Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
Miért mondott fel egy művelődésiház-igazgató? \u4rfner Tivadar Szigeti László, a Ludány- masztja. Még gondolkodik, azhalászi közös község Tanács tán elkezdi: elnöke a salgótarjáni öblösüveggyárból április 1-én került új tisztségébe. Az előző elnök korábban sokat betegeskedett, nem csoda, ha az újat rengeteg munka, elintézendő — Sok munkám van az iskolában. Délután is tanítok, este meg rohanok a kultúr- házba. A tanítás és a népművelés is teljes embert kíván. Ügy éreztem, hogy a kettőt dolog várta. A feladatokat nem bírom. Szeretném jól gyorsan rangsorolni kellett A legsürgetőbbnek — hiszen június végén a községnek a rárósi kulturális napon kell szerepelnie — a művelődési ház ügye mutatkozott. — Amikor idejöttem, a kultűrház-igazgató felmondó- levele várt — mondja a tanács elnöke. — Erre nem számítottam. Nem gondoltam hogy hivatali munkámat mindjárt ilyen nehéz üggyel kell kezdenem. A művelődési ház tisztelet- díjas igazgatója Péter Zoltán- né. a Ludanyhaiászi Általános Iskola biológia—mezőgazdasági gyakorlat szakos tanára. Könnyen megtaláljuk. Ötödikeseivel a gyakorlóid .'rtben csinálni mindet, de egészségileg, idegileg felőröl. — Nem segítették munkájában a helyi szervek? — Mindenki megadta a tőlük telhető segítséget. A tsz, a tanács, az iskola, a KISZ- esek. Mégsem mént úgy a dolog, ahogyan szerettem volna. Néha éjszakákon át nem tudtam aludni, mert állandóan a fejemben forgott, mi mindent, lehetne még csinálnunk.. der. Másnap menteni az iskolába. bat Itt pedig nem lehet fél emberként dolgozni, mosolyogni kell, együtt lélegezni a gyerekekkel; mert ők nem érezhetik meg, hogy fáradt vagyok. Aztán a tavalyi nyaram annyira szerencsétlen volt. A férjemet operálták, gépkocsi- vezetést tanultam. Nagyon felzaklatott mandez. Ezen a — Ha annyira erősködik... Ami nagyon elszomorított, az Osv.ter—Záray est volt. Rendkívül kevesen jöttek el. Utána erős krftikát kaptam értte, s én azt mondtam: ennyit tudok csinálni. Azt a kritikát viszont elfogadom, hogy jobb szervezőnek kellene lennem, jobban bízni az emberekben, és nem mindent egyedül csinálnom. Mindenütt mégsem lehet ott az -ember. — Nem akartam belenyugodni a felmondásába — mondja Sziguti László. — Ismerem, milyen lelkiismeretesen dolgozó, becsületes em- Nem tudunk volna joö- találni helyébe. Beszélgettem vele. több tanártársával együtt is. A rárósi nap előtt nem lehetünk müvelő- désiház-igazgaló nélkül. Megértette és továbbra is vállalja a munkát. Péter Zoltánné megnyugodott: — Jóliesett, hogy sok ember melJém állt. Erőt adott, végez gyomirtási munkát. Az “e.r,!tt®rlí Lelkesített a tanács, a járási óra vége felé járunk. Gyorsan kiadja a szükséges feladatokat, aztán a szertár árnyékában letelepszik egy rozzant ladikéra, s elkezdjük a beszélgetést. — Mi késztette arra, hogy beadja a felmondását ? — Muszáj erre válaszolnom — kérdez vissza bátortalanul. — Jó volna. . . Fejét könyöklő karjára távolna, bepótolni a múlt évi ,77 - , TÍZ ’ J f mulasztást hivatal muvelodesugyi osztólya, a KhSZ-esek is arra kér- Ezért? tek, hogy ne menjek el. Ezek — Nem csak. — Jövőne a után azt hiszem, sokkal több nyolcadikosok osztályfőnöke segítséget kapok mindenkitől. leszek, nagy felelősséggel jár. Fel kell őket készíténi a pályaválasztásra, a továbbtanulásra. — Ezek mind igaz és elégséges indokok. De valami közPéterné január elsejéig vállalta a művelődési ház vezetését. Mert továbbra is azt tartja, hogy a tanítás és a népművelés egész embert követel, és neki, már csak a LeTerniészeüudományos nevelés a középiskolában vetlen kiváltó oknak mégis en^° nyolcadikosaiért is, első- csak kellett lennie. sorban az iskolában kell teljes értékű emberként dolgoznia. S talán akkorra a tanácsnak sikerül régi tervét valóra váltani, s függetlenített népművelőt foglalkoztathat. A mai kor emberének általános műveltségéhez hozzátartozik a korszerű természettudományos világkép ismerete. A természettudományos műveltség éppen olyan fontos a gyakorlat, a világnézet, a közérzet szempontjából, mint az anyanyelvi, a matematikai vagy történelmi műveltség. A, természettudomány a természeti jelenségek és technikai folyamatok számos területén a lényeges összefüggések kiemelése által lehetővé teszi a tájékozódást az előrelátást. Ez az alapja annak a széles körű társadalmi igénynek, amely a természettudomány iránt napjainkban tapasztalható. A természettudományok egyes ágainak (fizika, kémia, biológia, földtudomány, csillagászat) összetalálkozása századunkban valósul meg. Az utolsó évtizedek fontos kutatási eredményei a határ- területeken jöttek létre, s közben megszűntek a résztudományokat elszigetelő fehér foltok. A kapcsolatok feltárása lehetővé tette, hogy a fő figyelem azokra a lényegre mutató anyagszerkezeti alapokra terelődjék, amelyek összefüggnek egymással és hangolt tanítását. Az egyes tárgyak maximális összehangolása csökkenti a tanulók túlterhelését és ugyanekkor lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mélyebb, alaposabb, összefüggéseiben feltáruló természet- tudományos szemléletet adjunk tanulóinknak. A természettudományos nevelés keretében meg kell ismertetni a tanulókat az anyag mozgástörvényeivel, az anyag szerkezetével, az élő anyag organizációjával és az anyag fejlődésével. Az egymás mellett futó, illetve egymást követő tantárgyaknak tartalmilag szoros koncentrációt kell megvalósítaniuk, s egymásra épülve fokozatosan magasabb szinten kell megismertetni az objektív anyagi világot. Az új feladatok megvalósításához új tantervekre van szükség. A tantervek első változatai már elkészültek. Ezek bevezetésére több éves kipróbálás után kerül sor. A nevelési célok megvalósítása korszerű módszerek alkalmazásával lehetséges. Elsősorban a természettudományos érdeklődést kell felkelteni. Ügy kell felépíteni a A művelődési ház igazgatójának felmondási ügyié ezzel mindkét fél — a közvetlenül érdekelt és a község — számára megnyugtatóan befejeződött. Ám az eset — meggyőződésünk — elkerülhető lett volna. Akkor, ha az igazgató a különböző helyi szerviedtől folyamatosan hatékony segítséget kap, ha bátrabban támaszkodik a munkában környezetének tagjaira. Ezt a tanulságot most — úgy tűnik — helyesen vonták le Lu- dányhalásziban, s remélhetőleg a közművelődés sokat hasznosít belőle. Sulyok László Képzőm ű vészeiről képben és szavakban VI. Fre*kó. mozaik, égrattiio Barcsay Jenő: Mozaikrészlet Domanovszky Endre dunaújvárosi freskójának részlete A «jstéezet és a rajzművé- körül* kezdték használni a zentatív művészet, alkotásai szét ábrázolásmódja elvön- vásznat, de a táblakép elne- tabb a szobrászaténál. Az vezés napjainkig fönnmaradt.) utóbbi „valóságos”, térbén ki- A falfestés első példái az terjedő formákat rögzít, az ősember barlangképei. Az an- előbbiek viszont síkban terít- tik mesterek igen magas fokve örökítik meg a látványt, ra fejlesztették ezt a tech'ni- Színárnyalatok, fények és ár- kát, alkotásaik azonban jó- nyékok segítségével jelzik a részt elpusztultak a falakkal testiséget, a perspektíva mé- együtt A görög-római falí'es- retarány-változásaival pedig a tés stílusáról fogalmat nyújmélybe nyúló teret. A szín- és vonalbeszéd e sajátosságai gazdag lehetőségeket rejtenek magukban. A lies tő és grafikus már nemcsak embert, csoportot és állatot képes megörökíteni, hanem tömeget, végletesen heves mozgást, sőt, valószerűtlen jelenségeket is, például a lebegést és tág tere nyílik a nyi mint: nedvesen), természeti világ, a táj ábra- festmény az alappal zolására, szat csak jában képes, de erősen látozott lehetőségekkel. A színek művészete két nagy csoportra osztható: a monuméntális — faldíszítő szinte időtlenek. Csak a falakkal együtt pusztulnak el. A drága és igen munkaigényes technikának bizánci mesterek voltak a légjobb művelői. A ma is alkalmazott sgraffito úgy készül, hogy a falra több, különféle színű — rendszerint erős, fekete, barnásvörös, sárga és kék — vakolatréteget raknak fel egymástanak a Vezúv hamuja alól kiásott pompeji lakóházak ra. A fal kiszáradása után a falképei. A világ minden né- művész kivési az ábrázolás pe ismerte ezt a technikát. Az vonalait, formáit, mindig ókori egyiptomiak éppúgy, olyan mélységben, amilyen mint India művészei, vagy színt akar. Amerika őslakói, az aztékok. A faldíszítő festészet alko- A fálikép színeit a még fásai rendszerint nagyméretűnedves vakolatra rakják fel, e!í, stílusuk összefoglaló, mo- ezért nevezik freskónak (any- numentális. A mondanivalót A fal- úgy fejezi ki a művész, hogy együtt a? ábrázolás messziről érthe- . Minderre a szobrá- szárad meg, ezért igen hosszú legyen. Ezért kerüli az ap- k a dombormű műfa- életű. (A száraz falra festett rólékos részletezést — a fres- de erősen kor- secco-kép élettartama jóval kónál ideje sincs ró, mert a rövidebb.) vakolat gyorsan szárad —, A mozaik az ókorban a csoportosítja és padló dísze volt. A középkor- a a.^ai^ könnyen áttekinthető ban falak díszétésére is al- szu^szavu ^ mozdulatokkal vagy murális — művészetre kalmazták. A mozaik úgy ké- ”DeszelteU . és a táblaképfestészetre. Az szül, hogy a még friss vako- A monumentális stílus jelelőbbihez tartozik a falkép,, latra lerajzolják az ábrázolás legzetességei különösen szemmozaik és sgraffito, az utób- körvonalait, ß apró — 5—20 betűnrrk*, ha ilyen hángvétebihoz pedig a keretbe hielye- milliméteres — színes kő-, lű falfestményt összehasonlí« zett. falra akasztható fest- vagy üvegdarabokból „kirak- tunk egy közeli nézésre szánt, mény. (Az újkorig fatáblára ják” a képet. A csillogó, pom- aprólékos rajzú táblaképpel, festettek a művészek; 1500 pázatos hatású mozaik repre- (Folytatjuk) alapvetően közösek az egész világ természettudományos szemléletét, hogy a tanuló a természetet szépnek lássa, a természetkutatást érdekesnek és abban önmagát érdekeltnek érezze. Meg kell ismertetni a tanulókkal a természettudományos megismerés módszereit (objektív tapasztalat, lényeg kiemelése, modellalkotás, kísérleti ellenőrzés) s el kell jutni az alkalmazásig, a társadalmi hasznosításig. Az anyag mozgásában megnyilvánuló általános elvek megismerésével természettudományban. A természettudományos műveltség megalapozása az iskola feladata. A természettudomány XX. századi kibontakozása lehetővé teszi és szükségszerűen meg is követeli, hogy a középiskolákban az egységes természettudományos világkép megismertetését tűzzük ki fő nevelési feladatul. A fő nevelési célkitűzés megvalósítása alapvető szemléletváltozást igényel a középiskolák munkájában. A természettudományok eddigi széttagolt, egymással kevés kapcsolatot tartó oktatási rendszere ma már elavult. A természettudományos tárgyak mechanisztikus1 lexikális anyagá- bar sem az anyagi világ egysége, sem a természet dialektikája, sem az evolúciós szempont nem jut kellő kifejez'sre. Fopen ezért meg (.■o'! vn’óiftóni a tpnrri-’ett.u- domÁnyos tantárgyak egybenevelő-oktató lehetővé válik a tájékozódás a világban, a természetben és a társadalomban. A természettudományos nevelés végeredményben lehetővé teszi, hogy 18 éves korra a tanulókban egységes természettudományos világkép bontakozzon ki és ezzel alapvetően hozzájárul a dialektikus és történelmi materialista világnézet kialakulásához. Antal Gábor KÓCRÁŰ - 1977. május 29., vasárnap A madarak óriásai A gyerekek egy nagy falitérképet nézegettek a biológia-szertárban, melyen a küelérte. Az ásatások során talállak néhány moa „temetőt”, ahol nagyon sok példány földrészek jellemző csontjai kerültek össze. Ezekvoltak feltüntetve, bői a leletekből azután már különböző állatai Jóska szórakozottan vezette viszonylag könnyű volt végig az ujját Afrika partja- vetkeztetni in, azután hirtelen befelé ka- nagyságára. az élő állatok Tudjuk azt is, nyarodott és a néhány csíkos hogy néhány kisebb moafaj zebra között álló. hosszú nyakú strucckakasra bökött, Ugjte a strucc a legnamég pár ezer évvel ezelőtt is élt a földön, sőt egyes kutatók azt gyanítják, hogy akadt gyobb madár a világon? — olyan faj is, mely Üj-Zéland kérdezte Feri bácsit, aki éppen a következő óra szemléltető anyagát válogatta az asztalon. déli felén egészen a XVIII. századig „kihúzta”. — Még a moánál is hatalmasabb madár volt azonban a — Igen — válaszolta a ta- madagaszkári strucc — folynár —, ma valóban ez a leg nagyobb madárfaj. A megnőhet két és fél magasra, és súlya megközelít tatta Feri bácsi — melynek kakas kifejlett példányai számítások méter szerint a féltonnányi súlyt is elérhették. Hatalmas tojásaihetl a három mázsát is. Ma nak maradványaiból sokat már csak ez az egyetlen találtak Madagaszkáron, sőt struccfaj él — folytatta azután elgondolkozva —, de a földtörténeti harmadkorban a korábbi feljegyzések szerint a bennszülöttek víztartónak is használták az épebben mamai Közép-Eurppától egészen radt darabokat. Az biztos, Indiáig legalább hét különböző struccfaj élt, A ma afrikainak hívott faj ezelőtt mintegy 300 000 évvel még jóval nagyobb terűimen volt honos és egészen a mai Mongóliáig előfordult. Feri bácsi a gyerekekre nézett, s amikori látta az érdeklődést az arcokon, tovább mesélte: Ma hogy több mint 7 liter vizet lehetett egy-egy ilyen nagyobb „edénybe” önteni. — Azután tudjátok-O, miről nevezetes ez a madár? — kérdezte Feri bácsi. Laci habozás nélkül válaszolt. — Csak két ujja van! — mondta. — Ügy van — bólintott a struccot tekintjük tanár — és izmos lábai segíta madarak óriásának, de a kihalt madárfajok közölt akadtak jóval nagyobb termetűük is. Az Üj-Zéland területén élt moa például a három és fél méteres magasságot is ségével 50—60 kilométeres sebességet is elérhet, ha egyszer nekilódul. A folyosón megszólalt a szünet végét jelző csengő. Schmidt Egon Mai tévéajánlaiur'i 21.50: OPERABARÁTOK A magazinműsor, amelyet ma is Baranyi PUrenc vezet, két blokkból tevődik össze. Első részében az „Operabarátok” kolozsvári látogatásáról számolnak be. Kolozsvárott ellátogatott a kamera a román és a magyar operába. Mindkét zenés színház érdekes, és a magyar operabarátok előtt alig ismert művet mutat be. Most volt' Dumit- rescu új operájának bemutatója és Verdi: Attila című művéé. Mindkettőből részleteket is láthatnak. Egyre több magyar énekes ér el jelentős külföldi sikert, és állandó vendége le&z hírneves külföldi operáknak. Ebben a műsorban három magyar énekesnő mondja el élményeit a MET-ről, azaz a New York-i Metropolitan operáról. Mindhárman gyak-> ran vendégek itt: Sass Sylvia, Ágay Karola és Marton Éva. Jelenet a COLUMBO című magyarul beszélő amerikai filmsorozat „Embert barátja* ról” epizódjából.
