Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
ICIIziemeny Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozójáról Befejeződtek (Folytatás az 1 oldalról) Találkozónk minden kétséget kizáróan újabb mozzanata lesz a román—magyar kapcsolatok alakulásának. Erőteljesen fellendíti pártjaink és népeink együttműködését, ami teljes mértékben megfelel a két nép érdekeinek, a szocializmus és a béke általános ügyének. Szeretnék még egyszer ln- n^n, Románia földjéről további sok sikert kívánni a baráti magyar népnek a XI. kongresszusi határozatok vaNicolae Ceausescu szavaira válaszolva Kádár János a következőket mondta: — Tisztelt Ceausescu elvtársi — Kedves barátaink! Mindenekelőtt őszintén köszönöm, szívből viszonzom Ceausescu elvtárs meleg, üd- vöziő szavait és jókívánságait. Köszönetemet fejezem ki Bihar megye és Nagyvárad vezetőinek és lakosainak, akik baráti fogadtatásban részesítettek bennünket és vendégszerető házigazdáinkat. Kétnapos baráti találkozónk befejezéséhez közeledik. Ügy vélem, hasznos munkát végeztünk. Tárgyalásainkon áttekintettük kétoldalú kapcsolataink minden lényeges kérdését, kölcsönösen tájékoztattuk egymást országaink helyzetéről, a szocialista társadalom építésében elért eredményeinkről, gondjainkról, véleménycserét folytattunk a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról. Tárgyalásaink nyílt, elvtársias légkörben folytak, és eredményesen zárultak. Tárgyalásaink szellemét és főbb témáit összefoglaló közös közleményt fogadtunk el. A megbeszéléseken bepillanthattunk a Román Szocialista Köztársaság életébe. Megismerkedtünk gyors ütemű fejlődésének eredményeivel és azokkal a nagy erőfeszítésekkel, amelyeket a Román ' Szocialista Köztársaság népei kifejtenek a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak valóraváltásáért. Szívből örülünk eredményeiknek a szocialista építpmun- kéban és azt kívánjuk, hogy érjenek el további sikereket a Román Szocialista Köztársaság fejlesztésében, az ipari és a mezőgazdasági termelés fokozásában, a szocialista kultúra felvirágoztatásában, a dolgozók életviszonyainak állandó javításában. Kedves elvtársak! Megbeszéléseinken egyetértéssel állapíthattuk meg, hogy a magyar—román kapcsolatok szilárd alapokkal rendelkeznek, A marxizmus—leni- nizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, az 1972-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében még gyümölcsözőbbé tehetjük együttműködésünket minden területen. Az erre irányuló közös munkánkban támaszkodhatunk az eddig elért eredményekre. Jelenlegi ötéves tervünk a magyar—román gazdasági kapcsolatok jelentős fejlődésével számol. Megállapodást kötöttünk a kishatárforgalmi sáv kibővítésére. Szaporítjuk az évi átlépések számát is. Egyetértettünk abban, hogy kölcsönösen főkonzulátust nyitunk Debrecenben, illetve Kolozsvárott — ahogy ezt Ceausescu elvtárs említette. Népeink érdekei azt követelik tőlünk, hogy közös erőfeszítésekkel haladjunk tovább országaink kapcsolatainak építésében, népeink barátságának elmélyítésében. Ehhez kedvező feltételekkel rendelkezünk. Szomszédságunk jó lehetőséget biztosít gazdasági együttműködésünk bővítésére, különösen a korszerű együttműködési formák, a termelési szakosítás és a kooperáció fejlesztésére, lakosságunk közvetlen érintkezésére, a széles körű határmenti együttműködésre. Mega tárgyalások lóraváltásában, a szocialista építésben, anyagi és szellemi jólétének növelésében. Kedves elvtársak, barátaink, emeljük poharunk országaink, pártjaink és népeink barátságára és együttműködésére; a baráti magyar nép jólétére és boldogságára; Kádár János elvtárs egészségére és a Magyar Népköz- társaságból jött összes vendégeink egészségére; az egész világ békéjére és együttműködésére! — fejezte be pohárköszön tőjét Nicolae Ceausescu. beszél őseinken az a benyomásunk alakult ki, mindkét fél részéről megvan a készség, hogy a barátság, az együttműködés, az internacionalizmus szellemében kellő figyelmet fordítson kapcsolataink megoldást igénylő kérdéseire. Szilárd meggyőződésünk, hogy barátságunk, szövetségünk és együttműködésünk további elmélyítéséért végzett munkánk egyaránt szolgálja népeink javát és a testvéri szocialista országok közös érdekeit és hozzájárul a szocializmusért, a haladásért és a békéért világméretekben folyó harc sikeréért. Kedves elvtársak! Barátaink! Bizakodással és azzal a reménnyel utazunk vissza hazánkba, hogy találkozónk és tárgyalásaink jól szolgálják közös törekvéseinket. Biztosíthatom önt kedves Ceausescu elvtárs, hogy mi a magunk részéről, mint eddig, a jövőben is mindent megteszünk, hogy még hatékonyabb legyen országaink együttműködése minden területen és tovább erősödjék népeink barátsága. Ismételten megköszönöm kedves vendéglátóinknak a szíves fogadtatást és vendéglátást; további sikereket kívánunk a Román Kommunista Pártnak, a Román Szocialista Köztársaság népének, minden dolgozójának. ■Emelem poharam — Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének és munkatársainak egészségére; — pártjaink, országaink, népeink internacionalista együttműködésére, barátságára; — közös ügyünkre: a szocializmusra, a békére! — fejezte be pohárköszöntőjét Kádár János. Csütörtökön délután Nagyváradon a Bihar megyei párt- bizottság székházában befejezte tárgyalásait Kádár János és Nicolae Ceausescu. A zárótárgyalásokat csakúgy, mint az előző eszmecseréket szívélyes, őszinte légkör jellemezte. Mindkét fél termékenynek és gyümölcsözőnek értékelte a megbeszéléseket, amelyek megfeleltek az előzetes várakozásoknak, jól szolgálták a népeink közötti megértést, a két testvérpárt együttműködésének bővítését és hozzájárultak a két ország együttműködésének fejlesztéséhez. A tárgyalások befejezése után Kádár János és Nicolae Ceausescu a megbeszélések eredményeit rögzítő közleményt írt alá. Az ünnepélyes aktuson jelen voltak a két vezető politikus kíséretének tagjai is. A kétnapos- határmenti, baráti találkozó hivatalos programja ezzel befejeződött. A Központi Bizottság első titkára Nicolae Ceausescu társaságában nyitott gépkocsiban hajtatott a megyei pártbizottság székházából a nagyváradi pályaudvarra, ahol a búcsúztatásra a város több ezer lakója gyűlt össze. Kádár János szívélyes búcsút vett a román párt- és állam vezetőjétől, a többi vezető román politikustól és a nagyváradi házigazdáktól, r Csütörtökön este hazaérkezett Nagyváradról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és kísérete. Kádár János- a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között 1977. június 15—16-án baráti találkozóra került sor Debrecenben, a Magyar Nép- köztársaságban és' Nagyváradon, a Román Szocialista Kö ztársaságban ■ Kádár Jánost és Nicolae Ceausescut a két város dolgozói, párt- és állami szerveinek képviselői szívélyesen üdvözölték. Kádár János és Nicolae Ceausescu őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott. A tárgyalások eredményeiről közleményt fogadtak el. A román fél részéről tájékoztatás hangzott el a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséről. Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogramnak a végrehajtásáról, valamint a román párt- és állami külpolitikai tevékenységéről. Magyar részről értékelték a Román Kommunista Párt vezette román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért figyelemre méltó eredményeit és további sikereket kívántak a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak valóraváltásához. A magyar fél tájékoztatást adott arróL, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI- kongresszusa határozatai hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, miként épül a fejlett szocialista társadalom a Magyar Népköztársaságban, milyen nemzetközi tevékenységet fejt ■ ki a magyar párt és az állam. Román részről nagyra értékelték a magyar nép sikereit, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével ért el a fejlett szocialista társadalom építésében és újabb sikereket kívántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáig • A felek hangsúlyozták, hogy a magyar és a román nép érdekei közösek, céljaik azonosak a szocialista építőmunkában, a béke és a biztonság megszilárdításáért a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két ország barátságának erősítése- kapcsolatainak állandó fejlesztése szilárd alapokra épül. Megelégedéssel húzták alá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság barátsága és együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, valamint a szolidaritás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás és nemzeti függetlenség, a kölcsönös tisztelet és előnyök, az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján, az 1972-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében. Kiemelték a pártkapcsolatok meghatározó jelentőségét a két ország politikai, gazdasági, kulturális együttműködésének továbbfejlesztésében. Megerősítették elhatározásukat, hogy a két párt a jövőben is a pártközi kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén munkálkodik. A tárgyalások során meg(Folytatás az 1. oldalról) is elkészült hét tározó; folytatódik a nyugat-nógrádi térségi, valamint a Közép-nógrádi Regionális Vízmű megépítésével. A tározórendszer jelentőségét tükrözi, hogy a megépült hét tározó napi 7400 köbméterrel gyarapította a megye ivóvízkészletét. A vitában elhangzottak* után megyénk országgyűlési képviselői a tájékoztató jelentést i elfogadták. állapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági kapcsolatai figyelemre- méltóan fejlődnek, elsősorban az áruforgalom területén, amely a jelenlegi ötéves terv előirányzatai szerint több mint kétszeresére emelkedik az előző tervidőszakhoz képest. Eredmények születtek a nép- gazdasági tervek egyeztetésében. Bizonyos előrehaladást sikerült elérni a gyártásszakosításban és a kooperációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság tevékenysége is. Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplexprogramjából fakadó előnyök jobb kihasználása. Külön aláhúzták a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak jelentőségét, a termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeinek feltárásával és kiaknázásával összefüggő feladatokat. Kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése érdekében további erőfeszítéseket tesznek a szomszédságból fakadó kedvező adottságok jobb kihasználására. A legfelsőbb szintű találkozó alkalmából aláírták az árucsere-forgalom bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együttműködési egyezményt, a kishatárforgalmi egyezmény módosításáról szóló megállapodást, a főkonzulátusok kölcsönös felállításáról szóló egyezményt, valamint az 1969-es vízügyi megállapodás meghosszabbításáról szóló egyezményt. A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsolatok kiszélesítése és továbbfejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és román nép barátságának erősítésében, a kölcsönös megismerés és bizalom elmélyítésében, a haladó történelmi hagyományok ápolásában. Megállapodás született arról, hogy továbbra is bővítik együttműködésüket az ideológia, a kultúra, az oktatás, a tudomány- és a művészet területén, a magyar—román barátság és együttműködés előmozdítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a két fél értékelte a magyar—román kulturális és történész vegyes bizottság tevékenységét Is. A felek egyetértőén úgy értékelték, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Magyar Népköztársaságban élő román nemzetiség létezése a történelem alakulásának, a sokévszázados szomszédságnak a következménye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. A nemzeti kérdés igazságos, marxista—leninista megoldása, s a nemzetiségek jogegyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialista építésnek, a népeik közötti barátság, a magyar—román baráti kapcsolatok elmélyítésének lényeges eleme. A felek egyetértettek abban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—leninizmus szellemiének és a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésére, védelmére vonatkozó, az ENSZ által elfogadott nemzetközi normáknak is. A nemzetiségek — az illető országok állampolgárai — Szomszéd Gy. István Képviselő ezután a parlament nyári időszakának előkészítéséről számolt be a képviselő- csoportnak. A képviselőcsoport ülése után Brutyó János Géczi János társaságában Balassagyarmatra utazott, ahol a járási és a városi pártbizottság vezetőivel, vezető munkatársaival folytatott időszerű kül- és belpolitikai eseményekről eszmecserét. Brutyó János ezután látogatást tett a drégely- palánki termelőszövetkezetben. problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemzetiségei mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy kölcsönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább erősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködését minden területen, s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a közös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycserére került sor a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet alakulásáról. Elégedetten állapították meg, hogy az utóbbi években állandóan növekedtek és mind nagyobb befolyást gyakorolnak a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői. Hangsúlyozták, hogy kiemelkedő jelentőségű az a harc, amelyet a szocialista országok folytatnak a, világ békéjéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus győzelméért. Ugyanakkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az összes antiimperialis- ta, demokratikus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nemzeti és társadalmi átalakulásokhoz, a nemzetközi erőviszonyok kedvező változásához, az enyhülés és a megértés, a nemzetközi biztonság és együttműködés javára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság folytatja erőfeszítéseit a kedvező nemzetközi folyamatok visszafordíthatatlanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért és a nemzetközi biztonságért Európában és az egész világon. Aláhúzták, hogy a nemzetközi események menete igazolja a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és állásfoglalások helyességét Kiemelték, hogy a nyilatkozatban és a dokumentumokban szereplő javaslatok megvalósítása hozzájárulna földrészünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egyszersmind elősegítené a nemzetközi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgalmazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a korábbi álláspontjukat. hogy helyeslik a szembenálló katonai tömbök egyidejű felszámolását. Üd- vözlik az ENSZ közgyűlésének határozatát, egy, az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondás. Támogatják az ENSZ leszerelésnek szentelt rendkívüli ülésszaka összehívását, és kifejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelés előmozdításában és a leszerelési világkonferencia összehívásábanA két ország az egységes egészet képező helsinki záróokmányban foglalt elvek tiszteletben tartásáért és az ott elfogadott ajánlások valóraváltásáért tevékenykedik* Megerősítették eltökéltségüket : tevékenyen közreműködnek a belgrádi találkozó munkájában, annak érdekében, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősítésében, a kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdításában és elmélyítésében, az európai kontinensen. A két párt és ország szolidáris a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, valamint az imperializmus, a gyarmatosítás, és az új- gyarmatosítás. a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel. Hangsúlyozták: a Közel- Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés és tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt összes arab területről, biztosítja a palesztin nép .törvényes jogait, beleértve az önálló, független állam alapítási jogát, és garantálják a térség minden államának függetlenségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton történő igazságos rendezését a világ más térségeiben is. Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága az alapvető nemzetközi kérdések megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megállapították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje, befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándékát, hogy hozzájárulnak a kommunista, és munkáspártok egységének további erősítéséhez a marxizmus—leninizmus elvei, az internacionalista szolidaritás, az önkéntes elvtársi együttműködés és a teljes jogegyenlőség alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jogát a haladó társadalmi átalakulásáért és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Aláhúzták, hogy a berlini konferencia nagyjelentőségű a kommunista és munkáspártok törekvéseinek egyesítése szempontjából, a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A Debrecenben és Nagyváradon tartott baráti találkozó és megbeszélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt együttműködésének bővítését. Minden területen hozzájárult a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének fejlődéséhez, a szocializmust építő magyar és román nép barátságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége meghívását a Magyar Népköz- társaságba. Román részről ezt köszönettel fogadták. Nagyvárad, 1977. június 16. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke 2 NÓGRÁD - 1977. június 17., péntek Leonyid Brezsnyevet a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökévé választották (Folytatás az 1. oldalról) Alekszej Sityikov ezt követően közölte, hogy Nyikolaj Podgornij részéről kérés érkezett a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnöki tisztségéből történő felmentésére. Sityikov javaslatára a Legfelsőbb Tanács határozatot hozott, amelyben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének előterjesztése alapján elfogadta Nyikolaj Podgornij felmentését nyugdíjazásával kapcsolatban. Ezután Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének nevében javasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökévé Leonyid Brezsnyevet válasszák meg. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa határozatot hozott arról, hogy Leonyid Brézsnve- vet, az SZKP KB főtitkárát megválasztják a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökévé. Leonyid Brezsnyevet táviratban üdvözölte Kádár János és Losonczi Pál. Kádár Jánoa: Tárgyalásaink eredményesen zárultak Ülést tartott a képviselőcsoport
