Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
Színházi esték Karnevál-végi éjszaka A Karnevál-végi lakoma vendegei. Goldoni mester, az olasz termékenységgel készülő víg- reneszansz színház nagy meg- játékaival, annak köszönheti, újítója már túlvan élete és hogy azok rögtönzött játék haigazi nagy sikerei dedelőjén, gyományait, stílusát fejlesz- lajdonképpen előfutára napamikor kesernyés elszánással tik irodalmi fokra, árnyaltan jaink bohózatának, burleszk- búcsút mond szeretett Velen- figurázva ki a kor társadai- céjének és Párizsba települ. A mát, főképp arisztokratáit, legfőbb ok, ami 55 évesen erfurfangos özvegy, a Mirandoli- na. A vérbő komédiázás, amit Goldoni színpada nyújt, tűre készteti, az a vita, amely törekvései körül dúl. gúny és nevetség céltáblájává teszi személyét, kétségbe vonja tehetségét. Nagy író-vetély- társa, a tudósként is kiváló Carlo Gozzi e hadjárat vezére, a még mindig hallatlanul népszerű commedia deli arte oldalán. Pedig Coldoni az, aki mesz- szebbre lát. ö már tudja: ha az olasz színház fel akar fejlődni a nyugat-európai, az angol, a francia, a spanyol színház rangjára — melyekről Shakespeare. Moliére, Lope de Vega szól a nézőtérhez —, elkerülhetetlen a szakítás a színpadi rögtönzéssel, ahol a cselekményvázat előadásról előadásra színészi kedv, ötlet szerint alakuló dialógokban töltődik fel. A commedia dell'arle ismert figurái képtelenek lehetőséget adni mélyültebb emberábrázolásra. Goldoni munkássága kész, teljes szöveget kínál a színésznek: az író és színház magasabb rendű szövetségét S habár darabjai korántsem mentesek a commedia Iványl Hajnal tében. jenek. A Karnevál-végi éjszaka, melyet a napokban láthattunk a szolnoki Szigligeti Színház produkciójában, már írói alkonyt jelző játéka a mesternek. Abból az esztendőből, midőn belefárad az irodalompolitikai csatározásba, szakításra készül Velencéjével. Színpadi harsánysága már halkultabb. Figuráinak jellemzése kétségkívül elmélyültebb, de ezek a figurák egyben érdektelenebbek is, mint korábbá műveiben. Ezt igazolja az is, hogy párizsi munkássága éveiben már nyoma sincs velencei bemutatói zajos sikerének — egyetlen esetet kivéve — a francia nyelven írt Jótékony zsémbest, melyet a Comédie Francaise mutatott be. A szolnoki színház mindent megtett, hogy vérbeli Goldo- ni-komédiával lepjen meg bennünket. Hogy ez nem teljességében sikerült, nem a és nancsháH íátszó együttesen múlott. Leges uancsnazi a^bbla nem döntő módcxni József a darab egyik jeleneGoldoni termékenysége jeligen kitűnőt nyújtott az előadásban Iványi József, Piróth Gyula és Peczkay Endre, ők élték leginkább a helyzeteket, továbbá Andai Kati, Olsavszky dell'arte bevált eszközeitől, e,mz*> van évad, amikor Éva, Falvay Klári, Veszély sőt az alapfigurák alkalmazá- művet szállít a színház- Mária, s legkevésbé Dancshásában sem, szokatlan szövegkötöttségükkel heves ellenállásra lelnek a szabadossághoz szokott színészeknél, rögtönzésvázlatokat gyártó szerzőknél. nak, egy évtized alatt 60 víg- z; Hajnal, Halmágyi Sándor, játékot alkot, s végül is mint- Lázár Kati és Ivánka Csaba. egy 250 színdarabot hagy örökül. Példaképe Moliére, bár Babarczy László mozgalmas Hogy az ügyvédből lett darabírónak mégis komoly és máig népszerű és gyakorta zajos sikerei vannak hallatlan játszott Két úr szolgája, A írói alkatában inkább Lope rendezése jó tempót diktált de Vegával rokon. Legna- az előadásnak, Székely László gyobb sikereit olyan művek színpadképe viszont már több fémjelzik, mint a világszerte darabból ismerősként köszön a nézőtérnek. (b. t.) Olvasás: egyes! Ezzel állított be a minap harmadikos fiam. A gondos apukának, anyukának kötelessége ilyenkor szigorúan összevonni szemöldökét, kérni, várni a részletes beszámolót. Fel volt adva egy vers. könyv nélkül, elfelejtettem megtanulni. azért kaptam egyest — sorolja tömören a tényeket a gyerek. Feledé- kenység! Megint! No, megállj! Bár az első harag lassan elszáll kigondolom az ejnye-ejnye morgáson túl alkalmazható büntetést. Nem nézheted meg ma az esti mesét! Tanulod a verset vacsoráig. Ha nem megy, vacsora helyett is. A gyerek azonnal sírva fakadt. Nem a vacsorát, a mesét siratja. S könnyező szemmel, duzzogva nekilát verset tanulni. hangosan (vinnyog maga elé íróasztala fölött: Elindultak ebédelni a békák, zöld lapuból kötöttek fel szalvétát, A tóparton volt a tágas étterem. ahol ültek dülledt szemmel. hegyesen. Az első sorok után — ahogy hallom a verset —, motoszkálni kezd bennen valami kétely, valami lelkiis- meretfurdalás-féle. Elindultak ebédelni a békák... A tóparton' volt a tágas étterem... Valahogy az az érzésem, nem sokat vesztett volAÉTLAP na vele a gyerek, ha ezeket zelemre nevelő versanyagot) a sorokat nem kellene könyv kell elsajátítania!? Lassan- nélkül tudnia. Sőt! Szó ami ként szándékom ellenére maszó, a maga műfajában sem gamra haragszom az elhirte- műremek ez az étlap vagy lenkedett „büntetésért’’. Mert micsoda. A gyerek tanul to- mégsem mindegy, hogy a vább Szél hozott a fűzfák felől étlapot: kövér ’legyet, homokon sült szúnyogot, vízipókot, szitakötő- csemegét... Akárhogy nézem, ez meg Itépzavar. Étlapot hozott a szél, vagy ételt röpített az Himnusz, nyolc sorát nem tanulja meg az a kölyök a tankönyvéből, vagy a békaétlapot nem... Persze az egyes mégiscsak egyes, a gyerek elmulasztotta megtanulni a leckéjét. megfeledkezett a kötelességéről... Node, ez a vers! Ez az étlap, mint lecke!? És pedagógiai következetéhes békáknak? Avagy átvitt lenség ide vagy oda, visszaértelemben az apró állatsereglet maga az étlap? Emez a valószínű. de mindenképp könnyed költői „erőlködés" ez az ebéd! S végül: Nem csoda, hogy mind dicséri, „ s holnap délben ( újra kéri ez legyen majd az ebéd! A befejezés végleg meggyőz: harmatgyönge tréfás gyermekverset magol a fiam. vonom a gyerek büntetései. Rohan bekapcsolni a tévét, mosolyog: különben is tudom már. apa, könnyű volt... Könnyű? Tényleg: tizenöt sor az egész. Elgondolkodom, Hány efféle könnyű leckét kell megtanulnia (elfelednie) ennek a gyereknek, míg iskolába jár? Hány szigorú apai büntetést fogok kiosztani (visszavonni) ilyen és másfajta étlapok miatt. A tévé előtt csupa szem, olyasmit mint egykor bölcsi- csupa fül a gyerek. Kuuukorl, ben. oviban szavalgatott. Kootkoda, sivalkodik a zene. Csak azt tudnám, minek ezt az ének. s megjelennek a könyv nélkül tudni egy har- képernyőn a lehető legbanáli- madikosnak?! Mert ha óvodá- sabb, legízléstelenebb rajzban betanult efféle versikét film figurái: gyereknek, fel- annak idején, hagyján. futót- nőttnek egyaránt üres, rossz ta az idejéből. De iskolában, mesemotívumok. Széttárom a tananyagként szó szerint meg- karom: mit lehet itt csinálni? tanulni egy ilyen (egyébként kedves) hamvas zöldséget, mikor napról napra töméntelen fontos ismeret (többek között egészséges ízlésre, érLeülök a gyerek mellé, s nézem) hogyan jár túl a róka a tapasztalatlan (falusi) kakas eszén... Erdős István Magnósok1 Figyelem? Száz évet viszonylag köny- szadozók, szórakozók és mű- nyű végigpásztázni. Különö- velődők sok tízezres tábora sen, ha egy jól áttekinthető (egyetemi kollégiumokban, kis kiállítás — „Százéves a középiskolákban, művelődési hangrögzítés’’, Budapestem, a házakban, magnós klubokban Fővárosi Művelődési Házban és persze, otthon is) megte- — kézen fogja a látogatót és remthesse és örömimel hasz- a hat rendező szerv jóvoltá- Hálhassa szerényebb esaköztá- ból visszavezeti Edison fonog- rát, vagy többre képes házi ráfjáig, majd ismét előre a stúdióját, mégpedig a kor mába. Az út nagy része si- színvofnalán! ma és kényelmes; úgy látszik, nem érint bennünket különösebben érzékenyen, vajon hogyan gramofonoztak apáink, sőt, azt is elfelejtettük, hoAz igényeket még csak öszsze lehet foglalni e néhány sorban. A panaszokat már neheaabb lenne. Ezért csak gyám szórakoztunk, vagy húsz jelezzük: előreléphetnénk vi- esztendeje, a hazai magnók és szonylag könnyű szerrel a magnózás hőskorában. 101- é,vbe; Csupán a fent em- litetteknek, no meg az íparAnnál nagyobb a zavar ma, nak, név szerint az elsősorban noha mindenütt jó^zándék. A érintett Budapesti Rádiótech- KISZ egyetemi-főiskolai ősz- nikai Gyárnak, és persze a tálya, a Rádió ifjúsági főosz- külkereskedelemnek ponto- tálya, a Népművelési Intézet sabban, tájékozottabban föl és nem utolsósorban a ke- kellene mérni a jogos igénye- reskedelmet és közvetve bar, két és hosszabb távra össze az ipart is képviselő RAVILL kellene hangolnia ilyen irá- Vállalat, mind-mind szór- nyű munkáját — nem csupán goskodik azon, hogy a hang- egy jubiüsumi kiállítás alkal- lemezzel és magnószalaggal, mából. Végtére is a hángrög- lemezjátszóval, orsós és ka- zítés második évszázadába zettás magnóval, erősítővel, lépünk, megkívánható talán, hangdobozokkal, mikrofon- hogy mindenkim egyaránt nal, fülhallgatóval, mono-, vonatkozzék, aki e téren ügyvagy sztereó-módszerrel ját- ködik: Magnósok! Figyelem! ■■■ii’.iiiiiiiiiiiiiiiiHniiiiiuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>i)iiiHiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiii'imiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>iiiiiiiin „Ha más csoportokhoz hasonlítom a tiribesieket, azt kell mondanom róluk, hogy a legmegbízhatóbbak. Érezni minden lénykedésükön, hogy becsületesen akarnak tanulni. Az évek sora alatt, mert ötödiktől vagyunk együtt és most már a hallgatok nyolcadikosak, egyetlen egyszer fordult elő, hogy valaki enyhén spiccesen állított be az órára. Igazolatlanul pedig senki sem hiányzott. Ha valakinek dolga akadt, mindig előre jelentette.” Kalmár Teréz, a Nagybáto- nyi Általános Iskola matemaKét erős kéz meg egy... Bányászok az iskolapadban való összekapcsolásával is. A hallgatók otthon nézték meg szükségletektől függően plusz- Réngeteg új gép jön hozzánk, ba, vagy mínuszba lehet élté- s ha az ember iskola nélkül a műsorokat és itt, a tanköny- rés — találkoznak a nagybá- nyúl hozzájuk, alaposad póvek segítségével megbeszéltük, tonyi Bányász Művelődési Ez a kísérletünk azonban ko- Házban, ahol kellemes körül- ran kudarcba fulladt: a részt- mények között tanulhatnak. vevők, akik három szakra jár- naa, nem tudták megfelelően egyeztetni a programokat. Az lenne az ideális, ha helyben nézhetnénk a tévét és tika—kémia szakos tanárától akkor, amikor adás van. Az órákat a helyi Bariók Béla Általálnos Iskola tanárai vezetik. Matematika óra után beszélgetünk az osztály tagjaival. Többen, minthogy a land jár. Azt se tudja, hogy melyik kar mire való, ha hi- bá van,' melyikhez nyúljon. Csak néz. mint borjú az új kapura. Most is egy maróhengert várunk... A bányászok — főleg a fiatalabbja — egyre inkább felismeri a kor sürgető szükszarmaznak ezek a gőndola- Bármennyire is szeretnék kóhelyükre szállító busz pár ségletét. Tanul, képezi ma tok. Ö vezeti a mindenütt azonban ezt megvalósítani, eb- perc múlva indul, a megállócsak „tiribesi”-nek emlegetett pen az esetben lehetetlen. A — Én !s így vagyok ezzel — fűzi tovább a szót Orosz Istvánná, aki Bocsónéval a vízműnél egy szocialista brigádban dolgozik. — A folyamatos műszak, a család mellett nem könnyű, de állni kell a próbát, tanulni kell. — Minket a szocialista brigád is kényszerít — mondja a ceredi Pál István vájár. — A vállalásunkban szerepel, hogy megszerezzük az általános iskolai végzettséget. X A felnőtt diákok az üzemvezetőség, a művelődési ház, a tanári kar részéről minden osztályt. így talán elfogódottsággal is vádolhatnánk a fiatal pedagógust fenőtt tanítványaival szemben, de fölösleges, mert kísérletezésünk hamar zátonyra futna: az osztálynapló bejegyzései játmár említett három műszak, a résztvevők ingázása miatt. Nagyon sokan Ceredről, Kazárról, Karancskesziből, Istenmezejéről, Szűcsiből járnak dolgozni. Ennyiféle ember pedig aligha tudja a tévé' műsoszi könnyedséggel cálfolnák rához igazítani az idejét, örülmeg mesterkedésünket. A dolgozók nyolcadik osztályába harmincán járnak, közöttük 26 a ttribesi aknaüzemtől. — A tanulás elején — mondja Kalmár Teréz — kísérleteztünk a foglalkozásoknak a Mindenki iskolájával nek, ha egymáshoz alkalmazkodni. X Harmihc tanuló, 26 bányász, 1 FŰTŰBER-es, 3 vízműves. Alig 3—4 nagybátonyi. Hetente általában két alkalommal — a műszakbeosztástól és a ba sietnek. Alig néhányan tu dunk csak itt maradni a kölcsönös véleménycserére. Miért tanulnak ezek a 30— 40 éves emberek? — Nem is olyan régen úgy mondták még: a bányászás- zőgazdasági szakközépisko- hoz két erős kar meg egy lába jár .— meséli Nagy Fe- buta fej kell — idézi a szó- renc Ceredről. — Amellett, képesek lást furcsa mosollyal az or- hogy szükségét érzem a tara alatt Boros József, a Ce- nuiásnak, velük is vtarsenyez- redről való vájár. nem kell. — Meg jó nagy szívlapát — — Nem akar lemaradni az toldja meg Bocsó Zoltán nagy- asszonyoktól — jegyzi meg gát, nem| akar lemaradni, segítséget megkapnak a ta- Igyekezetüknek ez azonban nulásukhoz. Erről ők maguk csak az egyik iskolát jelenti, biztosítottak engem. Nekik Sokukat személyes tényezők csak egyetlen dolguk akad ez is sarkallják. után: tanulni szorgalmasan és — Érettségizett iányom van. becsülettel, úgy, ahogyan ed- a feleségem kihelyezett me- dig tették, ahogyan mondták. bátonyi vájár. Nem a pillanatnyi előnyökért, melyeket szükségszerűen élveznek minden helyen, hanem a jobb és biztonságosabb munkáért, a könnyebb, boldogabb jövőért. Nem szép szavakért, hangzatos ígéretekért, hanem belülről fakadó Bocsóné, aki férjével együtt szükségszerűségből. 4 NÓGRÁD - 1977. május 21., szombat — És állja még magát ez végzi az iskolát. — Mint a mondás? — kérdezem tóm- ahogy mi sem. A fiaim közül pítofct éllel. az egyik maholnap már mér— Ez már a múlttá — fe- nők lesz, a másik katonaleli Bocsó Zoltán. — A fejlő- zénész, ne mondják, hogy a désnek nem lehet ellenállni, szülei nem tanultak. Mert a bánya lassan valóban már alig hasonlít a régihez: új eszközei, új saellemel erősítenek. Sulyok László A Lenin Múzeum kiállítása Űj kiállítási tárgyakkal bővült a Központi Lenin Múzeum a moszkvai Forradalom téren. A kiállított tárgyak bemutatják az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom világraszóló történelmi jelentőségét, a lenimzmus nemzetközi elterjedését, a kommunizmust építő szovjet nép eredményeit. A múzeum 34 termében jelenleg körülbelül 15 000 kiállítási tárgy látható. A kiállítási tárgyak egy részét a szocialista országok, valamint a tőkés- és fejlődő államok kommunista és munkáspártjai ajándékozták a múzeumnak. Közoktatás^ közművelődési komplexum Salgótarján északi lakónegyedében, a Sebaj-telepen, ahol az V. ötéves terv végére több mint ezerhatszáz lakás készül el, közoktatási-közművelődési komplexumot létesítenek. Az intézményhez tizenhat tantermes általános iskola, százötven személyes óvoda, tanmedencés uszoda, kétszáz személyes klubkönyvtár tartozik. A komplexumot nagyméretű tornaterem és szabadtéri játszó-, sportpályák sora egészíti ki. A létesítmények egy részét, így-például a tanmedencét, a klubkönyvtárat, a tornatermet, és sportpályákat, sőt, a gyakorlati oktatás tanműhelyeit is úgy alakítják ki, hogy a tanítás szüneteiben a lakótelepről 4í elérhetők legyenek. Az a cél ugyanis, hogy e létesítményeket tanítás után is igénybe vehessék mind a gyermekek, mind a szüleik. A hatvanhétmillió forintos beruházásból létesítendő salgótarjáni közoktatási-közművelődési komplexintézmény átadását 1979. őszére tervezik. Mai tévéajániatunk 23.00: III. GUSZTÁV Isméi egy svéd történelmi fii« met tűzött műsorára a televízió* éjszakai előadásban. August Strindberg drámája a tizennyolcadik században játszódik, amikor a porosz király unokaöccse, a felvilágosodott ín. Gusztáv ült Svédország trónján. Sok reform, a Svéd Tudományos Akadémia megállapítása mellett azonban arra törekedett, hogy teljhatalmat szerezzen magának, hogy visszaszorítsa a jogaikat követelő nemeseket. Uralkodói hibái mellett ferde hajlamaitól is sokat gyötrődött. 1788-ban hadba indult Oroszország ellen Ekkor a hadsereg finn tisztjei fellázadtak ellene. Strindberg drámájában sikertelen a gyilkossági kísérlet — az életben azonban megölték a királyt, (Érdekesség, hogy az álarcosbálon elkövetett gyilkosság alapján írta meg Verdi álarcosbál című operáját.)