le a tsz-szövetség értékelése. S ott áll mellette a tény: a termelőszövetkezeti dolgozók jövedelme öt év alatt átlagosan 38 százalékkal emelkedett, a női dolgozók esetében pedig 11 százalékkal. Ugyanabban a munkakörben dolgozó nő, azonos végzettség esetében kevesebbet kap a férfinál. S valóban örvendetes, hogy ma már 36 szövetkezetben akad egy vagy több hidegmeleg vizes zuhanyzó, öltöző, De miért nem jutott meg • hiányzó négybe? drágakő A küldöttgyűlés a beszámolót a közelmúltban elfogadta, de a feladatokra tett javaslatot nem. Azért, mert eppen a legfontosabb tennivalók hiányoztak a felsorolásból. A tanácskozáson résztvevő Matuz József, a megyei pártbizottság titkára kötötte csokorba a sürgető teendőket, hangsúlyozva, hogy a nőpolitikái határozat eredményes végrehajtása segíti a tsz-ek gazdálkodásának megszilárdítását, a szövetkezeti demokratizmus fejlesztését, a szocialista életmódra nevelést is. Nem egyszerűen anyagi kérdés tehát a végrehajtás. A termelőszövetkezetek vezetőinek elsődleges érdeke, hogy' megértessék a dolgozókkal, köztük a nőkkel, a gazdaság előtt álló feladatokat, s mozgósítsanak a megvalósításra. Ezt a célt szolgálja a szakmai és politikai képzés fokozása, hiszen itt az ideje, hogy a mezögazdasagi üzemekben dolgozó asszonyok is szakmát kapjanak kezükbe, s az arra alkalmasak előtt megnyiljek az egyetem kapuja. A termelőszövetkezeti ká- dermúnkában található fehér foltok eltüntetése égető. Addig már eljutottak a nők, hogy testületekbe választották őket. a következő lépést a függetlenített funkcióba kerülés jelenti. S ehhez a szemlélet módosulására is szükség van. Néhány gazdasági vezető kedélyesen mosolyog, ha szóba kerül a nőpolitikái határozat végrehajtása. Ahelyett, hogy intézkedésekkel szüntetné meg a férfi és nő közötti megkülönböztetéseket a bérezésben, tanulásban. A feladatokból kijut a termelőszövetkezetek területi szövetségének is, rpert a testület munkájában a társadalompolitikai kérdések, a szakmai feladatok hátterébe szorulnak, periig az állattenyésztés, növénytermesztés gondjaival foglalkozni akad elég szervezet. A nőpolitikái határozat értelmezésére, az időszerű tennivalókra évről • évre a nőbizottságok elnökeit készítik fel, egyszer-egyszer nem ártana a termelőszövetkezetek gazdasági vezetőit sem. A párthatározat megvalósítása nemcsak a párttagok, pártalapszervezetek feladata. A rendszeres beszámoltatás viszont fontos reszortjuk, hiszen a nőpolitikái határozat nem egy-két évre született. Mint ahogy nem lehet, elintézni a végrehajtásról szóló értékelést egyetlen, a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen elhangzó beszámolóval. A tsz-szövetség írásos jelentésében „vád” éri a tsz-ben dolgozó nőket: „Jellemző rájuk, hogy inkább csendes végrehajtói, mint színvonalas szószólói a testületi üléseken hozott határozatoknak”. Csillogni az üveg is tud.. ? Szabó Gyula I NÓGRÁD - 1977. június 11., szombat 3 V
