Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

Moslem r ny a Van*f>i Szerződét« lagállnmai küliiuvmini-zieri bizot'éágáoak üléséről A Varsói Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Se- gítségnyújtási Szerződés Szervezete tagállamainak politikai tanácskozó testületé által 1976. novemberében, Bukarest­ben létrehozott külügyminiszteri bizottság 1977. május 25— 26-án ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vettek: Petr Mladenov, a Bolgár Nép­köztársaság külügyminisztere. Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­re, Oskar Fischer, a Nemet Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A külügyminiszteri bizott­ság ülésén vélemény- és in­formációcserére került sor az európai kontinens békéjével, biztonságával és az európai együttműködéssel összefüggő néhány időszerű kérdésről. A résztvevők megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Var­sói Szerződés tagállamainak „A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biz­tonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fej­lesztéséért” című, a politikai tanácskozó testület által el­fogadott nyilatkozata széles körű, pozitív visszhangot vál­tott ki. A nemzetközi helyzet alakulására hatékony és po­zitív befolyást gyakorol az aláíró szocialista országoknak e közös dokumentumában ki­fejezett, a nemzetközi enyhü­lés folyamata elmélyítésére, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-én Helsinki­ben, legfelsőbb szintén aláirt es egységes egészet képező záróokmányában foglalt, va­lamennyi elv és megállapodás maradéktalan végrehajtásá­ra irányuló következetes ál­láspontja. Az európai értekezlet befe­jezése óta eltelt időszakban aktivizálódtak az e tanácsko­záson részt vett államok kö­zötti politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok, kontaktu­sok Előrehaladás történt az európai tanácskozás záróok­mánya végrehajtásának fo­lyamatában. Ezt az előreha­ladást mindén módon erősí­teni és szélesíteni kell. Az ülés résztvevői méltat­ták azt a nagy érdeklődést, amellyel a politikai tanács­kozó testület nyilatkozatában tett javaslatokat fogadták, így a fegyverkezési verseny mteg- szüntetésére és a leszerelésre, az Európa egymással szemben álló katonai csoportosulásokra osztottságának megszüntetésé­re vonatkozó javaslatokat, il- letvie ezzel összefüggésben azt a javaslatot, hogy az euró­pai értekezleten részt vett ál­lamok kössenek szerződést ar­ról, hogy elsőként nem alkal­maznak atomfegyvert egymás ellen, továbbá hlam tesznek olyan lépéseket, amelyek a meglevő katonai-politikai csoportosulások és szövetségek kibővítéséhez vagy újabbak létrehozásához vezethetnek. Megerősítették olyan konkrét intézkedések mielőbbi megté­telének szükségességét —, ezek az intézkedések fontos tényezővel járulnának hozzá a záróokmány azon rendelke­zéseinek megvalósításához, amelyek a katonai szembenál­lás csökkentését és a lesze­relést célozzák —, amelyek a politikai enyhülés kiegészíté­sére és a biztonság erősítésé­re hivatottak Európában. Az ülés résztvevői síkraszálltak amellett, hogy ezeket az in­tézkedéseket a gyakorlatban vizsgálja meg valamennyi ér­dekelt állam, és ők maguk is ilyen irányban fognak tevé­kenykedni. Megállapították, hogy ma már érdemben kezdenek fog­lalkozni azzal a Szovjetunió által előterjesztett és az adott ülésen képviselt összes többi állam által támogatott ja­vaslattal, hogy tartsanak eu­rópai államközi értekezlete­ket, a környezetvédelem, a közlekedés és az energetika területén való együttműködés témájában. E tekintetben hasznos volt ennek a kérdés­nek a megvitatása az ENSZ európai gazdasági bizottságá­nak legutóbbi ülésszakán. Az ülésen ugyancsak megállapí­tották, hogy érdeklődés mu­tatkozik az európai gazdasági együttműködés más kérdései­vel foglalkozó találkozók esetleges megtartása iránt is. Államaiknak attól a törek­vésétől vezérelve, hogy az eu­rópai béke megerősítésének és az európai együttműködés fej­lesztésének érdekében munkál­kodjanak, az ülés résztvevői vélemény- és információcse­rét folytattak azokról a kérdé­sekről, amelyek az európai ér­tekezleten részt vett államok­nak a külügyminisztereik ál­tal megbízott képviselői kö­zelgő belgrádi találkozójával függnek össze. Az ülés résztvevői leszö­gezték, hogy a június 15-én Belgrádhan megnyíló előké­szítő találkozón a záróok­mánnyal összhangban az idén őszre tervezett érdemi talál­kozó időpontjáról, időtarta­máról, napirendjéről és egyéb körülményeiről kell döntése­ket hozni. A legfőbb figyelmet a miniszteriek az érdemi talál­kozó feladataira fordították. Kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy a belgrádi ta­lálkozónak a jövőbe kell mu­tatnia, s legyen meghatározó­ja ennek a tanácskozásnak az európai békéről, biztonságról és együttműködésről való gondoskodás. Az ülésen kép­viselt államok abból indul­nak ki, hogy a belgrádi talál­kozó az államok és a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom megszilárdítására hi­vatott, s a találkozó egész munkájának konsrtuktív jel­leget kell öltenie. A találkozó­ra az a feladat vár, hogy elemezze a helsinki elvek és megállapodások megvalósítá­sának pozitív tapasztalatait, s egyetértésre jusson a bizton­ság és az együttműködés to­vábbi erősítésének kérdéseit illető konkrét javaslatokról és ajánlásokról a záróokmány alapján, amely a hosszú távú cselekvési program valameny- nyi aláíró ország számára. Az ülés résztvevőinek véle­ménye szerint a belgrádi ta­lálkozó sikeréhez az szüksé­ges, hogy az azon részt vevő valamennyi államot áthassa a törekvés: hozzájárulni Eu­rópában az államközi kapcso­latok egészségesebbé tételé­hez, e kapcsolatoknak a szé­les körű és egyenjogú együtt­működés útján történő fej­lesztéséhez, mégpedig az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a záróok­mányban foglalt valamennyi elv szigorú betartása alapján. Ezzel összefüggésben különös jelentősége van annak, hogy kedvező politikai légkör jöj­jön létre mind a találkozón, mind a földrész államközi kapcsolatainak összességében. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a belgrádi találkozó feladatai­nak és tartalmának komoly és felelősségteljes megítélése mind szélesebb körű támoga­tást élvez a kontinens társa­dalmi erői, ezek nemzeti és nemzetközi fórumai részéről, amelyek síkraszállnak az eu­rópai biztonságért, együttmű­ködésért és enyhülésért. Mindemellett nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, olyan tényeket, amelyek arról ta­núskodnak, hogy bizonyos erők olyan célokra próbálják felhasználni a belgrádi talál­kozót, amelyek nem felelnek meg a záróokmány szellemé­nek és betűjének, megkísér­lik a figyelmet csupán egyes rendelkezéseire összpontosí tani, eltorzítva azok tártál mát, mellőzve ugyanakkor más rendelkezéseket, különö­sen azokat, amelyek az álla­mok közötti politikai kapcso­latokra vonatkoznak. Ezek a próbálkozások csak nehézsé­geket gördíthetnek a helsinki megállapodások teljes meg­valósításának útjába, s veszé­lyeztethetik az európai eny­hülést és együttműködést. A külügyminiszteri bizott­ság ülésén képviselt államok, következetesen síkraszállva az európai államközi kapcsola­toknak a biztonság és a béke szilárdítása útján történő to­vábbfejlesztéséért minden tőlük telhetőt megtesznek an­nak érdekében, hogy a belg­rádi találkozó munkája és eredményei megfelelnek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által megjelölt történelmi felada­toknak. nozzájáruljanak az enyhülés folyamatának ki­bővítéséhez, elmélyítéséhez, lendületessé és stabillá tételé­hez, ami megfelel minden ál­lam érdekeinek, függetlenül társadalmi és politikai rend­szerétől. Ebben az értelemben készek a lehető legszélesebb és legbecsületesebb együtt­működésre az európai érte­kezlet valamennyi résztvevő­jével. A külügyminiszteri bizott­ság a teljes kölcsönös meg­értés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés lég­körében ülésezett. (.MTI) MOZAMBIK -MA « „Fekete” Afrika égjük nem­régiben függetlenné vált or­szága a kontinens délkeleti részén fekvő Mozambiki Népi Köztársaság. 1498 óta portu­gál ellenőrzés alatt állt, 1609- től hivatalosan portugál gyarmat. 1975. júniusában ki­kiáltották az ország függet­lenségét. A hosszú gyarmati sors rá­nyomta bélyegét az ország arculatára: Mozambik elma­radott agrárország. A földek nagy része ma is a külföldi társaságok tulajdonában ál­ló nagyüzemi ültetvény, ki­sebb része a portugál telepe­sek farmergazdasága, vala­mint az afrikai lakosság félig naturális gazdasága. Növény- termesztésében legfontosabb a kukorica, a gyapot, a indus­dió, a cukornád, a tea, a rizs, a szizál és a kopra. Ál­lattenyésztése nem jelentős. Ipara fejletlen. Ásvápyi kin­csek közül szenet, bauxitot és berillt bányásznak nagyobb mennyiségben. Az ország északi részén gazdag vasérc­telepek kitermelését készítik elő, a partmenti vizekben és a szárazföldön pedig kőolaj után kutatnak. Az ország függetlenné válá­sa után sokat tettek a gyor­sabb fejlődés érdekében. Nagy vízi erőmű épült a Revué fo­lyón és megkezdődött egy másik vízi erőmű építése a Zambezi folyón, amely elké­szítése után nagy területet tesz öntözhetővé. Az ország területe két na­gyobb egységre osztható: a váltakozó szélességű parti síkságra és a tőle nyugatra emelkedő hegjrvidékre. Ég­hajlata a parti síkság északi részén egyenlítői, tőle délre erősen csapadékos szavanna. Az évi átlagos hőmérséklet 23—25 fok. Lakói 98 százaléka bantu néger, és a lakosság zöme ma is a hagyományos törzsi kul­tuszok híve. A függetlenné válás után az állam igyek­szik javítani a lakosság egész­ségügyi ellátását, és ehhez külföldi segítséget is kért. Fontos intézkedéseket hoztak az egészségügyi helyzet javí­tására. Államosították a kór­házakat és a klinikákat, be­vezették az egész lakosságra kiterjedő ingyenes orvosi el­látást. A Szovjetunió szak­emberek és kórházi berende­zések küldésével nyújt segít­séget a korszerű egészségügyi hálózat kiépítésében. Képün­2 NÓGRÁD - 1977. május 27., péntek Dr. Rudolf Kirchschläger látogatása a MOM-ban és a Duna-kanyarban Dr. Rudolf Kirchschläger, Dr. Rudolf Kirchschläger fogadta a vendégeket, akik az Osztrák Köztársaság sző- és felesége, valamint kísére- megtekintették Kovács Mar- vetségi elnöke és kísérete csü- te csütörtökön a Duna-kanyar git keramikusművész állandó törtökön délután a Magyar nevezetességeivel ismerke- kiállítását. Innen Esztergom- Optikai Művekbe látogatott eL dett. A vendégeket elkísérte ba látogattak, ahol a bazili- A vendégekkel együtt részt az útra Losonczi Pál, a Nép- kát és a Keresztény Múzeu- vett az üzemlátogatáson Lo- köztársaság Elnöki Tanácsa- mot keresték fel. A székes- sonczi Pál, a Népköztársaság nak elnöke és felesége. Nagy egyház bejáratánál dr. Lékai Elnöki Tanácsának elnöke. János külügyminiszter-helyet- László bíboros, esztergomi ér­Posch Gyula vezérigazgató tes és dr. Nagy Lajos a Ma- sek fogadta a vendégeket, tájékoztatta a nagy múltú gyár gyár Népköztársaság bécsi A déli órákban Esztergom- munkájáról a vendégeket, nagy-követe. bői visszatértek Budapestre: akik ezután üzemlátogatáson Szentendrén Marosvölgyi Visegrádról a Hunyadi moto- vettek részt. Lajos, a városi tanács elnöke ros hajón tették meg az utat jegyzék Kínához « Szovjet A Szovjetunió külügymi­nisztériuma május 19-én a Kínai Népköztársaság kor­mányához való továbbítás cél­jából jegyzéket intézett a Kí­nai Népköztársaság moszkvai nagykövetségéhez. A jegyzék megállapítja: Kínában egyre szélesebb körűvé válik a különböző szintű propagandaszervek és hivatalos személyiségek ál­tal folytatott szovjetellenes kampány. A kínai sajtó és más tömegtájékoztatási esz­közök napról napra olyan nyilvánvaló koholmányokat és rágalmakat terjesztenek a Szovjetunióról, amelyek sem­miben sem különböznek a né­pek szemében már jó ideje hitelét vesztett imperialista propagandától. Kínában, a tények és a jó­zan ész ellenére, továbbra is megpróbálják eltorzítani a Szovjetunió belpolitikáját, nyíltan beavatkoznak orszá­gunk ügyeibe és mégpróbál­ják kioktatni a szovjet népet arra; hogy mit keli és mit nem kell tennie. Provokatív céllal nagy hű­hót csapnak a Szovjetunió Kí­nával kapcsolatos állítólagos agresszív szándékai körüL Így akarnak gyűlöletet kelteni a kínai dolgozók körében a Szovjetunió iránt. Ugyanak­kor minden lehetséges esz­közzel megpróbálják eltitkol­ni a kínai nép elől, hogy va­lójában milyen politikát foly­tat a Szovjetunió a Kínai Népköztársaság irányában, milyen intézíkiedéseket tesz a szovjet—kínai kapcsolatok megjavítása érdekében Azo­kat a lépéseinket pedig; ame­lyeknek célja a helyzet nor­malizálása és az államközi kapcsolatok javulása számá­ra kedvező feltételek megte­remtése, demagóg trükkökkel a Szovjetunió ellen próbálják fordítani. Továbbra is kísérleteket tesznek arra, hogy megrágal­mazzák a Szovjetunió béke­szerető külpolitikáját, a szo­cialista közösség országainak testvéri kapcsolatait, s a Szovjetuniónak azokat az erőfeszítéseit, amelyeknek célja, hogy erősítsék a né­pek közötti barátságot és együttműködést, s elősegítsék a népeknek az imperialista reakció és agresszió ellen ví­vott harcát. A szovj stellen es kijelenté­seket nem csupán a kínai propaganda, hanem magas ran­gú hivatalos személyiségek is hangoztatják, hogy alátámasz­kön: szovjet sebészcsoport műtétet végez Maputo köz­ponti kórházában. szák jelszavukat, amely sze­rint „végig kell vinni a Szov­jetunió elleni harcot”. Láz­álomba illő szándékokat tulaj­donítanak a Szovjetuniónak, például azt, hogy „egyetlen pillanatra sem hagy fel Kína leigázásának gondolatával”. Mindez természetesen ösz- szeegyeztethetetlen az államok, s különösen az egymással dip­lomáciai kapcsolatokat fenn­tartó államok által elfogadott és mindenképpen betartandó elemi normákkal. Felmerül a kérdés, hogy mit akarnak elérni azok, akik szovjetellenes pszichózist kel­tenek és szovjetellenes gyűlö­letet szítanak. Kinek akarnak szolgálatot tenni ezekkel a támadásokkal? Mindez csupán azoknak az erőknek a javára válik, ame­lyek számára előnyös, hogy Kína ellenséges viszonyban van a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A Kí­nában jelenleg folyó szovjet­ellenes propaganda, amelynek célja, hogy tovább élezze a szovjet—kínai kapcsolatokat, és általában a nemzetközi helyzetet, veszélyes következ­ményekkel fenyeget és nem felel meg a kínai nép érde­keinek. Aki a Szovjetunió elleni ke­resztes hadjáratot hirdeti, nem feledkezhet meg arról, hogy mivel végződtek az országunk ellen a múltban indított ha­sonló hadjáratok. A történel­mi tapasztalatok már bebizo­nyították, hogy nem válnak be az ilyesfajta számítások. Hasz­talan számítanak arra is, hogy hazugságokkal és rágalmakkal sikerül eltéríteniük a szovjet népet az általa egyszer, s mindenkorra választott úttól, a kommunizmus építésétől. A Kínai Népköztársaságra, mint az ENSZ Biztonsági Ta* nácsának állandó tagjára, ko­moly felelősség hárul a nem­zetközi béke és biztonság fenntartásáért, az államok kö­zötti kapcsolatok fejlesztéséért. Ugyanakkor a kínai félnek a Szovjetunióval, más szocialis­ta országokkal kapcsolatban, s általában nemzetközi téren tett lépései arról tanúskodnak, hogy a Kínai Népköztársaság vezetése ki akar térni az alól a felelősség alól, s külpolitikai tevékenységében veszélyes sza-' kadék szélén táncol. A Szovjetunió kormánya til­takozott a Kínai Népköztársa­ság kormányánál a Szovjet­unióval szemben ellenséges, rágalmazó kínai kampány mi­att, és a legkomolyabban fi­gyelmeztetett rá, hogy e kam­pány folytatásával a kínai ve­zetők nagy felelősséget vállal­nak magukra egész népük előtt. (TASZSZ) Á nagy pártok törtek előre A nagy pártok előnetórése dát szerezte meg és tízzel jellemezte a szerdán megtar- növelte mandátumainak szá- tott parlamenti választásokat mát. A kereszténydemokrata Hollandiában. A legeredmé- csoportosulás csáknlem 32 szá- nyesebben a munkáspárt sze- zalékávai került a második repelt: De Uyl miniszterelnök helyre, de csak eggyel -több szocialista pártja a szavazatok parlamenti helyhez jutott,, 33,8 százalékát, a parlamenti mint az előző választáson, helyek több mint egyharma- (MTI) Salgótarjáni számítóközpontunkba az alábbi munkakörökre keresünk fiatal dolgozókat szeptember 1-i belépéssel. Közgazdasági egyetemet, számviteli főiskolát, műszaki egye­temet végzett, gyakorlattal rendelkező férfi munkaerőket 35 éves korig adminisztratív osztály vezetőnek műszaki osztályvezetőnek. Közgazdasági egyetemet, számviteli főiskolát, közgazdasági technikumot, gimnáziumot végzett fiatal, katonaidőt letöl­tött munkaerőket 30 éves korig szervezőnek, programozónak, műszakvezetőnek. Műszaki egyetemet, főiskolát, technikumot elektronikai sza­kon végzett fiatal, katonaidőt letöltött férfi munkaerőket 30 éves korig. számítógép-üzemeltetőnek. Közgazdasági technikumot, gimnáziumot végzett munkaerő­ket 30 éves korig számítógép kezelőnek. A szükséges szakmai kiképzést Salgótarjánban biztosítjuk. Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal az alábbi címre: KSH SZÜV hálózatfejlesztési igazgatóság 1145 Budapest. Szuglő u. 9—15.

Next

/
Thumbnails
Contents