Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
Egyetlen az országban • e €B tCSWüSZB A ferroötvözet só és paprika az acélgyártásban Az idei tavaszi BNV-n — a beruházási javak szakvásárán — immár hagyományosan részt vesz a SALGÓTARJÁNI ÖTVÖZETGYÁR. A gyár összes terméke a KGM 23-ás pavilonban tekinthető meg. Az érdeklődőknek a 2-es kapun kell bemenni és innen jobbra található a pavilon. Vitrinben és szabad területen látható a Salgótarjáni Ötvözetgyár 12 legfontosabb terméke. Dióhéjban bemutatjuk a gyár történetét. Magyarországon ma is az egyetlen hazai ötvözetgyár a Salgótarjáni Ötvözetgyár, melyet 1937-ben egy részvénytársaság alapított. A gyár Magyar Vasötvö- zetgyár RT. néven került bejegyzésre. A háborús konjunktúra sürgető hatására az építés azonnal megkezdődött. Az egyetlen háromfázisú ívkemencét 1939. februárban helyezték üzembe. A gyár 160 főt foglalkoztatott. A termék- választék csupán ötféle ferro- szilícumra korlátozódott. A felszabadulás előtti évek közül 1942-ben termelték a legtöbbet, 2838 tonna ferroszilí- ciumot. Az 1944-ben megbénított üzem újjáépítésére 1948- ban került sor. A termetes mennyisége 1950-ben haladta meg először a háború előtti csúcsértéket. Az 1950-es évek elején az elsővel azonos teljesítményű három kemence épült. Ugyancsak az ötvenes évek elején honosodott meg a metallotermikus technológia: ferrovanádiumot, ferrovolfra- mot és fér romangán-aff inét gyártottak. Az 1960-as éveket a termelés mennyiségi növekedése jellemezte a SALGÓTARJÁNI ÜTVÖZETGYÁRBAN. A változatlan méretű kemencékben nagyobb villamos- teljesítménnyel többet termeltek. Az 1960-ais évtized második felében a komplex ötvözőanyagokkal tovább bővült a termékszerkezet. A gyár — a szakképzett szellemi és fizikai munkásokat, valamint a termelőkapacitást tekintve — tehát az ország egyetlen ferroötvözet- gyártó bázisa. A vállalat a belföldi ferroötvözet-igények kisebb részét elégíti ki. A szükséges, emelkedő mennyiségű ferroötvözetet emellett szocialista behozatalból fedezik. A magyar kohászat egyik bázisa mindössze 580 dolgozóval mintegy 400 millió forint termelési értéket állít elő évente! Ez 15 ezer tonna ferroötvözetet jelent, ami 15— 17 százalékos hozzáj árulás az ország ötvözetigényeihez. Feltételezve. hogy a magyar acélgyártás fejlődési üteme az 1970-es éveknez képest az ezredfordulóig megkétszereződik, ahhoz a jelenlegi kapacitást meg kellene hússzorozni, hogy az importot pótolhassuk. Mi adja az ötvözetgyár nép- gazdasági jelentőséget? 1. Az egyetlen fejleszthető ötvözetgyártó bázis az országban. 2. A ferro- és fémszi.lícium- igények kielégítésében a gyár részesedése jelentős, mivel az előbbiből 55—65, utóbbiból 80 százalékos részarányt képvisel. 3. A tömegötvözőkön kívül speciál ötvözettel is ellátja a hazai kohászatot és gépipart. Az ötödik ötéves tervben a kohászok előtt álló egyik alapvető feladat a minőség gyökeres javítása, mely lehetővé teszi a népgazdaságban felhasznált acéltermékek mennyiségének számottevő csökkentését. A kohászati tevékenység e területen különösen azért fontos, mert csak az új anyagok bázisara támaszkodva lehetséges a technika korszerű ágainak — gépgyártás, számítógépipar, járműipar, automatizálás, motor- gyártás. űrhajózás — dinamikus fejlesztése. Bár a világ ipari anyagfogyasztásának adatai azt látszanak igazolni, hogy az elfogyasztott anyagokban az acél mennyisége csökken, a relatív súly mérséklődése mellett azonban a jövő irányzata a nagyobb igénybevételt bíró acélok fel- használása. Különösen érvényes e tendencia a gépjármű- gyártásban. AZ ACÉL PIACI VERSENY- KÉPESSÉGE A MŰANYAGOKKAL SZEMBEN EZUTÁN SEM CSÖKKEN. Ugyanis nehézségeket okoz a műanyagiparnak a petrolkémiai alapanyagoktól való függése és az alapanyag-energiaárak emelkedése. Ezzel szemben az acélipar energiabázisa elsősorban a szén, amelyből még nagy készletekkel rendelkezünk. Ezért a versenytárs iparágakkal szemben a kohászat előnyös helyzetben van, mert az acélgyártás technológiájának fejlődése is a minőségi acélok tömegtermeléséhez vezet. Ez pedig új felhasználási lehetőségek számára nyit utat. Az acélipar az elmúlt években tapasztalt nehézségek — erősen ingadozó kereslet, acél- hulladék- és kokszhiány — ellenére jelentős fellendülés előtt áll. Az acélgyártás színvonala és növekedési üteme egyre inkább jellemzője az egyes országok és integrációk ^cél- ipari és általános ipari fejlettségének. Az acéltermelés, illetve az ipari fejlettség világviszonylatban fennálló óriási különbségét jól jellemzi az egy főre jutó acéltermelés, amely néhány iparilag fejlett országban már 1974-ben elérte az évi 1000 kiló/fő értéket. Az európai szocialista országokban a következő évtizedekben, várható az oxigénkonverteres eljárásokra való intenzívebb áttérés. A statisztikai adatok és növekedési ütem alapján megbízható a következtetés, hogy a világ acéltermelésének jelenlegi átlagos ötszázalékos növekedési üteme továbbra sem csökken, és ilyen ütemmel kétezerben elérhető lesz a 2500 ipilüó tonna/év acéltermelés. A SALGÖTARJÄNI ÖTVÖ- zetgyAr Által előállított FERROÖTVÖZET SÓ ÉS PAPRIKA AZ ACÉLGYÁRTÁSBAN! A Salgótarjáni Ötvözetgyár impozáns bejárati homlokzata készülnék. A metallotermikus technológiával pedig a különleges ötv őzöket állítják elő. Az elektrotermikus technológia villamos ívkemencében — redukáló anyagként karbont felhasználva —, a metallotermikus technológia pedig speciális üstszerkezetben, az oxigénhez nagy vegy rokonságú redukáló fémmel valósul meg. Mindkét technológia sajátossá- ka a magas — több ezer fokos — hőmérséklet, melyet figyelembe véve A laboratóriumban folyamatosan ellenőrzik a termékek minőségét. A ferroötvözetek a vasnak szilíciummal, mangánnal, krómmal, vanádiummal vagy egyéb elemekkel képezett ötvözetei, melyek az acélgyártás során kerülnek felhasználásra, javítják az acél tulajdonságait. Az acélt azért célszerű tiszta fém helyett ferroötvözetekkel ötvözni, mert így' kisebb a hasznos ötvöző összetevő leégése, könnyebb az ötvözök bevitele az acélba, az ötvöző komponens előállítása pedig ferroötvözet alakban lényegesen olcsóbb, mint a technikailag tiszta fémeké. A SALGÓTARJÁNI ÖTVÖZETGYÁRBAN GYÁRTOTT FERROÖTVÖZETEK KLASZ- SZIKUS OSZTÁLYOZÁSA SZERINT AZ ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIA SZEMPONTJÁBÓL KÉT CSOPORTRA OSZTHATÓK: 1. ELEKTROTERMIKUS 2. METALLOTERMIKUS AZ ÖTVÖZETGYÄRTÄS JELLEGZETESEN KOHÁSZATI MŰVELET. A ferroötvözet termelése Salgótarjánban arányos ^ hazai acéltermeléssel. Sőt, ezen belül is minél több a minőségi acél mennyiségi aránya a teljes acéltermelésben,, annál több ferroötvözetre van szükség. 1970-ben a világ ferroötvözet-termelése 11 millió tonna volt, vagyis 2 százaléka az acéltermelésnek. Számítások szerint aiz ötvözött és gyengén ötvözött acélok iránti kereslet növekedése miatt a ferroötvözet-termelés egyre nagyobb ütemben emelkedik és 1980-ban már eléri az acéltermelés 5 százalékát. Az 1980- ra jósolt részesedési arányt változatlannak feltételezve az ezredfordulón 125 millió tonna ferroötvözetre lesz szükség. Míg az acéltermelés a következő harminc évben megnégyszereződik, az ötvözőanyag-termelés több mint tízszer lesz nagyobb. A nyersanyagot új anyagmozgálád rendszerrel vezérlőpult segítségével adagolják. Az elektrotermikus techno- E tendenciából levonható az lógiával főleg a tömegötvözők a következtetés, hogy az ÖTVÖZETGYÄRTÄS VILÁGVISZONYLATBAN ROBBANÁSSZERŰ FEJLŐDÉS KEZDETI IDŐSZAKÁBAN VAN. Az ötvözetgyártást nagy anyag- és energiaráfordítás és kis élőmunka-felhasználás jellemzi. Egy tonna tömegötvöző előállításához átlagosan 4000 kwó villamos energia és 1,5—2 tonna érckoncentrátum szükséges, melyek önköltségen belüli részaránya eléri a 35 százalékot. Az átlag természetesen nagy szélsőségeket takar. A napjainkban folyó tudományos kutatások célja a tömegötvözők gyártása területén-az új. technológiák kidolgozása, a meglevők korszerűsítése, nagyobb termelékenységű berendezések létrehozása, melyekkel csökken a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint javul a termékek minősége. Az utóbbi tíz esztendőben a kemencék teljesítménye 2— 4-szeresére emelkedett. AZ ÖTVÖZETGYÄRTÄS FIATAL IPARÁG. A SALGÓTARJÁNI ÖTVÖZETGYÄR árbevétele szinte teljes mértékben az alaptevékenységből ered. A legjelentősebb részarányt a termékcsoportok között a ferroszilíciumok alkotják 45—50 százalékkal. A vállalat alapvető törekvése, hogy mindenekelőtt a hazai kohászat számára legszükségesebb és legnagyobb mennyiségben keresett termékekből állítson elő minél többet. Az utóbbi évek fejlődési üteme a szilíciumalapú ötvözeteknél csak jelentős erőfeszítések árán volt elérhető. Ezek a termelési célkitűzések évről évre feszítettek, mert "a vállalat termelést bővítő lehetőségei és tartalékai korlátozottak. Az ötvözetgyár mindent megtesz a hazai gyártás, az import és a belföldi igények közötti feszültség feloldására. Ugyanakkor évről évre ismétlődő — s az idén még inkább elmélyülő — jelenség, hogy az igények az év első félében jelentősen a termelési lehetőségek alatt, a második fél évben viszont felette vannak, ami az ütemes gyártást nagymértékben zavarja. Gyakori eset, hogy a negyedik negyedévben az első negyedévi mennyiség 8—10-szeresét igénylik! A lehetőségeket figyelembe véve a vállalat saját fejlesztési alapját a szintentartásra, a minimális technológiai korszerűsítést tartalmazó kisebb beruházásokra koncentrálja. Ezen túl az anyagmozgatás gépesítésének továbbfejlesztése, valamint a környezetvédelem feladatainak megoldása vár az ötvözetgyárra. A termékprofil legjelentősebb hazai fejlesztési elképzelése a ferromangángyártás megvalósítása. Hazánk mangánérc vagyona Európában a második, világviszonylatban a tizedik helyen áll. Úrkút térségében a hazai igényeket figyelembe véve a rendelkezésre álló ércvagyon értékesebb része harminc évre elegendő. Felhasználásával évente 10—12 millió dollár megtakarítható. A beruházást tehát a tőkésimport csökkentése mellett a meglevő bánya- és ércvagyon hasznosítása is indokolja. A SALGÖTARJÄNI ÖTVÖZETGYÄR jelenlegi területi elhelyezkedése, korszerűségi színvonala indokolja, hogy a ferromangán- kapacitás létrehozása mellett távlatban a szilíciumgyártással is számolni kell, mint fejlesztési igénnyel. A gyár kollektívája, politi-' kai és gazdasági vezetése nagy jelentőséget tulajdonít azoknak a hatásoknak, melyek termékeikre a nemzetközi piacon, főképpen az utóbbi években jelentkeztek, és a következő évekre is stabilizálódnak. A népgazdasági célok elérésének segítése érdekében a gyár legfontosabb feladatai: 1. Egyre nagyobb mértékben kapcsolódni kell a hazai iparfejlesztéshez. 2. A szintentartó fejlesztési tevékenységet a reális lehetőségekre támaszkodó, a tartalékok feltárását célzó technológiai színvonalemelkedésnek kell kísérni. 3. A termelést gátló tényezőket fel kell számolni. Javítani kell az üzemidő kihasználását, a termelés és szállítás ütemességét, a munkakörülményeke*, a dolgozók szociális ellátását. 4. Korszerűsíteni kívánatos a vállalati szervezetet. Az V. ötéves terv korábbinál nagyobb követelményeinek megfelelő vállalatpolitikai célok csak akkor valósulhatnak meg, ha az elhatározások végrehajtásában mindennap a szigorú következetesség lesz a jellemző. TEKINTSE MEG A TAVASZI BNV-N A SALGÖTARJÄNI ÖTVÖZETGYÄR TERMÉKEIT A 23-AS KOHÁSZATI PAVILONBAN! Címünk: Salgótarjáni ötvözetgyár, Salgótarján, PL: 16. Telefon: 22-50. Telex: 229175. (Xi
