Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

A legfontosabb tavaszi tennivalók közé sorolják a bujáki közös gazdaságban a műtrá­gyaszórást. A karbamidtól, kálisótól, és szuperfoszfáttól, amelyet Pásztor Miklós szór ki, a legelő, a kaszáló lesz dúsabb, gazdagabb. —- kj — A feladat közös, a felelősség is (2.) Erősíteni a partnerkapcsolatokat Általában megfelelő az üze­mek és a külkereskedelmi vállalatok közötti kapcsolat. Az utóbbiak részéről javulás tapasztalható az általuk adott információknál, ez azonban még mindig nem elégíti ki a vállalatok távlati prognózi­saikkal kapcsolatos jogos igé­nyeit. Indokolt ez a felvetés, mivel a világpiac korábbi, viszonylag nyugodt légköre megszűnt, úgy néz ki, hogy nem is fog visszatérni. Ezért a piaci munka új követelmé­nyeiben csak akkor képesek eligazodni a tőkésexportra termelő megyei vállalatok ve­zetői, ha a változások gyorsan tükröződnek az információ- áramlás minőségében is. ] Jyen környezetben A külkereskedelmi válla­latokkal való kapcsolatokon kívül kedvezően, vagy kedve­zőtlenül hat a tőkésexport­árualap növelésére az alap- anyaggyártó vállalatok és ter­melőeszköz-kereskedelemmel foglalkozó vállalatok ma­gatartása, tevékenysége, szol­gálatkészsége. Sajnos, az előbb említett vállalatok szál­lítókészsége sem minőségben, sem mennyiségben nem felel meg az előírásoknak, a kívá­nalmaknak. Ráadásul gyakran nem tartják be az általuk vál­lalt határidőket sem. Vajon ilyen környezetben, milyen eredményeket értek el az elmúlt esztendőben? Mi jellemezte a vizsgálatba be­vont vállalatok gazdasági te­vékenységét? Az új szabályozórendszer bevezetése arra ösztönözte az exportáló vállalatokat, hogy számottevő erőfeszítéseket tegyenek a tőkésexport bőví­tése érdekében. Olyan hely­zetben cselekedtek így. ami­kor az egyes valutákat leértét . kelték, emiatt a külkereske-t delmi vállalatoknak 8—12 százalékos áremelkedést kel­lett volna elérniük. Ezt nem tudták teljesíteni a külföldi vásárlók ellenállása miatt. Így hát a külkereskedők a könnyebb ellenállást vállalva a gyári átadási árak leszorít tására törekedtek. Igaztalan- nők lennénk. ha elhallgat­nánk: a helyzet kialakulásá­ban némileg ludasak a válla­latok is. mert árajánlati munkájuk nem alkalmazko­dott mindig a spontán kiala­kult helyzetekhez. Tlven körülmények között az 1975. évi export visszaesése sára alkalmas új berendezések segítségével dinamikusan nö­veljék a tőkésexportra szánt árualapot. Az ilyen irányú törekvése­ket jól segítik a Magyar Nem­zeti Bank, a Pénzugyminisz- II ' 1 1 Q téri um, a Külkereskedelmi Mi­rlOO'Vail lOVclDDí nisztérium áltál meghirdetett öy lehetőségek — csupán élni kell' velük. Kétségtelen az is. hogy a nagyobb siker a jelen­leginél nagyobb vállalkozói szellemet, bátor kockázat- vállalást, a piaci viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodást követel. ; után, úi piacok felkutatásával, a meglevőkben rejlő lehető­ségek okos kihasználásával a bázishoz képest jelentősen nö­velték az exportképes áruk mennyiséget es minőségét. Figyelembe véve a tőkéspi­acról erkező konjunkturális hatásokat, az exportpiacokra jellemző lehetőségeket és a belső anyagellátás helyzetet, az érintett exportáló vállala­tok olyan fejlesztési célt tűz­tek maguk elé, amelyeknek megvalósítása során nő azok­nak a termékeknek a száma, amelyeket szívesen vásárol­nak, melyek eladása nem okoz gondot a külkereskedelmi vállalatoknak sem. Ennek érdekében a Salgó­tarján; Kohászati Üzemek ve­zetőinek törekvése a végter­mékek továobfeldolgozására, a nemzetközi kapcsolatok bőví­tésére irányulnak. Az öblös- üveggyárban belső létszám-át­csoportosítással, az ipari ta­nulók létszámának növelé­sével, a nyugdíjasod fokozot­tabb munkába állításával kí­vánják javítani a szakmunka­erők számát. A salgótarjáni Ruhagyárban a tőkés- és szo­cialista országokba irányuló gyártmányok csoportosításá­val kívánják növelni a ter­mékek szériaszámát, fokozni a gazdaságosságot. Megtehetik, mert a vizsgá­latban részt vevő népi ellen­őrök nem találkoztak olyan visszahúzó erővel, felfogással, ami meggátolta volna ~az ex­portlehetőségek feltárását, azok gyors és eredményes fel­használását. A megyei NEB általános •javaslatai a munka megjaví­tása céljából elsősorban a partnerkapcsolatok • javítá­sára irányultak. Ezenkívül a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben a jövőbeni fejlesz­tések megalapozottságára, a beruházások átfutásának csökkentésére, a salgótarjáni Ruhagyárban a bérmunka­konstrukció megtartása mel­lett a belföldi anyagokból ké­szült exporttermékek arányá­nak növelésére, az öblösüveg­gyárban pedig az eddiginél hatásosabb módszerű szak- munkaerő-arány növelésére hívták fel a figyelmet. A szabályozórendszerben végrehajtott előnyös változta­tások arra ösztönzik a tőkés­exportra termelő vállalatok vezetőit, hogy gyártmányösz- szetételük változtatásával, korszerű termékek előállítá­Élni a lehetőségekkel A megyei NEB továbbra is meghatározónak tartja a kül­kereskedelmi és termelővál­lalatok közötti kaocsolat javí­tását, mivel itt még sok a tar­talék. sok a lehetőség. Az együttműködés tartalmának javítása alapvetően meghatá­rozza a tőkésáruexport-alapbk növelésével kapcsolatos lehe­tőségeket, tennivalókat. Ebből is látszik, hogy a kapcsolatok erősítése csak részben jogi, in­tézményi kérdés. Tökéletesítésével erősöd’ik a vállalatok közötti bizalom, rendszeresebbé válik az in­formációáramlás. legyen szó akár a világpiaci árak alaku­lásáról, a fejlesztési irányel­vekről, vagy belső ipari be­ruházási feladatokról. Mivel a feladat közös, . így hát az ezzel járó felelősség is együttes. 1 Bartus Fajos ne a megyei NEB főelőadója Szinten tartás szabad ég a'an Harmincezer, vagy a duplája ? NEM VALAMI LENYŰGÖ­ZŐ a kép a Pest-Nógrád me­gyei Húsipari Vállalat balas­sagyarmati gyárának udva­rán. A húsvéti készülődés utolsó mozzanatai fokozzák a zsúfoltságot. Pécsi Istvánná főnökhelyettes a szabad ég alatt tárolt árukat látva epé­sen jegyzi meg: — Szemünk előtt történik a szabálytalanság, de mit csi­náljunk? Raktáraink kicsik, a technológiai előírások betar­tásához szűk a terület, így mi mást tehetnénk... A sertésvágoban sem ró- zsásabb a kép. A megtisztított állatok ugyan görgőkön ha­ladnak, de a műveleteket vég­ző hentesek bárdja, kése ott villog a másik keze mellett, a balesetveszélyesség tipikus példáját szolgáltatva. A re­konstrukcióra megérett gyár legkorszerűtlénebb részlege ez. A hűtőtér is rég kinőtte a je­lenlegi kapacitást, szinte az egy napon előállított tőke­húst. készítményeket sem ké­pesek tárolni. — Szinten tartásra jelölte ki üzemünket a tröszt — em­líti Dicse István, a gyár igaz­gatója, S, hogy mit is jelent ez a ..szinten tartás” arra ép­pen a tröszt ..A termelési ka­pacitások adatai 1971—1980' című adattára a kétes értékű magyarázat- E kiadványban a gyarmati gyárat úgy jelölik meg, ahol évente harminc­ezer sertés vágását, feldolgo­zását végzik. A valóság azon­ban más. — Tavaly több mint duplá­ját dolgoztuk fel, 1974-ben, s tavalyelőtt is 80 ezer sertés­ből lett a gyárban tőkehús, sajt. szalámi, kolbász — jegy­zi meg az igazgató. — Mi az oka a tröszt „elő­rejelzése” és a tények közötti ellentmondásnak ? Dicse István gondolkodik, mit is feleljen. — Ami a papíron van, nem lényeges. A hetenkénti opera­tív tanácskozásokon állandóan szorítanak bennünket; többet, többet. S mi sem a harminc­ezerhez tartjuk magunkat. — A számok tükrében néz­ve, képtelenségnek tűnik e feladat teljesítése... — Mégis teljesítjük az idén is. Munkásgyűlésen Ismertet­tük a dolgozókkal a tennivaló­kat. s ők vállalták- Bonyolít­ja helyzetünket, hogy a fel­dolgozás, az alapanyag cikli­kusan emelkedő szállítása miatt nem lehet folyamatos, hullámzik. Némi túlzással: akad olyan nap is, amikor szinte munkanélküliek a dolgozók — mondia. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT rejtélyesnek tűnik a balassagyarmatiak évről évre kimagasló teljesítménye. A dolog nyitja azonban, hogy a húsipari vállal t dolgozói gyakran erejüket megfeszítve munkálkodnak, vannak idő­szakok. amikor az egyműsza- kos termelési átállítják ..más­fél műszakossá”, sok a túlóra. Az idei első negyedévben pél­dául 16 000 sertést kellett vol­na vágniuk, s a felét sem tud­ták. De nem esnek kétségbe, mert ez évenként ismétlődik, a második fél évben követ­kezik majd a hajrá. S vajon mi szükségeltétik ahhoz- hogy a zsúfoltság mérséklődjék, a termelés kiegyenlítettebbé váljék? A választ Montecuc- col; más vonatkozásban ugyan, de már régen .megfogalmazta, s ez esetben tökéletesen érvé­nyes : pénz. pénz. és pénz. Eb­ből viszont kevés jut a gyár­nak. Hogy az idén mennyi, még nem is tudják. — Keveset kapunk fejlesz­tésre. A tröszt elsősorban a nagy húskombinátok kivitele­zését finanszírozza. Érthető, s ez a népgazdaság érdeke is- Mi csak csóváljuk a fejünket- s azon gondolkodunk, miként sikerül szervezéssel, túlmunká­val, i'ugalmasan toldozgatni- foldozgatni a legszükségesebb dolgokat — panaszkodik az igazgató. Tavaly ládamosót létesítet­tek. a szomszédos telket meg­vásárolták. ahová majd lehet építeni valamikor. Elsősorban raktárát- hűtőteret, s az új sertésvágó részleget. Ez a me­sebeli három kívánsága a gyár vezetőinek, s ismerve az el­képzeléseket. úgy tűnik,. kí­vánság is marad. \ vásárló az üzletben viszont nem a ne­hézségekre kíváncsi, friss hen­tesárut kér, a választék bőví­tését szorgalmazza. — Körülményeink ellenére azon vagyunk, hogy az ellá­tási terület lakossága ne érez­ze gondjainkat. Bár tavaly a minőségei'enőrző intézethez küldött minták kifogásolási aránya emelkedett- de ennek nagyrészt az alapanyag- az oka. Ami a technológiai fe­gyelmezetlenségből követke­zett. — mert sajnos ebből is akad —. azt igyekszünk az ellenőrzés szigorításával. a munka jobb szervezésével ki­küszöbölni — magyarázza Di­cse István. — Jelent-e valami köny- nyebbséget a KARANCSHŰS üzembe állítása? — Annak a területnek he­lyébe. melyet a szövetkezeti vállalat lát el, Pest- megyei területet kaptunk. E szem­pontból tehát nincs változás. Viszont megnyílt az együtt­működés lehetősége. Szocia­lista szerződést kötöttünk, ke­ressük a módját, miként tud­nánk egymásnak hathatós tá­mogatást nyújtani-.. A KÉT VALLALAT KÖ­ZÖTTI kooperáció lehetősé­ge azonban nem gyógyítja a balassagyarmati gyár sebeit. Mert csúcsidőszakban tovább­ra is kénytelenek -.eltekinte- ni” kisebb előírásoktól, a főzök, füstölők régen cserére érettek, a zsúfoltság fokozó­dik. S az előirányzat — nem a harmincezer sertés, ennek duplája — teljesítésére egy­előre legfőbb garancia az ott dolgozók szorgos munkája, hi­szen a szinten tartás az igé­nyeket figyelve, csak erre vo­natkozhat. Szabó Gyula Erdészeti brigádok vetélkedője Az Ipolyvidéki Erő- és Fa- feldolgozó Gazdaság szak- szervezeti bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re vetélkedőt hirdetett a gaz­daságnál dolgozó szocialista brigádok részére. A tízfordu­lós verseny során havonként más-más feladatot kapnak a brigádok. Ezek között munka- védelmi, kulturális, turisztikai és sportteljesítések is sze­repelnek. Társadalmimunka- vallalás és erdészeti tárgyak gyűjtése is szerepel a vetél­kedő programjában. A megyei döntő október 5-én lesz Balas­sagyarmaton. Ezt megelőzően négy tájegységi vetélkedőt rendeznek, ahonnan a legjobb négy brigád jut a döntőbe Eddig 77 brigád küldte el ne­vezését. Öltelek az S K t - I» o I A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben immáron évek óta hagyományai, s a megye határain túl is ismert ered­ményei vannak a szocialista munkaversenynek. Mindezt je­lentős mértékben elősegíti a helyesen, minden részletre ki­terjedő alapossággal megalko­tott munkaverseny-szabály- zat, a mozgalomban résztve­vők és eredményeik népsze­rűsítése. Az írott elképzelé­seknek a gyakorlattal történt ilyen szerencsés párosítása az ország több vállalatának ér­deklődését magára vonta már. Mind több azon termelőegy­ségekből a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekbe tapasztalat- cserére érkezők száma, akik a „tarjáni ötletek, példák” nyo­mán akarják saját termelő- egységüknél is megvalósítani azt. ami a SKÜ-ben — már van! A múlt évben nyolc orszá­gos nagyvállalat, a salgótarjá­ni sík- és az öblösüveggyár, valamint a Bányagépgyar munkaversennyel foglalkozó munkatársai látogattak hosz- szabb-rövidebb időtartamú ta­pasztalatcserére a kohászok­hoz. A napokban várják a Kohászati Gépgyártó Vállalat küldöttségét is. beoödötl a szakszervezeti demokrácia Őszintén és kritikusan A SZOT elnöksége tavaly iSzeptemberi határozata egyér­telműen megfogalmazta a szakszervezeti szervek beszá­molási kötelezettségének rendszerét és formáját. A Nógrádi Szénbányáknál igen széles körű munkát jelentett ez és a tapasztalatók arról ta­núskodnak, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött az üze­mi. illetve a szakszervezeti demokrácia. Fejlesztése, ter­mészetesen a továbbiakban is fontos feladat. A bizalmicsoportok kezdték az éves munka értékelését, a soron következő feladatok ki­jelölését. 392 bizalmicsoport­nál tartottak megbeszélést, amelyeken a tagság 93 száza­léka részt vett. Az aktivitás­ra jellemző, hogy ezeken a viszonylag szűk körű megbe­széléseken 1228 dolgozo mon­dott véleményt a végzett munkáról és tett javaslatot a jövőre vonatkozóan. Ezeket az eszmecseréket szakszervezeti taggyűlések követték, ahol az alapszervezetek vezetősége adott számot. Itt is több mint kétszázan fejtették ki vélemé­nyüket. Általában a nyílt, őszinte, ugyanakkor kritikus légkör volt a jellemző. Ahogy a csoportértekezleteken a pártbizalmiak, úgy a taggyű­léseken a pártszervezet veze­tői is értékelték a szakszerve­zetben dolgozó kommunisták munkáját. Jelentős dolog ez, feltétlenül növeli a felelősség- érzetet. A beszámolási kötelezettség­nek végül bizalmiküldött­értekezleten a szakszervezeti tanács, illetve a vállalati szak- szervezeti bizottság is eleget tett. Farkas József, a vállalati szakszervezeti bizottság titká­ra szólt a gazdasági munká­ban élért múlt évi eredmé­nyekről és az idei célokról, de kritikusan azokról a gondok­éról is, amelyek gátolták, ese­tenként akadályozták a szo­cialista munkaversenyt, egyes brigádokat felajánlásaik ma­radéktalan teljesítésében. Sok szó esett a beszámolóban, de a vita során is arról, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a termelés, a szocialista munkaverseny fel­tételeinek biztosítására. Az anyagi érdekeltség, » vállalati bérpolitika és a ma még tapasztalható feszültségek megszüntetésére irányuló erő­feszítések is szerepeltek az elemzésekben. Igaz, hogy je­lentős előrelépés történt és ehhez több központi intézke­dés is hozzájárult, de a jövő feladata, hogy az országos szakmai bértáblázat követel­ményeinek eleget tegyenek. A munkásellátás, a szállí­tás, a szociális és kulturális ellátottság, az üdültetés, a munkáslakás-építés segítése, támogatása ugyancsak részle­tesen szerepelt a beszámoló­ban és a hozzászólásokban is. A bányabiztonság, a baleset- megelőző munka és az egész­ségügyi ellátottság is elemzés tárgya volt. Az utóbbi külö­nösen sok bírálatot kapott. Kevés az üzemorvos. Egyéb­ként a jövőre vonatkozó ter­vek között szerepelt a fürdő­öltöző korszerűsítése, folynak a felmérések, készülnek a re­konstrukciós tervek. Külön fejezet foglalkozott a szakszervezeti politikai neve­lő munka, a közművelődési ha­tározat végrehajtása érdeké­ben tett erőfeszítésekkel. Tar­talmasabbá, ezáltal eredmé­nyesebbé vált ez a munka is. | NÓGRAD — .1977, április 8., péntek. _ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents