Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
Cobbi Hilda remekföse Mai történet SALGÓTARJÁNBAN' eddig még nem látott s/ánházi együttest köszönthettünk: hétfőn este a József Attila-, megyei Művelődési Központ 'ban. A budapesti József A ttila Színház művészei négym ipos vendégszereplésre érkeztél; a nógrádi megyeszékhej vre, ahol két-két estén mutat! ;ák — illetve mutatják — be Káló Flórián Mai történet és Berkesi András Kálvária című színdarabját. Az angyalföldi színház vendégjátékának különösen örülünk. Hiszen többé-kevésbn azonos társadalmi összetételű közönség előtt játszik otthonában, mint amilyen a salgé- tarjáni. Ugyanakkor vendégjátéka tovább gazdagítja a megyeszékhely színházi életét, amelyben az idén a rendszeresen itt játszó szolnoki, debreceni és Állami Déryné Színház mellett már helyet kapott a Huszonötödik Színház és most a József Attila Színház is Mindez jó összevetési alkalmat is teremt a közönség számára; megismerheti a különböző színházi törekvéseket, azok sajátos jegyeit, mérlegre teheti a teljesítményeket. s később tapasztalatai révén megbízhatóbban ítélhet meg egy-egy produkciót. A vendégjáték első két napján Káló Flórián Mai történet című vígjátékát tekinthettük meg. Mielőtt magáról a műről és az előadásról szólnánk, szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kiváló karakterszínészként ismert szerző rendkívül szerencsétlen címet választott egészében véve érdekes darabjának. Ez a végletesen általánosító cím ugyanis semmi közelebbit nem mond a vígjátékról a maiságán kívül, s végső soron alkalmatlan az érdeklődés felkeltésére. A darab mégis túljutott a budapesti ötvenedik előadásán, tehát sikere van. E látszólagos ellentmondás feloldásának kulcsa — úgy érezzük — Gobbi Hilda színészi remeklésében rejlik. Az ő főszereplése nélkül aligha ért volna meg a darab annyi előadást. MIRŐL SZÓL A MAI történet? Két magányos idős ember zsörtölődő egymásrautaltságáról ; a nagyszülői szeretet példájáról a gyerekek önző, érzelmeket gyötrő anyagiasságáról; a nemzedékek életfelfogása, szokásai közötti különbségekről? Sorolhatnánk ínég az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket, amelyekre a barkochba játék szabályaként iámért válasszal felelhetnénk: is-is. Mert Káló Flórián művében mindezeket a kérdéseket valóban megfogalmazza, némelyiket egészen plasztikusan, másokat viszont csak a jelzés szintjére hagyatkozva. És ez a mindent akarás, sokat markolás tulajdonképpen nem is róható fel különösebben a tehetséges szerző számlájára, már csak azért sem, mert egy „mai történet” mindezt ténylegesen .elviseli. A vígjáték témája: a szülők és fiaik kapcsolatának megromlása a drámairodalomnak is „örökzölfl” témája, hogy mégis kiérdemli a figyelmünket, köszönhető a téma ízig-vérig mai rekvizitu- mainiak, a szerző gáláns humorának, az érzelgősség csábításait biztosan kikerülő, mértéktartó ábrázolásmódjának, szelíd, az öregekkel félreérthetetlenül rokonszenvező iróniájának. Káló Flórián — nem hiába remek színész — kitűnően ismeri a színpad szükség? étéit. Ügyesen vezeti a cselekményt, biztos érzékkel mozgatja szereplőit, akik számára jól mondható szöveget írt, alakjai tipikusan mai emberek. Benedek Árpád a vígjáték egyszerűségéhez maximálisan igazodva állította színpadra Káló darabját. Rendezésének legnagyobb erénye: nem hivalkodik, nem tolakszik minduntalan előre, hogy észrevegyék. Színészeit „élni” hagyja, az általuk formált jellemek viselkedése, magatartása szerint, kit-kit saját színészi képességeinek megfelelően. Ennek az előadásnak — mint jeleztük — Gobbi Hilda a hőse. Az ő szemérmes szerelmes, jóságos Annuska nagymamája bizonyára hosszú évekig emlékezetes marad a salgótarjáni színházlátogatók számára. Színészi erényeinek legjavát mutatja fel Horváth Sándor is az idős Bertalan szerepében. Mackós járása, vénemberes zsörtölődése rendszerint lassan múló mosolyt fakaszt az arcokon Bánffy György Annuska fiaként szöveg nélkül is ábrázolni tudja a figura ellentmondásos jellemét, az anyagias szemlélet eluralkodását, majd hirtelen visszarettenését ezen az emberen. A fiatalok közül Maros Gábor unokája a legsikerültebb. Kevesebb „szenzációra” ad lehetőséget Szerencsi Éva és Vogt Károly szerepe, de mindketten jól élnek e szűkös lehetőséggel. KEMENES FANNI számára a jelmezek megtervezése nem okozott gondot, mint ahogyan Csinády István díszlettervező számára sem az idős munkásasszony lakásának megépítése. Áprólékossá- ga azonban túlzottnak minősíthető. Gúzsba köti a néző fantáziáját, annyira készségesen szolgál ki, hogy az már csaknem tiszta naturalizmus. Sulyok László tévéajánlatunk Mai 21,45: Zene, zene, zene. Czigány György műsorvezető mondja: „Ezen a napon is a sokféleség jellemzi a Zene, zene, zene című élő adást. Sorra vesszük az elmúlt és az elkövetkező időszak zenei eseményeit, bemutatjuk a nagy sikerrel vendégszerepeit londoni szimfonikus zenekart, felidézzük Gilbert Bécaud koncertjét és a három új Seregi-balett bemutatóját. Elvisszük a nézőt a Károlyikert örökébe lépő új nyári »koncertterembe«, az óbudai Zichy-kastély udvarára. Vendégeink között lesz Presser Gábor, akivel részben munkájáról, részben a Metronóm ’77. című júliusban kezdődő könnyűzenei versenyről beszélgetünk — ő ugyan nem versenyez, a gálaműsor egyik résztvevője Jesz. Másik vendégünk fiatal zeneszerző: Vajda János, akinek első té- veoperáját, a Barabbást — Karinthy Frigyes novellája alapján — hamarosan a képernyőn is láthatják.” Képünkön: Jelenet az ÁLARCBAN című magyarul beszélő NDK tv-fi lmsorozat V. részéből. G\prm*>kkönw)V(isar bontóimban Bologna négy napon át isméi a gj címek- és ifjúsági könyvek nemzetközi fővárosává vált. 45 ország képviseletében több mint 500 kiadó adott itt egymásnak találkozót. Annak ellenére, hogy a gyermekkönyvkiadás terén élenjáró nyugatnémetek és angolok igen nagy számban vettek részt a találkozón, a franciák sem vallottak szégyent: a klasszikus és az avantgarde irányzat mintegy 50 képviselője vett részt a bolognai könyvvásáron. 10 Kényes szerszám a szeker- ce, pattog ide-oda, kézben kell tartani. A legnagyobb baj az, hogy nyers a fa. De nem lehet arra várni, hogy kiszáradjon a most vágott rönk. Volt, aki azt mondta, várni kell. Bálint megmagyarázta: ha az Isten is így gondolkozott volna a világ teremtéséről, akkor most még fán ugráló majmok lennénk... Az első lábhoz faragott gerendát raklak. Bálint kiszámította: egy hétig tartott ez a munka. Nem kell a következő lábhoz a fát faragni, berakhatják egymás mellé a rönköket, csak a háncsot húzzák le. Ha ezt nem tennék, később levedlené a fa, s úgy nézne ki az oszlop, mint egy rongyos ember. Mondanak a hidra így is mindent, legalább ezt az egyet ne mondhassák! Bálint — hogy tartsa az emberekben a lelket — hallgatott róla, hogy miért nem faragják a második lábhoz a rönköket. Nem akarta, hogy megtudják: gyengén haladnak nagyon. A kart, a felső hídtestet, azt faragni kell, más fát népi használhatnak, mert a kerek rönk nem fekszik meg úgy egymáshoz, mint a faragott. Apa mondta egyszer; 4 NÖGRÁD - 1977. június 23., csütörtök A szovjet könyvkiadás a 60. évíordulóra készül A Szovjetunió kiadói főigazgatóságának társadalom- politikai főszerkesztőségét Va- szilij Moldavan vezeti. Tőle kértünk tájékoztatást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára megjelenő könyvújdonságokról. — Leninnek milyen munkái kerülnek most az olvasókhoz? — „Október” címmel jelenik meg díszkiadásban egy gyűjtemény, az SZKP KB mellett működő politikai kiadó gondozásában. Már megjelent „Az októberi forradalom évfordulói” című kötet, amely Leninnek az első öt évfordulóval kapcsolatos munkáit foglalja magában. „Lenin. Tizenhét októbere...” címmel olyan dokumentumokat adunk közre, amelyek feltárják Lenin szerepét a győzelmes októberi fegyveres felkelésben — Milyen más érdeklődésre számot tartó munkákat adnak ki ezeken kívül? — Mindenekelőtt a három- kötetes „Elbeszélések a pártról” című gyűjteményt emelem ki, amely irodalmi műveket és dokumentumokat foglal magában. „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom” címmel enciklopédia jelenik meg. Kiadjuk „A Szovjetunió története képekben” című albumot. Figyelemre méltó a kiadványok között az „1917. A Nagy Október: rövid története, dokumentumok, fényképek” című könyv, amely bemutatja a szocialista forradalom fejlődését és győzelmét, azt a hősi harcot, amelyet a munkásosztály a kommunista párt vezetésével megvívott. — Jelennek-e meg új munkák a lenini párt külpolitikai tevékenységéről? — A Nauka kiadónál már napvilágot látott egy kétkötetes munka: „A szovjet külpolitika története. 1917—1975” címmel. Ezt a Szovjet Tudományos Akadémia történelemtudományi intézetének munkaközössége készítette A. A. Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának és B. M. Ponoznarjov akadémikusnak a szerkesztésében. A Politizdat díszkiadásban jelenti meg „A szocializmus és a béke oszthatatlan. A kor dokumentumai” című kiadványt, amely Lenin írásait, pártdokumentumokat ős L. I. Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának munkáit foglalja magában. Szeretném megemlíteni azokat a munkákat is, amelyek különösen a propagandistáknak nyújtanak segítséget. „A szocialista életforma problémái” címmel átfogó monográfia készül. Már a boltokba került „A szocialista életforma és a mai ideológiai harc” című kötet és egy sor más munka. Napközié lábor Salgótarjánban Nyáron sincs szünet A Salgótarjáni városi Tanács az iskolákban folyó nevelőmunka nyári szünetben való,, továbbgazdagítása, valamint a mintegy ötezer általános iskolás korú gyermek közül a főként szociálisan rászoruló háromszáz-négyszáz tanuló szabad idejének értékes felhasználása céljából hozta létre a tóstrand melletti nyári napközis tábort. Az ideális, festői környezetben kialakított tábor június 13-án nyílt meg. A háromszáznegyven gyermek szabad idejének tervszerű és célszerű eltöltését 18 fős táborvezetőség biztosítja. A nyári munkát is szívesen vállaló pedagógusok jól ismerik a táborozás szabályait, a tábor vezetője, Bucskó Ala- dárné, maga is — nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. Nagy része van a tábor jó hangulatának kialakításában, s gazdag programok megvalósításával biztosítja az igazán élménydús tábori életet. Városunkban a napközis gyermekek nyári foglalkoztatása tartalmilag és formailag is jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A gyermekek és a pedagógusok is sokkal szívesebben vesznek részt a jól szervezett napközis táborokban. Ezt bizonyítják az évről évre emelkedő gyermeklétszámok, valamint a tanulók által készített tábori naplók. Táborvezető nevelőink jó pedagógiai érzékkel ötvözik az ifjúsági mozgalom nyári követelelményeinek anygát a kulturális, a sport-, a szórakoztató programokkal, ezáltal olyanná teszik a tábor programját, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, amelyek lehetőséget adnak feladatok vállalására, kialakítják az önként és érdeklődéssel vállalt feladat szükség- szerűségének felismerését. A gyermekek megértik, azonosulnak a tábori programok célkitűzéseivel, ötleteikkel színesítik azokat, önként bekapcsolódnak az önkormányzat, az öntevékeny közösségek működtetésébe. A jó személyi feltételek kialakítása mellett nagy gondot fordítottunk a szállítási, élelmezési. tárgyi feltételek biztosítására. Négy autóbusz szállítja a gyülekezőhelyekről a táborba a gyermekeket és vissza a városba. Eddigi hagyományainktól eltérően, megkönnyítettük a zagyvapálfalvi gyermekek táborba jutását, mivel az egyik busz kiindulási pontjaként a zagyvapálíalvai iskolát jelöltük ki. Javítottuk a táborozó gyermekek élelmezési normáját, valamint az étel mennyiségét és minőségét azzal, hogy a vendéglátóipari ellátás helyett a város általános iskoláinak két legjobb konyhájával készíttetjük az élelmet. A jó étvágy, a mindennapos repetázási lehetőség tényleges hatását a tábor kezdetén és végén lemért gyermekek súlyának különbsége mutatja igazán. Gazdagabbá tettük a tábor felszereltségét játékok, munkafoglalkozási anyagok nagyobb mérvű beszerzésével, könyvtárat hoztunk létre a tábor területén. A gyermekek számára váltott program készítésével biztosítjuk a rossz időben való szervezett foglalkozást is, ahol főleg a televízió és keskenyfilmvetítő segítségével szervezzük szórakoztató programjukat. A város sportpolitikai céljaival összhangban nagy gondot fordítunk a tanulók nyári sportolási feltételeinek biztosítására. Így többek között a tanulók térítésmentesen veszik igénybe a strandot a tábor ideje alatt. Az egész nyáron át tartó úszásoktatás mellett sportdélutánok, helyi versenyek, túrák, kirándulások segítik az ifjúság testi nevelését, az egészséges életmód megvalósítását. Az első másfél hét bizonyítja, hogy nevelőink — gyermekeink örömére — elgondolásaikat, terveiket jól valósítják meg a táborban. A mezei bál, mozilátogatás, városnézés, táborkörnyék szépítése, növény- és bogárgyűjtés, dal tanulás, sportvetélkedők, fotózás nemcsak a gazdag program létét, hanem a szabad 1 idő ténylegesen kulturált formában való eltöltését eredményezte már eddig is. A táborvezetőség kezdeményezése a nyitott napok szervezése, amikor a szülők, hozzátartozók, érdeklődők ízelítőt kaphatnak a táfTóri életből. Ezt a célt szolgálja a pénteken 15 órakor tartandó ünnepélyes tábornyitó is, ahová minden érdeklődőt szeretettel vár a vidám, táborozó gyermeksereg. Ügy gondolom, hogy az 1972-es júniusi oktatáspolitikai párthatározat megvalósítása terén —amely kiemelt feladatként kezeli az ifjúság nyári foglalkoztatását — előreléphettünk, ami elsősorban a város párt-, állami vezetőinek, valamint a nem könnyű feladatot is szívesen vállaló pedagógusgárdának, technikai dolgozóknak köszönhető. Buttyán Sándor, a Salgótarjáni városi Tanács tanulmányi felügyelője — Fiam, erősebb a faragott oszlop a faragatlannál akkor is, ha vékonyabb. Lemenőben volt a nap, zengett a Szamos-part. a szeker- cék csapásaitól, csengett a bárdok éle, az emberek elnyújtott kiáltása hallatszott: „Emeld meg!” A Szamos kotyogó hullámokat vert a faoszlopokhoz, habzott a víz, a hegyesre faragott gerendákat egymás után engedték a folyó iszapjába, az óriás kosfejjel rávertek, hogy minél mélyebbre/menjen az oszlop. A második láb is kész lesz nemsokára. Ez már bent van a vízben. Ügy számítanak, a túlsó partra kell még egy, a szárazon, aztán a folyó közepére kettő, összesen hat lábazat. Angyal Sándor tegnap este tengerikórót vágott. A gyerek apraja-nagyja kint volt vele. Felpakolt mindegyikre egy- egy terét, hiravitték; egy fél szekérre valót. Mire az a kóró? Tehene nincs, a tűzre jobb a napraforgószár! Csak hordják, hordják minden este hazafelé a kukoricaszárat. ./ Odacsaptak négy szál akácfának is, jó lábszárvastagságú mindegyik. Levágták a rudakról a gallyat, eltakarították. hogy ne látsszon, a fákat berakták kukoricaszárra], majd este sötétedéskor .hazaviszik. Senkinek nem mondták ed- dik. mire kell a kukoricaszár, és mire az a mégy vastag rúd. Sándor —. mielőtt még befejezték volna a munkát —, odament a Bálint apjához: — László bátyám — mindenkit bátyámnak mondott, aki idősebb volt. mint ő —, lenne egy kérésem. De úgy akarom elmondani, hogy ne hallja senki. Együtt indultak hazafelé. Angyal Sándor otthon munkához látott. Körülötte nyüzs- gött a család, az apraját elzavarta láb alól. A levágott kórószárakból kúpot raktak, egymás mellé állították a kévéket. Furcsa kúp volt ez. Alul széles, tágas, felül hegyes, mint egy torony. Azért kellett az a négy rúd, hogy tartsa az építményt. Bejáratot is csináltak, két szélesre kötött kévéből. Belül a föld lehintve szalmával. A szalmatetős ház mellett ez az egyetlen épület az udvaron. Disznó most nincs. Sándor minden ősszel kap két disznót, túl a Szamosról, Maté- csa tekintetes úrtól, és meghizlalja felibe. De most őszszel nem adott a tekintetes^ úr, azt mondta: — Nem lehet, Sándor, a fene se tudja, mi lesz a világból. Vagy megérjük a telet, vagy nem, hátha nem is kell hízó! Most aztán itt a sok száj, mit lehet adni ennyi gyereknek egész télen? A limlomtól csak éhesebbek. Hús kellene ezeknek, meg zsír! Ivan kapitány azt mondta, majd ő küld, onnan, ahol sok van, de Sándor megköszönte» nem kell. Nem kell! Neki gazda rokonai is vannak a faluban! Nem koldus ő. nem is cigány! Meglesznek valahogy! *■ (Folytatjuk)
