Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

Tanácsok pályamódosításra

Miért morzsolódtak le?

GYERMEK MÉG A 14 éves diák, és mégis: felnőtt módra kell döntenie, merre tovább, milyen úton. alapozza meg a jövőjét, melyik foglalkozást, hivatást választja. Általános „szabályként” szokták emlegetni : aki továbbtanulásra

gondol, középiskolába jelentkezzen. Előfiordul azonban, hogy „menet közben” kiderül, túl magasak a követelmények, vagy váratlan események megakadályozzák a tanulást. Szerencsére egyre kevesebben vannak, akik lemorzsolódnak, sakat javult a pályaválasztási előkészítő munka. De az, akinek kettétörik valami miatt a diákélete, mit tehet? Az ő segítségükre sietett a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Az 1976/77-es tanév első félévének végén a középiskoláktól összegyűjtötték a lemorzsolódottak névsorát és tanácsadó beszélgetésre hívták be a fiatalokat. E munka tapasztalatairól érdeklődtünk Sepsi Istvánnénál, az intézet munkatársánál.

— Elenyésző az arány: 0,71 százalék, 26 tanuló. Azért kérjük félévenként az információt, hogy ne „lógjanak” év végéig, segíteni tudjunk. Tavaly még néhány századdal több is volt az arányuk.

— Melyek a fő okai a lemorzsolódásnak?

— Ahány gyerek, annyi eset. A középiskolásoknál egyik fő indíték a gyenge tanulmányi eredmény, a lányoknál — igaz, egyébként is ők vannak többségben — a férjhezmenés. Több esetben előfordul, hogy nem megfelelő intézménytípust választottak, főként a szakközépiskolából ki maradottakkal van így.

— Milyen megoldást tudnak javasolni?

— A középiskolából kimaradottaknak viszonylag bővebb a választási lehetőségük. Átmehetnek másik típusú középiskolába, szakmát tanulhatnak, betanított munkát vállalhatnak, munka mellett, levelező tagozaton befejezhetik a tanulmányaikat. Mindig a fiatal személyisége, életkörülményei a döntőek. Bejött például egy fiatal lány, akinek a családja Szabolcs-Szatmár megyébe költözik, ö tulajdonképpen nem is igazán „lemorzsolódott” ember, inkább kimaradt a költözés miatt. Utolsó éves középiskolás — sikerült megoldani, hogy Nyíregyházán magánúton leérettségizhessen. Ha nem találkozunk vele, veszít egy teljes évet. Ketten a közgazdasági szak- középiskolát hagyták félbe, mert nehéznek találták a kö-. vetelményeket. Az egyik kislány közben férjhez ment — úgy döntött, a beszélgetés nyomán, hogy a gyermekgondozás mellett gyors- és gépíró iskolában folytat tanulmányokat. A gyermeket várók között voltak olyanok, akik őszre ígérték, visszajönnek — akkor beszélünk róla, hogyan tovább.

KOPOGTATNAK AZ AJ- TÖN. Egy fiatal fiú érkezik a mamájával. Még tizenhat éves is csak novemberben lesz. Az esztergályos szakmával mindössze néhány hónapig „ismerkedett”, otthagyta a szakmunkásképzőt. Jelenleg segédmunkás — ebben nem sok perspektívát lát. Nem akar beletörődni abba, hogy szakma nélkül álljon a világban.

— Van olyan szakma, amiben szívesen dolgoznál?

A fiú szeme felcsillan, miközben mondja: ő tulajdonképpen hentes szeretett volna lenni . . Kissé messze esik egymástól a két szakma — vajon miért választotta akkor az esztergályosságot? Lassan kibontakozik a kép a mama segítségével — húzódozott attól, hogy távol legyen a családtól, kollégiumban éljen, ezért választotta ezt a szakmát. A bátyja is ilyet végzett. De nem szereti, és gyengén megy a rajzolás, a matematika. Mit lehet tenni? Minden rajta múlik — a kedvvel végzett szakma érdekében vállalja-e, hogy a nyarat a felkészülésnek szenteli, pótolja a matematikai hiányosságokat, és amennyiben van még hely, Balassagyarmaton, a mezőgazdasági szakmunkás- képző kihelyezett tagozatán tanul ősztől. A fiú bólint — igen, érdemes megpróbálni.

Amikor becsukódik az ajtó, Sepsiné elmondja: a középiskolai lemorzsolódások után a szakmunkásképzőket is vizsgálják. Az intézetek fele küldte be a tájékoztatást — itt sem olyan magas a szám, de valamivel nehezebb a pályakorrekció. A jobbik eset a távozó fiatalemberé — ő tudja, mit szeretne, a szülők segítik. Nehezebb dolog a szakmatévesztés korrigálása, ha teljesen határozatlan a fiatal. Nemrégiben két volt női- szabó-tanuló jött el — az egyikük szemgyúlladásos. Nem maradhatott volna sokáig a szakmában semmiképp. Jelenleg a nyomdában dolgozik — ott látott olyan munkát, amit szívesen csinálna. Orvosi vizsgálat dönti el, arra alkalmas-e Néhány esetben könnyebb i helyzet: intézetváltoztatással megoldható, szakmán belül maradhat a tanuló.

ÁLTALÁBAN MINDEN száz fiatal közül 99 jól választ — ha nem is elégíti ki a megszerzett bizonyítvány, rá tudja építeni a továbbvezető utat (érettségi utón szakmát tanul, szakmaszerzés utón továbbmegy. második szakmát választ stb.) Mégis, a fennmaradó egy százalék sorsának egyengetése is komoly feladat. Segít abban, hogy a téves döntést korrigálhassák, hogy ne megkeseredett, lélek nélkül dolgozó fiatalok kerüljenek ki a munkahelyekre, ne vesszen kárba a tanulással töltött idő. Valószínű, hogy az általános iskolai pályaválasztási munka további erősödésével még elenyészőbb lesz a lemorzsolódás.

G. Kiss Magdolna

Szovjet színész Donatas Banlonis játssza a Beethoven életéről készülő NDK-film főszerepét. Készünkön: jelenet a filmből: Beethoven (Donatas Banionis, a bal oldalon) filmbeli fivérével (Stefan Lisewski, a jobb oldalon).

Mai tévéajánlatunk

17 50: „ELÁRUL. MERT VILÁGÍT”

Hetven esztendeje. 1907-ben született Dsida Jenő, az erdélyi származású, fiatalon elhunyt költő, a századelő halk szavú, finom lírikusa, jellegzetes „kismestere”.

Az évforduló alkalmával iii-s 'eí'Htott műsorban az írótárs, Páskáudy Géza emlékezik a költőre, majd elhangzik néhány a versei közül; többek között: Arany és kék szavakkal. A törpefenyők jaja, Psalmus Hungaricus. Miért borultak le az angyalok Viola előtt.

A műsorban közreműködik: Ruttkai Éva, Mensáros László, Molnár Piroska. Hegedűs Géza. Koltai Róbert, Jordán Tamás.

NÓGRAD - 1977. május 17., kedd

péntekek és fépctnűvek

Elegyes műsorhét után vagyunk. Irodalmi remekek és híg kommerszek, gondolatokat érlelő művek és silány fércélmények váltották egymást a képernyőn.

Előbb talán azokról, amiket szívesen láttunk.

Kedden este került műsorra Nagy Istvánnak, a közelmúltban elhunyt kitűnő erdélyi írórak néhány elbeszélés- kisremeke. Az egykori asztalosmunkás a munkásmozgalomban fejlődött tollforgató- vá. Irt regényeket, elbeszéléseket, drámákat, s valameny- nyiben a szegénység, a kisemmizettek életének, küzdelmeinek szószólója volt. Harcos életút jelentős állomásai A szomszédság revében, az Ol- tyánok unokája, az Ünnep a mi utcánkban című művei, melyekben egyszerre tud magyar és internacionalista, a magyar és román nép érdék- azonosságának szószólója lenni. A szegények kenyerén című novelláskötetének most látott három dramatizált változata is Nagy István sajátos írói világának termése. Megrendítő emberi sorsok elkapott pillanatai 1 formálódnak előttünk torokszorító derű különös légkörében. Feledhetetlen élmény a nézőnek, amit látott és serkentő Nagy István írásainak megismerésére vagy új ráolvasására. Ebben nagyon jó szolgálatot tett Horváth Tibor rendezésében a három történet alakjainak megformálásával Dobos Ildikó, Varga Irén, Oszter Sándor, Gera Zoltán, Hegedűs D. Géza, Tábori Nóra, Mádi Szabó Gábor, Cs. Németh Lajos, Bánsági Ildikó és Iványi József.

századeleji magyar társadalomnak is. melyet olyanok népesítenek be egy városka életében, mint a regény Bovari- ja és Bovarinéja, azaz Veres Pálja és felesége, az Albíró, a Káplán és a többiek.

Móricz mindenekelőtt elbeszélő volt, így e művének tévéadaptációja is sajnos mindvégig epikus maradt. Az élvezetes dialógusok csak vontatottan görgetik előbbre a cselekményt, a jelenetek gyakran állóképekké merevül- rek. Dömölky János feldolgozói és szerzői munkájában, valamint Shulze Éva dramaturgi közreműködésében határozottabb beavatkozásra lett volna szükség, hogy Az. Isten háta mögöttből Bovári úr címmel valóban teljes értékű tévéjáték kerekedjék. A szereplő színészek egyébként remek jellemrajzokkal mindent megtettek a móriczi világ atmoszférájának megteremtésére. Elsősorban Szemes Mari remeklését kell dicsérni, de kitűnőt nyújtott Tordy Géza, Lukács Sándor, Agárdi Gábor, Deák Sándor, Máthé Erzsi is.

Krisztián, valamint Tóth K. Péter. A „felnőttek”: Ruttkai Éva, Sinkó László és Vándor Éva ezúttal csak utánuk következtek. A nagymama szerepében Turay Ida viszont kiábrándító volt a negyvenes évek filmnaiva-feladatai után. Azóta bizony elfeledte a színjátszást.

Érdekesnek ígérkező Róbert László új dokumentumsorozata, a Tisztelendők. melynek első részét a keddi napon ismerhettük meg.

A mai témájú tévéfilmek átlagából némiképp kiemelkedőnek könyvelhetjük el a csütörtökön bemutatott Gabit. Somogyi Tóth Sándor regénye ugyan stiláris eszközeiben, csibészes iróniájában és líraiságában jóval több, mint Mamcserov Frigyes tévéjáté- ka, amely mozaikszerűen széttördeli a történetet, de így is élvezetes hetvenöt percet nyújtott friss hangütésével. A játszóegyüttesből mindenekelőtt a gyermekszereplők hívták magukra a figyelmet: az ígéretes tehetségű Kovács

Gyengécskének bizonyult viszont ugyancsak kedden A bűvész című amerikai filmsorozat Mennyit ér egy Machiavelli? című erőltetetten mozgalmas krimihistóriája. Sok zűrzavar, zagwa összevisszaság — semmiért. Kitartó unalom lengte be a Végtelen látóhatár című, Heléne Bouchard repülőnő életéről szokványeszközökkel készült szokványtörténetet. Jóval frissebb, lendületesebb tempójú szórakozást adott pénteken a Papa, mama és kilenc gyerek című NSZK • produkció. A tipikus kom- merszet képviselte szombaton az álsz£>ciális tematikájú, Idegen a cowboyok között című kétrészes amerikai vállalkozás. Ilyen témára jóval kevesebb celluloidot is bűn pazarolni.

És végül: rendkívül nagyot csalódtunk vasárnap este, az Enyém a képernyő! című Bodrogi Gyula show-n. Szellemtelen és lapos volt, ehhez a tévések helyében nem adtam volna oda a méregdrága képernyőt.

<b. t.)

A pénteki műsor eseménye Móricz Az Isten háta mögött című regényének tévéjátékváltozata volt. A történet anyagát egy felvidéki kisváros házasságtörési históriája szolgáltatta. Móricz az öregedő, házaséletében már tehetetlen, csak evésnek-ivásrak élő tanítóban és kívánatosán szép feleségében, kettejük életközösségében honi Bovary- né-sorsot érzett meg —, de kibontakozásában mennyire különbözve a félfeudális magyar viszonyok között! Az Isten háta mögött, nemcsak emberi torzók döbbenetes rajza, de hiteles ábrázolása a

Tanulmányi verseny

A József Attila megyei Művelődési Központ és a városi úttörőelnökség kisdobos-szakbizottsága közösen rendezte meg Salgótarjánban a negyedik osztályos kisdobosok komplex tanulmányi versenyét.

A pajtások kötelező olvasmányukat, Móra Ferenc szép gyermek regényét, a „Kincskereső kisködmön”-t dolgozták fel. Egy-egy úttörőcsapatot hat kisdobos képviselt, kik olvasásból, tartalomelmondásből, fogalmazásból, nyelvi játékokból és rajzból mérték oaz- sze tudásukat.

A legtöbb pontot a Mártírok úti Általános Iskola tanulói gyűjtötték össze, így ők lettek a vándorserleg őrzői. A második helyre azonos pontszámmal a Csizmadia Sándor úti Általános Iskola, a II. Rákóczi Ferenc és Jurij Gagarin Általános Iskola pajtásai kerültek.

iihi ........................................................................ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiHniiiiiiii

D

omb hátán domb, Mikszáth ..görbe országának” jellegzetes vidéke. A sarjadó fű, a rügyeiket kippatantó fák üdezöld, élő koszorúként ölelik körül a lassan folydogáló patakocska mellé települt kisközséget.

A faluközpont ódivatú palócházai, az utcavégeK magas alapzatú, modern kocka- épületei a délelőtti nap — ezúttal^ meleg — fényességében fürdőznek. Az utca csendjében senki se mozdul. Csak a lejtőre kapaszkodó udvarok, kertek végéből hallatszik ide a tyúkok kárálása, éles kodácsolása. A patak nedves, mocsaras szélében kacsák tollászkodnak. A főúton egy lúd billeg át kicsinyeivel, királynői magabiztossággal.

Idilli falusi kép. Festők ecsetjére kívánkozik.

Béren 800 ember él. Egy részük — főleg az idősebbek és a középkorúak — még jól beszéli szlovák anyanyelvét. A társas érintkezésben rendszerint ezt használják. A fiatalok azonban már egymás között is magyarul szólnak. Pedig többen (mint mesélik) hatéves korukig nem is ismerték a magyart.

Pedig nagy lehetőség adódna itt helyben az anyanyelvi kultúra ápolására, továbbfejlesztésére. Hiszen a könyvtár kétezer kötet körüli állományából 300 szlovák nyelven íródott.

— Egyáltalán nem kölcsönLesz-e változás Béren ?

A művelődet mindennapi») egv kisköz-égben

zik ezeket a könyveket — moncija Molnár Csabáné óvónő, a klubkönyvtár tisztelet- díjas vezetője. — Az idősebbek azért, mert nem ismerik .az irodalmi nyelvet, a fiatalok meg azért, mert nem egyezik az érdeklődésükkel.

— Mennyi olvasója van a könyvtarnak?

— Eddig még csak hatvan. Tavaly év végén 140 volt. Ha minden jól megy, az idén is elérjük ezt a számot.

— Kikből áll a rendszeres olvasótábor?

— A fiatalokból. Általános és középiskolásokból. Az idősebbek közül elenyészően kevesen járnak.

— A kultúrházba is?

— Azt most hosszabb ideje tatarozzák. Nincsenek programjaink. Az ifjúsági pinceklub viszont egészen mutatós. A KISZ-esek nagy gondot fordítanak rá. Mindent a maguk erejével csináltak meg. Jól érzik ott magukat. Társas össze jöveteleket, szellemi vetélkedőket rendeznek. játszanak. Az újonnan megválasztott KISZ-titkár, az Aszódon gimnazista Urban Ilona ügyesen fogja össze a fiatalokat. Csupán az a gondunk, hogy kevés a fiúlátogató.

— Mivel magyarázza ezt?

Tanácstalanul válaszol:

— Nem tudom. Gondolkodtunk mar ezen. éppúgy, mint sok máson, de semmi pontosat nem tudtunk kisütni. Csak azt, hogy hiányzik a kellő érdeklődés. A népdalkört sem sikerült eddig megszerveznünk, pedig emlékszem, mennyire mondtuk, hogy keli, milyen jó lesz. Aztán az alakuló összejövetelre csak ketten jöttünk el. Utána persze, ki ezt, ki azt, mindenki talált magyarázatot.

Lovas kocsi zotykölödött végig a makadámúton. Hajtója Kmetty Pál. tanácsi bérfűré- szes. Nem is olyan régen még ő is Budapesten dolgozott, mint a legtöbb béri férfiember, de a családi gondok hazahívták. A bérfűrészelés mellett állattartással, 'mező- gazdasági munkával foglalkozik.

— Hogyan tölti szabad idejét ?

— A magamfajta embernek kevés üres órája van. De ha tehetem, megnézem a televízió műsorát. Megtalálom benne a magaomnakvalót.

Az új házak tetőzetéről nem hiányoznak a tévéantennák. Mintha már eleve ezekkel együtt tervezték volna. Abéri embernek minthogy hosz- szább idő óta a műszaki állapot romlása és a gyér látogatottság miatt a mozi is megszűnt, ez az egyetlen szórakozása. Meg a kocsmai terefere, mivel presszója sincsen.. De hiánya nem okoz zavart. Jól forgalmaz a kocsma is.

Béren a közösségi művelődésnek, a szervezett, igényes szórakozásnak nincsenek hagyományai. A lehetőségek hiánya tükröződik a magatartásban, az igényekben is. Hogy mit hoz a holnap, csak sejthetjük, hogy lesz-e változás e területen, csak remélhetjük. A fiatalok törekvése, kezdeményez» szándéka,

amelyről bizonyságot adták az utóbbi hónapokban, mindenesetre bizalommal tölt el, Podobén Mihály, a Sziráki közös községi Tanács elnöke is derűlátó. Körülbelül egy hónapja keresték fel a KISZ- esek és kérték, segítsen a mozielőadások újraindításában, a népdalkórus szervezésében. Az elnök örült és .készséggel támogatja a fiatalok kérését. Mert ettől várja ő is, mint annyian a változást, az új művelődési szemlélet kialakulását a szép fekvésű kisközségben.

Sulyok László