Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

Kerékasztal-beszélgetés A világnézeti nevelés feladatai (ID Karács Ferenc: Hozzászólásomban szeretném a világ- nézeti-politikai-erkölcsi nevelés rövid történeti áttekintését adni. Gazdag múltja, s számos — esetenként eltérő — ta­pasztalata van már ennek iskoláinkban. 1961-et említem, amikor is a harmas számú törvény megfogalmazta az ak­kori reform három alapelvét, melyek közül- egyik volt a világnézeti-politikai-erkölcsi nevelés. Az aJckori új tanter­vek és tankönyvek ennek figyelem'oevéteiével készültek. Később megjelent középiskoláinkban egy új tantárgy, a világnézetünk alapjai. A tantárgy fejlődését jól ismerem, hiszen az általános bevezetésiét megelőző kísérletek óta részt vesznek tanításában. Ami akkor téves hiedelem volt, az elmúlt tíz évben nyilvánvalóvá vált: a világnézeti neve­lés megoldását nem várhatjuk csupán ettől az egyetlen tárgytól. Véleményem szerint a világnézetünk alapjai tan­tárgy csak arra képes, és akkor tölti be igazán feladatát, ha bizonyos ismeretnyújtó funkciója ellátásán túl minde­nekelőtt a szaktárgyak nyújtotta kapcsolódó ismereteket rendezi, a tanulókat ért változatos hatásokat integrálja. A világnézetünk alapjai tantárgy pozitívan hatott vissza az egész oktatásra, ugyanis bevezetése után megindult egy koncentrációs hullám iskoláinkban. A szaktanárok rádöb­bentek, bizonyos fokig rá is kényszerültek tárgyaik világ­nézeti elemeinek felderítésére, s ezek közvetítésére. A szaktárgyak közti koncentráció, reméljük, az új tantervek bevezetésével tovább mélyül. A fiatalokat sokféle világné­zeti hatás éri nap mint nap. Ezeket egységes világképbe kellene foglalni. De ki csinálja ezt? Szerintem, magát a gyereket kell képessé tenni arra, hogy ismeretei birtoká­ban saját maga végezze el ezt. elbeszélgetéseink során bizo­nyos fokig módunkban áll az ő nézeteiket is formálni. Így például a kettős neveléssel kapcsolatos kérdések, bizo­nyos kispolgári jelenségek (anyagiasság stb.) megjavítá­sára is lehetőségünk van. Na­gyon fontos feladatunk a gye­rekek szabad ideje felhaszná­lásának segítése. Számos for­mák, sajtófoglalkozások, klu­bok, baráti körök, a Furák Teréz szocialista brigádokkal mélyülő kapcsolat stb., szol­gálja ezt eredménnyel. OLTVÖLGYI BÉLA: A ne-, velési értekezletek és ez az elbeszélgetés is arról győz meg bennünket, hogy a világ- nézeti - po li t i ka i -erk ö 1 esi neve­lés, mint folyamat a pedagó­gus közvélemény központi problémája. Ennek oka az, hogy a nevelők többsége ér­zi: munkájának igazi ered­ményességét ebben a keret­ben érheti eL A párt határo­zataiban a társadalom elvárá­sait feltárta. célul tűzte ki VARGA KATALIN: A kér- környezet hatását leegyszerű- Ezeket a célokat döntő dés az iskolában két oldalról siti, pontosabban abban csak többségében értik a nevelők, vetődik fel. Az egyik oldal a a rosszat, a gátló tényezőket, ezert a teendőnk az, hogy a tanulóifjúság mint befogadó, tervszerű és szervezett neve- mindennapi gyakorlatban __ az A másik a nevelőtestület, lőmunkávai szemben állót ve- megteremtett lehetŐ6é­melynek módszerekben és az szí észre. A nevelőmunkában közül az eredményeseket önmagának felállított köve- jobban kell építeni a szocia- megőrizzük, valamint új, ha- telményben is fejlődnie kell. lista társadalmi környezetből tékory lehetőségeket teremt- A testület minden tagjának fakadó pozitiv tendenciákra, síink. Ehhez szilárd vllágnéze- naprakész állapotban, kell nevelő-, személyiségfejlesztő ** alapról kell • kiindulnunk, lenni, ami együtthaladást je- hatásokra. Látnunk kell, hogy Pedagógiai és szakmai szem­lent ideológiai kérdésekben és a tanulók a társadalmi gya- Pontból egyaránt tudatosan módszerekben egyaránt. Az korlatot — viselkedési normá- kijelölve feladatainkat. Az igazgatóknak a pártszerveze- kát, vitakészséget, lényegié- úgynevezett közbülső eleme­teknek kulcsszerepük van en- tást és problémaérzékenysé- *en tub meg kell találnunk a nek megszervezésében. Az get — azokban a kisebb, úgy- legmegfelelőbb eszközöket Az igazgatónak, többi között úgy, nevezett informális közös- eszmi, politikai nevelés is hogy sokoldalú információ ségekben szerzik meg, ame- megkívánja a módszertani alapján minősítse és serkentse lyeknek tagjai. E kisközössé- kultúra állandó fejlesztését, a nevelőtestületet, és az egyes gek a szocialista személyiség Gondoljunk csak a nevelés nevelőket e szempontból. A kialakításának fontos műhe- érzelmi oldalára, a közösségi pártszervezeteknek, a kommu- lyei lehetnek, tehát több fi- nevelés kereteire, a szocialis- nista pedagógusoknak pedig gyeimet érdemelnek. Téves tanár-diák viszony éltető úgy, hogy az igazgatóval együtt pedagógiai elképzelés az, ml* légkörére. Valamennyien tud- formálják a nevelőtestülete- szerint a tanulókat meg kell 3uk. hogy egész iskolarend­ket. Az alapszervezetek tag- védeni a környezet hatásaitól, szerünk az új tantervek hé­jai legyenek a nevelőtestüle- Ellenkezőleg, meg kell tani- yezetésére készül. Tegyük ezt tek világnézeti-politikai-erköl- tanunk a valóság jelenségei* uí>y> hogy közben készüljünk esi arculatának meghatározni, nek megfigyelésére és értei- a marxizmus tanításának Megjegyzem még, hogy a mun- mezésére őket. Az iskola nyi- közvetítésére is. Munkánkban ka eredményességének fokozá- tottságával biztosítanunk kell támaszkodjunk társadalmunk sához az igazgatók további te- mindenféle idealizáló bu- haladó erőire, a kommunista hermentesítésére is szükség rok megszüntetését, így pél* szülőkre, az üzemek segítő­volna dául komolyabban kell szá- kész dolgozóira. A későbbiek­KAPAS JÓZSEF: A gyerek molnunk a tömegkommuniká- aem szabad meglel ed kez- leeavakrabban a nevelés so- ció — ezen ú^úl is elsősor- nünk arról, hogy a világnéze* rán° az eavénnel a nevelővel ban a televízió — hatásával, ti-politikai-erkölesi nevelés­találkozik Ezért’ nagyon fon- Nem szabab megfeledkez- P^gégiai folya­tos az egyes nevelő tájékozott- *?unk arról, hogy a vilagneze- matnak a társadalommal saga! Témánk szempontjából rpohtikai-erkolcsi neveles együtt kellfejlődnie, tehat elsőrangú kérdés, az, hogy hatékonyabba tételében az is- nem lezárható. A gyermekek napi 1—2 órája a képernyő előtt Beszélődé Sándor Györggyel, a televízió közművelődési igazgatójával Ebben az esztendőben, ép- megfogalmazódott a szociális- szerepet játszik a televízió. A pen úgy, mint az előzőben, ta életmód kialakítása elkép- műsorok gyakran helyettesi­ismét megrendezik a televi- zelhetetlen anélkül, hogy a tik azokat a kulturális indíté- ziós gyermekműsorok és gyermekek életének nélkülöz- kokat, amelyek nem egy csa- gyermekfilmek kőszegi szem- heteílen része legyen az olva- Iádban ma még hiányoznak, léjét. Az érdekes esemény, sas, a színházba járás, a Éppen emiatt a televízió a amelyen alkotók, irók, báb- zenehallgatás és az értelmes munkás- és parasztcsaládok- műveszek színészek, szerkeez- televíziónézés. ban különösen fontos kultu­tők, rendezők, kritikusok, pe- rális missziót tölt be. önma­dagogusok, pszichológusok és — Tapasztalata és a rendel- gában a televízió nem elegen- más szakemberek vesznek kezésre álló felmérések, vizs- dő a gyermekek, a fiatalok részt, május 9-én kezdődött, gálatok alapján miként vé- kulturális neveléséhez. ' Mind- Ezt az időszerűséget használ- lekedik a televízió és a gyér- ehhez együtt kell működnünk juk fel arra, hogy felkeres- rréek kapcsolatáról. a rádióval, könyvkiadással, a sük Sándor Györgyöt, a Ma- filmgyártással az ifjúsági gyár Televizió közművelő- — A gyermek és televi- mozgalommal, iskolával és dési igazgatóját, aki tavaly zió kapcsolata alapjában ked- nem utolsósorban a szülőkkel, a kőszegi szemle igazgatója vező, de nincs gondok nélkül. volt és idén is ez lesz a tiszt- mint ahogy minden pozitív — Milyen a jó gyermek­ié. Témánk: a gyermek es a jelenségnek vannak árnyolda- műsor? televízió kapcsolata, s a leg- lai is. Elegendő, ha a televí­fiatalabb korosztályoknak ké- zió előtt eltöltött órákra gon- — Jó műalkotások esetében szült műsorok. dőlünk. Nem szerencsés, ha nem szabad túlzottan nagy a fiatalok napi programjában jelentőséget tulajdonítani, — Nemcsak nálunk, hanem túlzottan hosszú ideig nézik hogy milyen korosztályhoz a világ más országában is a műsorokat, ezért azután ke- tartoznak, akik nézik. A jó sok vitára adott okot a gyér- vesebb idejük mrad az alvás- mű jellegzetessége a többré­mek és a televízió kapcsola- ra. pihenésre és emiatt más- tűség. az. hogy felkelti, a kü- ta — kezdi a beszélgetést nap fáradtan mennek óvodá- lönböző korosztályok érdeklő- Sándor György. A különféle ba vagy iskolába. Mindez nem dését. A világirodalom befo- korú nézők közül talán éppen egy családban gondot okoz. gadásának egy idevonatkozó a gyermekek a leglelkesebbek De nem a negatívum a jel- tapasztalatát szeretném idéz­és legérzékenyebb befogadói a lemző! A televízió minden ni: nem minden szuverén al- műsoroknak. Sok időt tölte- család életében hasznos és kotás. remekmű való gyeimé­nek a képernyő előtt. A sta- van, ahol egyenesen rélkü- keknek. de a gyermekiroda- tisztikánk szerint a gyerme- íözhetetlen. Tapasztalatunk lom minden szuverén, nagy kék naponta 1—2 órát nézik és felméréseink egyaránt azt alkotása a felnőtteknek is adásainkat. Már háromesz- mutatják, hogy minél szeré- kedvenc olvasmánya. A jól tendős korúktól sok mindenre nyebb körülmények között él megcsinált és igazi művészi kiváncsiak és sok kérdésükre család és lakóhelye minél értékű gyermekfilmet sem éppen a televízió műsoraiból ~ , keli félteni attól hoev oenk kapnak választ. Amint ez ta- távolabb van a fővárostól és fiata]c>k értlk A jó^dkotást valy, a kőszegi szemlen is a varostol, annal lényegesebb éopen az jellemzi, hogy az életnek olyan tükrözését’ adja. amelyben sokan ismernek sa­ját tapasztalataikra, öröme­ikre, gondjaikra. milyen a szakmai felkészült- kólái munkaszervezés gyor- sége. Tapasztalatunk szerint, ütemű javításara, a ne­több nevelő egyszerűen szak- ve'°^ túlterhelésének csók- mai tájékozatlanságból nem aentesere nagy szüksség van. tud hatékonyan foglalkozni a El kell érnünk, hogy a peda- világnézeti kérdésekkel. To- gpgusok munkájának megíté- vábbi gond az hogy nem lát- lésekor az iskolai alapfelada- ja eléggé szaktudományának ''Uk minél színvonalasabb el­viszonyat a többi szaktárgy- végzése legyen a mérvadó, hoz, s ezáltal elvész a nevelés BAKOS JÁNOS: A szak­lehetőségének egész sora. A munkásképző intézetekben ku­száidnál biztonsággal rendel- ^bn. kell vizsgálnunk a szak- kező nevelő nemcsak a tanú- nxai gyakorlatok hatását a vi- lókra van nagy hatással, ha- lágnézeti nevelésben. A ta­néin nevelőtársait is készteti nar<J~iak, ae főleg az osz- a komplexebb tanításra. Vala- tályfonbköknetc meg kell is- mennyi iskolában megfogal- merniük azt a bázisüzamet, mazódtak a világnézeti-politi- ab°l a tanulóik szakmai gya- kai-erkölcsi neveléssel kapcso- korlaton vesznek részt. Az itt latos feladatok. Az iskolave- létrejövő hatások (például a zetés legelső feladata most az, munkaszervezés elégtelensége hogy a nevelési tervekben biz- stt>.) komoly hatást gyakorol- tosítsa: a különböző nevelői, nak a fiatalokra. Jó lenne ha pedagógiai ráhatások erősítsék értekezleteinken az üzemek ér­egymást, kerüljenek szinkron- dekelt szakembereivel együtt ba. Céljaink elérése érdeké- vitatnánk meg közös nevelési ben bizonyos kulcskérdések- feladatainkat. Iskolánkban a ben az iskolavezetésnek be- jövőben ezt a kapcsolatot avatkozás! kötelezettsége is még tovább fogjuk fejleszte- van. Szakfelügyelői, általános m- A KISZ politikai oktatási felügyelői ellenőrző munkánk- rendszere — úgy véljük — rém ban, többi között. Ezt az igé- felel meg mindenben követei- nyünket fogalmaztuk meg on- ményeinknek. Az anyagok magunknak is. „egységcsomagízűek”, tanin­DR. SZALÁNCZAY tézeti körülményeink között GYÖRGY: Ismételien hangsú- nemigen veszik figyelembe lyoznunk szükséges, hogy a tanulóink felkészültségét, ne- világnézel kialakítása, fejlesz- vellségi szintjét. Az ebből tése komplex folyamat ered- adódó problémát nagyobb ru- ménye. A múlt évi novemberi galmassággal igyekszünk áthi- párt-vb ülésen is megfogal- úalni. mazódott: ahhoz, hogy a vi- GECSE GABRIELLA: A iaynézet fcjlasztését a szocl- kollégiumban különösen jó 1?- atista személyiségjegyek erő- hetöségünk van arra, hogy a sítósél megfelelően segítsük, szocialista életmód formálásá- legalább három tényezőcso- ban rárkháruló feladatoknak portot kell megvizsgálnunk: a eleget tegyünk. Az iskolákhoz család az iskola és a társadal- hasonlóan, mi is tervszerűen mi környezet hatását. Ez végezzük munkánkat, nevelé- utóbbiiól szólva azt is meg- si értekezleteinken fogalmaz- fogaimazták. s ezt én is hang- zuk meg teendőinket. A hoz- súlyozom: szembe kell száll- zánk belátogató szülőkkel, nunk azzal a nézettel, amely a szűkebb rokonsággal folytatott T. E. (Vége) Á Lenin park Havannában A havannai Lenin park he- landó úttörőtábor is van a lyón egy évtizeddel ezelőtt park területén, még mocsár és bokrokkal bo- A Lenin park központja rított dombvidék volt. Egy 14 mesterséges tó. Ennek köze- fŐ6 építészcsoport tervei alap- pén egy mesterséges szigeten ján 1972 áprilisában kezdődött szabadtéri színpad működik, az építkezés, s ma a park a amelynek nézőtere a meredek kubai főváros legnepszerűbb parton, amfiteátrumszerűen kulturális központja es kirán- épült. A tó mellett a kubai dulóhelye. főváros legnépszerűbb, Amelia A 670 hektárnyi területen Pelaesről elnevezett képtára bambuszligetek váltakoznak várja a látgatókat. Sokan lá- ámyas fasorokkal, a különle- togatják azt a jól felszerelt ges trópusi bozótokat pedig fazekasműhelyt is, amelyben lugasok tarkítják. A parkon bárki megpróbálhatja az kilenc kilométer hosszú „sé- agy agf orrnál ast. Értnek köz dié­tái óvasút’f vezet keresztül: a ’:>on irodalmi színpad és a kocsikat kicsiny gőzmozdony könyvújdonságok bemutatójá- vontatja. A lovaglópálya és a ra várja a vendégeket mutatványospavilonok érde­kes szórakozást kínálnak. A A park egyik érdekes lal- „Rodeo” stadionban rendsze- ványossága az akvárium, résén rendeznek lovasverse- «melynek spirál alakú beton- , . . . , , építményében az ország vala­nyeket, birkózó-, ökölvívó- és mennyi édesvízi halfajtája súlyemelő-bajnokságokat. Al- megtekinthető. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán televíziós rendszert állítottak az oktatás szolgála­tába. A főiskola hallgatói televíziós készülékkel figyelhetik a gyakorló általános iskolá­ban az előadásokat. Az „egyenes adásokban” kísérhetik fiyelemmel az órák lefolyását. Képünkön: Dr. Szalay Béla előadást tart a képmagnó használatáról. (MTl-íotó — Fényes Tamás felv.) — ön, mint a szemle Igaz­gatója mit vár a kőszegi ren­dezvénytől? — Á helyt intézményekkel,’ az úttörőszövetség és a filmművészek szövetsége te­vékeny közreműködésével megrendezzük a második szemlét, ahol bőségesen lesz alkalmunk arra, hogy meg­hallgassuk a legilletékesebbek vagyis a gyermeknézők véle­ményét és a kritikusok ész­revételeit, Idén elsősorban a gyermek társadalmi nevelé­sét szolgáló viták állnak a középpontban. A bemutatók és a viták mellett sor kerül népszerű műsorok nyilvános felvételére, a kőszegi úttörők akadályversenyére, az úttörő- szövetség legiUetékesebbjel válaszolnak a gyermekek kér­déseire, közös muzsikálás, va­lamint játék is lesz. Azt re­méljük, hogy a második szemlénk is sok értékes ta­pasztalatot ad nekünk, hoz­zásegít bennünket legfonto­sabb törekvésünkhöz, hogy év­ről évre szélesíteni és javí­tani tudjuk a gyermekeknek szánt műsoraink kínálatát. Molnár Károly Mai tévéajáalatunk 20.05: Eyém a képernyő! A vidám műsort rejtő soro­zatcím mögött rnoßt Bodrogi Gyula „képernyője” jelentke­zik. Nemrégiben adták hírül a lapok Bodrogi Gyula új sze­repkörben való megjelenését. Az egyik vendéglátóipari üzemegységben mint szakács mutatkozott be. Erről és má­sik kedves időtöltéséről, a vadászatról is szó lesz a mű­sorban, sőt, a felvevőgép egyik vadászatára is elkísérte. A hobbik mellett természete­sén zenés számok és vidám jelenetek is lesznek, előbbihez a Stúdió 11 és a Fővárosi Operettsz.nház tánckara, utób­bihoz többek között Darvas Szilárd, Nóti Károly, Peterdi Pál, Romhányi József írói közreműködése lesz Bodrogi segítségére. Néhány név a közreműködő színészek közül: Gobbi Hilda, Horváth Gyula, Szuhay Ba­lázs, Ungár Anikó, Voith Ági.

Next

/
Thumbnails
Contents