Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
i tgy éíunk mi A tűznek lob Az embert, ha ki akar szakadni régi környezetéből senki és semmi 'nem tartóztathatja. Ám a harchoz. a küzdelemhez ezernyi erő és óriási elszántság, kitartás szükséges. Mert igen hosszú az út a tegnapból, az eljfiúlt- ból a holnapba, a hívogatóan új, de homályosnak tűnő jövőbe. .. Szegveréssel foglalkoztak akkoriban minden háznál. Keserű kenyér volt ez — embert megemésztő, kevés pénzt jövedelmező. Két gödör az udvarban, no meg az üllő; pattogott a szikra, formálódtak a vasszegek. Bada Sándor gyakorta elnézte az édesapját munka közben, a tűz lobogása megindította a gyermeki fantáziát, a mesés ábrándokat Ifjú legény korában aztán már nemigen jutott idő ábrándokra. A mindennapi kemény munka valósága, a nélkülözés, a szűkös élet megkeményítették, felnőtté változtatták Bada Sándort. És kötelezte édesapja öröksége. Híre futott annak a sós- hartyáni cigánysoron is, hogy a szomszédos Nógrádme- gyerben üzem alakult, vasszegeket gyártó, s hogy az üzem dolgozói, vezetői mind a „feketék” közül valók... Legendás hírek — árammal hajtott mindent tudó gépekről, sok-sok pénzről, változó világról... Bada Sándor sem akart lemaradni, munkára jelentkezett a Vastömegcikk KTSZ- ben. Mikor is volt? Nagyon régen. Legalábbis úgy tűnik. Most a szövetkezet sóshartyá- ni részlegének vezetője, elismert és megbecsült közéleti ember. * — Életemnek, úgy érzem, három fordulópontja volt. Az első a mindennapi megélhetést biztosító, anyagi támaszt nyújfó állandó munkalehetőség. Az üzem, amit mi csinálunk, ami értünk van. És ügy igaz, ahogyan mondani szokták: a munka alakítja, formálja az embert, csiszol- gatja, íényezgeti a gondolkodást, a lelket. Új vágyakat, törekvéseket szül. Volt aztán a másik'nagy fordulat: búcsú a cigányteleptől. 1965- ben ürítettük ki az évtizedekig oltalmat nyújtó kis sufnit, és ezzel együtt lezártuk életünk egyik keservesebb szakaszát. És épült a faluban az új ház, a hét helyiséges. Az indulásnál 57 ezer forint kölcsönt kaptunk, kiegészítettük a spórolt pénzünkkel. Ma a házunkat olyan 350 ezer forintra értékelik. Van abban kérem három szoba, konyha, spájz, szép bútor, berendezés. A flancot én soha nem néztem, a három gyerekem miatt ragaszkodtam a nagy lakáshoz. Így emlékezik Bada Sándor élete nagy változásaira, a régitől való elszakadás küzdelmeire. De tartogatja' még magában, és nem véletlenül hagyta utoljára a harmadikat, a legnagyobbnak számító fordulópontot. — A cigányok évszázadok során megtanulták a keserű igazságot: Ha cigány vagy, hallgass a neved! Én ezt a mondatot úgy formáltam át magamban: — csak azért, mert sötét bőrűnek születtél, nincs jogod semmihez? Naponta küzdöttem, birkóztam, hogy a magyar emberek, az új szomszédok emberszámba vegyenek, hogy bebizonyítsam én is vagyok olyan, sőt még különb is, mint ők. Hogy mivel bizonyítottam? Az életmódommal. Kijártam a hetedik-nyolcadik osztályt. Szorgalmasan, rendesen dolgoztam, a kocsmát 'nagy ívben kikerültem. Ha panaszom volt, soha nem csak a saját érdekemet néztem, hanem a közösségét is. És az emberek, a falu vezetői bizalmat és jogokat adtak nekem. Sorolom hát, hogy maga is megértse, mire vagyok olyan büszke. Tanácstag lettem, 1955-től párttag, Sóshartyán- tűzoltóparancsnoka, önkéntes rendőr, a Hazafias Népfront-bizottság tagja, és vezetőségi tag a szövetkezetnél. .. Nézi, figyeli az arcomat, a hatást. Nézi a győzelmére büszke ember elégedettségével. 41 esztendős és úgy érzi sikerült elérnie, amit annak idején a tűz lobogásánál megálmodott. Nemrégiben nagy esemény történt a családban. De emlegeti talán az egész falu is. Bada Sándor két gyermekének, Sándornak és Magdinak, társadalmi esküvőt rendezett. A két pár megható- dottan állt a rokonok, ismerősök gyűrűjében. Az esti lakodalomban ott volt a falu apraja, nagyja. Meghívták a tanácselnököt, a párttitkárt is. — Ügy tartottam, ha lúd, hát legyein kövér. Kiházasítom mindkét gyerekemet egy kalap alatt. Magdinak új házat vettem a faluban, szépen berendezve, a fiam meg a lányos házhoz megy. Sínre tettem az ő életüket is. A többi már rajtuk múlik. Az embert, ha ki akar szakadni, a régi környezetéből, senki és semmi nem tartóztathatja. Ám, ha sikerül felemelkednie, felemelni vágyik másokat is. Erőt, biztatást adni a közüle valóknak, a saját példa alapján lehet. Hatvan gépkocsi és munkagép segítségével szállítják az építőanyagokat a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat ipartelepéről az építkezésekre. Havonta mintegy 500 vagon mennyiségű anyagot mozgatnak meg. A mészdarabokat eddig kézi erővel rakták, azóta konténeres szállítással oldották meg. Képünkön Saját Lajos és Torják Géza daruval emeli gépkocsira a szállítmányt. — fodor — V. Kiss Mária Veres Péter- emlékekef gyűjt* Nem mindennapi szenvedélynek hódol Somi Sándor, az Egyesült Izzó győri kisalföldi gépgyárának műszaki ellenőre. Több mint 20 éve Veres Péter-cmlcke- ket gyűjt. Veres Péter műveivel a bátyja ismertette meg. Tízéves volt, amikor elosvasta Veres Pétertől az első könyvet, a „Szűk esztendőt”. A könyv annyira megnyerte tetszését, hogy Veres Péter rajongójává vált. Sorban olvasta műveit, a legtöbbjét többször is és több mint 20 évvel ezelőtt elkezdte az emlékek gyűjtését. Gyűjteménye már több száz darabból áll. Az elhunyt író valamennyi nyomtatásban megjelent művén kívül több száz újságkivágást — kritikát, méltatást és fényképet is tartalmaz. Féltve őrzi Veres Péter kézzel írt leveleit, amelyek közül néhányat személyesen hozzá írt. Fogászat az iskolában Több mint bosszantó ! Réti Lajosnak, az Érsekvadkerti Általános Iskola igazgatójának szervezésében az intézménybe évenként fővárosi fogorvosok látogatnak, s több mint kétszáz gyermek felülvizsgálatát végzik el. Legutóbb május 5-én és 6-án a fővárosi XI. sz. gyermekszakorvosi rendelő munka- társai: dr. Neuwirth Erzsébet, dr. Fülöp István, Skoda Gabriella, dr. Peti Judit és dr. Paulik Elemérné vettek részt a munkában dr. Köröndi István vezető főorvos irányításával. A felülvizsgálat, a gyógyító kezelés társadalmi alapon történik ezért a községi tanács és az iskola vezetése köszönetét tolmácsolja önzetlen munkájukért. Rátkai Ottó vb-titkár, Érsekvadkert Sikeres szakcsoport Érdemes figyelemmel kísérni a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ keretiben működő pásztói zöldségtermesztő szakcsoport tevékenységét. A kis kollektf- va létszáma 1976-ban 17 volt, azóta 21-re nőtt. Az előző évben 3500, az idén 8000 négyzetméteren termeltek fóliasátor alatt. A tervezett termelési érték 1977-re kerek félmillió forint. Szerződést kötöttek 86 ezer primőr hegyespaprikára, 40 ezer tölteni való paprikára, 21 ezer kiló paradicsomra, 4 ezer kiló, zöldpaprikára, ugyanennyi, újburgonyára, 5 ezer kiló, fejes káposztára és még sok terményre. A szakcsoport ez év tavaszán közös fóliatele- per kezdte el a munkát. Az ÁFÉSZ egy hektár területet bérelt a pásztói termelőszövetkezettől, melynek felét fóliával fedetten, a többit szabadtermőn műveli meg a csoport. Nyolcvannégyezer forint befektetéssel korszerű öntözési berendezést szereltek fel, és idén áprilisban kötötték be a vizet. Sajnos itt a csoport károsodott, mert a, bekötés késett, pedig a kérvényt még az elmúlt év decemberében beadták. Egyhónapos visszaesés keletkezett, azonban a csoport bízik, hogy tervüket így is teljesíteni tudják. A tagok közül Szőke Im- réék 450 négyzetméteres fűtött fóliasátor alól már április második felében szedték a hatvani erőspaprikát és a kovácsházi zöldpaprikát. Május első felében még mintegy 10 ezer paprikát szeretnének eladni. Id. Szőke Imre, Bakalár György és Danyi Zoltán pedig a hónap végére egy-két mázsa érett paradicsomot számít szüretelni. A nagyközség területén még számos fóliasátor „üzemel”, melyek termékei a helybeli és a salgótarjáni zöldségválasztékot bővítik. Bogácsi Istvánná Pásztó V asutas-kitüntetések Az elmúlt évben végzett jó munkája alapján a budapesti MÁV-igazgatóság és a szakszervezet területi bizottsága a Salgótarján MÁV csomópontját oklevéllel tüntette ki és pénzjutalomban részesítette. Az eseményen az igazgatóságot Bokor László, a vasutas-szakszervezej területi bizottságát pedig Solymosi Rudolf képviselte. Nádasdi János, Salgótarján MÁV külső pályaudvar állomásfőnöke megköszönte a kitüntetést és a dolgozók nevében ígéretet tett a Jó munka további folytatására. Ezen a csomóponti ünnepségen jelentette be Fekécs Imre, Apc—Zagyvaszántó állomásfőnöke, hogy Béke brigádjuk 20 fővel ezüst fokozat, Kistererye állomáson négy brigád 33 fővel bronz, Somoskőújfalu állomáson két brigád szintén bronz kitüntetésben részesült. Pásztó állomáson pedig három brigád zöldkoszorús jelvényt kapott. Szűcs Ferenc Hatvan Hogyan üdülhet a nyugdíjas? Tisztelt Szerkesztőség! Nyugdíjas vagyok és most volt olyan szerencsém, hogy a főidényben beutalót kaptam Hajdúszoboszlóra. Ezzel kapcsolatban az a hír járja, nogy nyugdíjas főidéryben nem mehet üdülni. Én úgy emlékszem, csak annyi a megszorítás, hogy bizonyos időszakonként mehet. Ezzel kapcsolatban kérem szíves felvilágosításukat. Bornemissza Imre Romhány A kérdést továbbítottuk az SZMT üdülési felelősének Danyi Andrásnénak, akitől megtudtuk, hogy az idevonatkozó előírások szerint nyugdíjas, minden második évben jogosult főidényben való üdülésre. Ha tehát olvasónk előző évben nem főidényben üdült és most beutalót kapott, azt nyugodtan igénybe veheti. Lehet jelentkezni! Munka vállalás NDM-Stan Ebben az évben is lehetőség nyílik árrá, hogy megyénkből szakképzett és szakképzetlen fiatalok munkavállalás céljából, szakmai gyakorlat megszerzésére a Német De- ibokratikus Köztársaságba utazhassanak. Azok jelentkezhetnek, akik betöltötték vagy a kiutazás időpontjáig (október) betöltik 18. életévüket, magatartásuk erkölcsileg, politikailag nem esik kifogás alá, nőtlenek, illetve hajadonök, eltartásra nem kötelezettek, a katonai szolgálathalasztás szabályai szerint kiutazásuk engedélyezhető, ha vállalják az NDK törvényeinek, a foglalkoztatás szabályainak, a munkaszerződésnek a betartását, részt vesznek a hazai és az NDK- ban szervezett kötelező nyelv- tanfolyamon. A munkavállalás időtartama három év. A szakmunkások két évre is köthetnek szerződést, Ez évben lakatos, villanyszerelő, esztergályos, marós szakmunkások és forgácsoló, hegesztő, elektroműszerész betanítást igénylő munkakörökbe fiúk, valamint elektroműszerész betanítást igénylő munkakörbe lányok jelentkezését várják. Lehetőség van vegyész- és gépészmérnökök jelentkezésére is. A fiatalők' Drezda, Halle, Eberewalde városokban lervő üzemekhez utazhatnak ki. Ezen kívü^ a Salgótarjáni Kohászati Üzemek saját dolgozói, valamint az iskolából kikerülő és á gyárban elhelyezkedő fiatalok részére biztosít kiutazási lehetőséget az Edelstahlwerk freítali kohászati üzemekbe. Az érdeklődő fiatalok jelentkezhetnek a Nógrád megyei Tanács munkaügvi osztályán: Salgótarján, Rákóczi út 192, valamint a lakóhelyük szerinti városi tanácsok és járási hivatalok munkaügyi előadóinál. Salgótarján szépítéséért virágok, fák ültetésével sok társadalmi munkát végzett a lakosság. A tanács városgazdálkodási üzemének parkosítása tulipánmezőt varázsolt a városközpont tereire, s a szegélyező virágládákba pirosló muskátlik sorát. Jólesik az embernek ránézni, de vannak, akik nem értékelik a szépet! A Tanácsköztársaság téren történt április 30-án este, fél 9 tájban. Egy körülbelül 20 éves férfi, társaságában két hasonló korú jól öltözött fe- hérnadrágos hölggyel — beszélgetésük alapján helybeliek lehettek — sétálgatott a tér jobb sarkában a tulipános ágyásnál, majd a tizedik sorból a második virágot tövestül kiemelte és átnyújtotta az egyik hölgynek. Aztán hangos kacagással elszelelíek. A parkőr épp a tér másik sarkán volt, így nem akadályozhatta meg a történteket. Alig valamivel később két 30 év körüli férfi, alkoholtól imbolyogva jelent meg — talán vidékiek voltak és munkából jöttek, egyikük táskája mellé rejtve egy szép piros muskátlit szorongatott. A parkőr megkérdezte, hogy hol vette a virágot. A válasz durva szavak kíséretében valahogy így hangzott: — A Karancs Szálló étterme előtti szeméttartóból vettem ki, ha nagyon akarja tudni. Mit gondol, öreg, kell nekem a maguk muskátlija? — tette hozzá cinikusan. Valamit még dünnyőgtek, majd átténferegtek az út másik oldalára és eltűntek. A parkőrrel átvizsgáltuk a szeméttartót, hiszen ha onnan van a virág, kell hogy valami nyomot leljünk, de nem találtunk. Az ilyen jelenetek felbosz- szantják az összes virágszerető járókelőt. Főképp pedig azokat, akik maguk is fáradoztak a parkok létrehozásában. Ami egyedüli segítség lehet, az emberek öntudata. Ha a járókelők segítenek a parkőrnek, a legtöbb hasonló esetet meg lehet akadályozni. Kocsis Ferenc Ipoly tarnóc Járdaügy Több salgótarjáni olvasónk,’ köztük a Pécskő úti lakók azzal a kéréssel fordultak a városi tanács vb műszaki osztályához, hogy a garzonháztól a esillagházak és a vasúti aluljáró irányába vezető járdarész lezárását szüntesse meg. Az osztály vezetője, Lantos Lóránt, a kérésre a következőket válaszolta. A járda lezárása a múzeum építése miatt történt. Eddig az alapozási munkák miatt volt szükség a lezárásra. Az alapozás elkészült, ezután az építkezéshez szükséges daru üzemeltetése miatt lesz lezárva a járda. A kivitelező vállalat 1977. december 31- ig kapta meg a járda lezárásához az engedélyt. A gyalogosforgalom lebonyolítása a esillagházak felé a gyalog- átkelőhelyen keresztül a Rákóczi úti járdán, majd a csillagházak irányába vezető másik gyalogátkelőhelyen történik. Sajnos, sok gyalogos nem a kijelölt helyet választja. Addig is, míg a járda felszabadul, a vásárcsarnok a Pécskő utca felől a Lakberendezési Áruház melletti aluljárón megközelíthető. NÓGRÁD - 1977, május .12., csütörtök v
