Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
fIzem én közművelődé» Beszélgetés a fémipari „Visszajöttem..” Sok minden változott azóta. hogy én a kicsivel otthon voltam. Más lesz a munkám, talán több is — de ennek csak örülök. Ha sikerül jól együttműködnünk — osztályon belül és a városi illetékesekkel egyaránt, sok jő' dolog megvalósulhat ezekből a tervekből — mondja Nyitrai Péterné, miközben elgondolkodva lapozgatja a nemrégiben összeállított feladattervet. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat személyzeti és oktatási osztályán folyik a beszélgetés. A fiatalasszony, aki másfél évvel ezelőtt még oktatási ügyekkel foglalkozott — egyébként tanári diplomával vállalta el ezt az állást — visszatérése után féli g-meddig új feladatokat fog ellátni, a közművelődés ügye tartozik hozzá. Persze, ezeket a dolgokat nem lehet mereven elválasztani egymástól — a brigádok tartalmas kulturális vállalásainak segítése például többjük közös célja. Ugyanígy az olvasási kultúra fejlesztése, a lehetőségek bővítése sem reszortmunka, hiszen szorosan összefügg a tanulással. Mindez magyarázat arra is. miért érzik olyan fontos és jó elhatározásnak, hogy hamarosan létrejön a kibővített oktatasi-művelődési bizottság. — Oktatási bizottság működött régebben is A könyvtárral, a bejáró dolgozók művelődésével, kulturális propagandával eddig is foglalkoztunk, TIT-előadások is voltak. De mindezt magasabb szinten szeretnénk csinálni, konkrétabb tervekkel. A köz- művelődési törvény megjelenése után nem szabad csak általánosságokban fogalmazni, csak beszélni ezekről! Meggyőződés és tettvágy csendöl ki ezekből a szavakból. Kik lesznek a segítői a célok megvalósításában? — A kibővített bizottságban ott lesz Szigeti Lászlóné is, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ előadója. Volt kapcsolatunk egymással eddig is, de legtöbbször ez nem ment túl azon, hogy jött a telefon: ez meg ez lesz.. . ősszel még tovább lépünk: együttműködési szerződést kötünk a házzal A feltételeket még nem rögzítettük. Részt vesz a bizottság munkájában a munkaverseny-felelős is. Ez elsősorban a szocialista brigádok kulturális vállalásainak támogatása terén jelent sokat. Mert őszintén megmondom: amikor átnéztem a felajánlásokat, nagyon sok formálissal találkoztam.. Persze, az kell, hogy választhassanak, legyenek javasolt programlehetőségek, ötleteket, tanácsokat adjunk. Ehhez még az szükséges, hogy ismerjük az igényeket, az érdeklődést — hát, önmagába visszatérő kör ez... Mindenesetre sokat várunk a tervezett közművelődési kérdőívektől. > — Az üzem dolgozóinak negyven százaléka bejáró. Milyen elképzeléseik vannak az ő művelődésük segítésére? — Összeírtuk, melyik községből hányán járnak be. Szeretnénk felkeresni azokat a körzeti tanácsokat, azoknak a községeknek a népművelőit, ahonnan legtöbben dolgoznak nálunk. Szocialista szerződést ajánlanánk nekik — ennek keretében vállaljuk, hogy néhány TIT-előadás költségeit fedezzük, az ottani programokról rendszeresen tájékoztatjuk a bejáróinkat. Ez is sokat tehet a formalizmus leküzdésében. vállalatnál — Ügy tudom, két könyvtáruk is van. Hol működnek ezek? — Vannak terveink ezzel kapcsolatban is. Külön könyvtárhelyiséget szeretnénk létrehozni, szabadpolcos rendszerrel, ahol válogathatnak, olvasgathatnak nyugodtan. Van létjogosultsága ennek az elképzelésnek, hiszen 1500 kötet a saját műszaki állományunk, 1050 a szakszervezeti letét, amelyet állandóan cserélnek — és megoldási módja is. — ’•Szóba került már a TIT. Ön könnyű helyzetben van, hiszen a férje városi TIT-tit- kár... — Igen, van lehetőségem az együttműködésre De szervezni. propagálni kell, amúgy „elalszik az ügy”. Két sorozat szokott menni minden évben, egy társadalompolitikai és egy nőket érdeklő témákból ösz- szeállított. A KISZ-es faházban klubot akarnak kialakítani.. jó a kapcsolat a moziüzemi vállalattal. .. az igényfelmérés után még biztosan sok terv születik majd, konkrét, éves közművelődési feladattervet is készítenek, s még sok hasonló gondolat felvetődik a beszélgetésben. Más lesz ez a munka, mint amit eddig végzett — mosolygóvá említi egyik élményét az alapismereti tanfolyamról, amikor is a szobában álló szekrény alkalmi táblaként szolgált a betűvetés gyakorlására. Persze, a célok ugyanazok maradtak: a dolgozók önművelésének segítése. látókörének, kulturális lehetőségeinek gazdagítása. És ami a legfontosabb: Nyitrai Péterné örömmel ‘tervezget, szívesen vállalja az új feladatokat. G. Kiss Magdolna Gazdag repertoár a csillagszínházakban Ügy tűnik, hogy ezen a nyárom a szokottnál is bővebb a csiha^ ■. iifiázak. tellát a szabadtéri színpadok játékrendje. Drámák, végjátékok. operák, operettek váltogatják egymást az ország ,,levegős*’ szórakozóhelyein, Budapesten éppen úgy, mint Szegeden, Győrött, Egerben, Sopronban, Szentendrén, vagy Gyulán. \ közönségszervezők már javában dolgoznak, az illetékes idegenforgalmi hivatalok is felkészültek a vendégek fogadására. Az dnnepj játékok közönsége ma már az ország minden részéből érkezik. \ budapesti színpadok közül a margitszigeti olasz eredetiben hozza színre Pietro Mascagni parasztbecsület című operáját^ amelyet egy estén játszanak majd Leoncavallo Bajazzókjával. Külföldi vendégek egész sora szerepel benne, ahogy a tavalyról áthozott Carmenben is. Az utóbbit franciául énekelik, a Városmajori színpad Leon Gandillon — Heltai Jenő—Szenes Iván—Fényes Szabolcs kétrészes, zenés bohózatát mutatja be a Kikapós patiká- "*us címmel. A Budai Parkszínpadon külföldi táncegyüttesek lépne« fel, így a Fülöp-szigctek népi tánccsoportja is. Szegeden különösen változatos a program. A Dóm téren Mikó András rendezésében sor kerül Verdi Aida című operájára. Ez a mű 10? év óta dalszínházaink egyik legsikeresebb darabja. A Nemzeti Színház 1875-ben mutatta be, s az Operaház tíz év múlva vette át. Bizonyára sokan várják a Tisza-parti városban Johann Strauss Cigánybáróját. Az operett magyar nyelven először Kolozsvárott kapott színpadot (1886-ban), s a Népszínházon keresztül vonult az Operaiiázba. Nagy szegedi eseménynek ígérkezik Shakespeare Lear királya Bessenyei Ferenc címszereplésével. A Dóm térre várják a Grúz Állami Népi Együttest e« bemutatják a Szüret című táncjátékot is. Júniur 24. és július 15. között redezik meg a soproni ünnepi heteket. A Barlangszínház műsorán láthatjuk Hús? ka Jenő Gül baba című operettjét a kecskeméti társulat előadásában; a Pécsi Balettet s egy újdonságot a Petőfi Színházban, Hegedűs Géza Lackner Kristóf című drámáját. Ott is előadják az Aidát, a Trubadúrt és az Ecseri lakodalmast. A Győri nyár víziszínpadi rendezvényei között van a Bohémélet, olasz vendégekkel. Abrahám: Bál a Savoyban című operettje. Ugyancsak a víziszínpad ad helyet Erkel Bánk bán című operájának Simándy Józseffel a tenorfőszerepben. Agriai Játékszín elnevezéssel működik az egri csillagszínház. Balassi Bálint Szép magyar komédia című játékát mutatják be, s vele ugyanazon az estén Fazekas Mihály Lúdas Matyijának egy, a múlt századból való színpadi változatát. Balassi Bálint: Koncz Gábor, Júlia nevű szerelme: Bencze Hona lesz. Zeneszerző: Tol^vay László és Béla. E várszínház! eseményen kívül az egri várban hang- és fényjátékokat láthat nia,?d n közönség a francia „Són et iuraiere” mintájára, amit eredetileg Budapesten a Gellérthegyen terveztek, de nem valósítottak meg A vendégszerenlő művészek között lesz egv iapán együttes. amelyet KobaJasj Kenieslro dirigál. k. K. VÉGH ANTAL jégzakAs (REGÉNY) 13. r — Köszönöm. — Egészségére szolgáljon a családodnak. — Hallgassa meg a jó Isten! Ök ketten elindultak hazafelé, Bálint azt mondta, még nem fekszik le, sétál egy kicsit, jó az idő, szép csillagos az este. Bálint várt még egy ideig, aztán elindult a templom irányába. — Zúgolódik a nép! — mondta Bálintnak Járó Sándor, apa testvérbátyja. — Miért? Mit nem úgy csináltam, ahogy kell? Az a baj, hogy nem engedtem újraszervezni a brigádokat pártok szerint? A hidat a falu építi, nem? Az rendben van. hogy este a gyűléseken mindenki azt mond, amit akar..; De itt dolgozni kell, nem lehet széthúzni! Hogy én is beléptem a pártba, ahhoz kinek mi köze? Amikor megkezdtük a hídépítést, és szóltak nekem, mit mondtak? Segítsek! Elvállaltam. De csak úgy, ha az egész falu nékiáll a munkának. — Igazad van, fiam... Teherautó érkezett. — Oroszok! — mondta egy gazda. — Hát ezeknek mi kéne, mit akarnak már megint? — Oroszok! — mondta egy szegény ember. — Biztos hoztak valamit, csizmatalpat, vagy szalonnát. Ismerős katona szállt ki a sofőr mellől. — A fene a zsírodat, Ivan, már megint itt vagy? — Ivan Ivanovies Karpa- tov! A mi kapitányunk! Ivan kapitány az oroszok bevonulása után nem ment tovább a századával, itt maradt Szamosf alván „helytartónak'’. Bálinttal jó barátságot kötött, ö is tanárnak készült, de csak egy fél évet tudott elvégezni az egyetemen, bevonult katonának. Már ötödik éve katona. Azt mondta, tavasszal, ha minden jóra fordul, mehet haza, és újra kezdi. Később, ahogy messzebb került a front, és mind kevesebb orosz katona járt értre, Ivan kapitányt bevezényelték a városba, onnan járt ki néha — mostanában egyre kevesebbszer. Csak akkor, ha jószágot rekviráltak, terményt vagy más egyebet... Innen spha nem vitetett munkára embereket, fogatokat se rendeltetett — a híd miatt Ivan kapitány hátrament a teherautóhoz, leengedte a kocsi oldaldeszkáját, segített az embereknek leszállni. Három civil ült a kocsiban, hátul. Jöttek, hogy megnézzék a szamosháziak nagy nekibuzdulását Az egyik az új főispán, a másik a szolgabíró, a harmadik pártember, a kommunisták titkára. A főispán is tanár volt ezelőtt Barna arcú, nevetős 4 NOGRAD - 1977. június 26., vasárnap J 175 éves az Országos Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum Az ország első közgyűjteményét, legnagyobb könyvtárát és múzeumát 1802-ben gróf Széchenyi Ferenc alapította, az országnak adományozva 15 ezer kötetből és 2 ezer kéziratból álló könyvtárát, kép-, szobor- és éremgyűjteményét Jelenleg az OSZK-ban több mint 2 millió könyvet őriznek. A Nemzeti Múzeumban az időszakos kiállításokon kívül két állandó bemutatóval találkozunk, a történeti kiállítással és a régészeti kiállítással Az OSZK folyóirat- és hírlapolvasó-tcrméböl Mai tévéajánl álunk 21.50: Hildegard Behrens énekel. Wagner: Wesendonk dalok. Richard Wagner életében az 1848. körüli forradalmi időszak jelentős változásokat hoz. Eddigre már túl van pályája első bukásain, de első sikerein is. Romantikus, antikapitalista elvei a forradalom mellé állítják, az 1849- es drezdai felkelésben játszott agitációs szerepe miatt menekülnie kell. Jó barátok állnak mellé: Liszt Ferenc segíti és Otto Wesendonk kereskedő lesz anyagi pártfogója az emigrációban. Az ő feleségéhez Mathilde-hoz írta a híres Wesendonk-dalokat, amelyeket most Hildegard Behrens előadásában hallgathatnak. Zongorán közreműködik: Váradi Katalin. A vendégművésznővel Fikár László beszélget. szemű. Erős. izmos testű: kikupálódott, jól felöltözött paraszt. Könnyen megjegyezhető neve volt: Balogh István. Örült, hogy Bálint a falu élére állt, és hogy a szamosháziak nekikezdtek a hídépítésnek. Bálint azt mondta, ha felépül a híd, megy vissza az iskolába. Alig várja, hogy taníthasson. „Nem mész te vissza a gimnáziumba! — gondolta magában a főispán. — Ezt a hidat építsétek még fel, ha tudjátok, de aztán bejössz mellém a főispánságra, ilyen emberek kellenének nekem!” Ivan kapitány — jól tud magyarul — azt kérdezte, jár-e mindenki rendesen dolgozni a hídhoz. Nincs-e egy kis fegyelmezésre szükség, mint a múltkor? Angyal Sándoréknak összevillant a szemük. „No, Bálint, most mondd meg... sorold csak fel, hogy melyik gazda húzza ki magát. Aztán veress rájuk Ivan kapitánnyal... Most, Bálint, most!” — Jön mindenki! — mondta Bálint. — Nincs baj. Küldje be Soós keresztapá- ékhoz az oroszokat? Ha Ivan kapitány valahova bemegy, annak foganatja van. (Folytatjuk) A havannai pszichiátrián Kiváló gyógyító munkájáról ismert a havannai pszichiátriai kórház, a világ egyik legjobb gyógyintézete. Kubában 1959. előtt is működött egy elmegyógyintézet amely inkább börtönre hasonlított. Magas falak és drótkerítések vették körül, s mögöttük hatezer ember élt. Elhelyezésükre azonban csak kétezer matrac és ágynemű nélküli fekvőhely állt rendelkezésre, s a gyógyító munka helyett kaszárnyái fegyelmezést alkalmaztak. A mai kórház, mint erről a februárban megrendezett IX. latin-amerikai pszichiátriai kongreszus hatszáz résztvevője is meggyőződhetett, minden igényt kielégítő gyógyintézet. Háromezer páciens elhelyezésére és foglalkoztatására harminc földszintes pavilont építettek. Dr. Eduardo Bernabe Or- daz, az intézet igazgatója a munkaterápia, a sportolás, a szórakozásterápia lelkes híve. A betegek 140 hektáron mezőgazdasági termelést folytatnak; virágkertészettel, baromfitenyésztéssel és különböző kézművesmesterségekkel foglalkoznak. Az ápoltak által előállított termékek értéke és a kifizetett munkabérek ösz- szege tavaly elérte a 2 millió dollárt. A beutaltak festményeiből és kerámiaalkotásaiból az ország különböző részein rendeztek kiállításokat, nagy sikerrel. A kórház cukornádvágó brigádja több ízben kapott már hivatalos kitüntetést, vándorzászlót. De sport- versenyeken sikeresen szerepel a betegek saját baseball - és röplabdacsapata is.
