Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

Aríner Tivadar' A természettudományos nevelés általános iskolai feladatairól MEGYÉNK ÁLTALÁNOS iskolai fizikatanárai egy év alatt két jelentős, a század végére, illetve a XXI. század elejére vonatkozó iskolai tan­tervi program kialakítását szolgáló tanácskozáson vehet­tek részt. Első alkalommal az oktatási párthatározat alapján már 1978- szeptemberében, életbe lépő fizika tanterv anyagának kialakítását célzó vitában mondhatták el véle­ményüket — a tanítási gya­korlat oldaláról közelítve —, míg legutóbb a távlati elkép­zelésekről tanácskozhattak az Eötvös Lóránd Fizikai Tár­sulat megyei tagozatának ala­kuló ülésén. Az oktatási párthatározat, egyértelműen kimondja, hogy az állami oktatás fejlesztése, közügy a társadalom érdek­lődése. tevékeny közreműkö­dése nélkül e célkitűzések nem oldhatók meg. Ezért tar­tom indokoltnak a széles köz­vélemény tájékoztatását e cikk keretein belül is: ismer­jék meg megyénk lakói az iskola tartalmi fejlesztésének, sarkallatos kérdéseit, tekintet nélkül arra, hogy mint szülők érdekeltek-e ebben, vagy köz­életi indítékoktól vezéreltet­ve érdeklődnek az iskolai munka tartalmi, módszertani problémái iránt. Az iskolai tananyag vál­toztatásánál abból a megdönt­hetetlen igazságból kell ki­indulni, hogy nem „divatból”, hanem kényszerből van szük­ség a tartalmi korszerűsítés­re. attól a kényszertől, amit rohamosan változó, fejlődő vi­lágunk diktál. Ma már senki előtt nem le­het kétséges, hogy napjaink­ban alapvető szerepe van a természettudományos mű­veltségnek a termelés, a köz­érzet, a világnézet szempont­jából. Nem lehet természete­sen figyelmen kívül hagyni az iskolai oktatás-nevelés speciális pedagógiai, módszer­tani problémáit sem- A kor­szerű természettudományos nevelésnek biztosítania kell. hogy a felnövekvő nemzedék számára általánosan elfoga­dott alapállás legyen a ter­mészeti környezethez való tu­datos illeszkedés és a terv­szerű természetátalakítás készsége ............A gyermek értse é s ezáltal szeresse az anyagot, a természetet, a technikát. •.” (MTA-elnökségi < közoktatási bizottsága állásfoglalásából.) „A KORSZERŰ TERMÉ­SZETTUDOMÁNYOS neve­lésnek sokkal inkább mint ed­dig a tapasztalatból kell ki­indulni, a mind általánosabb összefüggések felismerését a természetre vonatkozó egyre, tökéletesedő modellek kiala­kításának, az egész termé­szettudományos megismerés áttekintő rendszerezésének kell követnie.. •” (MTA ekb állásfoglalásából-) Nem lehet eléggé korán kezdeni ezt a nevelést! A gyermek születése pillanatá­tól kezdve aktív kapcsolat­ban van természetes környe­zetével: az elsődleges tapasz­talások, tájékozódás, elemi és egyre bővülő összefüggések, felismerése révén cselekszik, létesít újabb kapcsolatokat... Természetesnek kell tehát vennünk: ezen aktív kapcso­latok az iskolás évek során sem hagyhatók figyelmen kí­vül, így kell a tervszerű rá­hatás (tanítás) tartalmának és módszerének meghatározásá­nál eljárni! Bár az akadémiai bizottság az ezredforduló je­gyében folytat ilyen úgyne­vezett integrált természet- tudományos nevelési kísérle­tet, az 1978-ban életbe lépő tantervek már tükröznek ilyen sajátosságokat. Az alsó tagoza­tos környezetismeret tárgy tantervi anyaga közelebb van a gyermeknek e fenti termé­szetkapcsolatához. így jut el 11 éves korban a tanuló oda, hogy a fizika ke­retében az összefüggéseket „tudományosabb” formában ismerje meg. miközben cse­lekvő tanórai részvételével (mérések. kísérletezések) az ismeretek mellett az ismere­tek megszervezésének a ter­mészet egyre tökéletesebb megismerésének módját is el­sajátíthatja­Az új fizikatanterv tartal­mában már jobban igyekszik ezt a modellt, a megismerés átfogó rendszerét nyújtani az­zal, hogy döntő szerepet szán a kölcsönhatásoknak, az ener­giamegmaradás általános ér­vényessége bemutatásának. Ilyen tartalmi alapállás mel­lett jobbak a kapcsolatlétesí­tés feltételei más természet- tudományos tárgyakkal, a ké­miával, biológiával, de jól se­gítheti a technika megszeret­tetését, a környezet és az em­ber alkotta értékek megvédé­sére nevelést is. MÓDSZERTANI SZEM­PONTBÓL nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy az álta­lános iskola elvégzése, az ál­talános műveltség alapjainak megszerzése minden állam­polgár számára' nemzeti ügyünk. Ügy kell tehát össze­válogatni az egyes tárgyak tartalmi lényegét, hogy az találkozzék a tanulók érdek­lődésével, alkalmazkodjon életkori sajátosságaihoz. A kísérletek eddigi tapasztalatai igazolják ezeket az igényeket. A helyesen megállapított tar­talom és jól megválasztott módszerek adják a biztosíté­kot arra, hogy a közeli jövő és az ezredforduló iskoláiból valóban a követelményeknek megfelelő felkészültségű és neveltségű fiatalok kerülje­nek ki­Koós István vezető szakfelügyelő Moszkvai tudósítás Zenét tanultak szágokból. Egy korábbi viet­nami hallgató, Hguen Bik Hgok például jelenleg Hanoi­ban tanít a zenei főiskolán, s nemrég tanítványait küldte el az alma materbe. A moszkvai konzervatóri­um sok külföldi hallgatójá­ból neves művész lett. Több nemzetközi versenyt nyert és szinte az egész világon kon­certezik például az NDK-beli Peter Rössel és Christian Funke, a bolgár Milanov test­vérpár, a kubai Tielesz test­vérpár. a libanoni Valid Hau- rani. valamint a jugoszláv he­gedűs, Maja Jokanovics. Egyre gyakoribbak és szo­rosabbak a főiskola kapcsola­tai a fejlődő országokkal, se­gítséget nyújtanak zenei ká­dereik képzésében és a zenei oktatás megszervezésében. Több zeneművész és pedagó­gus tanít például Algériában, Egyiptomban, Szíriában. segíti a munkájukat. Lesz benne 350 személyes konfe­renciahelyiség és egy 790 személyes koncertterem. Eb­ben filmvetítéseket is tarthat­nak. Terveztek az épületbe kiállítási csarnokot, nagy ét­termet és kávézót is. A sajtó­palota 1980-ra készül el és ebben rendezik be a nyári olimpia sajtóközpontját. A moszkvai zeneművészeti főiskolán sok kiváló muzsi­kus tanít és több mint ezer hallgató tanul. A konzerva­tórium nemzetközi kapcsola­tai egyre változatosabb, új formákkal gazdagoknak; a külföldi főiskolák nyilvános óráira és koncertjeire most már nemcsak egyes előadók, hanem a pedagógusok vezeté­sével ' egész osztályok utaz­nak. S egyre nagyobb szere­pet vállal a főiskola fiatal külföldi zeneművészek kikép­zésében is. mert egyre többen vannak, akik Moszkvában kí­vánnak zenét tanulni. A moszkvai zenei» űvészeti fő­iskolán eddig 500 külföldi fia­tal végzett. Csupán az 1975— 76-os tanévben 119-en tanul­tak itt Angliából. Franciaor­szágból, az Egyesült Államok­ból. Argentínából. Brazíliából. Kanadából, Indiából, Egyip­KISZ-ESEMÉNYEK verseny után bizakodva te* kinthetnek a megyei szemle elé. X A városi KISZ-bizottság kedden titkári értekezletet tartott. Az összejövetelen megtárgyalták a beszámoló és vezetőségválasztó, valamint a tervező taggyűlések tapasz­talatait. s szóltak az éves fel­készítők feladatairól. Mai tévéajánlatunk 22.00: BOLONDOK HAJÓJA. Katherine Anne Porter azonos című regényéből készült ez a mozikban is nagy sikerrel bemu­tatott film, több világsztár köz­reműködésével. 1933-ban vagyunk. A mexikói veracruzból Havanna érintésével Bremerhavenbe, Né­metországba indul egy német hajó. Az út huszonhat napig tart. A fedélzeten főleg németek utaznak, de van néhány spa­nyol, amerikai utas is. A fedél­köz hazatérő spanyol vendég- munkásokkal van tele. Titokza­tos személyisége a hajónak a Condesa (Simone Signorét játsza ezt a szerepet), aki száműzetés­be indul. Néhány. fajelméletet hirdető német rossz hangulatot teremt a hajón, hasonlót ahhoz, ami ekkor már a világban is készülőben van. Nagy elhatározások alakulnak, szerelmek szövődnek a hajón, amelyen ugyan egy igazán „bo­lond” sem utazik, mégis méltán viseli ezt a címet — amit a törpe. Glocken ragaszt rá: — Bolondok hajója. A szereplők között megtaláljuk Vivien Leigh t, Heinz Riihmannt, George Segalt, Jósé Ferrert és a hajóorvos sze­repében Oscar Wernert. Aforizma A kultúrában éppúgy, mint a mezőgazdaságban, kell len­niük parlagon maradt terüle­teknek, ahol a birkanyájak le- gelgetnek. (Wincenty Stys.) A Fáklya június 19-én megjelenő 12. száma teljes terjedelmében a Csuvas ASZSZK és Heves megye kö­zött fennálló, egyre gazdago­dó testvérbaráti kapcsolatok­kal foglalkozik. Ilja Prokofjev, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkára cikkben mutatja be a lendületesen fejlődő tá­jat — a csebokszári gépgyá­rát. az eleke romos mérőké­szülékek gvárát. a T—330-n-' hernyőtaloasokat készít-' traktorgyárat, a város távla'i fejlesztési tervét és kulturá­lis életét. tombol, Mexikóból és másor­Sajtópalota épül Moszkvában a Zubovszkij körúton megkezdték a No- vo6ztyi sajtóügynökség és az újságíró-szövetség új szék­hazának építését. Az épületben kitűnő mun­kalehetőséget kapnak majd az újságírók, s a külföldi tu­dósítók is. Szinkronfordításra berendezett tanácskozótermek, tv-stúdió és nagy könyvtár BALASSAGYARMATI A KISZ balassagyarmati városi és járási bizottsága a napokban rendezte meg kö­zösen az Ifjú Gárda szemlét a Nyírjesben. A nagyon él­vezetes, színvonalas verse­nyen a város és a járás terü­letéről összesen négy szakasz vett részt. A szemle bizony­ságot tett arról, hogy az if­júgárdisták jól elsajátították az 1976/77. év feladatait, s a 4 NÓGRÁD - 1977. május 28., szombat Képzőművészetiől képben és szavakban V. Az anyagézerűségről Kerényi Jenő: Felvonulók. A fémszobor mozgalmas körvo­nalai, kifejező sziluettje önmagában is elárulja a mű mon­danivalóját Az alkotó eleve figyelembe veszi műve anyagát, s esze­rint tervezi meg, építi fel a kompozíciót. Ha kőfaragásra szánt szobor agyagmintáját bronzba öntik, vagy egy nyug­talan körvonalú, mozgalmas bronzszoborról — nagy vigyá­zattal — márványmásolatot ké­szítenek, akkor az ilyen al­kotást anyagszerűtlennek mondjuk. A művészet története sok példát nyújt az anyagszerűség törvénye alóli kivételre. Az ókori görögök jórészt elveszett bronzszobrait, például, több­nyire római márványmásola­tokból ismerjük. A késői ókor vagy a barokk emlékei között viszont találunk olyan eredeti alkotásokat, is, amelyek mai felfogásunk szerint vétenek a „szabály” ellen. Az újkor nagy mesterei min- dig figyelembe vették az anyag esztétikai kötöttségeit. Ez annyira beie-vódott a köz­tudatba, hogy korunk ízlése már alapvető Követelménynek érzi az anyagszerűséget. De nincs jogunk elmarasztalni az elődöket sem színezett-festett, sem „anyagszerűtlen” szob­raikért, mert koruk ízlése azt elfogadta, s minden műalko­tást keletkezése korának fel­fogása szerint kell megítéld nőnk. A szobrászat ősi, nemes technikája a fafaragás. A fa a kőnél jóval könnyebben megmunkálható, viszont határt szab a mű méretének. A faszobor nem bírja az időjárás viszontagságait, ezért elsősorban a belső terek — templomok, palotatermek, la­kás — dísze. Rendeltetése megszabja stílusát. A kismé­retű szobor, falat díszítő dom­bormű, vagy oltárfaragás kö­zeli nézésére készül, ezért for­manyelve — ellentétben, a kő­szobor összefoglaló stílusával — részletező. Az európai ^szobrászat vi­rágkora a gótika. A csúcs­íves dómok gazdagon fara­gott, cirádás, aranyozott oltár­szekrényeit áhitatos szentaK alakja díszíti (a legnagyobbak elérik a három méter magas­ságot.) A gyakran több da­rabból összeállított faszobro­kat enyves-gipszes vászonnal borították be, gazdagon befes­tették, és bőséges aranyozással ékesítették. A karcsú, kecses tartású alakok ruházata sze­szélyesen gyúródik, hajuk fürt­jeit szinte szálanként véste meg a művész. A fa anyaga megengedi a merész áttörése­ket, amit aláírásokkal oldot­tak meg a mesterek Templomaink jó része a ba­rokk idején épült. Az oltárai­kat díszítő faszobrok a mes­terség magas techni Kajáról ta­núskodnak, de a kor mesterei a mozgást és a festést gyak­ran túlzásba viszik. Meghök­kentő valósághűségre törek­szenek, „igazi”, szenteket, „va­lóban” szenvedő, „vérző” már­tírokat varázsolnak az oltá­rokra. A modern faszobrászat rit­kán él a festés lehetőségeivel. Mesterei inkább a különféle fák anyagának szépségét eme­lik ki, s az erezet, a görcsök, dudorodások formáit „bele­komponálják” alkotásaikba. A faragás technikája a sima felületkezeléstől az elna­gyolt, a véső nyomát kimu­tató megmunkálásig, igen vál­tozatos. • » Korunk technikai vívmányai kiszélesítették a szobrászat le- letőségeit. A vasbeton, \ a krómacél, a különféle mű­anyagok, a zománcfestés, va­lamint a hegesztőpisztoly hasz­nálata révén gok új anyaggal és technikával gazdagodott a művészetnek ez az ága. (Folytatjuk) Borsos Miklós: Torzó. A márványszobor A lőcsei szárnyasoltár részlete, gótikus tömbszerű, elsősorban érzékle tes felületi festett faszobor mintázásával hat '-ISMERTETŐ Csebokszári és Eger testvér- városok címereivel díszített színes fényképösszeállítás — csuvas és magyar úttörők találkozásai. Heves megyei vezetők látogatása a csebok­szári állami egyetemen, ma­gyar ifjúsági vezetők részvé­tele a barátsági találkozókon, a hevesi Vidróczki együttes televíziós-szereplése — foly­tatja a krónikát. Megismer­kedhetünk a Cseboksráriban ’-'vő Lens’-- emlékművei és "átogTbs'unk a Te-in-mj- j’eumba. Olvashatunk a ma­gyar és csuvas nyelvészek közös munkájáról. Részletes cikk foglalkozik az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a csebokszári állami egyetem kapcsolataival. Riport vezet el Andriian Nyikolajev űrhajós szülőfalu­jába, Sorselibe. B. Sumarjov grafikái mu­tatják be., milyennek látta a művész Egert, Heves megye tájait. Orosz nyelvlecke. Fáklva fotó fi'nr mentető és a Szov jet Kultúra és Tudomány Há­za műsora zárja a számot. MEGHIÚSUL EGY ATOMERŐMŰ FELÉPÍTÉSE? Ügy tűnik, hogy egy i. e. 7. századból való etruszk sír fel­tárása a Rómától 200 km tá­volságban fekvő Montalto di Castroban meghiúsítja a ter­vezett atomerőmű felépítését. Az atomerőmű építése miatt tiltakozó lakosság egy 1939- ben hozott törvényre hivatko­zik, amelynek értelmében ré­gészeti leleteket tartalmazó területen mindennemű új építkezés tilos D. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents