Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

Ifjúsági utca — jobban A forradalmi ifjúsági napok alkalmából Salgótarján fő­terén a Tanácsköztársaság té­ren egy hétig állt a látogató vásárlók rendelkezésére az If­júsági utca. Itt — a KISZ vá­rosi bizottságának dicséretes elhatározásából — néhány sá­torban könyveket, válltáská­kat, jelvényeket és számos más apróbb ajándéknak is beillő tárgyakat vásárolhattak a fia­talok. Az ötlet, mint jeleztem, ki­tűnő, a reményeket mégsem váltotta be. Többször végig­jártam a sátrakat — az utol­só szombati napon is —, ahol a közgazdasági és kereskedel­mi szakközépiskola diákjai, a megyei moziüzemi vállalat, KISZ-es fiataljai teljesítettek szolgálatot. Beszámoltak na­pi. majd egész heti forgalmuk­ról. Bizony nagyon kevés ez az összeg. Az ismeretterjesztő politikai tárgyú könyvek, a lexikonok sátraiban egyenesen aggasztó, hogy milyen kevés könyv talált gazdára. Alig néhány ezer forintos forga­lomról beszélhetünk csak. Ma­guk az elárusítók sem számí­tottak erre. Most, hogy alig néhány forinttal kellett el­számolniuk, kimondottan csa­lódottnak érzik magukat, oly­kor hasztalan időtöltésnek az egyéb célokra is hasznosítható időt. S őszintéin megvallva, a for­galom adatainak hallatán ma­gam is megrökönyödtem. Hát csak ennyire lenne érdeklődő ifjúságunk? Csak ennyi pénze lehet könyvre, egyéb kulturá­lis cikkre? Nem vagy >k benne biztos, hogy alapjában ezekről volna szó. A vártnál mérsékeltebb sikerben szerintem ludas a szervezés is. Nem tudom, hogy miféle elégtelensége, de ez azt hiszem, adott esetben lé­nyegtelen. Hiszen bárhogyan magyarázzuk a dolgot, a tény ugyanaz marad. A jövőre nézve néhány hasz­nosítható tanácsot azért adha­tunk. Már csak azért is, hogy akkor az ifjúsági utca illő eredményességgel zárhassa be sátrait. Mindenekelőtt azt tanácsol­nánk, hogy az elárusító helye­ket forgalmasabb részen állít­sák fel. (Például ne a megyei művelődési központ közvetlen közelében, hanem kint a jár­da mellett, ahol emberek ez­rei fordulnak meg naponta- A kíváncsiság bizonyosan a sát­rak előtt marasztal többeket, olyanokat, is, akik nem vették a fáradságot eddig, hogy 60, vagy 70 méterrel arrébb men­jenek. Aztán nem ártana nagyobb hírverést sem csinálni az if­júsági utcának. Akár több KISZ-alapszervezet tevékeny bekapcsolásával. A legcélrave­zetőbbnek viszont azt tarta­nánk, ha az ifjúsági utca sát­rait egy-egy nagyüzem előtt állítanák fel. Ha nem is egész nap, de műszakváltások ide­jén. amikor sok száz fiatal megfordul a gyárkapu előtt. Lehet, hogy ekkor már ez nem utca volna, t;sak pár el­árusítóhely, és nem is lenne olyan látványos, mint a köz­ponti téren, de talán mégis hasznosabb. Vagyis a forgalom és ezzel a szellemi tőke — ami végül is a fő cél — megsokszoro­zódna. (ok) Könyvszerető iireggyáriak Néhány évvel ezelőtt, pár tízezres tétellel kezdődött a a könyvbizományosi munka a salgótarjáni öblösüveggyár­ban. Addig fehér folt volt ez az üzem, de özy. Nyerges Já- nosné könyvterjesztő belépé­sével egyre nőtt a könyvsze­retők, a házi könyvtárat ki­alakítók tábora. A mintegy két és fél ezer főt foglalkozta­tó gyárban 1975-ben 406 600 forint volt a bevétel. A tava­lyi forgalom meghaladta a félmilliót is: 501 ezer forint lett. Természetesen nem min­den dolgozó vásárol, de már hétszáz körül vannak azok. akik alkalmanként könyvvé! ajándékozzák meg családjukat, és négyszázan „törzsvendé­gek”, akik havonta több száz forintot is könyvre szánnak. Rendhagyó művészet-­Szervezzük jól a gyermekek vakációját Megyénkben közel 30 ezer körül van az általános és kö­zépiskolás tanulók száma. A tavaszi vakációt részükre a, megyei, járási KlSZ-bizottsá- gok, a járási úttörőelnökségek és az iskolák szervezik intéz­ményesen. Sokan mentek tá­borba, Csillebércre, Zánkára is, így az ország legszebb he­lyein biztosítják a gyermekek pihenését, szórakozását. Sok településen a napközik­ben is szervezik a gyermekek pihenését, s nevelők felügye­lete mellett tölthetik el a hát­ralevő egy hetet a gyermekek. Kellemes és hasznos pihenést, időtöltést, szórakozást biztosí­talak ezek a szervezett vaká­ciók. Nagyon helyes az is, hogy több művelődési ház — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — programról gon­doskodik, de gazdasági és tár­sadalmi szervek anyagilag is támogatják a gyermekek tava­szi pihenését. Sok általános és középiskola országjárást szer­vez, még külföldi kirándulás is szerepel a programban. Tulajdonképpen széles körű társadalmi összefogásról szá­molhatunk be, mert a külön­féle intézmények, gazdasági egységek nagy áldozatokat hoznak, hogy a gyermekek ki­pihenten kezdjék meg a tan­év befejező részét. A megyei helyzetképet te­kintve, lathatjuk, hogy hasz­nos időtöltésről gondoskodnak, de a szülők az otthoni felada­tok ellátásába is bevonják a tanulókat. Az okosan gondol­kodó szülőt elsősorban nem anyagi meggondolás készteti arra, hogy a gyermeket be­vonja az otthoni tavaszi ta­karításba, kerti munkába, ör­vendetes tényként lehet meg­állapítani, hogy a szülők egy­re nagyobb hányada elismeri és szükségesnek tartja a gyer­mekek szünidei foglalkoztatá­sát. A munka minden gyer­mekben kialakítja a szép, em­beri jellemvonásokat, a mun­kát végző ember tiszteletét, az álhaíatosságot és megbe­csülést. Egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik gyer­mekük munkáját az élet elő­készítőjének tekintik, mert jól Klubkönyvlár épül Balassagyarmaton Balassagyarmaton, a Rá- kóczi-fejedelem út 107-es szá­mú régi műemléképületét klubkönyvtárrá alakítják át- A munkálatok tavasszal meg­kezdődtek. Az épület homlok­zati részében helytörténeti ki­állítás kap majd helyet, s az udvari részen lesz a klub­könyvtár. A mintegy 2000 kö­tetes könyvtár elsősorban a Nógrádi Sándor és a Kun Bé­la lakótelepen élők olvasási igényeit elégítik ki. Ipolyszög és Patvarc után ez lesz a harmadik klubkönyvtára Ba­lassagyarmatnak. Az átadást őszre tervezik. látják, hogy az élet, a jólét alapja a munka. A tavaszi szünet még tart, sok ezer általános és közép- iskolás gyermek sehová sem megy táborba. Nagyon sok családban mind a két szülő dolgozik, de a nagyszülők sem várják az unokákat. Felvető­dik a kérdés, hogy ezek a gyermekek mit csináljanak a szünetben ? Erről azért is kell szólni, mert úgy tűnik, hogy sok csa­ládban a vakáció szervezet­tebb is lehetne. Helyes, ha a szülők megtervezik a gyermek elfoglaltságát. A családok gon­doljanak arra, hogy a könyv is jóbarát, nagyszerű tulajdon­ságokra nevel, új ismereteket nyújt, de elvezeti a gyerme­ket távoli ismeretlenbe is. Szorgalmazzák, hogy a játék, a mozgásigény kielégítése mellett sokat olvassanak. Irá­nyítsák minden gyermek fi­gyelmét a könyvtárak felé, ahol szeretettel várják a gyer­mekeket. A könyvtárak pedig rende­sen tartsanak nyitva, hogy a kölcsönzési időben gyermeke­ink látogathassák. így lesz minden gyermeknek hasznos elfoglaltsága a tavaszi szünet- l ben is. — gy — I Klasszikus és mai. magyar költők, a külföldi líra leg­kiválóbb alkotóinak műveit, gyermekeknek szóló verses­köteteket kínálnak gazdag választékban a költészet nap­jára könyvkiadóink. Ismét a könyvesboltokba kerül a Magvető Kiadó Szép versek ’76 című antológiája, amely a legújabb magyar lí­rából ad reprezentatív válo­gatást. A kötet a költészet napján féláron kapható majd. Már az üzletekben van Wathay Ferenc énekesköny- venek hasonmás kiadása, ame­lyet a Magyar Helikon jelen­tetett meg. A szerző a XVII. század végvári harcainak ka­tonája volt. 1602-ben Székes- fehérvár elestekor sebesülten a törökök foglya lett, s Kons­tantinápoly hírhedt börtöné­ben, a hét toronyban rabos­kodva írta meg emlékezetből énekeskönyvét. Művelődésünk történetének ezt az értékes do­kumentumát mai helyesírással is közli a kiadvány második kötete. Az Akadémia Kiadó teszi közzé Vajda János összes mű­veinek harmadik kötetét. A könyv Vajda János nagyobb epikus alkotásait és egyetlen — a súgópéldányban fennma­radt — Ildikó című drámáját tartalmazza. A ’kiadvány ér­dekessége. hogy a jegyzet­anyag első ízben értékeli Vaj­da János drámaírói tevékeny­ségét. 'Színmű tMonére-roí A Szigligeti Színház mai szolnoki bemutatója után, 12-én, 13-án és 14-én már Salgótarjánban, a József At­tila Művelődési Központban játssza Mihail Bulgakov: Ál­szentek összeesküvése (Mu- liére) című színművét. Bulgakovot. a kitűnő szov­jet írót rendkívüli módon foglalkoztatta a nagy francia drámaíró voltaképpen mind­máig titokzatos egyénisége, pályájának törései, ellent­mondásai; az a kudarcokkal és sikerekkel szegélyezett út, amelyen Poquelin kárpitos fia a királyi udvarig eljutott. Nemcsak megírta Moliére élet­rajzát, de drámát is írt róla. melyben sokan azonosságot vélnek felfedezni Moliére és XIV. Lajos kapcsolata, a hol kegyenc, hol kegyvesztett író tragédiája valamint Bulgakov és Sztálin szinte hasonló, fur­csa kapcsolata között. A drámát Elbert János for­dításában, Pál István rende­zésében, a főszerepekben Ivá- nyi Józseffel. TemessV Hédi­vel, Andai Katival. Szeli Il­dikóval. Papp Zoltánnal, Fa- rády Istvánnal. Galkó Balázs- zsal. Balázsi Gvulával, Holló- si Frigyessel, Piróth Gyulá­val lathatjuk. A Magyar irodalom gyöngy­szemei sorozatban. Kozmosz kiadásban jut el az olvasók­hoz Sinka István mintegy két­száz versét egybefoglaló vá­logatás. A hagyatékból publi­kált öregkori versek új szín­nel gazdagítják Sinka költő- arcképét. A költészet napja alkalmá­ból — a Magvető és Szépiro­dalmi Kiadó 30 év sorozatá­ban — jelenik meg Csanádi Imre Bástya és bátorság cí­mű kötete. Nagy László válo­gatott versei. Váci Mihály Százhúszat verő szív című Versgyűjteménye, s a Weöres Sándor alkotásait' tartalmazó kötet. Izgalmas vállalkozás Gör­gey Gábor Légifolyosó cím­mel megjelenő munkája; a kötet versei jól követhető tör­téneti sorrendben épülnek egyetlen ciklussá’. Őstörténe­ti. ókori, bibliai példázatok, kisepikái költemények után érkezik el az olvasó a mo­dern korba — de valamennyi vers a mához szól. Bukfenbező múzsa címmel a Kozmosz-sorozatban lát nap­világot az a kötet, amelyben a világirodalom „jókedvű köl­teményei” a nonszensz, a groteszk és más közéjük so­rolható vidám versek szere­pelnek. Edward Lear és Weöres Sándor mellett Pető­fi, Burns. Majakovszkij, Kosz­tolányi és József Attila né­hány költeménye is helyet kapott a kötetben. Pan Tadeus címmel a XIX századi lengyel irodalom töfténeH óra Pászfón A közelmúltban — mint ar­ról már olvashattunk — ben­sőséges ünnepség színhelye volt a pásztói Mikszáth Kál­mán Gimnázium. Kedves ven­dégeket köszöntött a házigaz­da, a Kállai Éva KlSZ-szerve- zet ifjúsága és a gimnázium tanári testületé. Cso'nány Kál­mán pásztói születésű. két­szeres Munkácsy-díj as gra­fikus, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze által Pásztónak adományozott mű­veiből nyűt kiállítás a gimná­zium kisgailériájában. A ki­állítás megnyitóján részt • vett az alkotó. Csohány Kál­mán, és megjelenít B. Supka Magdolna, művészettörténész is. A ..hivatalos aktus” után a középiskola tanulói rendha­gyó művészettörténet órán vettek részt. Kérdések sokasá­gát tették fed az „órát vezető tanároknak”. A művész mellett meleg hangon szólt a jelenlevő fia­talokhoz B. Supka Magdolna művészettörténész, a művé­szetek. a képzőművészet sze­repéről, feladatáról, lénye­géről. Többek között arról, hogyan lehet a művészi egy­szerre meseszerűen szép. ugyanakkor hátborzongatóan rút is. klasszikus remekét párizsi emigrációjában írta Adam Mickiewicz. Távol hazájától az 1830-as tragikus felkelés eseményei után a gyász, a kétségbeesés napjaiban érett meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy- nemzeti eposzát. Picasso-illusztrációkkal, a Magyar Helikon szerkesztésé­ben jelenik meg Federico Gar­cia Lorca Cigány románcok című versfüzére, díszített bib­liofil kiadásban, Nagy László fordításában. Hidas Antal Felhők kiáltanak című kötete a Magvető gondozásában lát napvilágot. A műfordítás kö­tetben a szerző azoknak az orosz, ukrán és más nemzeti­ségű szovjet költőknek a ver­seit adja közre, akiket leg­jobban szeret, akiket példaké­pének tekint, vagy barátai, harcostársai voltak. Köztük találhatók Lermontov, Puskin. Majakovszkij. Jevtusenko és külön ciklusban Sevcsenko versei. Jót derülhetnek az apró ol­vasók Fazekas Mihály Lúdas Matyijén, amely a gyerekek egyik legnépszerűbb olvas­mánya a magyar klasszikus irodalomból. Ismét a könyves­boltokba kerül Weöres Sán­dor Ha a világ rigó lenne cí­mű kötete, amely felöleli a már óvodai és iskolai tan­anyaggá vált Bóbita teljes anyagát, a Zimzizimből és a még gyermekvers kötetben meg nem jelentekből mind­azt. ami új színt, témát, költő; leleményt hozott. 4 NÖGRÁD — 1977. április 8., péntek. i Gazdag választék a költészet napjára Kiváló művészek MINDIG ÚTON A művészet csúcsaira, köz­tudott, nem sétaút vezet. De a regényes életrajzoknak se higgyünk túlságosan, melyek­be í e pálya küzdelmei egy­mást érő, izgalmas kalandok­ká színesednek. Akik középko­ri lovagok módjára hadákoz- nak a művészetért (vagy a karrierért). megfeledkeznek az intő, nagy példákról: Bach és Verdi Leonardo, és Shakes­peare, Mozart és Tolsztoj, de Arany János és Bartók is ugyanazzal a kézműves szor­galommal dolgoztak életművü­kön. mint a piramiscsodák építői és az antik tragédiák költői. Munkájukkal harcol­tak, műveikkel nyertek csa­tát. Ágay Karola vállalta ezt a kevésbé látványos utat- Nem hivalkodik és nem titkolja te­hetségét, nem hívja és nem utasítja el a riportereket, nem .’.a szolja és nem közömbös az elismerés iránt. Mint hideg kristálypohár a koccintásnál, .olyan a hang­ja. Fátyoltalan,.' zörejtelen csengését legszívesebben nap­sütésben, tiszta hegyi levegőn,' hallgatnánk. Azt idézi. Csen­gőként kíséri végig a pályán, s minden állomáson magara vonja a figyelmet. A szakszervezetek és a rá­dió kórusában kezdte. Egyet­len lépcsőfokot sem hagyott, ki. Némelyiken túlságosan is sokat kellett időznie. Már vagy hetvenszer énekelte az Opera­házban az Éj királynőjét, s még mindig nem volt dalszín­házunk tagja. A néphadsereg együttesének szólistájaként járta az országot és a világot. Ütőn, úton. mindig úton — azóta is. Kínától Amerikáig, az északi sarkkörttői Chiléié. A Moszkvai Nagyszínház és a Metropolitan között nyírségi falvak iskoláiban, alföldi és dunántúli művelődési házak­ban. Szeged és Szombathely térszínpadain. 4-zt^n vissza Pestre:' opera, rádió, opera, koncert, opera- televízió. .. Van egy felvétele, milliók látták. Lammermoori Lúcia beleőrül fájdalmába. A vi­lág minden énekiskolájában, de színészstúdióiban is tan­anyagként kellene vetíteni. Élményeiről elemző józan­sággal. sikereiről rideg szak- szerűséggel beszél. A falusi gyerekközösségről oldott me­legséggel és szeretettel. Ko­dály magvetése érik. egyre láthatóbb a zene igénye — ki kell elégítenie. Ez a nagyobb gond- Ha nyílik a szépre a vidéki kisiskolás füle, ugyan­az jár neki, any a pesti kö­zönségnek! Ügy készül minden találkozásra, mint az operahá­zi bemutatókra, vagy a legfé­nyesebb vendégjátékokra. Kiváló művész! Fodor Lajos Huszonhat évesen -- iászai-díjas Beszélgetés KÚTVÖLGYI ERZSÉBETTEL Kútvölgyi Erzsébetet csak a színházban lehet elérni. Már egy órával az előadások kez­dete előtt megjelenik öltöző­jében, gondosan maszkírozza magát a szerepre, s fellépése előtt a házi büfében fogyaszt el egy feketekávét, vagy fris­sítőt. Sokat játszik a rádióban, tévében és filmgyárban is. Most 26 éves, tehát a legfia­talabb kitüntetettek egyike. — Milyen szerepeit kedvel­te a legjobban a Vígszínház­ban, illetve a Pesti Színház­ban? — Nehezen tudnék válogat­ni. Egyformán kedvesek szá­momra, akár nagyobb, akár kisebb szerepvekről van szó. Ta­lán a Cseresznyészkert Varja Szerepét mondanám — Shaw Szent Johannáján kívül. De szeretem a „Harmincéves va­gyok” című dokumentum-mu- sjcalt is, Juana szerepét a „Képzelt riport egy amerikai pop fesztiválról” című darab­ból. Szent Johanna volt "eddig a legnagyobb leckém. Szíve­sen játszom persze a Nők is­kolájában és örké'ny Vér­rokonok-jában is. — A televízióbeli szerepei­vel is ilyen elégedett? — Hogyne. Ha emlékeznek rá, a tévében szép sikere volt az Ejnye Cecíliá-nak, Moliére A tudós nők-jének, Borne­missza Elektrájának és nem feledkezhetem meg a tévére átírt Optimista tragédiáról, amely különösen feszültség­gel teli, izgalmasnak bizonyult — Lesz-e még az idén a Vígszínházban új feladata? — Ebben az évadban újabb szerepet nem játszom. Hama­rosan megkezdjük azonban egy új produkció próbáit, hogy az 1977/78-as évad első újdonságát készítsük elő. Dosztojevszkij „Bűn es bűnhő- dés”-ét Jobikov szovjet író dramatizálta, Szonja szerepét játszom majd. — K — Mai tévéajániatunk 20.25- A CÉDRUS. Balettfilm. Hidas Frigyes és Seregi László balettjét sikerrel ját­szotta-játssza az Operaház. Az alkotók újraformálták a művet, amikor televíziós fil­met készítettek a balettből. A Csontváry Kosztka Tivadar művészetének szentelt balett a filmen is elementáris erővel idézi a festő műveit. szelle­mét. A történet Csontváry szimbolikus — művészi — utazásáról szól. A főszereplőt, „A Művészt’’ életútján két nő­alak kíséri végig. Egy fehér­ruhás, aki a legtöbb Csont- váry-képen felfedezhető — a koreográfus felfogása szerint az alkotó jó szelleme, „Mú­zsája’’. És egy fekete ruhás, aki a rontás, a pusztítás és a pusztulás démonát személyesí­ti meg. A Művészt Dózsa Im­re, a fekete asszonyt Szum- rák Vera és a Múzsát Kékesi Mária táncolja.

Next

/
Thumbnails
Contents