Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
Hunka hozta sikerek SOKAKAT ÉRDEKEL a siker titka. Vannak, akik adottságokról, tehetségről beszélnek, mások összeköttetéseket, kapcsolatokat, szervezést emlegetnek, s van aki szerint szerencse dolga az egész. A nagybátonyi húsbolt ajtaja mellett kerékpár áll a falhoz támasztva. Azzal jár be az új üzletvezető reggelenként Kisterenyéről, a munka lejárta után pedig ezzel kerekezik haza. A vezető mindössze huszonkét esztendős- Kiss Istvánnak hívják- Külsőre úgy néz ki, ahogy az a húsbolti eladókról, köznyelven szólva hentesekről a „nagykönyvben” megíratott. Majdnem 190 centi magas és 120 kiló. Széles vállú óriás. — Hét esztendeje lettem hentes, pontosabban húsbolti eladó. Amikor pályát kellett választanom, azért döntöttem emellett, mert édesapámtól megkedveltem. Neki ugyan, más a foglalkozása, de hobbiként nagyon szívesen foglalkozott minden hússal kapcsolatos munkával. Többek között disznóölések alkalmával. A három tanulóesztendőt nagyon jó helyen töltöttem a salgótarjáni Pécskő utcai üzletben. Itt dolgoztam a szabadulásom utáni négy esztendőben is. Először, mint első segéd, később mint vezetőhelyettes. Három hónappal, ezelőtt azután ide helyeztek boltvezetőnekKözeleg a nyár Nyakba akasztott kulcsok A gyermekek játéka, a felnőttek felelőssége A gyermekek játékában — minden felnőttnek — azt kell látni, hogy e tevékenysége az őt körülvevő világ megismerésének egyik forrása. A játékon, a tevékenységen keresztül fejlődik az érdeklődése, fantáziája, alkotó- és kifejezőkészsége. A gyermeknek a játék öröm, élmény, de fejlődése szempontjából tekintve alapvető fiziológiai és pszichológiai, tudati szükséglet. VÉDJÜK TESTI ÉPSÉGÜKET A felnőttek a rohanó világban — egy téves és helytelen szemlélet alapján — nem veszik észre a gyermekük játékának szépségét. Nem szervezik a szabad idejüket, nem készítenek részükre fejlődésüket szolgáló programokat. Ezért fordul elő, hogy sok gyermek tavasszal, a nyár közeledtével az utcán nyakba akasztott lakáskulccsal csatangol, kószál. Azért kell ezt szóvá tenni, mert a játékban 60k öröm vár rájuk, de a haszontalan időtöltés közben a veszély is leselkedik. Ezért a XIII. nógrádi pedagógiai napok egyik fontos rendezvényén, a KRESZ-tanfolya- mon is 6ok szó esett a gyer- mekbalesetekről. A gépjárművek száma az elmúlt tíz évben hallidan mértékben megnőtt. A gyermekek játék közben legtöbbször az utcán rohangálnak. A játóK hevében nem rendelkeznek kellő önfegyelemmel. Koruknál fogva még nem Képesek több információra figyelni. Ezért van az, hogy a közlekedési baleseteket ötven százalékban gyermekek szenvedik. TANÍTSUK AZ UTCAI MAGATARTÁST A gyermekek — mint tudjuk — figyelik a felnőtteket, tőlük tanulják az alapvető magatartási formákat. így legjobb példa a személyes példa- mutatás a közlekedési magatartásnál is. Az iskolákban, az ifjúsági szervezetekben foglalkoznak a gyalogos KRESZ tanításával, de a szülőnek is figyelni Kell arra, hogy gyermeke, hogy au közlekedne. játszik az utcán. Főleg a szabadtéri játékoknál nagy a leinőttek felelőssége. ookszor elmondjuk, hogy legdrágább kmesünk a gyermek. Hányszor látunk mégis közömbös felnőtteket elmenni száguldó autók között labdázó gyermekek mellett. Nem ,-zól- nak, nem iigyelmeztetiki a várható veszélyre. Ezért nagyon helyes törekvés a belügyi szervektől, hogy egyes településeken — főleg a városokban — játszóutcákat jelölnek ki. Talán a szülők kérésének, aggódásának adunk helyt, amikor ezúton is szót emelünk újabb játszóutcák kijelölése érdekében. A szabadban jlevő játékhoz megfelelő, tágas helyre van szükség. Kétségtelen, hogy a falusi gyermekeknek nagyobb lehetősége van erre. A városi gyermekeknek .nem ilyen kedvező a helyzetük. A betonozott járda, a szűkös utca, a nagyforgalmú útvonalak nem biztosítanak erre lehetőseget JÁTSZÓPARKOK, KRESZ-PÁLYÁK Minden gyermekért ml felnőttek vagyunk a felelősek. Nagyon helyesen értelmezik a tanácsok, a társadalmi szervek és szervezetek ezt sok településünkön. Ezért erőfeszítéseket tesznek azért, hogy egyre több játszótér, játszóutca álljon rendelkezésre gyermekei n knek. Követésre méltó példa a salgótarjáni kezdeményezés, amely szerint KRESZ-pályát is építettek a gyermekeknek, ahol a helyes közlekedési szabályokat szakemberek felügyelete mellett sajátíthatják el. Dicséret illeti azokat a településeket, ahol a játszóterek építése az első teendő.K között szerepel. így vigyázhatunk legjobban gyermekeink testi épségére. — Ki — Falszárítás — árammal ' A wismari műszaki főiskola professzora, dr. Gerhard Poppei és munkatársai igen hatásos megoldást dolgoztak ki a műemlékek és lakóházak átnedvesedő falainak kiszárítására. Módszerüket „töltéskiegyenlítő” eljárásnak nevezték el. A „töltéskiegyetü'tés” lényege az, hogy a falban a felszivárgó nedvességet villamos erőterek kialakításával befolyásolják. A nedves falba az áramot jól vezető anyagokat 'juttatnak, s ezek elektromos erőtereket alakítanak ki. Hatásukra a felszálló, felszivárgó víz elgőzölög, és a fal kiszárad. Az NDK-ban már több ezer lakóépületet és műemléket kezeltek az új módszerrel. Az eljárást négy méter vastag falu régi épületeknél is sikerrel alkalmazták. A töltéskiegyenlítő technológia iránt nagy az érdeklődés: a licencet már több ország megvásárolta. — Hogy érzi magát Nagy- bátonyban? — Mit mondjak? Ügy vélem, a vevők elfogadtak, amióta itt vagyok, mégnem volt reklamáció az üzletben. Munka az akad bőven, főként a hét végeken, amikor nagyobb a forgalom, hiszen ketten vagyunk egy tanulóval. Mindenesetre arra törekszünk, hogy minden elérhető árut kínálhassunk a vevőknek. Ebből a szempontból a központ is maximálisan támogat. Így állíthatom, hogy az ellátás jó. KISS ISTVÁN NAGYON szereti a munkáját- Örömet, élvezetet talál benne. Csillogó szemmel tud mesélni arról, hogy milyen szép egy felszeletelt húsdarab, ha ügyesen darabolták. — Arra is törekszem —, mondta —, hogy a vevőnek is tetszen az áru, amit kíná* lünk. amit becsomagolunk. Mikor az idén első ízben hirdették meg a húsbolti eladók számára a Ki minek mestere szakmai versenyt, a miskolci területi döntőre a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat őt javasolta. — Három része volt a területi döntőnek. Először tesztlapot kellett kitölteni, melyen politikai, szakmai kérdések szerepeitek- Ezután jött a gyakorlati rész. Egy pénztárgépet kellett üzembe helyezni időre. Egy órán keresztül kellett kiszolgálni üzletben igazi vevőket. majd szabvány szerint szét kellett bontani — ugyancsak időre — egy negyed marhát és egy fél sertést. Végül szóbeli kérdések következtek, ugyancsak politikai, szakmai — áruismereti — kereskedelmi témákból. Három napig tartott a verseny. Miskolcról Kiss István első helyezéssel tért haza- Így bekerült az országos döntőre, amit április 13—14-én tartottak Budapesten. —’A döntőn már nem izgultam annyira. Volt egy kis versenytapasztalatom, s ez, legalább nem nehezítette a helyzetet. A kérdések annál inkább. Az egész lefolyása hasonlított a területi döntőhöz; csak magasabb szinten. De nem volt pénztárgép-feladat, a gyakorlati rész azonban kiegészült kirakatrendezéssel és hústál készítésével, mint szabadon választott feladattal- Vegyestálat készítettem. Állítólag az enyém tetszett a zsűrinek a legjobban. A díjkiosztón is megdicsértek, ami a Belkereskedelmi Minisztériumban volt. „Nagy a kés-, és kézbiztonsága. Magasan fölülmúlt mindenkit bontásban” mondták. Tulajdonképpen nem csodálkoztam, mert a bontást szeretem legjobban, de nagyon-nagyon jólesett hallaniA díjkiosztón Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes végül is a második heyezést adta át Kiss Istvánnak, aki amellett megkapta az Állami Húsipari Tröszt különdíját. Tizenegy nappal később újabb kitüntetésben részesült. Vállalati párttaggyűlésen tűzték a mellére másodízben a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. KISS ISTVÄN ÓRIÁSI termetétől eltekintve ugyanolyan mint a többi magakorú fiatalember. Míg Salgótarjánban dolgozott, tagja volt a vállalati KISZ-vezetőségnek és oelépett a párttagok sorába is. Üj helyén még nem kapott különösebb funkciót- A bolt vezetése amúgy is sok idejét igénybe veszi. Szabad idejében szívesen rúgja a labdát, kedvenc étele a töltött káposzta — „ahogy édesanyám csinálja”. Sikereit munkájának köszönheti. — gáspár — Tudatosakká, rendszeresekké vált az ifjúsággal való foglalkozás Az ifjúságpolitikai határozat és törvény végrehajtasd a salgótarjáni járásban A párt Köziponti Bizottságának 1970. februári ifjúságpolitikai határozata, az ifjúságról szóló kormányhatározat, valamint az új tanácstörvény megjelölte azokat a feladatokat, amelyek az ifjúság helyének, szerepének helyes megítélésében, politikai, erkölcsi és vüágnézeti arculatának, a szocialista embertípus ismérvei szerinti formálásában a párt- és állami vezetőkre Írárulnak. Hogy miképp valósul meg az ifjúság- politikai határozat és törvény a salgótarjáni járásban, erről beszélgetett munkatársunk Czene Józseffel, a salgótarjáni járási hivatal elnökével. — Az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény megjelenése után a helyi tanácsok tevékenységében tuda- tosabbá és rendszeresebbé vált az ifjúság sajátos problémáival való foglalkozás. A helyi tanácsok elkészítették intézkedési terveiket, valamint a KISZ-vezetőségekkel az együttműködési megállapodásaikat. Az intézkedési tervek általában két fő témával foglalkoznak. Először a községben élő fiatalok rétegződése, világnézete, politikai magatartása, a község életében betöltött szerepe, másodszor meghatározza a fiatalság érdekében teendő főbb feladatokat. Ilyenek a politikai. kulturális nevelés; a munkára való felkészítés, a munkába állítás; a kulturális, sportolási lehetőségek biztosítása; a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása, valamint politikai és közéleti aktivitásuk fokozása. — Milyen tapasztalatokkal rendelkezik a járási hivatal az ifjúságpolitikai határozat, a törvény végrehajtásában? — Az elmúlt hét évben a tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységére elsősorban az volt a jellemző, hogy a nevelés feltételei megteremtésére, alakítására fordítottak nagyobb figyelmet. Kiemelten foglalkoztak a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításával. a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítésével és a szabad idő kulturált eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtésével. A helyi tanácsok napirendjén is gyakran szerepelt ifjúságot érintő téma, melyek tárgyalásánál és az előkészítésben is meghívottként állandó jelleggel jelen voltak a KISZ-szervezet képviselői. A tanácsi vezetők is részt vesznek a KISZ -rendezvényein. A tanácsok figyelemmel kísérik az úttörő- és KISZ- korosztályú fiatalok kapcsolatait is. Több helyen kialakult az egy KISZ-szervezet —egy úttörőraj kapcsolati forma, valmint a helyi vezetők tanácskozása a fiatalokkal fórumokon, rétegtalálkozókon, ifjúsági parlamenten és klub- foglalkozásokon, mint Ka- rancslapujtőn vagy Nagybá- tonyban. Jó tapasztalataink vannak az ifjúsági létesítmények tanácsi fenntartásáról. A működéshez szükséges költségek biztosítottak. A művelődési házak egyre inkább otthont adnak az ifjúságnak, programjuk jobban igazodik a fiatalok igényeihez. A fiatalok közéletbe való bevonása, közéleti tevékenységre való nevelése a tanácsok számára is fontos feladatot jelent. Ennek egyik formája a tanácsi testületek munkájában való részvétel. A salgótarjáni járásban a tanácstagok csaknem 20 százaléka 30 éven aluli. Növekszik a fiatalok aránya a vezetők között is. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a testületekben a fiatalok jól képviselik választóik, korosztályuk és a felnőtt lakosság érdekeit. Elmondhatjuk azt is, hogy a tanácsok vezetői a KISZ-szervezetek képviselőit bevonják a települést, a fiatalságot érintő döntések előkészítésébe, meghozatalába. — biztosítva a végrehajtásban is az ifjúság aktív részvételét. Jelentősek a fiatalok társadalmi munkaakciói is. A szorospataki úttörő-váltótábor építésénél például kitűntek a kistérenyei fiatalok, több mint ezer társadalmi munkaórával. Az ifjúsági klubok építésénél Lucfaíván 35, Sámsonházán 25 ezer forint értékben végeztek társadalmi munkát Szólni kívánok még arról is, hogy a községi tanácsok költségvetésében ifjúsági alap és ifjúsági szervezetek támogatása címén képezett összegek évről évre tervszerűen emelkednek, a felhasználás a KISZ-alapszervezetekkel egyeztetve a mindenkori igényeknek megfelelően történik. Azt pedig külön örömmel mondhatom, hogy tanácsa.nk jelentős eredményeket értek el a fiatalok lakáshoz való juttatása, a kedvezményes telekellátás terén. Nagybá- tonyban és Kisterenyén a házhelyek 99 százalékát, de a lakások nagy részét is fiatalok kapják. — Hogyan fogalmazná meg a további feladatokat? — Tanácsaink ifjúságpolitikai tevékenységéről, a párt- határozat eddigi végrehajtásáról elmondhatjuk, hogy az ifjúsági törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályrendszer alapján az ifjúságpolitikai munka szervezeti keretei kialakultak. A tanácsi apparátus a feladatokat ismeri és megérti az ifjúsággal . való foglalkozás jelentőségét, sokat tesz a feltételek megteremtéséért. A végrehajtás színvonala azonban még eltérést mutat az egyes települések között. El kell érni, hogy az ifjúság ügyeivel való foglalkozás ne kampányszerű feladat, hanem folvamalos munka legven. A jövőre nézve fontos feladat, a többi között, hogy az állami oktatásban szélesebb rétegek számára tudjuk megteremteni a feltételeket az általános és szakmai ismeretek magas fokú elsajátításához, a rendszeres továbbképzéshez. Az iskola egész munkásságával szolgálja jobban az aktív, a közösségi életet élő, a szocialista világnézet és erkölcs befogadására fogékony személyiségek nevelését. Fokozottan kell segíteni a fiatalok család- és otthonalapítási lehetőségeit, a munka utáni pihenést, társaséletet, szórakozást és művelődést. Szükséges a fizikai dolgozó fiatalok bátrabb beválasztása a különböző testületekbe, közéleti szereplésük fokozása, — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Hisz- szük, hogy tanácsaink értik és érzik az ifjúságpolitikai határozat, az ifjúságról szóló törvény jelentőségét, s a KISZ-szel együtt dolgoznak a határozat még tervszerűbb végrehajtásán — fejezte be nyilatkozatát Czene József. Somogyvári László Bölcsőde a „kiskastélyban" Amolyan „kiskastélyban”, szép, régi kúriában van £r- sekvadkerten a bölcsőde. Műemlék épület, hatalmas vastag falakkal, fedett folyosóval, nagy kerttel. — Elég baj az nekünk, hogy ilyen régi épület — mondja Budenszki Janos né gondozónő. — Szűkén vagyunk. Már csak azért is, mert a ház egyik végében még egy idős házaspár lakik. Varga Jánosné, szintén gondozónő, hozzáteszi: — Ami viszont nagyon jó, a kert, a fák meg ez a nagy, fedett folyosó. Amikor jó idő van, a gyerekeket mindig kivisszük levegőzni. Ha esik az eső, akkor ide, a folyosóra. A kertben sok szabadtéri tájék, homokozó van. Játékban egyébként sincs hiány, a tanács sokat költ a bölcsődére. Mutatják az egyik szekrény tetején sorakozó nagy, műanyag autókat, a homokozóba való lapátokat, gereblyé- ket, vödröket. Közel ötezer Nagygyűlés Salgótarjánban A béke- és barátsági hónap keretében június 3-án az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési házában nagygyűlést tart. A rendezvényen szerepei többek között a Balassagyarmati Ruhaipari Szövetkezet énekkara, a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet pávaköre s a nógrádmegyeri cigány táncegyüttes is. forintért vásároltak játékot a bölcsőde kicsinyeinek. A vezetőnő, Vasas György- né vizsgára készül, őt nem találtuk bent. Pedig a legrégebbi dolgozo, a bölcsőde nyitásától ismeri az itteni örömöket, gondokat. Gond, hogy kevés a gondozónő, mert többen is szülési szabadságon vannak. Ami még tetézi a bajt, a szakácsnőt kórházba kellett vinni. Ezen úgy segítettek, hogy Varga Jánosné főz azóta. Ami, ha jól meggondolj ük, nem kis dolog, mert negyven személyre készül az étel a lábasokban. Külön a kiscsoportosoknak, és külön a „nagyoknak”. Kilenchónapos a legkisebb baba, tízen pedig rriost, a nyár végén óvodába kerülnek. A falra kifüggesztve egy tábla, rajta a felirat: Mit ettünk ma? Az étlapon kakaó, májkrémes kifli, a kicsiknek főzelék, a nagyobbaknak rántott szelet, gyümölcs. — Az ellátás nagyon jó. A gyerekek minden primőr árut megkapnak, paprikát, paradicsomot, karfiolt. friss gyümölcsöt — mondják a gondozónők. A konyha meg egyenesen olyan barátságos és otthonos, mint a nagymamák régi konyhája. Ezt idézi a hatalmas, zöldre festett konyhaszekrény. a nagy tűzhely, ahol a lábasokból áradnak a finom illatok. Mindenütt ragyogó tisztaság, erre nagy gondot fordítanak a bölcsődében. A gyermekeknek két szoba jut. Az egyikben a kiscsoport, a másikban a nagyok. A legkisebbek rácsos ágyból szemlélik a világot, a nagvcsooor- tosok kisszéveken az aszta" - nál ülnek, összesen harminckét gyerek. Budenszkmé mondja: — Reggel héttől este ötig vigyázunk a gyerekekre. Sok asszony dolgozik Érsekvadker- ten. aki nem tudja kire hagv- ni a gyereket. Három kicsinek minden reggel utazik az édesanyja, úev, hogv a gondozónő már háromnegyed hétkor átveszi őket. Nváron mindössze két hétre zárunk be. amikor festés, nagytakarítás lesz. Néhány pillanatra benézünk Mariska néni. Sztrsko véh'xoé birodalmába is. Az ő dolga a tiszta ruhák biztosítsa. Mosógén rentrtolcra seat] a munkáiét. Naponta kimos b a t van -n vn1 cvap pelenka*. Olvan hófqkp-ek a ruhák, hogv azt bárki maoiri ^rv^ibe*- né. Naevmosás* hé*ánn és csütörtökön tart. Az ablakba meg virágot rakott, hogv a ..mníjtnrppoT v^ri }■) tarát copf rvc nH^nnnc 1 rf■»ro'n rpíp* a bölcsőde **’-’-! Voi.n'rZ«« Csatai Erzsébet NÓGRÁD - 1977. május 28., szombat / 5
