Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

Könyvhét 1977 EGYETLEN IMPOZÁNS SZÁMADAT önmagában is irodalmi műalkotás, szociográ- novella-antológia mellól ez­fia kívánkozik az élre, neve- úttal sem hiányzik a Szép kitűnően jellemezhetné kul- zetesen Moldova György mór versek c. válogatás, amely turális életünk kiemelkedő folyóiratközlésben is nagy- az elmúlt év kiemelkedő lírai hatású írása, az Akit a moz- darabjait gyűjti egybe- de dony füstje megcsapott. A most líratörténeti antológia is vasútról, a vasutasok élet- és eseményét: az idei ünnepi könyvhét százegynéhány uj kiadványa minden bizonnyal különleges értéket, új irodai- munkakörülményeiről írott, mi felfedezéseket ígért a érdekfeszítő tényanyagát len- könyvbarátoknak. Ezek a kö- dületes prózastílusban feldől­tetek az irodalmi jelenségnek jószerint minden övezetét érintik. A klasszikus és az új magvar irodalomtól a világ- líráig és a regényig, az társul hozzá: Szimfónia c. kö­tet' százhuszonhat költőnk több száz versét közli, rep­rezentálva harminc év költé­szetének fejlődését, alakulá­sát. Külön kell említenünk gozó munka kétségkívül a könyvhét slágere lesz. Mol­dova olyan életkörbe vezeti még Ágh István (Jól vagy?) el olvasóit, amelyben embe- és Bella István (Igék és igák) _ ...... _ _ rek ezrei élnek át — már-már új versköteteit, mindkettő a m eretterjesztő és népszerűsítő egzisztenciális — konfliktuso- mondandó és a versforma szakirodalomtól könyvritka- kát: a vasutasdinasztiák ha- gazdagságával, az esztétikai Ságokig terjed a művek ská- gyományos szakmai elkötele- formálás igényességével emel­lája _ jelezvén mintegy az zettsége és az emberre, egész- kedik ki az év lírai termésé­é rdeklődés és a könyvkínálat ségre veszélyes, korszerűtlen bői. örvendetes a Szépirodal­Artner Tivadar1 örvendetes, kedvező alakuló sát is. E skála ezúttal ter­munkakörülmények közötti mi Kiadó három nagyigényű ellentmondás feszíti e mély- vállalkozása, a klasszikus mészetesen nem a speciális ségesen humánus, mindvégig magyar irodalom néhány fon­érdeklődés, a szorosabb szak­mai igények kielégítésére vo­natkozik. Az ünnepi könyv­hét szakkönyvei, nem szép- irodalmi kiadványai minde­nekelőtt olyan kérdéseket, problémákat tekintenek át, amelyek általánosabb értelem­ben is szerves részei az egye­temes és magyar művelődés­nek. Ilyen — régen várt és régóta időszerű — kötet a Néprajzi Lexikon első kötete (Akadémiai), a Corvina Ki­adó gondozásában megjelent Művészet évkönyve vagy Czei- zing Lajos Magyar tájak c. fotóalbuma (Képzőművészeti Alap). Gyakorlati célú a Me­dicina Kiadó néhány kiadvá­nya. A Magyarországi kirán­dulások a hazai turisztika és honismeret ösztönzésében jár elől kitűnő példával, Ember Mária Berlin útikönyve pe­dig kitűnő összefoglalást ad az NDK fővárosáról. A könyvhét ..törzsanyaga” természetesen a szépirodalom, de ezen belül is az új ma­gyar irodalom termékeit öve­zi ilyenkor kitüntetett figye­lem. Különösmód mégis tény­Mai tévéajánlatunk 18.25: KUBAI MOZAIK. Többféle témából szerkesz­tett műsort a Horizont Szer­kesztőség- A Kubai mozaik bemutatja azt a gazdag, tro­pikus. természeti környezetet, amely nemcsak szép, hanem bőséges gyümölcstermé­sével ellátója is az embe­reknek. Hogy ilyenné vált, nemcsak a természetnek, ha­nem az embernek is köszön­hető: a tudósok botanikai la­boratóriumokban nemesítet­ték. Bemutatják Kuba energia- hordozó távvezetékét, elve­zetnek Havanna legnagyobb egészségügyi intézményébe. Bepillantást kapnak a nézők annak a főiskolának az életé­be, ahol a művészeket kép­zik együtt, a legkü'önbözőbb művészeti területet művelők. a tárgy és téma iránti felé* tos művének új megjelente- lősséggel írott szociográfia so- tése is (Babits: Arcképek és rait. A szépirodalom néhány tanulmányok. Ady Endre: kiemelkedően érdekes, újsze- Publicisztikai írások I—III, rű művel kecsegtet. Két egy- Magyar Elbeszélők 20. század, mástól eltérő irányba kanya- Vajda János összes versei.) rodott életpályát szembesít a AZ IDEI KÖNYVHÉT A nemrég sikerrel debütált As- KLASSZIKUS és a modern perján György kisregénye világirodalom alkotásai közül (Vetkőzzünk meztelenre!), a rangos műveket kínál: Var­közel-keleti népcsoportok vi* gas Llosa, H. Martinson, Mao lágába, történelmi harcok Tun. U. Bécher, Alejo Car- színterére vezet Kardos G. pentier, Stephan Hermlin, Bek, György A történet vége c. Austen, Bondarev és Garnett könyve, a modern regény könyveit. Három kötet meg- kedvelőinek pedig Tandori jelenését külön is ki kell Dezső prózaírói bemutatkozó- emelnünk. Az osztrák Her- sa jelenthet csemegét (Itt éj- mann Broch Vergilius halála szaka koalák járnak). Kíilö- c. regénye a huszadik száza­dos álomregény Mándy Iván di próza egyik magányos története (Alom a színházról): csúcsteljesítménye. A nyelvi az író színdarabja bemutató- közlés és az esztétikum vég- sára készül, s a várakozás so- ső határait megkísértő, szim- rón nyomasztó álomképek bolikus-filozofikus műalkotás gyötrik. Logikailag magyaráz- a halálfenoménnal viaskodva hatatlan jelenetsorokból áll a modern költői-művészi lét össze a mű cselekménye, de nagy kérdéseire keres vá- közben olyan emberi tártál- laszt. A lengyel romantika makra derül fény, hogy az klasszikus költőjének, Adam epikum rangjára emelkedő Miczkiewicznek a Pan Tadeus álomi történés érdekfeszítő, című — műfajilag nehezen reveláló esztétikai élményként meghatározható — remek­hat az olvasóra. A Körkép c. művét is az Európa Kiadó jelentette meg. A monumen- " ' n tális verses elbeszélés az 1830­as lengyel felkelés tragikus bukása után — mintegy köl­tői vigaszt keresve — idilli­kus, nosztalgikus képekben idézi fel a múltat, a régi Len­gyelország szokásait, minden­napjait elevenítve meg. Az eposzi méretű történetet Ta­deus és Zoska poétikusan szép szerelmi epizódja színezi és teljesíti ki. A Lyra Mundi sorozat új kötete a modern francia és a világirodalom ki­emelkedő költőjének, Paul Eluardnak a verseiből közöl válogatást. amely a teljes életművet reprezentálja, a korai daraboktól a szürrea­lista kísérleteken át a klasz- szicizáló, szintézisteremtő ver­sekig. A SZÉPIRODALMI, A MAGVETŐ, az Európa és a már említett Medicina kia­dók kötetei mellett számos egyéb — például régészeti, képzőművészeti, zenei — könyv maradt még tér híján említetlenül. Mindezek ter­mészetesen együtt adják azt az igen. színvonalas, könyvé- szetileg is példás kiállítású olvasmányanyagot, amely népszerű, jelentős társadalmi­kulturális eseménnyé avathat­ja a könyvhét ünnepét. Jelenet a GRANADA ADDIÖ! című olasz filmből. Ma este 21.20. h- — 2. műsor. festőket, és szobrászokat, színészeket és filmeseket. A filmet a kubai televízió munkatársai készítették­Képzőm ű vészeiről képben és szavakban Vili. Fametszet, rézkarc A fa jzm'(Vé­szét, a grafika legfőbb kifejező eszköze a vonal. Első emlékei az ősember sziklá­ra. fegyverekre vésett ábrái. . Az ősi írásmódok mindegyike a rajzos képírásból fejlődött ki. A grafika sa­játos ága a könyvművészet. A szöveg közti áb­rák — illusztrá­ciók — gyakran voltak serkentői a festészetnek. A rajz a festé­szet és szobrá­szat fontos segéd­eszköze- A mű­vész először rajz­vázlaton próbál­ja, érleli a kom­pozíciót, s mi­előtt festéshez lát, felrajzolja a vá­szonra az ábrázó- Albrecht Dürer: Az apokalipsz®s lás szerkezetét, sai. Fametszet, körvonalait, fon­tosabb részleteit. A grafika, mint önálló mű­vészet, eléggé fiatal: alig né­hány száz éves. A régi mes­terek nem készítettek önál­ló rajzokat, s műveik váz lova­tásai jól szemléltetik a két technika közötti különbséget- A fametszet úgy készül, hogy kivésik a vonalak kö­zötti részeket, ami által az ábra vonalai — a bélyegző latait is legföljebb azért őriz- betűihez hasonlóan — ki­ték meg, hogy tanítványaik­nak mintául szolgáljanak. Csak a barokk korban kezd­ték becsülni a rajzot, mint önálló alkotást­A sokszorosító grafika leg­régibb technikája a famet­szés. A kínaiak régóta ismer­ték. de Európában csak a könyvnyomtatás idején talál­ták fel, az újkor elején. Fa­metszetű — gyakran kifes­tett — képekkel illusztrálták a könyvek, röplapok szövegét. A fametszetek egyik legna­gyobb mestere Albrech Dü­rer, egyben a rézmetszésnek is kiváló művésze volt. Alko­magasodnak az alapból. Ezért #S' ÍM&Í&9 ....... í y ■ o nevezik ezt az eljárást ma­gasnyomásnak. A rézmetszet mélynyomásos technikájánál a metszőkés bemélyíti a vonalakat, s a rajz az ezekbe kent festék­anyag révén kerül a nedves papírra. A rézmetszés sokkal finomabb vonalak, vomalhálók rögzítésére alkalmas és jó­val több nyomat készíthető róla, mint a fadúcról. Ellentétben a rajzos jelle­gű fametszettel, a rézmetszet erősen festői hatású. Ha hu­nyorítva nézzük, mintha ecsettel festett képet lát­nánk. A barokk korban terjedt el a sokszorosító grafika ma is használatos, legfejlettebb technikája a rézkarc. Ennél a csiszolt fémlapot zsiradék» kai kenik be, és erre rajzol­ják vékony betűvel a kompo­zíciót. majd maró folyadékba mártják a lemezt. A sav csak ott marja ki a lemezt, ahol a tű útja eltüntette a zsira­dékot. A maratás után letör­lik a lemezet, bekenik festék­kel. s ezt is letörlik, a nyom­tató henger a mélyített vo­nalakba szorult festéket át­viszi a papírra. A rézkarc még festőibb ha­tású, mint a rézmetszet. Leg­nagyobb mestere a holland Rembrandt volt. (Folytatjuk) ■ Üli Sy #!í!i fa?! ■ MA uJ Reich Károly rézkarca. Szaktanárok kerestetnek A községi iskolák közül sokban küzdenek tanárhi- ánnyal. így van ez Homokte- renyén is, ahol két szakta­nárra lenne szükség. A köz­ség legszívesebben egy pe­dagógus házaspárral oldaná meg a gondót. Nem várnak a sültgalambra. Már előre gon­doskodtak lakásról, hiszen e nélkül ma már nem könnyű jelentkezőt találni. Egy ko­rábbam megüresedett peda­gógus szolgálati lakást újíttat- tak fel a nagybátomyi köz­séggazdálkodási vállalattal. A tanács 160 ezer forintot for­dított arra, hogy a leendő la­kókat, szép, tágas újjávará­zsolt lakás fogadja­HONISMERETI MUNKA A szécsény; Mikszáth Kál­mán Általános Iskola honis­mereti szakköre Wolf Ida ta­nárnő vezetésével kirándulást szervez a napokban Hollókő­re A szakköri tagok a jelleg­zetes palóc építkezéssel és a hollókői várral ismerkednek. A főváros eseménye volt Réti Zoltán kiállítása a Mednyánszky Telemben Hívott az őszi nógrádi táj. dégkönyv sorai árulkodnak: berek életét mutatja be. Ár­a sárguló kalászok, a pataki „Képeid az otthont idézték, nyaltán, finoman érzékeltetve Nóg­fák. Kicsit Nógrádban érez- A kiállítás a szeretett te magát az ember Budapes- rádra emlékeztet, ten, amikor a Tanács körút éreztem magam, forgatagából belépett a Med- emlékeket ébreszt a viszont- nyánszky Terembe Réti Zoltán látott nógrádi táj” — a mon­a munkát, az élet dolgait, a Otthon mindennapokat- A Kaszafeno, Kellemes a Tehénpásztor és a Féltés című képe a legmegkapóbb. de a földdel küzdő ember balassagyarmati festőművész datokból érződik a „honvágy”, életét szemléltető többi lap kiállítására- A május hónap a fővárosban élő egykori egyik fővárosi eseménye volt nógrádi emberek vágyódása, az- ismert nógrádi festőművész szemete a megye iránt. A tárlata. Harminckét képét bejegyzések, mindezek mel­hozta el, olyan válogatást, lett arról is vallanak, hogy amely érzésekben és színek- Réti Zoltán képei ezúttal is ben gazdagon mutatja be sikert arattak Budapesten — szűkebb hazáját a szeretett kiállításáról elismerő kritiká- palóc vidéket. A látogató — kát kapott, legyen műértő vagy egysze- A Bánki tó kéksége, Pat­rű érdeklődő — nehezen sza- varc és Becske lankái, apró badul a látványtól. Megfog- házai, az Ipoly-part füzesei ják” a képek, át kell adja mind tudatosítják a szemlélő­magát a táj hangulatának és dobén, hogy a művész már észre sem veszi, máris köze- régóta elkötelezettje Nógrád- lebb került az itt élő embe- nak, az itt élő embereknek, rek érzésvilágához. A ven- Újra és újra „feltölt” a tájak melegsége, a színek varázsa. | ‘ i de talán ennél is megkapóbb, NÓGRÁD — 1977. június 1., szerda | amikor a művész a palóc em­nélkül sem lenne teljes a ki állítás. A művésztárs, Jso- hány Kálmán mondta meg­nyitójában: „Bizonyára vannak itt né- hányan. akik a kiállítást kö­rültekintve úgy érzik egy ki­csit hazaérkeztek. Régi em­lékek. finom hangulatok idé­ződnek fel, egy tisztalelkű k:t közösség élete. tája. világa tűnik elő a rég elfelejtet: gyermekkorból.” Igen, a palóc emberek vi­lága ez, akikkel együtt él ép vállal sorsot Réti Zoltán. Ezért is volt sikere kiállításá­nak Budapesten, a Med­nyánszky Teremben­Szokács László Vastaps a budapesti mozikban! KÜLDETÉS (Portréfilm Balczó Andrásról.) A küzdelmet vállalók korántsem a győzelmeikkel azonosak Kó*a Ferenc lilmie minden idők legnagyobb ötlusá.ójauak igazi arcától. Bemutató: a November 7, Filmszínházban 1977, június 2-től 5-ig, clu. fél 4-től, június 4-én de. 10 órától is!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents