Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
Mátrám Ind szent, 1977 (J.) Fejlődés és ellentmondások Olyan termelőszövetkezet- léséhez, a szövetkezeti demok- Ebben a termelés zövetke- ben jól gazdálkodni, ahol a rac;a további szélesítéséhez, a zetben az egyik legszembetű- termőföld 11 aranykorona ér- m bb 'színvonalú terme- ™bb ellentmondás, hogy kö- teku. erdőtől árnyékolták a . ... rulmenyeiket tárgyilagosán lejtök, talaj- és vadvizektől *esi munka megszervezesehez. vizsgálják ugyan, de nem tö- károsodnak a lapályosabb fék- Az eredménye nem is maradt rekednek abból tudatosan ki- vésű földek, nem könnyű. Éppen a közgyűlési beszá- törni magasabb, minőségileg Körülményeknek megfelelő. mplóbpl értesülhetett a tagság. Jobb eredmények elérésével, sajátos munkát igenyel veze- „ , A búzánál is azért ovatoskodtőktől, fizikai dolgozóktól egy- hogy a vezetőség egy kivetele- tak, mert félnek attól, hogy aránt. A salgótarjáni járásban vei minden ülését megtartót- nem sikerül a magasabb ter- tipikusan ilyen helyzetben van ta. aboj a gazdálkodásra vo- mésátlag. Pedig lehetne maga a Mátragyöngye Termelőszövetkezet. amely négy község termőföldjét műveli Mátranatkozó. komoly határozatok sabb, hiszen maga az elnök , tárta fel az okát. amikor azt születtek. Idézet a beszámoló mondta —. némely területük mindszent központ irányításé- ide vonatkozó megállapításé- búza vetésére nem volt jó val. Az elmúlt évet értékelő bői: itA vezetőségi tagok ak- előkészítve. De hót ez kin mú- JiJTÜZS™ tivitása az ülésen javult, de if ] h°&, * közgyűlésen Katona Károly, a tsz elnöke így fejezte be a növénytermesztőkön, akik szo- hogy cialista brigádba tömörülve még mindig gyakorlat vezeiőségi beszámolót: „Az jobban hozzászólnak az egyé- dolgoznak, és munkájukat a 1977. évre meghatározott ten- ni és közvetlen a tagságot közgyűlésen jelentős pénzösz- nivalók nagy feladatok elé érintő problémákhoz, mint a sze§§el elismerték. tő!t^íoosáodt^é^^dkalmazoUa- gazdálkodás egészét érintő Jogos az elismerés, ha a T ’a Jámokból MiT? feszi- kérdésekhezmunkát nem a követelmé- it. A szamokból itelve feszi miért gyeknek megfelelően végzik? tettebb munka vár rank, mint Ez majd kiderül, miért, _______,________,___. __ N incsen nyoma a tsz-ben annak, hogy valakit is felelősa feladatát nem látta el. Pedig ezzel a tagság nagyobbik része egyetértene. A felelősségre vonás jogosságát viszont azzal támaszthatja alá a vevőit az elmúlt esztendőben, előbb mérlegeljük azonban, Szorgos munkával párosult hogy Mátraminds-zenten - a vontak volna azért mert kedvezőbb időjárással valóra tagság a nehez körülmények . ™ a_ 11 válthatjuk terveinket és jó ellenére milyen gazdasági gazdasági évet zárhatunk", eredményeket ért el a terme- Aztán még hozzátette: „Érvé- lőszövetkezetben? Tisztabú- nyesüljön nálunk az az elv, zából a tervezett harmincegy hogy csak azt oszthatjuk el, mázsa helyetthharminchat.ma- zetösé ha a munka feltételét amit megtermeltünk . Az zsat takarítottak be. A salgo Ebben a tsz-ben elnök szavai helyénvalók vol- tarjani járás adottságaihoz p J ■ tak, a tagság azzal egyet is ér- viszonyítva ez elismerésre PP miaT - a techn kl- tett. Azóta kisebb-nagvobb méltó eredmény. Az árnyékol- “lnlnc^minden rendben A ellentmondásokkal becsülete- ja W^r,ttőgy dűlőnként munkagépek elavul*k. a te£ sen dolgozva vegztk felada- ^e m^tlag ecetesek ^ 120 ]óe ős Zetor sem ben 24 mázsás a hektárunkén- dolgozik, mer elromlott, a ti átlag, míg a másik dűlő- hozza va o ekeket meg nem ben 40 mázsán , is felül van. 1S hasznaltak. A vezetőség is elismerte, hogy Ebből is kitűnik, hogy a ez elsősorban szakmai kérdés, munka körültekintő megamit részletesen mérlegelniük szervezése nem kíséri azt. a kell. Tegyük azonban hozzá, követelményt, amit maguk elé hogy nem szabad kizárólag a tűztek a közös gazdaságban, volt főagronómus rovására Azt tudniillik, hogy az idei írni ezt —, aki egyébként va- feladatok nagyobb követelmé- .„ban nem rendelkezett meg- ,, dinamikusabb is, hiszen meg felel6 tapasztalatokkal és ki- nyek ele a vezetőket, nagyon sok kiaknazatlan tar- lépett a tsz kötelékéből —, tagokat egyaránt Ellenkező tatákkal rendelkeznek Veze- banem a növénytermesztéssel esetben nem következne be. tök es vezetettek jobb kap- fog]aikozó valamennyi ember hogy egyes termőföldeket nem csolatanak kérdésé is az, hogy felelössegét fel kell ébreszte- ® termőföldeket nem ezek a tartalékok mikor ke- ^ bpgy az idén mdr ne for_ művelnek meg az igényeknek rülnek felszínre, és válnak dt|ljon el6 még annak ellené- megfelelően. anyagi erőre. Az erőnkhöz ke- rg sem bogy az ein,>k úgy jó képességű munkaerővel pest mi minden segítséget nyilatkozott: az őszi vetésű „1,™ munkaerővel megadunk a tsz-nek". gabonák alá a kedvezőtlen ren<äelkeznek a novenyterAz elmúlt esztendőben volt időjárás miatt nem tudták mesztésben. Építeni lehet egy általános vizsgálat, amit a mindenütt egyenlően jó minő- munkájukra, csak tudják mit, párt, a tanácsi szervek, a tsz- gben előkészíteni a talajt, miért kell tenniük. Az egyik szövetség, valamint különböző hpgy ebbeiT^a? esztendőben a:.apító taz-tag ezt így fejezte intézmények, hivatalok vé- sem terveztek harmincegy ki; a m> tsz-ünkben az em- geztek Mátramindszenten. Ez mázsánál magasabb termését- berek dolgoznak, csak egy a sok-sok hasznos tanácsot adott la^°t ,hektar°nkénf,, A búza" hiba: nem tudják, mit, miért a tsz munkájához, elsősorban ígéri, hogy az idén js jó ter. kell tenni. a vezetés színvonalának eme- mésre számíthatnak. Bobál Gyula taikat. A mátramindszenti termelő- szövetkezetről szólva Czene József, a járási hivatal elnöke azt mondta: „A salgótarjáni járásban nehéz a mezőgazdasági munka. Ez alól a mátra- mindszentiek sem mentesek., Minden nehézség ellenére n mindszenti közös gazdaság ^ ^ ^ _ __ f ejlődik. Ez azonban lehetne jbban nem rendelkezett megSzénkutatás A Nógrádi Szénbányák ménke- ls akna üzeméhez tartozó keleti terület kutatására eddig 15 fúrólyukat mélyítettek. Több fúrólyuk adataiból megállapították, hogy ősföldrajzi okokból a terület egy részén nem alakult ki széntelep. Ezenkívül egyik-másik helyen a szén minőségét is gyengének találták. A munka tovább folyik. Még két-három fúrólyukat mélyítenek, s a szerzett tapasztalatok birtokában döntik el a részletes kutatásra szánt terület, illetve a művelésre érdemes szénvagyon nagyságát. Szervezési szakcsoport alakult A Szervezési és Vezetési alkalmazása a szervezési Tudományos Társaság Nóg- munkában címmel. A gyakor- ród megyei szervezete ke- lati bemutatóval egybeköretében Salgótarjánban meg- tött előadás nagy érdeklőalakult a szervezési szak- dést váltott ki- csoport. Ebből az alkalomból Ezt követően a részvevők a szervezet vezetősége meg- megválasztották a szervezési hívta Nagy Lajost, az Üveg- szakcsoport öttagú vezetősé- ipari Művek sajőszentpétéri gét. A szakcsoport titkárának gyárának szervezési osztály- Prouza Tibort, a Nógrádi vezetőjét, hogy előadást tart- Szénbányák szervezési osz- son a Filmtechnikai eszközök tályvezetőjét választottákVersenyképesség — életképesség A közgazdászok évi szokásos vándor- gyűlése — május derekán rendezték Siófokon — ezúttal a versenyképességet választotta fő temájána-k és kapcsolatát a szelektív, tehát a népdazdaság teherbíró'képessé- ge szerint rangsoroló fejlesztéssel. A versenyképesség egyébként igen összetett fogalom: jelenti azt is. hogy az adott gyártmányt a megrendelő szívesen megveszi és az eladóknak megfelelő árát hajlandó megfizetni, mert elfogadhatónak tartja. A versenyképesség másik termelési oldala azt jelenti, hogy a termék előállítási költségei az árba „beleférnek”, tehát hasznot hoznak a gyártóknak és a költségvetésnek egyaránt. Amikor tehát — így is mondhatjuk —életképes a termék. Az ország megélhetésének legfőbb forrásának nagysága attól függ, hogy termékei milyen áron kelnek el: mennyi hasznot hoznak, mennyire taksálják a világpiacon. Ez a magyarázata annak, hogy ez a kérdés az utóbbi időszakban áltandó beszed-és vitatéma lett, s a tervek» középpontjába került. A versenyképességet — mert sok mindenből összeálló fogalom — több minden szolgálja is. Például versenyképes lehet egy kevésbé korszerű termék is. ha az ára alacsony, de az önköltsége még ennél is alacsonyabb. Jobb azonban abból kiindulni, hogy egy korszerű termék biztosabban eladható jó haszonnal, több piacon is, mint egy régebbi. A versenyképesség, a gazdaságosan exportálható, keresett termék pedig elsősorban a gyártmányfejlesztő asztalán születik meg: hiszen a versenyképesség legfőbb hordozója maga a konstrukció. Az exportképesség javításához tehát nemcsak korszerű gyártási eljárások és gépek, jól szervezett üzemek, szilárd minőség, pontos piaci információk, jó nyersanyag kell, hanem — és elsősorban — gyors, rugalmas, jó színvonalú gyártmányszerkesztés is. Erről pedig manapság kevés szó esik, mintha tartalékokkal csak a gépek, vagy a munkaidő jobb kihasználásában rendelkeznének, s például a fejlesztések átfutási idejében ilyenek nem léteznének.' Vagyis az a gondolat ritkán válik hangsúlyossá, hogy a termékszerkezet-váltás, a korszerűsítés az alkotó műszaki embertől kell, hogy elinduljon. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen a fejlesztők érdekeltsége, vagy munkakörülményeik, milyen a helyzetük egy-egy vállalatnál és így tovább S ezt nem is kell feltétlenül országos ankét keretében mérlegelni, külön-külön bármelyik gyárban érdemes napirendre tűrni ezt a vizsgálódást, és szükség szerint változtatni. Ma, például a műszeriparban, nemzetközi átlagban, 1—3 év alatt megújul a termékválaszték. Ehhez nálunk még mindig 4—5—6 év szükséges. Ha viszont egy ágazat átlagos fejlesztési átfutási ideje 50—100—200 százalékkal hosszabb a nemzetközi átlagnál, akkor nem csoda, ha a lassan készülő, a piacokon késve megjelenő gyártmányokért lényegesen kevesebbet kapunk. A hosszú átfutási időnek peiBze itt is több oka van. Például megnyúlhat az átfutási idő azért is, mert a külkereskedelem nem érdekelt különösebben abban, hogy egyes gyárak fejlesztő laboratóriumait gyorsan kiszolgálja. Adódik gond abból is hogy a jelenlegi vállalatokon belüli érdekeltségi rendszerben a fejlesztőket semmi nem ösztönzi, hogy v’lág- raszóló újdonsággal rukkoljanak ki. Akár merőben újat, akár a tavalyi megoldásnál csak kicsivel jobbat tesz le az asztalra, a bére ugyanannyi. Ezen viszont már segíthetnének a vállalatok — falakon belül, önerőből is. Ha pedig az újdonságból találmány lesz, akkor persze többnyire más a helyzet. Az már kifizetődik a fejlesztőnek, de a szabadalmi eljárás igen hosszadalmas, s amíg véget nem ér, addig nem jó, ha elindul a gyártás. Ez olyan ellentmondás, amit fel kellene oldani. Az is lassítja a fejlesztést, hogy a vállalatoknak nagyon kell vigyázaiok a fizika'-al- kalmazotti létszám arányára. Tehát nem mernek elég embert felvenni a fejlesztésbe, mert ha megbomlik ez az arány, kapják a fejmosást. Ezért olyan vállalatokkal kell a világpiacon versenyezniük, ahol a fejlesztésben — a fizikaiakhoz mérten — két-háromszorta többen dolgoznak. a fejlesztői létszámmal különben Sem /%_ szabadna takarékoskodni, sehol sem. Kivált nem a fejmosástól való félelem miatt. A fejlesztők a vállalat, a népgazdaság holnapi versenyképességét, életképességét ..tervezik.” A holnapot pedig semmiféle mai érdekből, megfontolásból nem szabad kockáztatni. G. F. Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz saját beruházásból, mintegy 1,5 millió forintos költséggel új gépjavító műhelyt épített. A négyszáz négyzetméter alap- területű műhelyben — melyet néhány napja adtak át rendeltetésének — már folynak a javítási munkák. Képünkön Jakubecz István és Saját István E—280-as típusú silózógép javítását végzi. — bábéi felv. — i iiiiMi m im; ii mii mnmii um mm mii mmmmimm m ii mm imiMiiiimmmmimmmiiiiimimmmmmiiimimimimmimmimmimmmmiimiimmmmimimimiimii iiiiimiumimmmm A műhely csendjét csak a gépek zümmögése és a gőzvasaló sistergése töri meg. Az asszonyok boszorkányos ügyességgel dolgoznak. A varrógépek villámgyorsan öltögetik tűnyelvüket. Tréningruhák készülnek a váci Kötöttáru- gyár kazári telepén. Hét éve dolgozik az üzemben Szűcs Józsefné betanított munkás. — Mielőtt ide kerültem, a postán dolgoztam, mint kézbesítő. Ha esett, ha fújt, járni kellett a falut. A munka nem volt nehéz, mert mindenkit ismertem a környéken, de az időjárás sokszor kegyetlenül bánt velünk. Nem panaszkodtam és senkinek, Az ismerőseim mégis mondták: Miért nem jössz a varrodába? Megtanulnád hamar a gépek kezelését, nem jelentene gondot. A fizetésed is több lenne, mint a postánál. Már kislány koromban szoros barátságot kötöttem a tűvel és cérnával. A kazári népviselet messze földön híBizalmat bizalommal rés. Ügy mondják, aki nem tanul meg hímezni, az nem is ide való. De azért géppel varrni mégis csak más. Először idegenkedtem tőle, ám megpróbáltam. Azóta eltelt hét év. Szocialista brigádot alakítottunk. Jó munkánk eredménye, hogy évről évre magasabb fokozatot értünk el a brigád- versenyben és idén elnyertük az aranykoszorús kitüntetést. Szelhetünk együtt dolgozni' hiszen másként nem is lehetne. Egy-egy darab kézről kézre jár, mindenki más munkát végez rajta, míg teljesen el nem készül. — Naponta hány darabot varr össze? sabban a gépen. Ez minden hónapban kétezer forint fölötti fizetést biztosít. — Milyen a kapcsolat a műhelyben dolgozó idősebbek és fiatalabbak között? — Nálunk nincsenek generációs ellentétek. Jól alkalmazkodunk egymáshoz. Nem lenne igaz, ha csak azt mondanám, hogy mi, tapasztaltabb dolgozók segítünk a fiataloknak, mert ez fordítva is igaz. Kiegészítjük egymást. Rokoni szálak ugyan nincsenek, de mégis olyan ez a műhely. mint egy nagy család. Ezért sokszor mondjuk: lányom ezt ügyesen csináltad, kitől tanultad?... Szűcs Józsefné különös Teljesítménybérben dől- gonddal figyeli társai munká* gozunk. Tehát minél többet gyártunk, annál több a fizetés. Egy műszakban átlagosan 140—150 tréningruha megy át a kezemen, pon tóját. Két éve választották a csoport szakszervezeti bizalmijává. Meghallgatja a többiek ügyes-bajos dolgait, tanácsokat ad, intézkedik. Bizalmat bizalommal hálál meg. Az asszonyok szerint nem volt még olyan, ha Valamit kértek, azt a bizalmi ne intézte volna el. Mindig lehet rá számítani. — Mikor megtudtam, hogy engem választottak meg. nagyon megörültem. Ez olyan megbízatás, amit J^érni sem lehet, de visszautasítani sem. A többiek bizalmát érezni jó dolog, ám egyben roppant felelősségteljes. Arra törekszem munkámban, hogy ne csalódjanak bennem. — Mivel tölti a szabad idejét? — Azt, hogy szabad idő, nemigen ismerem. Otthon, a ház körül, mindig akad tennivaló. A kert gondozása, az állatok ellátása nem kis feladat. Esténként még néha kezembe veszem a tűt, a színes cérnát és hímezgetek, de már nem megy olyan szépen, mint régen. — békési — SKU és az ÁCSI A hazai anyagmozgatásért A korszerű anyagmozgatás és -tárolás a jelen és a következő évek fontos feladatai közé tartozik. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az Anyagmozgatási és Csomagolási Iroda és a MÜÁRT együttműködési szerződés alapján szorgalmazza ezeknek az újszerű szolgáltatásoknak a megoldását. Ez az együttes biztosítja a különböző állványrendszerek gyártását, de a komplex technológiák részeként megtervezik, sőt, az üzemeltetéshez szükséges gépeket a kívánt határidőre be is szerzik. Ezenkívül vállalják az üzemi és munkafolyamatok szervezését, amely hozzátartozik a korszerű technológiai rendszerekhez. A korszerű raktárbázisok létesítéséhez az eddiginél magasabb és nagyobb teherbírású állványrendszerek előállítását biztosítják, a komplexen gépesített anyagmozgatási és -raktározási technológiák megvalósításához pedig az anyag- mozgató berendezések gyártását is megoldják. Erre készül fel a Salgótarjáni Kohászati Üzemek az új áll- ványgyártó kapacitásának létesítésével. amelyhez az angol DEXION cégtől a Speedlock típusú nehéz- állványok gyártási licencé- nek megvásárlását tervezik- Ezzel a jelenleg gyártott és a közeljövőben gyártásra kerülő állványelemek választékával a legszélesebb körű felhasználói igényeket is szeretnék kielégíteni. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság adatai szerint 1990-ben a mai gépállomány háromszorosára lenne szükség ahhoz, hogy az ország anyagmozgatási felszereltsége megközelítse a különböző alaptevékenység valóságos igényeit. önmagában is jelzi, hogy nem egyszerű gépesítésről van szó, hanem az anyag- mozgatást is magaban foglaló komplex tervezési és forgalmi rendszerek megvalósításáról. Ehhez kapcsolódva hazánkban megoldatlan az olyan korszerű görgőspálya - elemek gyártása, amelyek az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben agyaránt alkalmazható. Éppen ezért a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és az Anyagmozgatási és Csomagolási Iroda közös fejlesztési tevékenységének eredményeként a világ egyik legfejlettebb anyagmozgatói gépgyárától, az amerikai RAPISTAN cégtől vásárolt licenc alapján Kisterenyén megkezdik a RAPISTAN—Salgó görgös- pályaelemek gyártását. Jelenleg folyamatban van a műszaki dokumentáció átvétele és honosítása' A Salgótarjáni Kohászati üzemek és a komplex tervezési. kivitelezési és szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó ÁCSI együttműködésének előnye, hogy a szakszerű anyagmozgatási rendszer ’ gyakorlatához szükséges szellemi hattér is biztosítva van. Az ÁCSI szaktervezői a technológiai bendszerter- vek kidolgozásánál máris alkalmazzák a RAPISTAN—SALGÓ görgőspályákat és ezáltal a folyamatos gyártás megkezdésekor az új termékekhez szükséges piacot is biztositanak. A görgőspályaelemek alkalmazásával a darabáruk mozgatására szolgáló korszerű, folyamatos működésű anyagmozgatási rendszerek valósulnak meg. O. B. NÓGRÁD — 1977. június 1., szerda
