Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-11 / 136. szám
Magyar tanulók az NDK-ban Egy magyar—NDK kormányközi szerződés értelmében magyar fiatalokat képeznek ki a BUNA Vegyi Művekben. A magyar ipari tanulók a hároméves tanfolyam alatt a kar. bantartási munkálatok legkülönbözőbb területein kapnak kiképzést. A képen: Peter Siebert művezető bemutatja egy lakkalapanyag-előállító berendezés működését Kőszegi Pálnak és Herer Bélának. Több mint 400 magyar fiatal vesz részt villanyszerelő ipari tanulóként a hároméves neuhausi tanfolyamon. A képen: Mák Ilona, a. tanfolyam hallgatója a neuhausi esőgyárban. A Dimitrov-múzeum A szófiai Georgi Dimitrov Múzeum negyedszázados fermáLása alatt igen értékes gyűjteményre tett szert, amely nemcsak Georgi Dimi- rov életútját kíséri végig, hanem betekintést nyújt a Bolgár Kommunista Párt és a nemzetközi munkásmozgalom történetébe is. A 400 ezer dokumentum között számos értékes emlék található a lipcsei perről és a Komintern VII. kongresszusáról. A lipcsei perről szóló „barna könyv” különböző nyelvű kiadásai találhatók itt meg. A gazdag anyag felhasználásával rendszeresen publikálnak különböző műveket- A múzeum legújabb kiállítása: „Dimitrov és a fasizmus ellen. az egységfrontért, a szocializmusért folytatott harc”. A múzeumban — amelynek régi épülete egykor a Di- mitrov-család háza volt — magyar vonatkozású emlékek is vannak: Gjuba Ivose- vics, Dimitrov első felesége által férjének születésnapi ajánékként készíttetett íi basztál Szófiába került magyar aszalosmester munkája. Hogy ki volt az illető, arra már nem tudnak választ adni... Eddig több mint 1,7 millió külföldi látogató fordult meg a múzeumban. A vendégek megszemlélhetik Dimitrov személyes tárgyait, háromezer kötetet számláló könyvtárát és eredeti felvételről hallgathatják meg a lipcsei perben, valamint a Komintern VII. kongreszusán elhangzott Dimitrov-beszéd részleteit 4 NÓGRÁD — 1977. június 11., szombat híre-neve szép? Csak a Kazár —, ha ezt a községnevet hallja, a legtöbb ember arra gondol, milyen szép népviselet van azon a vidéken. Ha nógrádi az Illető és oda-odafigyel a kulturális hírekre, eseményekre, az is eszébe villan: jó hírű tánccsoport őrzi a hagyományokat, a salgótarjáni művelődési központ FÓNIX bábegyüttesével közösen bejárták már az ország sok vidékét, sőt külföldre is eljutottak. Esetleg emlékszik arra is, hogy a klubmozgalom élén haladtak, kiváló ifjúsági klub címet nyertek a község fiataljai. Hogyan látja Kazár kulturális helyzetét az, akit talán legközelebbről érint, a község függetlenített népművelője, Sándor Zoltán? Fakuló színek — Az együttes nem a régi. Volt egy ragyogó műsoruk, amit már álmukból felébresztve is tudlak, próbák nélkül léptek fel. De ez kevés: a továbblépéshez tanulni, újítani, próbálni kell, ehhez nem eléggé összekovácsoló- dott a csoport. Tavaly ősztől a szakmai vezetőjük egy új, másfél órás műsort akart elsajátíttatni velük, de a széthúzás csaknem felbomlasztotta a gárdát, fiatalok nemigen jönnek. Hogy mi lesz? A vezető most elmegy. Arra gondoltunk, asszonykórust alakítunk. Azok a táncok, amelyeket itt ismertlelt, kevés részletben különböznek csak például a kisterenyeitől. A hagyományok, a népviselet, a népdalok megőrzését egy kórus is megvalósíthatja, vannak jó hangúak köztük. A salgótarjáni zeneiskola tanárával, Szabó Gáspárral beszéltem már arról, hogy ősztől vállalja el a csoportot. Reméljük, sikerül ezen az úton egy jó együttest létrehozni. .. — És az ifjúsági klubban mi újság? — Több az „újság”, mint kellene — túl sok a személyi változás. Minden művelődő közösségre, csoportra jellemző, de talán leginkább a klubra: nagyon sok. szinte minden a vezetőn múlik! Van egy egészen jó programjuk, de mégsem a régi a klub. Üj helyiségbe költöztek, jó körülmények között lehetnek együtt — szép berendezésük, felszerelésük is van, de a nívóban visszaesés következett be. Sok név felvetődött, ki legyen a vezető. Ügy néz ki, Medve Ilona vállalja el nyártól. Szeretném, ha neki sikerülne megvalósítani a terveket. Egy kis ízelítő a programból: Ki mit szól hozzá — aktuális viták, találkozások Mustó János festőművésszel. Mondj egy sztorit! — klubestek, Az év meglepetése — előadóest egy fiatal színészszel, irodalmi műsorok. közös színház- és tárlatlátogatás, vetélkedők, zenés, táncos rendezvények, négy TIT-elő- adás, hármas klub találkozó. .. Körzeti feladatok — Mi az, hogy hármas? — A tanácsi körzetbe tartozó három település (Kazár, Mátraszele, Mizserfa) mindegyikében működik ifjúsági klub. A másik kettő programjai és gondjai is hasonlóak a központi községéhez: nagy a fluktuáció, nehéfc összefogni a fiatalokat. — Két éve vagy itt. Hogyan sikerült beilleszkedned ? — Meglehetősen hidegen, mereven fogadtak — mostanában oldódik a légkör körülöttem. Gondolkodtam rajta sokat, miért van ez így. Azért, mert nem járok a kocsmába? Mert nem a stílusom a haverkodás? Ma már a klub és a KISZ-vezetőséget jobban ismerem, szeretnék jól együttműködni velük. Ami biztató számomra: a körzeti iskolával jók a kapcsolataim, utánpótlás lesz az onnan kikerülőből. Irodalmi színpad működik, rendhagyó zeneórák vannak hangszerbemutatóval, énekkar, bábszínház, gyermekszínház, filmvetítések szoktatják a gyerekeket a művelődésre, ősszel irodalombarátok körét indítunk, abban lesz színjátszás is. Próbáltam én színjátszócsoportot létrehozni fiatalokból is, Mátraszelén. A beszéd- technikával kezdtük —, de nem hittek abban, hogy ez fontos, kiindulási alap — ti- zenegyrtéh ány foglalkozás után abbamaradt. Én igényesen, komolyan akartam csinálni. ók meg azt mondták, minek ez, tanuljunk be egy színdarabot rögtön... Verf»mondóból népművelő — A hozzáállásodat bizonyára befolyásolta a vers- mondó „pályafutásod”... — Igen, hiszen ez hozott ide. Nálunk családi örökség az irodalom es a zene szere- tete (bátyám zenetanár, öcsém most tanul zenét Miskolcon), kis koromtól mondtam verseket, sok díjat nyertem. Aztán a középiskolában megszakadt, 1975-ben „robbantam be” a József Attila szavalóversenyen. Nyolcadikként kerültem az egri országos selejtezőbe, ahol előrerukkoltam, a hatodik helyet szereztem meg, a tévében is szerepeltem. A kazári- ak így ismertek meg, és amikor idenősültem, ajánlották, vállaljam el a körzeti népművelői állást. Illúzióim nem voltak, ismertem a körülményeket: Kazáron, a központi községben nincs művelődési ház (az idetelepített női üzemé lett az épület) két kisebb falu is hozzám tartozik. Kaptam egy kismotort, azzal járok át. Gyenge a könyvtár állománya, az éves fejlesztés mindössze háromezer forint (hétezer kellene) ott is sok a személyi változás a kölcsönzők között. — Milyen terveid vannak? — Ügy néz ki, visszakapjuk a művelődési ház épületét és ha kapunk segítséget a megyei tanácstól, felújíthatjuk. Megéri, hiszen jók az épület adottságai, sok kis helyiség van benne, pincéje is felhasználható. Közelebbi tervek: nem mondtam le a kudarcok ellenére sem arról, hogy egyszer még egy jó színjátszó csoportunk legyén. Olyan, amelyet a jobbak között emlegetnek, nem csak együtt lézengő társaság. Egyéni feladatom most az Ady vensmondó versenyre való készülés — egy előző szereplésem jogán a megyei döntőt kihagyva az országos elődöntőbe jutottam. Amellett készülök a felvételire is Egerbe. Nem könnyű pálya egyik sem. Szeretném mindkettőt igényesed, minél jobban csinálni. G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk 16-30: Beszéljük meg! Ez a műsor egy sorozat második adása- Az első március 19-én került képernyőre, amelyben gyerekek tették fel az őket érdeklő, ám a felnőtteket is érintő kérdéseket és azokra felnőtt válaszokat kaptak vezető politikusoktól. Azóta sok kérdés érkezett a műsor címére, a munkafegyelemről, a sport versenyszerű- ségéról stb. Ma. amikor a „gyerek” már ifjúsági parlamenteken, vitakörökben és kis újságíróként is bekapcsolódik a közéletbe, hogy majdan felnőtt, politikailag, tájékozott állampolgárként átvegye a stafétabotot, egy* általán nem mindegy, hogyan kap választ az őt érdeklő kérdésekre. A műsor komolyan veszi az érdeklődést, s felnőtt érdeklődésre ismét felnőtt válaszadást biztosít. A műsor vezetője, a gyerekek „csapatkapitánya” Vit- ray Tamás, a kérdésekre válaszol: Pozsgay Imre kulturális miniszter és Berecz János az MSZMP KB külügyi osztályvezetője. Folklórtérkép Az azerbajdzsáni művészet^ történészek a közelmúltban megkezdték a köztársaság népművészeti és zenei hagyományait ábrázoló térkép ösz- szeállítását. A zene kedvelői az atlas* segítségével megismerkedhetnek a még élő és a már feledésbe merülő művekkel és népi formakinccsel. A szövegek, fényképek és rajzok szemléletes ábrázolást nyújtanak a dalokról, a táncokról és a különböző előadó stílusokról is. Az atlasz egyik fejezete a régi azerbajdzsáni hangszereket ismerteti majd. A folklórtérkép összeállítói a köztársaság legeldugottabb településeit is felkeresték. Van igazság benne.« — Tudja. Mr. Johnson —: mondja a napszámos a farm tulajdonosának —, amikor önnél dolgozom, állandóan lel kiismeret-f urda) ásom van.. • — Miért? — Mert úgy rémük. hogy legalább három lovat teszek munkanélkülivé 1 Kisdobosvezelő Mátramindszenten Épül Varsóban... Varsóban a jelenlegi ötéves tervben 180 beruházás készül el. s ezek meghatározzák a város jövendő arculatát- Az építkezések közül néhány már a város ezredfordulói képét villantja felszámítások szerint 2000-ben Varsó lakóinak száma eléri a 2 milliót. Egy új. hatalmas lakótelep körvonalai az úgynevezett északi sávban máris kirajzolódnak. A negyed első épületei már állnak Ze- ran városrészben. Ez a hatalmas lakótömb a teljes kiépítés után a város mostani határán túl Modi inig ér majd, Tovább fejlesztik a város nyugati bevásárló- és szórakozóközpontját.. ahol már ma is naponta 360 000 ember fordul meg. A város másik oldalán, a Praga városnegyedben egy új -city” — egy városközpont alakul ki. amely a tervek szerint háromszázszor nagyobb lesz, mint a jelenlegi közismert Keleti Fal környékeA módiim' új nemzetközi repültőtér közelében új szolgáltató, bevásárló és szállodai t központ épül, amelyekben mintegy 30 000 ember talál munkát magának. A város közelében új pihenőközpontokat hoznak létre, a többi között a Kampi- nosi erdőben és a Swidra folyó melleti erdőrengetegbenA jövő Varsójának körvonalai már nemcsak a tervező- asztalokon, de a valóságban is kezdenek kibontakozni. Keserves gyermekikor, ezernyi erőfeszítéssel megszerzett tanítói oklevél. Az előbbi szomorúság, az utóbbi öröm volt Körmendi Ferencné tanítónő családjában, aki egy kis dunántúli faluban paraszti családban született, s a három testvér közül csak ő tanult. Szüleinek sokat kellett dolgozni a földeken, hogy a mezei munkából megéljen a család. Jeles érettségivizsga után 1954-ben a héhalmi iskolába helyezték és a gyakorló tanítói év után kinevezésit kapott* később igazgatóhelyettes lett. Győrszentiváni pedagógushoz ment feleségül, majd a férje betegsége után kerültek Nógrádba. Mátra- mindszentreIgazgatója, — Csomós Sándor — azt mondja, hogy sok olyan nevelőre volna szükség, mint Körmendi Ferencné. Egyenes jellemű, a nevelő- testület megbecsült tagja, a községben a szülők és gyermekek tisztelettel beszélnek róla- Sokat foglalkozik az alsó tagozatos tanulókkal, a tanításon kívül — mint kisdobosvezető — gazdag programot állít össze a pajtásoknak. Tevékenysége túlterjed az iskola falain, rendszeresen gyűjti a község népi hagyományait, a szó nemes értelmében padagógusMindig ott van. ahol tenni kell, munkáját lelkesedéssel, és rátermettséggel végzi Körmendi Ferencné azt. mondja, ha gyermekek között van, ha tanít, mindig felrissül. Több mint húsz évvel ezelőtt — egyik alkalommal — elcsodálkozott azon, hogy kollégája a Dunántúlon azt mondta, rosszak a gyerekek. Számára nincs csintalan gyermek, egyik-másik némelykor mozgékony, eleven, de szeretetne méltó. Megújulni is közéjük megyek — hangsúlyozza Körmendi Ferencné. — Szeretem a falusi embereket, közöttük nőttem fel én is. Ügy látom, hogy ezekben a gyermekekben erősebb az elszántság- Szüleiket a régi paraszti élet keménnyé, szót- lanná formálta. Az a pedagógus, aki érzelmileg köziéi kerül a mátramindszemti gyerekekhez, könnyen bánik velük — vallja a kisdobosvezető. Azt mondják, hogy a fiatal kollégák nem szívesein mennek falura- Ebben van is valami igazság- Némelykor lakásgondokkal küzdenek, drága albérletet fizetnek, az étkezésük is nehezen oldható meg- Főleg olyan településeken, ahol nem működik óvodai, vagy iskolai napközi- otthon- Körmendi Ferencék lakást építettek Mátramindszenten, igénybe vették a pedagógus lakásépítési kölcsönt, s nem bánták meg. Azért mégis az a véleménye. hogy a fiatalok több segítséget érdemelnének némely községben. Az új pályázati rendszer sokat segített a helyzeten- mert az okosan gondolkodó tanácsi testületek, a pedagógusok részére is igyekeznek jó körülményt teremteni. Körmendi Ferencné alsó tagozaton nevel, kisdobosvezető, népi játékokat tanít a gyermekeknek. Kovács Tibor, a salgótarjáni járási úttörőelnök elismerő szavakkal nyilatkozott róla- Nincs olyan mozgalmi év, amikor ne szerepelnének kiváló eredmény- nyel a járási és megyei kulturális seregszemlén a mát- ramindszenti pajtások. Helyt áll a tanítási órákon, a lemorzsolódás, vagy bukás szinte ismeretlen nála. Bizalommal, szeretettel közeledik tanítványaihoz. így szinte természetes, hogy visz- sza is kapjaJólesik Körmendi Ferenc- nének, hogy a község vezetői elismerik, a munkáját- Csomós Sándor mátramind- szenti igazgató azt írta róla. egyik minősítésében, hogy sok olyan nevelőre volna szükség mint Körmendi Ferencné- Körülötte a gyermekek vidámak, játékosak, táncosnak, nevetnek, s nem utolsósorban, keményen tanulnak. Sokszor kérdezték már környezetében, hogy mi a varázsa. Körmendi tanító néninek Szülők mondták, hogy nagyon szereti a gyermekeket. Mátramindszenten a főút az általános iskola előtt halad el. Sok jó nevelő tanít ebben az iskolában. Ezért van -az. hogy a szülők nyugodtan mennek a temelőszövetke- zet.be, a környező üzemekbe dolgozni- Tudják, hogy a gyermekeiket ebben az iskolában a szépre, a jóra tanítják a nevelők, köztük Körmendi Ferencné tanítónő. gy. Ir
