Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

#IJJ| ikor az udvaron sétál- gatva Varga Andrásné műhelytitkárral beszélget­tem egyre-másra előkerült a zsebkendő, izzadt homloko­mat törőlgetni, Néha már úgy éreztem, elviselhetetlen ez a hőség. — Mi már megszoktuk a meleget. A műhelyben, a ke­mence mellett legalább 50 fok lehet- Hűsölni a napra járunk ■— mondta a titkár. Valóban. A zománcozó csar­nokába lépve arcomat fes­tékporos, száraz, forró levegő csapta még. Az égetőkemen­ce mellett sugárzó hőség vib­rált- Az ott dolgozó nők és férfiak ügyet sem vetve erre. rakták fel a félig kész tűz­helyalkatrészeket és szedték le a már zománzocott lapo­kat. A Lampart ZIM salgótarjá­ni gyárában ritka eredmény­nyel büszkélkedhet a Költői Anna nevét viselő szocialista brigád- Egymás után három­szor érte el az arany fokoza­tot- Termelésük az első öt hónapban is 100 százalék fö­lött volt. Az úgynevezett ha­gyományos, valamint a gáztü­zelésű tűzhelyek lemezeit sa- vazzák, zománcozzák és márt­ják. — A BS típusú tűzhelyek­ből naponta 80—100 darabot készítünk el. Emellett még Tea- és Pille-lapokat is gyártunk- Az új Luna-család" is beindult. A Luna-Luxból naponta 50 darabot festünk és zománcozunk. Ezeken kézi­munka alig van- De a le- és felrakás, valamint az anyag- mozgatás még nem eléggé gépesített. Ez fizikailag igen fárasztó- a nagy melegről nem is beszélve — kezdte a brigád vezetője, Dányi Jó- zsefné­— A gyárban elsők között Itt vezették be az önmeózást. Milyen eredménnyel? — Lassan má[r két éve, hogy a brigád látja el ezt a feladatot- Rájöttünk, nem olyan ördöngős a meózás és regyen a gyáron belül szer­vezett minőségi ellenőrző tan­folyamon vettek részt. Ko­moly idő- és pénzmegtakarí­tást értünk' el. Nem kell a már kész anyagot a meóhoz szállítani, onnan vissza, majd a szereidébe- Brigádvállalá­sunk egyik legfontosabb ré­sze a minőség javítása — válaszolt a brigád vezetője. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a meósok engedé­kenyebbek, elnézőbbek a brigád munkájának elbírálá­sánál? HÜSÖLNEK A NAPON — Célunk nem a statiszti­kai selejt csökkentése, hanem a tényleges minőség javítása- Ha átengednénk egy-egy se­lejtes anyagot, az a szerei­dében, vagy a késztermékek­nél biztosan jelentkezne- Ez­zel önmagunkat és a gyárat csapnánk be. Nem egyszer előfordult, hogy a festő, illetve a zomán­cozó kiszámította, mikor ér át az anyaga a kemencén, és elment megnézni, hogyan sikerült. Néha még túlságo­san kritikusak is. Ez termé­szetesen nem baj — véleke­dett Sándor Vilmosné. ki el­sők között végezte el a meós- tanfolyamot­Az önmeózásnak erkölcsi hatása is van. — Nemcsak a brigádok kö­zött van verseny, hanem a csoporton belül is. Szégyelle­ném, ha rosszabb munkát vé­geznék, mint a társam- Az esetleges kritikát is szíveseb­ben fogadjuk egy brigádon belüli dolgozótól — vette át a szót Varga Andrásné. — Mi történik a hibás, se­lejtes anya gokkal ? — Természetesen kijavít­juk. Lecsiszoljuk, maratjuk és újból zománcozzuk- Ezzel az elmúlt évben is jelentős megtakarítást értünk el­— Az új Luna-csalad sok­kal precízebb, pontosabb munkát követel. Figyelni kell minden mozdulatra, és kü­lönösen a zománcréteg vas­tagságára, mivel ez még kézi fújással készül. Minden da­rabnak megvan a maga fele­lőse. ezért nem mindegy, hogy milyen a minőség — hallottuk Bozsó Jánosnétól. aki a Költői Anna Szocialis­ta Brigád egyik alapító tagja. — Melyek a brigád jövő­beni feladatai? — A minőség javítása és a folyamatos munka a leg­fontosabb, mert előfordult, hogy már vasárnap elkezd­tük a hétfői műszakot, mivel kevés a létszám. Ha túlóráz­ni kell, a brigád minden tag­ja vállalja. Idén is az aranykoszorú elnyerése a cél, és talán. •. talán egy magasabb fokozat is — mondta a brigád mo­solygós arcú vezetője. gm műhelyből kilépve megértettem. hogyan lehet a napon hűsölni- Mindjárt elviselhetőbbé vált a hőség­— békési — Szamót**. ribizli, máin* Kellenek as új ültetvények Nógrád megye mezőgazda- sági üzemeiben hagyománya van a bogyósgyümölcsfélék termesztésének. A szamóca, málna, feketeribizli átlagos termés esetén is jó jövedelmet biztosít, külföldön is keresett cikk. Az elmúlt években me­gyénkben a hozamok kedvező­ek voltak. Míg a területi ré- szedéshez tízszázalékos, az or­szág összes bogyós termésének 32—13 százalékát fJógrádban termelik. /Vines utánpótlás Az előnyök ellenére a ne­gyedik ötéves tervben a terve­zett telepítésnek csak 86 szá­zaléka valósult meg, s e terv­ciklusra sem irányoztak elő a gazdaságok annyi ültetvényt, ami a kipusztultak pótlása mellett a bogyósterületek érezhető növekedését eredmé­nyezné. A szakemberek az okok közé a nagy kézimunka­igényt, az elégtelen gépesített­séget, a komplex növényvé­delem hiányát sorolják. A drégelypalánki termelő- szövetkezet ipolyvecei határá­ban három-négy fős csoportok hajlonganak a kánikulában. Homlokukról, hátukról patak.- zik a veríték, talpuk alatt tor­ró a föld. Mintha zöld szó- nyekkel bontották volna a szántót, a piros eperszemea megbújnak a levelek alatt. Épp annyi napfény jut hozzá­juk, ami szükséges. A szorgos kezek hamar kiválasztják a szedésre érettet, s telnek a farekeszek, műanyag doboz­kák. — Évente 350—400 négyszö­gölt vállalunk — mondja Mi­tesz Istvánná. — Mióta a ter­melőszövetkezet megalakult, nem akadt olyan esztendő, hogy nyáron három hetet ne itt töltöttünk volna. — Mit kapnak érte?- ( — Az idén tizenötezer fo­rintra számítunk. A szárazság Keserves dolog a dohánykapálás a hagyományos módon. A palotási Május 1. Tsz földjén azonban gépesítették. A Balt- hes típusú komplexgép a dohány ültetésétől a betakarításig minden munkát elvégez. Elöl ül a két „masiniszta'’, Ju­hos András és Kispál gépkezelő, hátul pedig két-két asszony, akik lábbal irányítják a rugós kapákat. így sokkal kevésbé fárasztó a munka. (Fotó: Fodor) Mat kommentárunk: A g-azdassigiiolitikai fórumról A szerda esti tv-fórum nemcsak válaszadói (Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, miniszterel­nök-helyettes, dr. Szekér Gyula, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, Faluvégi Lajos, a Központi Bizott­ság tagja, pénzügyminiszter, Sági Vilmos belkereskedelmi miniszter), de a téma sokoldalúsága, érdekessége miatt is valóban kiemelkedett az eddigiek közül. A szerda esti adás alatt beérkezett 2073 kérdés tanúsít­ja, milyen mélységben, megközelítésben, felfogásban érdekli az ország lakosságának egy részét gazdasági életünk fejlő­désének különböző területe. A kérdések zöme gazdaságunk megalapozottsága iránt tanúsított érdeklődést, de sokan vol­tak kíváncsiak a KGST-ban való tevékenységünkre, a világ- gazdaságban elfoglalt helyünkre, piaci kapcsolatunk alaku­lásara, versenyképességünkre stb. Az első hallásra kizárólag személyi indítású kérdések döntő többsége is a dolgozók kisebb vagy nagyobb csoport­ját foglalkoztatta. Az országos párbeszéd jó alkalom volt arra is, hogy a válaszadáskor a gazdaságpolitikai témában nagy tapaszta­latokkal. széles látókörrel rendelkező országos vezetők el­mondják azt is, ami gondot jelent, aminek megvalósítása csak közös erőfeszítéssel lehetséges. Az őszinte, nyílt es bátor kérdésekre adott őszinte, bá­tor. nyílt és félreérthetetlen válaszok után elhangzó gyako­ri köszönöm, a kérdést elismerő szavak nem udvariassági gesztusból, hanem valóban belső meggjőződésből fakadtak, mivel azok megerősítették az országos vezetőket egy- egy témában. Esetleg újabb gondolatokat indítottak el ben­nük, illetve olyan jelenségre hívták fel a figyelmet, amivel az eddiginél behatóbban szükséges foglalkozni, vagy gyor­sítani a téma megoldását segítő feladatokat. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy ötödik ötéves tervünk második, kulcsfontosságú esztendejének első öt hónapjában kedvező sikereket értünk el. Gyorsult a termelés üteme, len­dületesebbé vált a beruházási tevékenység, dinamikusan nőttek külkereskedelmi kapcsolataink, jó az ország pénzügyi helyzete, a vállalatok rendelkeznek a fejlődéshez szükséges pénzzel, a tervezettnél nagyobb mértékben (10 százalékkal) nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ez azt is mutatja, hogy nemcsak vásárlóerő, 'hanem áru is van az országban. Vonat­kozik ez a tavalyi, oly sok gondot okozó gyümölcs-, zöldség­es húsellátásra is. Nyugodt a pénzügyminiszter, amikor az ország gazdasági helyzetére, a megtett útra gondol. Nyugtalan, amikor a meg­oldásra váró. fejlődésünket megalapozó nagy népgazdasági feladatokra — hatékonyság, termelékenység stb. — és az in­tézkedéseket kívánó szociális kérdésekre gondol. Reáiis-e öteves tervünk? Kepesek vagyunk-e megvaló­sítani? Beszélhetünk-e stabilitásról? Nem jár-e veszéllyel a tőkésországoktól felvett hitel? Jönnek-e hozzánk külföldi vendégmunkások? Emelkednek-e a gépkocsik árai ? Lesz-e köz­ponti áremelés? Miként részesülünk a KGST-beruházasok eredményeiből? Mennyi a lakosság OTP-tartozása? Készül-e terv a hévizek hasznosítására? Sikeres lesz-e a tizenöt éves lakásépítési program? Okozhat-e ellátási zavarokat a gazda­ságos termékszerkezet kialakítása? Milyen szerepe van a háztáji gazdaságoknak? Miért csak a tőkésexportáru-alapok fejlesztését támogatja a Nemzeti Bank hitellel? Biztosítani tudjuk-e az ötödik ötéves tervben előirt életszínvonal-emel­kedést? Lehet-e hosszú távon tervet készíteni, amikor a vi­lággazdaságban válságjelenségek vannak? A válaszokból egyértelműen kitűnt, hogy terveink meg­alapozottak, nem kell rajtuk változtatni, csupán a végrehaj­tás ütemét kell fokozni az élet minden területén. Központi áremelés sem lesz, a gépkocsik árai is csak akkor emelked­nek, ha műszakilag tökéletesebbek, többet tudnak. Csak ak­kor lehet'megszüntetni a gazdaságtalan terméket, ha vagy másutt biztosítják gyártását, vagy importból szerzik be. Nem jönnek hozzánk vendégmunkások, a munkaerő-együttműkö­dést viszont tovább kívánjuk bővíteni. Az ország vezetői bíznak abban, hogy sikeres lesz a tizenöt éves lakásépítési program. Hosszú távú terveket pedig nemcsak hogy lehet, hanem kell is készíteni, , mert ez ad biztonságot, helyes irányt a távlati elképzelések alapos kidolgozásához, megva­lósításához. Bár sok mindent nem láthattunk előre, annak ellenére minden feltétel megvan ahhoz, hogy céljainkat elérjük, az életszínvonal a tervnek megfelelően emelkedjék. Jó dolog volt, hogy tisztázódtak azok a félreértések — exportfejlesztési hitel, odaítélés stb. —, amelyek eddig a közvéleményben élnek, ami agitációnk hiányosságát je­lezte. Szeretném ismételten a kedves olvasók figyelmébe aján­lani a válaszokban oly’ gyakran visszatért, ismétlődő gon­dolatot: életünk olyan mértékben javul, amilyen mértékben nő a hatékonyság, emelkedik a gazdálkodás színvonala, amilyen eredményesen végrehajtjuk reális, teljesíthető gaz­daságpolitikai célkitűzéseinket. Annak pedig, aki netán már elfeledkezett volna róla, vagy nem nézte az adóst, Németh Károly befejező gondolataira hívnám fel a figyelmet: Fokoz­zuk tovább a munka lendületét, hogy maradéktalanul telje­sítsük az ez évi tervet, jól alapozzuk meg a következőt. Hogy igy legyen, minden területen gyorsítani kell a fejlődés ütemét. Ezt erősítik meg a gondoktól terhes. de isen eredmé­nyes építőmunkánk eddigi tapasztalatai a megyénkben is. Vcnesz Karoly Igazgatói értekezlet Vésztőn A Magyar Kórház Szövetség rendezésében igazgatói érte­kezletre került sor csütörtö­kön a pásztói kórházban. A rangos eseményen részt vettek az ország több mint harminc kórházának igazgató főorvosai, vezetői. A téma igen aktuális és érdekes volt, hiszen szer­vesen kapcsolódott az integ­rált egészségügyi ellátás prob­lémaköréhez — az egybegyűl­tek a kórházak új működési szabályzatát vitatták meg. Előadást tartott dr. Mányi Gé­za, az Egészségügyi Szervezési és Információs Központ igaz­gatója. A jelenlevők saját ta­pasztalataikkal kívántak hoz­zájárulni az integrált egész­ségügyi intézmények szabály­zatainak kialakításához. nem kedvez a szamócának. Ta­lán, ha még egy kis esőt kap­na... Miteszné lányával igyekszik. Gondosan válogatják, mert délután megérkezik a kamion, s egyenesen az NSZK-ba viszi. Az út másik oldalán, ahol fa­sor húzódik, az árnyékban Ba­kos Ferencék ebédelnek. A szülők és a három gyerek. — így gyorsan megy... — A gyerekek a világért sem állnának be a sorok kö­zé. Nem fűlik a foguk hozzá. Pedig kifizetődő, tavaly is húszezer forintot kaptunk — magyarázza a családfő. — De munka is van ám ve­le. A telepítés évében, meg a következőben hatszor is ka­páljuk. Ilyenkor aztán nincs megállás. Terem bőven, csak győzzük szedni — csatlakozik az asszony. — Meddig vállalkoznak még? — Amíg bírjuk... Dobos Sándor már elmenő- félben mondja: — A gyerek a lelkemre kö­tötte, úgy számoljak, hogy ó nem tud segíteni. Autószerelő. Nem azért tanult, hogy a szamócásban töltse idejet. Megéri n tsz-nek is A magyarnándori termelő- szövetkezet kertészeti agazat- vezetöje. Vajszer Rudolf a bogyósgyümóles-termesztés gazdája is. — Málnát és feketeríbizlit telepítettünk. A Dunakeszi Hűtőházzal szerződtünk. A termés 8,5 százaléka évről év­re első osztályú. így á tsz is megtalálja a számítását — jegyzi meg. A negyvenhektáros fekete- ribizli-tábláról tavaly 17,5 má­zsát takarítottak le hektáron­ként. Málnából az 1975-ös esz­tendő hozta a rekordot Jó áron értékesítették. Az elmúlt evben a bogyósok árbevétele meghaladta g 2,7 millió forin­tot. A nyereseg sem maradt el. A költségek összeszamlálása után egymillió forintja maradi a bogyósokon a közös gazda­ságnak. — Milyen az idei termés? — Nem panaszkodhatunk. A tervtől néhány mázsával többet takaríthatunk be. Az esetleges csapadék még növel­heti is. Mert nagy ám a szá­razság, s nem tesz jót. A magyarnándoriak jelenleg hatvanhárom hektáron ter­mesztenek bogyós gyümölcsöt. Ügy tervezik, ez a terület még különösebb veszély nélkül biz­tosítható. Üj telepítésekre azonban nem gondolnak. — Mind kevesebb a mun­káskéz, különösen a betakarí­tás gépesítése égető — mondja Vajszer Rudolf. Társulás, de .. A kimutatások szerint 1970- ben még 1441 hektár volt me­gyénkben a bogyósfélék terü­lete, öt év múlva 1147 hek­tárra csökkent, s jelenleg is ennyi. Az ötödik ötéves terv­ben a telepítési terv 380—390 hektár. A bogyóst termelő gazda­ságok társulást hoztak létre, hogy a hűtóipar ..monopol­helyzetét" megszüntessek. De mit ér majd egy új hűtéfcáz, ha nem lesz mit tárolni ben­ne? Sz. Gy. Korszerűsödő termékszerkezet A Nógrádi Szénbányáknál a termékszerkezet korszerűsítése, a bányászat szolgálatába tör­ténő átállítása érdekében je­lentős számú tárgyalást foly­tattak az iparág, a Magyar Szénbányászati Tröszt, vala­mint az Országos Bányagép- gyártó Vállalat vezetőivel. Ezek eredményeként növelték a talpfák, bútorlécek, parket­ták gyártását, s csökkentették a gazdaságtalan fűrészáru ter­melését. A bányai vasipar to­vább csökkentette az idegen partnerek számára történő, fő­leg vasszerkezeti és villamos- sági termékek gyártását. Ezek helyett az első fél év alatt mintegy hét és fél millió fo­rint értékű bányagép-alkat­részt állítottak elő. Ugyan­csak kevesebb ipari szolgálta­tást végeznek mar más üze­mek, vállalatok számára: he­lyette a Nógrádi Szénbányák exporttevékenységét növelték, melynek eredményeként, első­sorban az NDK-kooperációs gyártásból, mintegy hétmillió forinttal növelték a szénbá­nyák bevételét. NOGRAD - 1977. június 17., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents