Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
Kényelmesebben, gyorsabban utazunk 1980 ban Pillantás a közlekedés V.ötéves tervére A rómaiak építette utak elpusztulása után a múlt század végéig nemigen beszélhettünk Magyarországon tervszerű útépítésről. Még a királyoknak is gondot jelentett, néhány száz évvel ezelőtt az utazás. Nagy Lajos 1381. novemberében váltott lovakkal a Diósgyőr és a Dráva—Verőce közötti 500 km-es távot 5 nap alatt futotta le. DESDEMONAVAL ÚJVIDÉKRE Kezdetben a hajózás Is hasonló bonyodalmakkal járt. Széchenyi István 1830. nyarán a „Desdemona” nevű evezős gályán 5 napig utazott Pesttől Újvidékig. Az első kötött pályás közlekedés 1827. augusztus 20-án indult meg Pest és Kőbánya között. Függőrendszerű vasút volt, amit lovak vontattak a 7 km hosz- szú pályán. 1846. július 15-én a Pest és Vác közötti 33 km-es utat már 49 perc alatt tette meg a ,.Pesth” névre keresztelt mozdony vontatta első magyar gőzvasút. 1883 nyarán a budapesti utcák csendjét először verte fel az automobil. 1903-ban Pozsonyban a Vám és a Vaskutacska között már a Gamz-gyárban készült trolibusz közlekedik. 1907-ben a Felvidék meredek útjain a Csonka János tervezte autóbuszok szállítják az utasokat és a postát. 1919. áprilisában Ogyessza —Budapest közötti légipostát szállító hidroplárjárat terveiről tárgyaltak. hossza. A vasúton 131,5 millió tonna, a közutakon 202,6 millió tonna, a csővezetéken 20,7 millió tonna és a víziuta- kon 3,4 millió tonna árutszál- laítottak az elmúlt évben. A vasutat 341,8 millió, a közutat 671,2 millió utas vette igénybe. Jelentősen megnövekedett a járművek száma is, erre néhány példa. 1960-ban 31 ezer személyautót tartottak nyílván, 1976. végén számuk elérte a 652 ezret. A fejlődést vetik előre azV. ötéves népgazdasági tervben megszabott feladatok is. dasági vasút forgalmát terelik át a közútra, ami 25 mii lió utast érint. A terv a szállítás és a hírközlés fejlesztésére öt év alatt 105—106 milliárd Ft-ot, a közúthálózat korszerűsítésére és fenntartására 43—45 milliárd. Ft-ot költ. A vasúti közlekedés fejlesztésére 42 milliárd Ft fordítható. Ebből tovább folytatják a vonalhálózat, a vasúti csomópontok, állomások . rekonstrukcióját, illetve korszerűsítését. Tovább fejlesztik a konténeres szállítási rendszert. Fö TERHEK A VASÚTON KÖZEL AZ EGYMILLIÓHOZ 652 EZER SZEMÉLY- GÉPKOCSI A századfordulót követő nagy fejlődés jut az ember eszébe, amikor az 1977-es statisztikai könyvben már a következőket olvashatja. Magyarországon 8392 km a vasútvonal, 29 915 km a közút, 3650 km a csővezeték és 1688 km hosszú a hajózható víziút A személyszállítás 9 százalékkal, a helyi tömegközlekedés 11 százalékkal több utast szállít majd 1980-ig. A közlekedési vállalatoknak 23 százalékkal több árut kell majd továbbítaniuk. A tervidőszakban meggyorsul a városi, a közúti közlekedés, a csővezetékes szállítás fejlődése, de természetesein a fö terheket ezután is a vasút viseli majd. Így a terv többi között előírja, hogy meg kell javítani a nagyobb városok és az üdülőközpontok közötti és az elővárosok közlekedését. Több árut kell szállítani a vasútnak. Mennyivel többet? 1980-ban 17 millió tonnával nagyobb mennyiséget mint 1975-ben. ENYHÍTENI A ZSÚFOLTSÁGOT Az emberek többségét a lakóhelye közlekedésének alakulása érinti legérzékenyebben. A tömegközlekedés zsúfoltságát Budapesten és a vidéki nagyvárosokban szükséges enyhíteni. A tanácsi közlekedési vállalatoknál 6 százalékkal nő az elszállítandó utasok száma. Az V. ötéves tervben további kisforgalmú vasútvonalak megszüntetése szerepel. Így 494 km normál, 320 km keskeny nyomközű és 190 km gazöt év alatt mintegy 1700 km vonali és állomási pályát korszerűsítenek, lefektetnek 46 km második vágányt, és 450 önműködő sorompóberendezést állítanak fel. Forgalomba helyeznek egyebek között 67 villamos és 420 Diesel-mozdonyt. Továbbfejlesztik a záhonyi átrakóállomást, Hegyeshalmot és Gyékényest. A beruházás forintjaiból jelentős összeget kap a közúti köz lekedés is. A személygépkocsik száma megközelítve az egymilliót, 900 ezer fölé emelkedik. Az öreg korszerűtlen járművek kiselejtezése után az autóbuszok száma 13 ezer fölé, a teherautók száma 150 ezer fölé emelkedik. A terv előírja, a nagy vidéki városokban a legnagyobb forgalmi villamos vonalak kétvágányú átalakítását, a gyenge forgalmú vonalak autóbu szókkal való pótlását, és új autóbuszvonalak indítását. A városi közlekedés korszerűsítését szolgálja 104 csuklós villamos, 1288 autóbusz, 150 HÉV-kocsi és 140 metrókocsinak a beszerzése. önmagukért szóinak ezek a számok, melyeket elolvasva erőssé válik az a meggyőződésünk, hogy az V. ötéves tervet teljesítve kényelmesebben, gyorsabban és biztonságosabban utazhatunk. T. Gy. A mindennapok gyakorlatában Sokrétű, színes népfrontmunka „Egységben a fejlett szocializmusért !” — hirdette a kongresszusi terem felirata, s bár több mint fél év telt e! a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta, jól emlékszünk az ott elhangzottakra. Érezzük a lelkes hangulatot a főtitkár beszámolója nyomán, felidézzük a küldöttek okos, megfontolt szavait közös dolgainkról, gondokról és eredményekről. A kongresszus állásfoglalása meghatározta a mozgalom további legfontosabb feladatait: „...a párt vezetésével és részvételével, a nemzet alkotó erőinek tömörítésével erősítve a magyar nép szocialista nemzeti egységét!’’ A mozgalmi munkától azonban csak akkor várhatunk eredményeket, ha az aktivisták világosan látják a feladatokat: jól ismerik a közeli cél, az ötödik ötéves terv megvalósításának feltételeit, es a távolabbi — a szocializmus teljes felépítésének lényégét. Ezért tartotta fontosnak a Hazafias Népfront megyei Bizottsága az állásfoglalás széles körű ismertetését. A községi és városi bizottságok — e dokumentum szellemében — a helyi sajátosságokat figyelembe véve készítették. el munkatervüket. Végrehajtásukban a megyei kiadvá- nyú „Feladatterv” nyújt hathatós segítséget. A népfrontmunika sokrétű, színes tevékenység. Magába foglalja mindennapjaink gondjait, s közvetlen célja, hogy az emberek élete szebbé. tartalmasabbá váljék. A sokrétűségből fakad, hogy minden társadalmi munkás kiválaszthatja azt a területet, ahol szakképzettsége, érdeklődési köre szerint legeredményesebben munkálkodhat. Feladataink közül a teljesség igénye nélkül néhányat szeretnék kiemelni. A szocialista demokrácia fejlesztésének jól bevált mozga'mi helyei a különböző társadalmi fórumok. A kisebb csoportoknak rendezett előadások, vitaestek általában sikeresnek mondhatók. Szűkebb körben őszintébb, kötetlenebb beszélgetések alakulnak ki, nem érződik az „oktatási” jelleg, bátran mondják «el javaslataikat, véleményüket a résztvevők. S mivel a népfront elsősorban a lakóterületeken igyekszik tudatformáló tevékenységet kifejteni, a jövőben is fontosnak tartjuk rétegtalálkozóik, nyílt lórumoz szervezését. A múhkás-paraszt találkozók a nét osztály szövetségének tcvábDi erősítését segítőt. A kölcsönös látogatások üzemben, termelőszövetkezeiben, az ezt követő véleménycserek egymás munkájának megismerését, becsülését szolgálják. Sok a tennivalónk a közművelődési feladatok végrehajtásában is. A műveltebb, sokoldalúbb ember nevelésében a mozgalom is részt ki-, ván venni sajátos eszközeivel. A szakkörök, klubok, író-olvasó találkozóik, kiállítások szervezése, mind megannyi lehetőség a kultúra közkincs- csé tételében.. A helyi szervekkel, művelődési házakkal jól kell ösz- szehangolni ilyen irányú munkánkat. Az „Olvasó népért mozgalom” terén elért eredmények ismertek, de továbbra is azon kell fáradoznunk, hogy az olvasás örömét minél többen megismerjék. Segítséget nyújtani a művek válogatásában, együttműködni a könyvterjesztőkkel házi könyvtárak létrehozásában. A család és iskola nevelésének összehangolása a gyermek egészséges fejlődése érdekében társadalmi közügy. Sokat segíthet a népfront a jó kapcsolat kialakításában, a szülői munkaközösségek támogatásában, abban, hogy minden gyermek elvégezze a nyolc általánost. A jövő nemzedékért vállalt felelősség része a népfrontmunkának. Egy kongresszusi küldött így összegezte a Hazafias Népfront lényegét: „Azért szép, mert a legfiatalabb állampolgártól a legidősebbig — mindenkivel törődik!” S valóban, amikor társadalmi munkát szervez bölcsődék, óvodák építésére — közreműködik a lakóhelyi szolgáltatások fejlesztésében, javaslattevő öregek napközijének létrehozásában —, a közösség életét igyekszik jobbá tenni. Az eredményes munka egyik alapfeltétele a jó kapcsolat, együttműködés a népfront és tanácsok között. Legyenek egymás segítői, munkálkodjanak a lakóhelyükön élők boldogulásáért, az egész nép felemelkedéséért! Remenár Jánosné a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja Magyarnándori iskolások Sátrat Szolnokról... Nagy a mozgás így délután környékén is a magyarnándo- ri iskolában. Az udvaron felállított hatalmas gumikerekeken gyerekek egy kupacban. — Mi vagyunk a Vidámság őrs — közli Babka Zsuzsa őrsvezető. — Hatodikosok vagyunk, őrsi összejövetelt tartottunk. — Aztán tényleg vidámak vagytok? Kuncogás a válasz: — Hajaj, de mennyire!... Molnár Istvánná csapatvezető tanár bizonyítja, hogy a jókedvvel nincsen baj a Vidámság őrsnél. De szeretnek ők dolgozni is. A könyvhét alkalmával pályázat indult Legkedvesebb könyvem címmel. Indultak ők is, éppen a rajzokat nézegetik. — Járunk Aradi bácsihoz is — mondja az egyik kisfiú. — Rendbe hoztuk az udvarát, kapáltunk, örült a bácsi nagyon. X Komoly „ajándékot” kapnak a magyarnándori gyerekek hamarosan. Gyurek János tanácselnök magyarázza: — Nagy gond volt nekünk a tornaterem. A sok egészséges, mozogni vágyó gyereknek nem volt megfelelő helye tornászni, ugrani, futni, összedugtuk a fejünket, mit is lehetne tenni... A tanácskozást tettek követték. Egy alkalommal a szomszéd megyében jártak a falu vezetői. Heves községben egy nagyméretű sátrat láttak felállítva. Megérdeklődték, mi az, mi célt szolgál. Meg is Makkos Józsefné tanító néni ellenőrzi, milyen szépen írnak az elsősök. A hiányzó forintokat pedig adják a magyarnándori szülők a kezük munkájával. Salakot Balassagyarmatról, Salgótarjánból szállítanak. Az első rakományok meg is érkeztek. A jókedvű Vidámság őrs. A tatja. nézték. Nem más. mint tornasátor. Akkor ott rájöttek a megoldásra. Ilyet kell csinálni a nándori gyerekeknek is! — Ezután mi történt? — összeszámoltuk, mennyi pénzünk jut a sátorra. A tanácsnak mintegy ötvenezer forintja van erre a céi- A sátor maga r.egyven- ~rbe kerül. Ezt Szolnokon rnár meg is rendelték. Olyan, mint egv hatalmas fóliasátor. Nyolcvan méter hosszú, három méter magas, nyolc méter széles. A két végén szellőztető berendezés. csapatvezető a rajzokat mu— ötmilliónk nem volt egy tornateremre — mondja az elnök — amit tudtunk, rászántuk. Van kedvünk, erőnk és mi kell még több. Ha minden jól meg, miért ne menne jól, szeptember 1-én megtartjuk a nyitó ünnepséget... Egyformán örülnek ennek tanárok és gyerekek az iskolában. X Néhány percre belátogatunk az iskolaotthonos osztályba. Makkos Józsefné a huszonnégy elsőssel gyakoroltatja az olvasást. — Nálunk már minden elsős iskolaotthonos osztályban kezdi — mondja a tanítónő. — A gyerekek bejárnak Cser- háthalápról, Szentéről, Debercsényből. A fél nyolcas busszal jönnek. Szép. világos osztály, a falak mentén fektetők. Ebéd után a kis elsősök még alusznak egyet. Utána ismét tanulás, játék, séta vagy kirándulás. Regős Zoltánná a másodikosok tanító nénije. Az ő „gyerekei” éppen az udvarra készülnek egy kis közös hancúrozásra. A felsősöknek az idén indult napközi. Hogy a dolgozó édesanyák, édesapák nyugodtan végezhessék munkájukat. Közber a gyerek felügyelet alatt tanul, megfelelő kosz- tot kap. Csatlós Éva tanárnő máris felsorakoztatta napköziseit. Az asztalon ott az uzsonna... Csatai Erzsébet Tál tilt tárgyak Berlinben Nemcsak a magyarok feledékenyek. nemcsak ők felejtik ott holmijaikat villamoson, autóbuszon, földalattin; ugyanez a helyzet a NDK-ban is. A berlini „talált tárgyak osztályán” is állandó a nagyüzem. Éllovasok a talált tárgyak között a mindenkori időjárásnak megfelelően — a sapkák, esernyők, kabátok. De leadtak már hanglemezeket, minden rendű és rangú táskát, könyvet, folyóiratot és még mi mindent Szórakozott utasok elhagytak már trombitát, nyerget (minden tartozékkal), sőt villanyboylert is (erre, mint hiánycikkre. mifelénk talán jobban vigyáznának.) A berlini „talált tárgyak osztályára” havonta átlag 1500 tárgyat (1976-ban összesen 14 ezer darabot) adnak le. Ezek mintegy 70 százalékáért később jelentkezik a tulajdonos; ami megmarad, azt kéthavonta kiárusítják az Alexanderplatz pályaudvarán Aki ráígér, még mindig olcsón juthat olykor érdekes tárgyakhoz, könyvekhez. A felsős napközisek szívesen járnak a könyvtárba. Kiss Magdi, Dénes József, Bagyai Ildikó és Tomis István könyveket válogatnak. NÓGRÁD - 1977. május 17., kedd
