Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

Jövők és menők Évekkel Ariner Tivadar? ezelőtt történt, egyik közsé­günk művelődési házának új igazgatója azt kérte, lovat adjanak alá. Ló­háton jobban tudná járni a környéket, ló­hátról nézve jobban tud kapcsolatot tarta­ni jw. emberekkel. Balga hit volt, a ló el­maradt, az igazgató másfél éves tengődés után elköltözött a faluból. Máig rágom magamban az ötletet. A falu túlsó végén csak kinéztek volna az embe- rak az utcára, és ha ott látják Szürkét, za­bos tarisznyával, a művelődési ház kilincsé­hez kötve, örömmel vitték volna a hírt ut­cahosszat: mehetünk immár művelődni, fer- geteggel versenyt vágtató igazgatónk megtért már. Hosszú gyökeret eresztett szegényben a romantika, munkálkodásáról egyéb lénye­gest nem őriz a krónika. Neki kétszer örült a falu: amikor jött és amikor elment. Egyik, igen szépen gyarapodó falunk fő­állású népművelője hónapokkal ezelőtt föl­mondott. Sok évig kormányozta a művelődé­si házat, nála különb embert ezen a posz­ton a mi környezetünkön keveset találunk. Ügy tudom, megsértődött. Hosszú-hosszú évek után összesen száz forinttal akarták fölemelni a fizetését. Ha csak ennyit ér­demiek, ez sem kell, mondta és visszament tanítani. Ott is szükség van rá, emitt sem tudták pótolni, némi tiszteletdíjas kiegészí­tésért két teljes embernek való munkát vé­gez. Ámbár, nem látszik, hogy másként zaj­lana az élet a művelődési házban, előre tud­ni tehet, ezt a feszített munkát sokáig nem bírja. Harmadik embert is említhetnék, negye­diket is, sokadikat is. Nagy pénzen épített, bővített és fönntartott művelődési házaink igen sokszor üresen állnak. Az egyik állás­pont szerint azért, miírt nincs elegendő pénz az egészséges működésre. Nem kimondottan népművelői munkával kell megkeresniök a pénzt fűtésre, világításra, klubvezető tiszte- letdíjára, igazgató fizetésére, de egyre ne­hezebb ez is. Aki ezt tartja az okok között az elsőnek, a maga szempontjából igaza van. Hisaen a példaként említett második ember is a pénz miatt sértődött meg. Mondhatnánk az anyagiak elméletét ke­resztező más példákat is. Olyan megszállott­ról is tudunk, aki a föld alól is teremt pénzt, ha nélküle nem boldogulhat, de erős hitét, hogy neki az emberek szellemi gya­rapodását kell segítenie, föl nem adja. És olyanról is, akinek zsákszámra adhatná a pénzt az állam, csak hiábavalóságra költené, hiszen amit terjeszteni akar, az neki nincs. Hallottam, sok művelődési ház igazgatója adta be fölmondását, vagy kérte áthelyezé­sét. Önmagában ez a hír se nem rossz, se nem jó. Egyszemélyes ítélettel mondom, akik­ről szó van, nem mindegyikükért kár. Voit köztük olyan is ,aki lovat ugyan nem kért, de ezt is így kellene inkább mondanunk: még lovat se kért. Olyan, aki viszonylag hosszú pályafutásával csak azt erősítette, ■nem lett volna szabad erre a pályára lépnie. Végül meggyőzte magát, és elment. Szóljon az ének azonban azokért, akik hit­tel dolgoztak és eredménnyel. Van, aki azt mondja, könnyebb volt régen katonát fogni, kötéllel, mint most becsalni valakit a mű­velődési házba. Változnak szokásaink, ott­honülők lettünk, ha vain egyáltalán időnk otthon ülni. Változnak az igények is. Ami tegnap újdonság volt és a világ végére is elmentünk vol'na érte, ma csak legyintünk rá egyet. Ide kell az igazi népművelő, aki kitalálja, mire va'n szükségünk és csaloga- tót is talál hozzá. Bárki mondhatná, fölösleges ez a beszéd, hisaan jó szék betöltetlenül úgyse marad. Elment a népművelő, jön a népművelő. Vegyük azt az esetet, amikor valóban jó jön helyette. Két gondolat ugrik elő azonnal. Legalább három év kell, amíg mindenfelől tájékozódni tud. Ha valóban szereti a szak­máját, igen nehéz ez a három év. A másik gondolat: arra a megbecsülésre neki is szük­sége van, amit elődje nem kapott meg. Jó ismerős népművelő hajtogatja évek óta a maga igazát Gépkocsi kormányához csak az ülhet, aki ért hozzá, amikor igazgatót fogadunk a művelődési házba, ritkán gon­dolunk ilyenre. Majd belejön, majd megta­nulja. .. Nincs kritérium, van helyette véle­mény: úgy gondolom, ez talán megfelel. Előbb-utóbb kiderül. Jön az igazgató, be­iskolázzák, levelezőként képesítést kell sze- itszáiie. Itt is többféle az eshetőség. Az egyik időközben rájön, nem erre a pályára ter­mett, a másik elvégzi és marad, a harma­dik elvégzi, és elmegy, mert úgy érzi, ő már többre is képes. Az „előbb-utóbb” szem­lélet azt Jelenti, hogy egy darabig megint nincs jó klub, nincs jó szakkör, egy korosz­tály megint kiesik abból az áldásból, aminek az osztására nagy pénzekért intézményt szerveztünk. Intézmény van, áldás nincs. Ha jön végre egy valódi buzgalommal megál­dott jó ember erre a pályára, az is elkese­redik. Akármit próbál, legyintenek rá. Az előző is akart ilyesmit csinálni, abból se lett semmi. Kezdő embernek közönyből in­dulni — lecke egy életre. kJ ji tehetünk tehát? Ismerjük meg nép- ***** művelőink valódi munkáját. Ne azt nézzük végne, fölveszi-e a telefont, ha én csöngetem reggel 8-kor, azt inkább, hogy előző este éjfélig dolgozott. Ne azt számol­juk, hogy ő csak tíz jeltentést készített, én meg húszat, ne is azt, hogy százan jöttek az előadásra, vagy kétszázain, azt inkább, aki ott volt, különb lett-e általa. Ne a művelő­dési háztól várjuk, hogy több krumplink teremjen — bár szakmai tanfolyamok sokat tehetnek napi gondjaink megoldásáért is —, azt se, hogy a faluban mindenki el tudja járni az üveges táncot. Tekintsük a műve­lődési házat szellemi frissítőnek. Olyan in­tézménynek, amelyik a befelé csukódó ka­pukat újra meg újra nyitni tudja a fejek­ben. önemésztő tűzzel is msgáldott-megvert népművelő kell erre a munkára. Annyi megbecsüléssel, amennyit munkája után min­denki megérdemel Horváth Dezső Mai tévéajánlatunk 20.00: ALIZRA. nője, Alizka (Almás! Éva ísndezésére jól jön egy kis játsza a szerepet), komoly, kikapcsolódés, Alizka kéthe- Napjainkban egyre több iro- felelősségteljes életet élő ma- tes beutalóval a Balatonra in- dalmi mű színdarab, film, — gányos nő, gyógytornász har- dúl... További szereplők: sőt: kongresszus, konferencia mincnégy éves. Anyja aggó- Cserhalmi György, Lontay — foglalkozik a nők helyze- dalmaskodó szeretettel igyek- Margit, Nagy Attila, Bánffy tével. köztük a magányos nők s-zik gondoskodni róla. Part- György. Képünkön: jelenet a problémájával. Szemes Mart- nere jS varl; elvált, egy kis- dokumentumjátékból. ahn író-rendező arra vállalko- fiúval élő orvos személyében zott, hogy valódi dokumentu- De Alizka határozott elkép- mok alapján dokumentum-já- xlé&eWkel rendelkezik, s nem téktilmen dolgozza fel a kér­dés megoldásának egyik le- akar az eiettel megalkuvaso- heíséges módját A film hős- kát kötni. A gondolatok el­Képzőművészetről képben és szavakban II. Műfai, téma, tartalom és forma Munkácsy Mihály: Virágcsendélet. Van Gogh: Napraforgók. — aszerint, vagy szomorú A műalkotás megítélésénél kai festi meg négy tényezőt kell számba hogy derűs, vennünk: műfaját, témáját, gondolatokat, érzéseket akar kivillanó fények hasonló drá vagy tárgyát, tartalmát és for- művével kifejezni, vagyis: mi maiságot árasztanak, mint a Munkácsy virágcsendélete­in a mély ‘ barna háttérből máját, vagyis stílusát, techni­káját. a mondanivalója. Siralomház; az impresszáonis­Nyilvánvaló, hogy tragikus ta Renoir üde színű virágai A főbb műfajok: vallásos- témát 'nem lehet derűs, élénk viszont túláradó életörömről mitológiai és történeti kom- színekkel megfesteni. Ilyen vallanak. Élénk színek jel­pozíció, arcmás, életkép, al- alkotáshoz drámai fényekkel lemzik Van Gogh közismert latkép, enteriőr — szobabei- szabdalt, sötét színvilág illik, napraforgó-csendéletét is. A ső —, tájábrázolás és csend- Az utóbbi ejárás viszont ne- kép remegő ecsetvonásai elet. Ezek mindegyike feloszt- vetségesen hatna vidám tán- azonban nyugtalanságra, bel­colókat ábrázoló műnél: ko- ső feszültségre vallanak, mórrá változtatná a derűs té- A három virágkép stílusé* ható újabb csoportokra. A mű tárgya közelebbről határozza meg az ábrázolást; mát. rendszerint ez szerepel a test­ből a hozzáértő ki tudja ol- A tartalom a mű légiont»- vasni azt a társadalmi való- mény, szobor címében. Az sabb eleme. A téma csupán sag°k amely alkotóik művé­életkép tárgya lehet például: alkalom __ gyakra'n csak szi látásmódját meghatároz­c saládi jelsnet, pihenő aratók, ürügy! __ a “tartalom tolmá- ta: a kritikai realista Munká­c solására, mely megszabja a csynál a Bach-korszak, Re* mű stílusát, formavilágát. Az hoiriiál a francia polgárság szavakba utóbbi azonban nem szolgai „aranykorának” valóságát, fogható „meséje” alapján alárendeltje a tartalomnak, Van G-oghnal pedig ennek az ítélje meg az alkotást Ho- hanem mint köntöse, megje- „aranykor -nak egyeni tragé* leinési formája, vele egyen- álakat okozo válságát, értékét 'nem rangú: együtt, egyszerre hat- Ilyesmire azonban biztosan mérlegelnünk, nak. egyikük sem gondolt multlca Nagy korok, és nagy mes- közben; mindhárman csupán történetet ábrázol, hanem terek alkotásait a forma és a egyéni érzéseiket fejezték ki aszerint hogy a szavakkal is tartalom harmonikus egysége a virágképeiikben. elmondható tartalmat a mű- jellemzi. A művészi eszkö- vész milyen módon fordította zökkel kifejezett tartalom ak­kor is megragad bennünket. játszó gyerekek. A laikus néző hajlamos ar­ra, hogy témája. lőtt a téma másodrangú, szobor, a kép aszerint kell hogy mit, milyen cselekményt, a képzőművészet nyelvére. Azonos témájú művek kü- ha a mű tárgyát, „meséjét” lönbözhetnek egymástól tar- nem ismerjük. talom dolgában. Egy erdei táj lehet derűs Vagy szomorú, A műalkotás tartalma A képzőművészet elsőren­dű feladata: a szépség ábrá­zolása, s erről lényegének megtagadása nélkül rém mondhat le. Még a legtudato- sabb forradalmi ábrázolás is magasrendű eszmék kifejezd- csak akkor éri el a natását, borongós hangulatú, a csata- sétől a derűs hangulatközié- ha magasabb rendű formában ___1_______1 ____________ ___1 i a. .'S - - , . , . k ép győzelmes lendületű, vagy sig felettébb sokrétű lehet, fejezi ki mondanivalóját, tragikus, sőt egy virágcsokor Ezért nem szabad minden Enélkül legföljebb jó szándé- is más hatást kelt, ha alkotó- műnél általános érvényű tár- kú illusztráció, vagy bar- sadalmi mondanivalót keres­ni. (Folytatjuk) ja tüzes színekkel, nába ágyazott, sötét tónusok­iiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimitiiiiitiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiMitmiiiiiiiiiHtiimimiiHuiiiiimiiiniiHimiimMiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiMiiiiiiiiiimiiiiii Közel négyszáz diákjával, 13 osztályával a megye egyik iegnagyobb középfokú isko­lája a balassagyarmati dol­gozók gimnáziuma. Az érdek­lődés nem csökkent a fel­Meditáció a felnőttoktatásról nőttoktatás, a gimnáziumi to­vábbtanulás iránt. A 13 ősz- választják az emberek. Mi az Ök inkább a dolgozók szak­tályból négy esti — egyedül 0ka ennek? Ügy látom, a fel- középiskoláiba járnak — ez a itt működik megyénkben nőttek továbbképzésében ma prakticizmus hatása, hiszen a . ,, , ilyen forma. Minden rendben több a prakticizmus. A mun- munkában közvetlenebbül e ™ult evekben. Mondhatom van tehát? A kétségtelen kaheiyek és maguk a je- hasznosítható ismereteket e e^ sz^JenJes. .anyaj“ eredmények ellenére mégsem fentkezők is azt nézik elsősor- kapnak ott. Nálunk az ad- ossze' Mindenki tudja, iogy lenne a főállása. De ez nehe­zen kivitelezhető, az állandó esti elfoglaltságot nem szíve­sen vállalják. Módszerek? Pár hónappal ezelőtt, amikor ide készültem, átnéztem a pe­dagógiai lapokat, az oktatás­üggyel foglalkozó kiadványo­kat, a középfokú felnőttok­tatásról vajon mit írtak az mondja ezt dr. Szabó Károly, ban: m;t jelent a további minisztrációs. egészségügyi nr, rtn rvfVntá in TTriír TTrtl i ... . « ... . .. . másképpen kellene itt tani­vállalva az önkritikát, a szi gorú őszinteséget és a belső munkában javítani, változtat­ni a módszereken. hogy érett­— Mi is a legfőbb dunk? Azt szeretnénk, többet tegyünk annál- ségiszerzési lehetőséget tosítsunk. Igen, itt van a sok­szor emlegetett ..bizonyít- ványcentrikusság”. Sok év tapasztalatával a hátam mö­gött vállaltam el ennek az iskolának a vezetését. Hosszú ... . , , évekig tanítottam felnőtteket ^ mert =a bjz„ nyújtsunk, ami segít eligazod- szükségesnek a ni a mindennapi társadalmi - - — problémákban,, segít az egyé­niség fejlesztésében, az élet­mód formálásában is. De ezt nem tudjuk igazából megvaló­sítani. Az esti oktatáshoz áz­tok témái között is szerepel­hetne ez. Az új rendtartás bővítette a lehetőségeinket — •elvileg mód /nyílna például a helyesírási készség fejlesz­tését szolgáló tanfolyamra. De problémát jelent a költ­ségvetésben, amellett a fel­V— -----, _ ~ ’ UCL.il. LILLI, JCiCilt CL IV V CU/L/L L l li L bL CL l UO . C&L -bC-bSi & , •. ^, r­a z iskola igazgatója. Ügy véli, munkában, az előmenetelben dolgozók mellett a fegyveres , ^ , naSyon 'e es sok mindent át kell gondolni. az érettségi. Ez egyrészt tér- testületek tagjai tanulnak lalkozunk azzal, hogyan is.--------------------- —- - inészetes _ de 0« van a hí- nagyrészt. Mint már utaltam A, megyei pedagógiai pályáza­b a, hogy kevesebb a felfede- rá: nem tudatosul eléggé, zésvágy, az akaraterő. Persze, hogy nem csupán munkaerőt számolnunk kell a megnőve- képzőnk, hanem a teljes em- kedett információs lehetősé- bért, a személyiség kibontako- hnav sekkel. A végső cél az lenne: zását akarjuk segíteni. olyan aktivizálható tudást — Milyen változásokat lát tanítás mód­szereiben? Véleménye szerint nőU~tanulók nem is nagyon mivel lehetne a fentebb meg- tudnánk többször hejárni. jelolt celt elemi. Többet kellene szemléltetni. — Főként csak azt tudom, gyakorlatot végezni — azon­mi kellene. Olyan pedagógiai ban itt is idő- és energiahiánv* munkát kellene végezni, hogy nyal küzdünk. Sokat kell még a tanulási kedvet is növeljük, tenni a felnőttoktatás saiátos de erre nem vagyunk felké- tartalmának és módszereinek szülve. Ugyanazt tanítjuk, kidolgozásáért. Nem vagyok amit a nappalin, csak keve- nesszimista ember, de beesu­sebb időben, sok minden csak kott szemű sem, hogy ne lát­a hallgatok foszlányokban jut el a felnőt- nám: válságban van a fel­is. Ez jórészt arra az időre esett, amikor többségében a tanulni, egyre többet és töb­bet tudni vágyók jöttek, vál­lalva az esti órák lekötöttsé­heti három este mégis csak többet nyújt, több olvan szi­tuációt teremt, amivel túllép­hetünk az ismeretközlésen. — Változott-e gét. Valami megváltozott ezen összetétele? tekhez. De mit tegyen az a nőttoktatás. Hoav túliussunk a téren. Lemorzsolódtak az — Az estisek zöme fiatal, tanár, aki a nappaliban megtar- ezen. ahhoz az kell. ne csak emberek megyeszerte az esti közelebb állnak ko-ban a tott órái. szakköri foglalkozá- mennvjség; oldalról nézzük, oktatásról. Megszűntek ezek napoali tagozatos diákokhoz, sok. egyetemi előkészítők után barem be’ső nroh’ém^kat is az osztályok, őszintén meg- Általában jellemző — ami a jön hozzánk, sokszor már knta*va. megoldást keresve, mondom: mi (« a megenge- '».•rnpáziumok napoali tagoza- fáradtan? Jó lenne saját ta- Ez nehéz, de szén feladat és dett osztálylétszám határát sú- tán ;s —, hogy kevesebb a nárj gárdával dolgozni — az oktatásügy reformjának rolva tartjuk fenn ezeket az férfi, a 28—30 fős osztályok- négy szaktanárt „el tudna lát- fontos rész», osztályokat. Inkább a levelezőt ban két-három férfi lézeng, ni” az iskolánk, akinek ez G. Kiss Magdolna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents