Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

* Tizenhat éve alakult meg a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben a Május 1. Szocialista Brigád. A 36 fős kollektíva a kovácsoló és öntödei gyáregy­ségben látja el munkáját. Fel­adatuk a csákányvasak készí­tése. Elmúlt évi eredményeik alapján megkapták az ezüst koszorús szocialista brigád cí­met. A NOSZF 60. évfordu­lója tiszteletére és a vasas­szakszervezet százéves jubi­leumára vállalták, hogy csá­kányból 1800 tonnát gyárta­nak, amellyel 175 ezer forint többletnyereséget szeretnének elérni. Képünkön a brigád tag­jai készítik a csákányvasat — fodor -7­V/ termékek, garanciavállalás A FŰTÖBER nagybátonyi gyáregysége évente ötvenezer darab épületgépészeti szellőző- és fűtőberendezést állít elő. A néhány évvel ezelőtt még el­maradással küszködő gyáregy­ség termelése 1975 óta ötven százalékkal nőtt és mind a gyártási határidők, mind a termékek minősége alapján belépett a megbízható szállítók táborába. A javuló minőségre jellemző, hogy tavaly az év első negyedévében kétszáz­nyolcvan,kilenc ezer forint volt a kibocsátott termékek hibái­nak javítási költsége, az idén az év első három hónapjában ez az összeg a negyedére csökkent. Kiszabadulva a gondok nyo­masztó légköréből, a gyáregy­ségben megélénkült a kezde­ményezőkészség. A termékek minőségének tapasztalható ja­vulása arra ösztönöz vezetőt, munkást, hogy felkészüljön a garanciavállalásra. Kapóra jött, hogy az idén — először a .gyár történetében — az ed­dig csak ipari létesítmények­nek szállított forróvíz vagy gázüzemelésű konvektor kap­ható lesz a kiskereskedelemben is. A radiátorválaszték bőví­tése érdekében ugyanis nagy tételt rendelt a konvektorok­ból a Vasért és a Nógrád me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. A garanciavállalás bevezetésének első lépéseként ezekre a lakáskonvektorokra vállal garanciát a gyáregység kollektívája. A garanciavál­lalást a továbbiakban fokoza­tosan kiterjesztik minden gyártmányra. Ugyancsak újdonság a nagy­bátonyi gyárban a bordáscső- radiátor-gyártás. Vele nem­csak kiegészült a nagybátonyi fűtőberendezések nagy csa­ládja, de a gyártással egyidő- ben újításokat is bevezettek. Korábban például az elkészí­tett bordáscsövet Budapestről Nyírbátorba szállították, hogy ott utólag horganyozzák. Most a már horganyzott csőre, öt­letes új technológiával alu­mínium bordázatot visznek fel. Az új technológiával a termék előállítási költsége a felére csökkent; s ráadásul az alumínium lamellák nem rozs­dásodnak, nagyobb a tapadá­suk, ezért tartósabbak és in­tenzívebb hőátadásuk hatásfo­ka. Idén. ezerötszáz tonna bor­dás csőradiátort állítanak elő Nagybátonyban, de ez ameny- nyiség a jövőben növekszik, mert alkalmazását a lakáskon­vektorokra is kiterjesztik. Űj terméknek ígérkezik még a TRA ventillátorcsaládból a rézcsövek és alumínium la­mellák kombinációjával kiala­kított termoventillátor. A mintadarabokat — a MÉM felkérésére — jelenleg nagy­üzemi termálvízfűtésű meleg­házakban teszik próbára. E gazdaságok számára ugyanis visszatérő probléma a fűtőbe­rendezések gyakori romlása, tönkremenése a termálvíz okozta lerakódás, korrózió mi­att A jelek szerint e gondon sokat enyhít a nagybátonyi réz-alumínium termoventillá- tor. Mennyi tíz van a talajb an Május vége felé a mezőgaz­dasági termelési hozamok ala­kulása szempontjából mindig nagy jelentősége van a talajok víztartalmának. Az agronómu- sok ilyentájt tartják a határ­szemléket, a növények azon­ban „külsőre” nem mutatják, hogy valójában milyen ned­vesség-utánpótlás felett ren­delkeznek. Ezért fontos az or­szág 120 helyén végzett agro­meteorológiai vizsgálat, amely a talaj jelenlegi vízkészletei­ről ad számot. Dunai Sándor, a meteoroló­giai szolgálat munkatársa el­mondotta, hogy általában nor­mális a nedvességkészlet, az évszaknak megfelelő értékeket mértek az elmúlt napokban a megfigyelőállomásokon. Kü­lönösen jelentős, hogy a talaj alsóbb, 1 méterig terjedő réte­gében 65—70 százalékos a víz­telítettség (optimálisnak a 70 százalékot tartják, de az elég­gé ritka), s ez a mélyebb gyö- kérzetű növények, valamint a gyümölcsfák és a szőlő szá­mára kitűnő utánpótlást tesz lehetővé. De nemcsak ezért jelentős, hogy a mélyebb ré­tegekben mennyi víz van; pél­dául 1973—74-ben fordult elő, hogy az 1 méteres „szelvény­ből” hiányzott a víz, s ezt nem lehetett a nyári időszak­ban mesterséges csapadék­utánpótlással, öntözéssel pó­tolni. A növények szempontjából a szántóföldeken most a talaj felső 50 centiméteres rétegé­ben levő nedvesség mennyisé­ge a legfontosabb, hiszen a fiatal, zsenge növényi kultú­rák, valamint az őszi kalászo­sok egyelőre ebből a rétegből élnek. Bár a mérési adatok különbségeket mutatnak az ország különböző vidékei kö­zött, általában el lehet mon­dani, hogy 40—50 százalékos a telítettség, s vannak olyan vidékek, ahol az optimális szintet közelíti meg a ned­vességellátottság. Például a Délnyugat-Dunántúlon Nagy­kanizsa és Kaposvár térségé­ben, valamint az Alföld észa­ki részén, a Dunaújváros— Szolnok vonaltól északra. Ked­vező a talajvízkészlet Balas­sagyarmat és Kompolt térségé­ben is. „Sózott", megkövült ferdő A Kaspi-tenger és az Arai- tó közötti száraz pusztaságban évezredekkel ezelőtti megkö­vesedett erdő maradványaira bukkantak. A kővé vált fákat vastag homokréteg fedte. Az ősi fák rostjai át vannak itat­va sóval. Egyes szakértők eb­ből arra következtetnek, hogy az erdőt valamikor tenger borította. Mások véleménye szerint az erdőt azok a hatal­mas porviharok „sózták meg”, amelyek a Kaspi-tenger menti sivatagokból a legapróbb só­részecskéket hozták magúk­kal. A' lelet mindenképpen ér­dekes, mert jelenleg ezen é a pusztaságon több száz kilomé­tert lehet utazni anélkül, hogy egyetlen fa előbukkan­na; A földrajzi régészet szak­emberi. szerint a megkövese­dett erdő arról tanúskodik, hogy évezredekkel ezelőtt a Kaspi-tenger és az Aral-tó közötti területen az éghajlat sokkal párásabb, csapadéko­sabb volt, mint ma, s lehetővé tette dúsabb növénykultúra kialakulását. AGROFA-nézőben KarancslapnfT&n Nem tolonganak a környéken HA A NÖGRÄDI FÖLDEK átlagos aranykorona-értéke jóval alatta van is az ország kedvezőbb földrajzi fekvésű tájékainak, fa, erdő bőven található megyénkben. Leg­feljebb az tekinthető némi szépséghibának, hogy többsé­ge nem a nemesebb fajták­ból adódik, hanem a jobbára csak használhatatlannak ne­vezett, tűzrevaló akácból. A girbe-gurba akáccal szem­beni előítélet, úgy látszik, megdől, mert 1975-ben a ka- rancslapujtői termelőszövet­kezet az ebből készült szer­kezetével aranyérmet nyert az országos mezőgazdasági ki­állításon. Az érdeklődés egy csapásra a termék felé for­dult, amely az akác haszno­sítása mellett a könnyűszer­kezetes építési mód mező- gazdasági lehetőségét is fel­csillantotta. Igaz, azt rebes­gették; a szerkezetben több a vas (csavarok, kötőelemek), mint a fa. Ezen azóta sokat törték a fejüket a szakembe­rek Karancslapujtőtől a bu­dapesti Faipari Kutatóintéze­tig, míg megszületett annak a szerkezetnek a terve, melyből két elem már a kotroczói út mellett feszít. Ez az a várva várt AGROFA-szerkezet, mely körül még megszületése előtt vihkros viták dúltak, szakemberek és laikusok sza­kadtak két táborra nézeteik­ben. — A fafeldolgozás nálunk alaptevékenység Hozzávaló bőségesen akad erdeinkben — mondja Gergely Sándor, a karancslapujtői termelőszö­vetkezet elnöke. — Így ve­tődött fel a fejlesztése, az AGROFA egyszerű gazdasági együttműködés megalakítása. Négy termelőszövetkezet — a karancslapujtői, a ceredi, a homokterenyei és mátra- mindszjanti — vezetője írta alá az alapításról szóló ok­mányt, s hogy reményeik nem voltak csalfák, bizonyít­ja a tavalyi 1,4 milliós nye­reség. Igaz, ez még nem any- nyira áhított szerkezetből származó pénz, a salgótarjá­ni síküveggyár megrendelésé­re ládát gyártanak, g készí­tenek még rakodólapokat, szegélyléceket. A „nagybe­ruházás” befejezése még vá­rat magára. Pedig a tervek szerint már át kellett volna adni. — Miért nem egy hónap múlva jött — kérdezi Szoller István, az AGROFA üzem­vezetője, de azért készsége­sen kalauzol a feltúrt terüle­ten. kész és félkész épületek között. Most építik a szárí­tót. A lángmentesítőnek még alapjai siem állnak. — Mikor lesz kész? — Az idén már két teljes szerkezetet gyártunk — mond­ja. A termelőszövetkezet elnö­ke is így vélekedik, akit az AGROFA-elemek előnyéről kérdeztünk. — Kön'nyű szerkezet, gyor­san szerelhető, nem kíván speciális darut, nem igényel utókezelést, nem fenyegeti korrózióveszély, komplexen szállítjuk oldalfalakkal, nyí­lászárókkal, a fesztávolsága akkora, amilyent a szerfás megoldással nem lehetne ki­vitelezni — sorolja. Az. hogy olcsóbb lenne, mint a hagyományos megol­dás, nem szerepel az érvek között. Hiszen még nem is tudják, mennyibe is kerül pontosán. Pedig az akác hasz­nosítása mellett másik nagy nyereségle lett volna az ügy­nek, hogy az elemekből ol­csó istállók, hodályok épül­hessenek. — Az alapanyag elegendő a négy tsz-ből? — EVENTE HÚSZEZER KÖBMÉTER fát termelnek ki az egyszerű gazdasági együtt­működésben résztvevő szö­vetkezetek, énnek kilencven százaléka akác — válaszol. (A Nógrád megyei Statiszti­kai Hivatal közlése szerint a salgótarjáni járásban 1976-ban a termelőszövetkezetek nettó akáckitermelése nem érte el az ötezer köbmétert, a fü- részipari feldolgozásra alkal­mas akác ennek a fele. Ter­mészetesen az akácgallyak, hulladékok, amik egyébként sem alkalmasak az AGROFA- szerkezet gyártására, nem szerepelnek benne. Híreszte- lik, hogy a lábon álló két elemhez a fél járásból szed­ték össze az alapanyagot, mert itt is vannak ám mi­nőségi előírások, elég, szigo­rú akú — A sorozatgyártás első feltétele, a minősítés... — Az EMI elvégezte a terhelési próbát, folyamatban vannak az egyéb vizsgálatok is. Reméljük, ez nem lesz akadály — mondja Gergely Sándor. A próbaterhelésről csak annyit: megszűnte után a szerkezet 22 millimétert emel­kedett, azaz alaposan túlmé­retezett, de ebben a szabvá­nyok is „ludasak”. Egy tartó súlya körülbelül nyolc mázsa, s bizony bőre szabott mére­tek nem költségcsökkentő té­nyezők. — .. .a másik feltétel a pi­ac. Érdeklődnek egyáltalán az AGROÉA-elemek iránt? — A MÉM-től kaptunk 2.5 millió forintot. Remélhetőleg lövőre termékünk bejterül az ajánlott típusok közé. Ebben az évben két megrendelést elégítünk ki. Ügy tervezzük, hogy jövőre 20, 1980-ra 30 millió forint értékű elemet állítunk elő — magyarázza. Az idei kettőből az egyik megrendelője a karancslapuj­tői termelőszövetkezet. A másik ipegyén kívülre kerül. A társulás egyik célja volt a nógrádi igények kielégítése. Nos, a környéken nincs nagy tolongás a megrendelés iránt. Pedig figyelemmel kísérik az AGROFA születését. Még mindig 'nincs garancia a lét­kérdést jelentő hossztoldógep megérkezésére, s jelenleg csak a ládagyártás az üzlet. S az AGROFÁ-t ném erre alapítot­ták. bár az alapokmány nem zárja ki az egyéb faipari te­vékenységet sem. A termelőszövetkezet elnö­ke egyik beszélgetésünk során megjegyezte, hogy kór lenne azt a „gyereket’ bántani, amely még meg sem szüle­tett. arra célozván: az AG- ROFA-elemeknek még csak a mintadarabjai készek. A „gyerek” azonban hosszú va­júdással érkezik a világra, évekkel ezelőtt a „szülők” nem ilyenre tervezték, s mint­ha a fogadásra sem készül­tek volna fel istenigazából. AZZAL NEM VITATKO­ZIK SENKI, hogy szükség van a könnyűszerkezetre, az akác hasznosítására, a kedve­zőtlen termelői adottságú ter­melőszövetkezetek mellék­üzemágából származó jöve­delemre. Ezért jött létre az AGROFA egyszerű gazdasági társulás. Hogy lesz-e elegen­dő alapanyag, biztonságos pi­ac, s olcsóbb lesz-e a terme­lőszövetkezeteknek AGROFA- szerkezeteket építeni, egye­lőre még kétséges, bármeny­nyire is szeretnénk a kérdés- sekre a félreérthetetlen igent hallani. Szabó Gyula iiiiMiiimiiiiiiHmiMiiiiiliiiiiiiiinilltiliiiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiHiHiiiiiiiiiiHlliitmMiiiimiitiHliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiHtiMiiitiiiiiiiiiHiiiiimiiiiiiMiimiiitiiiiiiiiiiiiiHiiiMiiMiiiwtiiiiuiiMiiiiii:i<iin. E z a mottója, vezérgon­dolata a Romhányi Építési Kerámiagyár- ban zajló gyártmány- és gyár­tásfejlesztési munkának. Kol­lár József igazgató már az új gyárra, a Romhány III-ra gondolva mondja a követke­zőket: — Táviatokban kell gondolkodnunk, ha azt akar­juk, hogy ne legyenek érté­kesítési gondjaink. Ezért a megfelelő választék kialakítá­sát nem hagyhatjuk az utolsó pillanatokra. Nem dicsekvésképpen, de hozzáfűzi: — Minőségben fal­burkoló csempéink állják a versenyt a nyugati orszá­gokban. Amin nekünk változ­tatni kell, az a szín és a min­ta. Érthető ez a felfogás, mert a padló- és burkolócsempe elvesztette korábbi jellegét Ma már nemcsak építőanyag, hanem egyre inkább divat­cikk. A divat pedig gyorsan vál­tozik. így hát ehhez kell iga­zítani a fejlesztéssel kapcso­latos követelményeket. Az előbbiekből kitűnik, hogy a gyártmány- és gyártásfejlesz­tési tevékenység két fő terű- létre; a padlólap és falbur­koló csempe előállításával összefüggő feladatokra kon­centrálódik. Az ezzel kapcsolatos prog­ramban alapvető feladatként tűzték ki a máztechnika fej­lesztését, úgy. hogy megoldá­sával importanyagot váltsa­nak ki. Azért döntöttek így, Nem az utolsó pillanatban Megvalósítása érdekében átalakították a termelőberen­dezéseket. Az erre irányuló munkálatok már tavaly el­kezdődtek. Ügy néz ki, hogy a műszaki fejlesztés eredmé­nyeként már idén az új tech­nológiával. nagyüzemi mére­mert 1976-ban a termelési nem születhetnek csodálatra bekben gyártják majd a fai- költség 18 százalékát azim- méltó eredmények. Sőt: csak- hurkoló lapokat. Addig azon- portból származó máz tette ki. nem minden területen majd- han bizonyos napokon to­__ Ezt az összeget lehet mér- nem elölről kell kezdeni a vábbra is kísérleteket vegez­s ékel ni - állítja határozottan munkát. Több témában olyan A az iöazöató maid í<*v folvtat- alapkutatásra is szükség van, kfl]k’ s ennek birtokában ha- "a: - Igaz! ÄST Ä* í« képtelenek elvégez- tározzá^ meg a tovabbt ten­kell befektetni, amíg sikerül ni- Ezért a vállalat központja, -’ _ valamilyen kis eredményt el- a Finomkerámia Ipari Művek, A érni. Ugyanis mj vulkáni ere- a gyúr által megadott kőnk- i 1 , detű anyagokkal is dol°o- rét témák megoldására egyez- választékot, ugjan­zunk ° ° séget köt különböző kutatóin- ekkor nő a termék használati . fezetekkel ívv « <5-riiikátínari értéke, mert jobban vissza A kísérletek során célul K t ^ intézettel (SZIKTI) tudja adni a növekvő fo­tózták a k0pásállóság, azaz a ^"láLok fÍüynak a Tudó- gyásztól igényeket, a győr­iemnek fizikai tulajdonságai- vo Akadémia ezzel a te- san változó ízlést, színben és további növelését az esz- békével mintában egyaránt. , té'tikai hcikcis foKozúsüt, —szí“ ^ __ Az ilvsn terme n ivalókat. z új technológia beve­zetése tovább bővíti a nézését. Az új máztechniká fejlesz­A gyártmány- és gyártás­fejlesztés olyan, mint az iker­Az ilyen terméket is csak akkor veszik meg, ha nemcsak szépek, hanem mir lésével kapcsolatos elképzelő- te^tvérek egyik feUételezi a nőségileg kifogástalanok is - s-ek egy részét a tavaly let- . . ° . vp«7.i viwa p «7.ot 37. rehozott saját kísérleti üze­másikat az egyikből fakad a vés:zi^vis^a a szót aygazga másik. Így hát a gyártásfej- t0’ Az emoerek termesze műkben kívánják megoldani, i ^ ^ tekinte£en míJ_ tes vágya hogy ott érezzék ahol bizosi ottak a technikai hatórozza a gyártmány£ej- lo1 ™a§ukf<r. !ahc°1 el? uk es személyi feltételek. Egy ^ ^ J J részét eltoltik. S erről nekünk brigád — mérnöktől egészen ‘ a fejlesztői munka során egy a munkásig — foglalkozik a A padlólapgyártásnál már pillanatra sem szabad elfeled- tervezett feladatok megváló- régebben bevezették a több- keznünk — vallja Kollár Jó- sításával. A mielőbbi siker réteges mázolási technikát, zsef. érdekében pályázatot is hir- A falburkoló csempénél pe- Neki van igaza. Ma már dettek a többréteges csempe- dig most akarják, hogy ily’ nem vesznek meg akármit az mázolás technológiájának ki- módon növeljék a termékben emberek, dolgozására. jelentkező esztétikai hatást. V. K. Mivel ennek a termelési fá­zisnak egyáltalán nincs múlt- , 7! i ! i 0 “ ja, így hát máról holnapra j NOGRAD — 1977. május 27., péntek _ J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents