Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
Döntések és hatások A gazdasági v°.n,T*£Sí!k •&. vényszerű logikája. Éppen ezért a gazdasági döntések kihatásai többé-kevésbé felbecsülhetek, előre kiszámíthatóak. Egyetlen testület, egyetlen vezető sem hoz gazdasági kérdésekben döntéseket anélkül, hogy elhatározásainak várható következményeit meg ne kísérelné felmérni. A hatások felmérésénél soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalmi élet különféle szférái között erőteljes kölcsönhatás érvényesül. Az egyik szférát érintő döntés ezért gyakran más területekre is kihat, befolyásolja azok viszonyait, körülményeit. Különösen érvényes ez a gazdaságra, ahol) a döntések igen gyakran különféle politikai következményekkel is járnak, amelyeket a hatások felbecsülésekor nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ha erről a témáról esik szó, sokaknak mindjárt eszébe ötlik egy olyan kézenfekvő következtetés, hogy például az áremeléseknek rendszerint kedvezőtlen, míg a béremeléseknek kedvező politikai kihatásuk van. Ez általánosságban véve természetesen igaz. Am az összefüggések és kapcsolódások ennél jóval szerteágazóbbak, bonyolultabbak. Ha felold bizonyos ellátási feszültségeket, könnyebbé és áttekinthetőbbé teszi a gazdálkodást, egy áremelés is járhat hosszabb távon kedvező politikai hatásokkal. S, ha igazságtalan, a közvélemény számára elfogadhatatlan jövedelmi arányokhoz . vezet, egy béremelés is befolyásolhatja kedvezőtlenül a politikai közhangulatot. Mint e példa is jelzi, a gazdasági döntések körül különösen az elosztási viszonyokat érintők befolyásolják erőteljesen a politikai viszonyokat, a közhangulatot. Ez természetes, hiszen az emberek mindennapi életviszonyait közvetlenül mindenekelőtt az ilyen természetű döntések alakítják. Hiba lenne azonban megfeledkezni a szőkébb értelemben vett termeléssel kapcsolatos elhatározások politikai hatásáról. Hiszen egyrészt a termelésre vonatkozó döntések alapozzák meg az elosztást is — csak azt és annyit oszthatunk el, amit és amennyit megtermelünk —, másrészt pedig a termelési kérdések eldöntése sokszor nagyon is közvetlenül érintkezik a politikával, gyakran egyenesen része annak. Gondoljunk csak napjaink olyan mélyreható gazdasági folyamataira, mint a termelési szerkezet megváltozása, a műszaki színvonal emelkedése. Ezek jelentékenyen módosítják a dolgozok különféle rétegeinek, csoportjainak ’helyzetét, a termelési folyamatban betöltött szerepét, képzettségűk, hozzáértésük értékét, nemegyszer jövedelmük mértékét is. Megbecsült ..aranykezű” szakmunkások hozzáértése. tudása válik egyik napról a másikra feleslegessé. Üjt'ajta szakismereteket kell elsajátítani, átrendeződik a szakmák, képességek presztízse. összeszokott kollektívákat kell szétbomlasztani és újakat teremteni. Az ilyesmi nemcsak politikai feszültségeket okozhat, hanem kedvezőtlenül hat vissza magukra e gazdasági folyamatokra is. fékezi kibontakozásukat, lassítja érvényesülésüket. Napjainkban a gazdasági élet döntési mechanizmusának közismerten az a jellemzője. hogy nemcsak „fent”, a központi szervekben születnek elhatározások, hanem a gazdálkodó egységek is széles körű döntési lehetőséggel rendelkeznek. Ezért a politikai következmények számbavétele minden szinten, tehát a vállalatoknál, szövetkezeteknél, üzemegységekben is döntő fontosságú követelmény. Joggal várható ez el minden — döntésre jogosult és hivatott — gazdasági vezetőtől, minden pártszervezettől. Gazdaságpolitikai irányító és ellenőrző tevékenységüknek eA az egyik legfontosabb része, ideológiai és tömegpolitikai munkájuk sikerének pedig nélkülözhetetlen feltétele. tudatosság és elméleti I leyjeieiö felkészültség éppúgy szükséges ehhez a tevékenységhez, mint a jó helyzetismeret, az érdekek és emberi viszonylatok éles szemű felismerése. Ez utóbbi szempontjából különösen nagy jelentőségű a munkahelyi, üzemi demokrácia érvényesülése, a dolgozóknak a döntések előkészítésében való érdemi bevonása. Az előkészítés szakaszában folyó eszmecserék, viták segítenek feltárni aiz egyes csoportok viszonyait, s ezzel alapot nyújtanak a várható politikai hatások felméréséhez és majdani befolyásolásához. A politikai következmények felbecsülése és a következtetések levonása épp ezáltal válhat a pártmunkában olyan mozgalmi feladattá, amely az egéyz párttagság egvüttes gondolkodását, kollektív részvételét igényli. Gy. L. Szakszervezeti üdültetés Csehszlovákiába!! A csehszlovák szakszervezetek országos tanácsa 102 egész éven át nyitva tartó üdülőt üzemeltet, összesen 13 ezer ággyal. Az üdülők 3000 főnyi személyzetükkel elsó- vagy másodosztályú szállodának megfelelő kényelmet biztosítanak. A szobák általában kétágyasak. A személyzeten kívül 250 önkéntes sportoktató, télen pedig csaknem 600 síoktató áll a beutaltak rendelkezésére. A beutaltak kedvük szerint sportolhatnak: 11 üdülőnek tornacsarnoka, 22- nek labdarúgopalyája. több mint ötvennek asztaliteniszterme is van. Természetesen könyvtár, olvasószoba, társalgó és klubszoba is várja mindenütt a vendégeket az ország legszebb tájain, köztük a lenyűgöző Magas-Tatrában. A mezőgazdasági dolgozók — akik inkább télen mennek szabadságra — a híres gyógyüdülőhelyek szakszervezeti üdülőit kereshetik fel, így például Marianske Laznét és Karlovy-Varyt. A szakszervezeti üdülés díja igen jutányos: a főideny- ben 280. az elő- és utóidényben pedig 210 cseh korona személyen két egy hétre. A térítés körülbelül a fele a tényleges üdülési költségeknek, és nem több mint az átlagos havi jövedelem 12 százaléka. A dolgozók egy része még nagyobb térítési kedvezményt, illetve ingyenes beutalót kap. 1971-ben 395 ezer, 1975-ben 460 ezer dolgozó és családtag vette igénvbe a szakszervezeti üdülőket; 400 ezren belföldön, 60 ezren pedig külföldön. Nyolcezer üzemi üdülő is működik Csehszlovákiában, 180 ezer ággyal. Többségük egész évben üzemel. Bevált a folyamatos munliareod A munkások döntése alapján Két alapvető tenivalóval kellett megbirkózni a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyára vezetőinek és dolgozóinak, a február 1-én bevezetett folyamatos munkarend inuítá- sakor. Először: a dolgozók idegenkedését kellett feloldani és megtalálni, az anyagi ösztönzésnek azt a formáját, amivel érzékeltetni tudják azt a pluszt, amit ez a munkarend’ jelent, s megkíván. Másodszor: magának a munkarendnek a kialakítása és bevezetése. A'em tolongtak A gyár vezetői bevallják: nem voltak könnyű helyzetben, mert a város többi üzemében semmiféle tapasztalatszerzésre nem volt módjuk. De ez a munkarend talán annyiféle formában jelentkezik, ahány üzem van az országban. Végül is egy ezzel kapcsolatos tankönyv alapján alakították ki az új munkarendszert, azzal a gondolattal: később mások és saját tapasztalataik birtokában újból felülvizsgálják, s a munkásokkal megvitatva együtt határozzák meg a követendő utat. Döntöttek az anyagi elismerésről is. Kimondták, hogy csak a folyamatos műszakban dogozóknak jár délutáni és éjszakai pótlék. De még ezzel sem elégedtek meg a gyár vezetői! A művezetők 800, a szakmunkások — gépmunkások 500, a segédmunkások 400 forint pluszt kapnak, amennyiben teljesítik a követelményeket; a normát, a minőséget, nem hiányzanak igazolatlanul stb. Senki se higgye, hogy ilyen kedvező feltételek láttán az igazgatói iroda előtt hosz- szú sorok vártak arra, hogy kiválasszák közülük a folyamatos műszakhoz szükséges 35—40 munkást, illetve a 10— 15 fős kiszolgáló személyzetet. Nem így történt! Egyes dolgozókat agitálni kellett, sőt néhányan pártmegbízatásként kapták az új munkarendben való példás helytállást. Szükség volt rá És most halgassunk meg néhány munkást, akik folyamatos munkarendben dolgoz-, nak. Legelőnyösebb helyzetben Géczi Tibor gépvezető van, aki... — Korábban a vasútnál dolgoztam. Ott megszoktam az éjjel-nappali műszakot, így hát nem jelentett, de nem is jelent gondot a folyamatos munkarend. Bevezetésére nagy szükség volt. mivel egy-egy ilyen berendezésen — mutat a gépekre — naponta egymillió forint értékű árut lehet, előállítani. Ügy hallottam, a fél évr után újból lesz béremelés Azt mondják, a besoroláskor előnyben részesítenek bennünket. Nem. nem pa- naszkodhatom a keresetre. Havonta megvan a négyezer forint. — Amíg két műszakban dolgoztam, addig igen sokat túlóráztam. Mióta a folyamatos műszakba járok, ez megszűnt. sokai több a szabad idő. Én szeretek ebben a munkabeosztásban dolgozni, mert hétközben is van pihenő. Elég jól keresek. Havonta 4300—4500 között — mondja magabiztosan Sugár Janos. Még jóformán be sem fejezte gondolatait, Tálas István kér szót. — Érdemes ebben a munkarendben dolgozni, mert az ember megtalálja a számítását, hamarabb éri el céljait. S ami számomra igen döntő: nem kell ■’úlórázni. Marad idő az otthoni munkákra is. Valóban, a folyamatos műszakban tevékenykedőknek egy hónapban 192 óránál nem kell többet dolgozni. A égy plusz keltő A hogyan továbbra Géczi Imre, a gyár igazgatója a következőket válaszolja: — A folyamtos munkarend bevezetésével mód nyílt arra, hogy növeljük a tőkésexportot, mivel a külföldi megrendelők által kért . termékeket a nagy teljesítményű berendezéseken gyártjuk. Az intézkedésekkel megszüntettük a túlóráztatást, s ami igen döntő: áprilisban és májusban az említett gépeknél nem történt baleset. Június 1-től módosítottuk a februárban alkalmazott időbeosztást. Két javaslatit terjesztettünk a munkáskollektíva elé. Ök egyöntetűen a négy plusz kettes roű- kzak mellett foglaltak / állást. Következtében még egyenletesebb. rendszeresebb lett a munka, A dolgozók közül sokan azt mondják, hogy ennek tudatában jobban tervezhetik az otthoni munkájukat is. De a mostani helyzetet sem tekintjük véglegesnek. Ha jobbat találunk, egy percig sem késlekedünk a bevezetésével — mondja az igazgató. Egyelőre más területen, más gépeknél, berendezéseknél nem vezetik be a folyamatos munkarendet. Feltehető, hogy ez csak átmeneti állapot. Ugyanis a több mint 800 millió forintos rekonstrukció után illetve azzal egyidejűleg, megint napirendre kell tűzni a folyamatos munkarenddel kapcsolatos új követelményeket, mert a beruházásra szánt összeg döntő részét korszerű gépek és berendezések vásárlására fordítják. Arra a kérdésre, hogy a július 1-től kötelezővé tett műszakpótlék bevezetése után továbbra is biztosítani tud- ják-e a jelenlegi plusz anyagi elismerést, bizonytalan „nem tudom”-rhal válaszolt Géczi Imre, majd hozzáfűzte: reméljük továbbra is megtudjuk tartani. V. K. 1 A MOSZF évfordu’ója tiszteletére Tar jani votánosoh as országos döntőben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére még az év elején vetélkedősorozatot hirdetett meg a Közlekedési ■ és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, amelynek elődöntőit az elmúlt hét végén rendezték meg Miskolcon. A területi versengésen, amelyen a debreceni, az egri, a miskolci, a nyíregyházi és a salgótarjáni Volán-vállalatok csapatai vettek részt, a Nógrád megyeiek sikert értek el. Három csapatuk közül, melyek tagjai a Széchenyi, a Vajda Imre és a te- fus Lendület brigádból kerültek ki, az előbbi kettő a vetélkedő első két helyére került. Ezzel jogot szereztek maguknak a szeptember 17- én, Budapesten megrendezésre kerülő országos döntőn való részvételre. Eredményes szereplésük után, az elkövetkezendő heteket újalab szorgalmas felkészüléssel töltik, hogy méltón szerepeljenek a legjobbak között is. M minőség eve Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában az év a minőség javításának esztendeje. A minőségi dolgozó cím elnyerésére beadott pályamunkák közül csaknem negyvenet fogadtak el. Brezovszki István minősített hegesztő kezdő fiatal társát Fábri Róbertét segíti a munkában. Szállítószalag-görgők típusainak konstrukciós fejlesztésével foglalkoznak a gyárban á görgőfcjlesztési osztály dolgozói. A megnövekedett követelmények mindig újabb típus fejlesztését eredményezik. Varga Nándor technológus az elő- kamrás görgő egyik alkatrészét ellenőrzi. NDK exportra készül az óriás ha.jtófej. melynek vasszerkezeti szerelését végzik a vállalat dolgozói. A külszíni fejtéseknél használatos berendezést Bencsik István, Sándor Béla és Mocsári Árpád szereli. (Fodor Tamás képriportja) NÓGRÁD - 1977. június 21., kedd 3
