Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
A politikai gyakorlat Csak a hiba pici Nagy a íelelősség a minőségéit A Salgótarjáni Ruhagyár új központi épületének főmérnöki szobájában fogad Nyúl Gyula és szemlátomást boldog: kellemes a téma. — Üj technológiára állhattunk át — mondja. — A munka feltételei korszerűek. Modern a géppark. Mások a követelmények is mint a régi és túlzsúfolt üzemben. A minőség vált az elsődlegessé... És mindenki gyórsan megszokta az újat. A jót, a szépet. — Zökkenő nélkül? Egyik napról a másikra? — Csak néhány apróság akadt. Lényegtelen semmik. Még a kötbérekben sem mutatkozott különösebb nyoma... — Milyen kötbérekben? — A minőségiben, amit a belföldi kifogásolások miatt... — Fizettek kifele is? S, az kínosabb volt persze. — Az igen. A tavalyi nyáron nyugatnémet cég rendelt egy 1200 darabos tételt. Szabadságon volt néhány felelős vezető és képzett szakmunkás. Elment ugyan a szállítmány, kismamaruhák és tunikák. A válasz postafordultával érkezett: kifogás sok kis hiba miatt. — És előtte, vagy azután, más ilyen? — Nem. semmi. Bakos Jánosné, a gyár meó- osztályvezetője: — Igen nagy nálunk a hibalehetőség, mint minden hasonló üzemben. Elsősorban az alapanyagnak A textilt előállító üzem szabványa más, mint a miénk. Például a gyapjúnál száz négyzetméteren húsz hibajelt enged az övék. De. ha egyetlen szövéshiba is kerül egy ruhára, az mar értékcsökkent. — Nem vizsgálják a kelmét? — De igen. — És mégis előfordul? — Mégis — mondja és széttárja kezét: emberek vagyunk. Tavaly fél esztendeig dol- gozak olyan jersey any aggal, amelynél gyakran fordult elő szempat'ianás: erről nem tehettek. A minőségi kifogások mégis a ruhagyárat sújtották. — Valóban nem tehettek? — Ha még a szabászat előtt derül ki a hiba, akkor a gyártó vállalatot terheli teljes egészében a minőségi kifogás. De, ha felszabtuk... Mint mindig, most is van különleges, kis sorozatú bérmunkájuk. Az ..A” szalag vezetője, Serfőző Zoltánná aggályosán vizsgálgatja a majdnem kész női ruhát. — Szép mondom. — Szép — ismeri el Nyúl Gyula főmérnök. — Már- a szabászat is remekül dolgozik, a minőségi munkára törekszik. De, ha mégis lenne valami baj, a nullszéria kiadja, kimutatja a hibát... Serfőzőné mellettünk áll, de mintha kissé nyugtalan lenne. Kiveszi valaki kezéből az éppen munkában levő darabot. — A háta négy centivel szélesebb, mint kellene. a szabászok el... elszabták. Nyúlik ez az anyag, nehéz vele dolgozni. És kétszáz darabos sorozat. Mire kiderül a baj, már lefutott a sorozat. — Hogyan lehetne tovább javítani a minőséget — kérdem. Babcsány Györgyné művezető: — Technológia így, korszerű technika úgy... Tudja, mit mondok? Ha minden dolgozó visszaadná az előtte levőnek a hibásat, akkor lenne minőség! Dühös mozdulatokkal fejt egy farmerszoknyat. A másfél centis szegély helyett csak fél centi van. Különleges munkákon dolgozik az aranykoszorús szocialista brigád, amelyiknek Kökény Béláné a vezetője: — Igaza van. Nekünk kellene ellenőrizni, meózni a saját munkánkat. De keresni akarnak az emberek, csak sietni, csak csinálni. Aztán becsúszik. — Mondja, mennyivel keres többet, ha „elcsúszik” a hibás? — Tíz forinttal naponta. .— Érdemes ennyiért? — Nem. De nem is magamról beszéltem. A tavaly gyártott termékek száma 41 tí ezer. Ebből belföldre került 217 ezer. 1975" ben több mint 27 millip forint értékű árut adtak el. 1976-ban 39 milliónál többet. És ebből fizettek 1975-ben 46 és fél ezer forint kötbért. 1976-ban pedig kereken 46 ezer forintot. Egy egész valamennyi tized százalék volt a kifogásolt áruk aranya az egészhez. Ez valóban nem sok. — Asszonyom, hát hogyan történhetett — kérdem az egyik varrónőtől, aki részese volt annak a bizonyos, kínos exportügynek. — Mert ezzel a varrógéppel csináltuk! Pedig ahhoz a munkához speciális kellett volna — mondja és szemlátomást kínos a kérdés, kellemetlen válaszolni rá. — Ezen is lehet. csak... — mondja Nyúl Gyula —, de a kis sorozat már lefut, mire megtanulják. Az asszony nem szól, durcásan hallgat. — Megbüntettek? — Nem. — Semmilyen következmény ?_ —• Minden vezetőnek megvonták a prémiumát. Legalábbis egy részét — feleli Bakos Jánosné meó-vezető. — A munkások írásbeli figyelmeztetést kaptak. — Az önét is? — Tőlem a legtöbbet. Elsősorban én vagyok a felelős. — A minőségi munkára, nagyon ügyelünk — mondja Nyúl Gyula főmérnök. — A tanulságokat levonjuk. hiszen nagy felelősség nehezedik ránk... De néha a kicsi hibák sú lya is_ Szántó István Háztájiban tavasszal A termelési gyakorlat, vagy hadgyakorlat. fordulat szóhasználatunkban a valamire való fölkészülésre utal, a politikai gyakorlat viszont nem az állampolgárok, vagy a politikusok tréningjét jelenti, hanem a politika elméletétől viszonylagosan éss elemzően elkülönített valóságrészt. Arról az összefüggésről van itt szó, amit általában úgy szoktunk megfogalmazni, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Azaz a gyakorlati politika, soha nem egészen ugyanaz, mint az elméleti politika. Az elméleti politika, miközben a politikai gyakorlat képét törekszik rögzíteni, és értelmezni, egyúttal mindig magában hordozza valamely — meg nem létező — kívánatos gyakorlat képét is. A politikai gyakorlat persze korántsem a gondolkodástól és intézményektől megfosztott absztrakt csontváz, hiszen elméletileg sem tehető zárójelbe, hogy a politikai gyakorlat mindig valamilyen politikai intézményrendszerben történő tevékenység, amely eszmék, balhiedelmek, ideológiák stb. által irányított gondolkodó emberek cselekvéseiben megy végbe. Ahhoz, hogy megítélhessük egy társadalmi csoport politikai tevékenységét, egy politikai szervezet működését, vagy egy eszme hatását, mind a tudományos elemzés, mind a színvonalas politizálás érdekében elemei együttesében kell szemlélnünk a politikai gyakorlatot. A politikai gyakorlat, vagy politikai praxis, így a politikai tevékenységnek, intézményeknek és a gondolkodásnak átfogó fogalma. Ez a tevékenység egy forradalmi részvételtől valamely választási részvételig, igen sokféle fői-mában es aktivitási szántén jelenhet meg. A politikai intézmények, az állami és az annál jóval szélesebb politikai szervezetek és az áltáluk kialakult eljárásmódok összességére utal, (szemben a politikai gondolkodás fogalmával, amely a mindennapi élet során megnyilvánuló sokszí n ű észj árás t foglalja magában.) Azokra az esetekre kell gondolnunk, amikor szervezeti formát még nélkülöző azaz még nem intézmé- nytasült politikai tevékenységgel találkozunk, ami idegen, meg a bevett intézmények szempontjából és feszíti a meglevő kereteket. Ugyanakkor mindig vannak olyan „kiüresedett ‘politikai intézmények”, amelyeket nem éltet a gyakorlat, mert például a szervezet mögött kihalt a mozgalom, s más a ..kihűlt politikai elképzelések” kérdése, amikor egyes gondolati célok már érdektelenné válnak és csak üres rítusként léteznek. A politikai tevékenységformák, politikai intéz- ményesítettségek és politikai meggondolások — mint mindlen más — állandóan módosuló összetevői a politikai gyakorlatnak, amelyek a maguk egyeöise- geben kialakulnak, léteznek, majd elhalnak. A szocialista társadalom politikai gyakorlatában, amely szándékaink szerint nemcsak változik és fejlődik, hanem tudatos fsjlesztés eredménye is, ezekkel az összefüggésekkel számolnunk kell. Amikor politizálunk, vagyis ésszerű okoskodással mérlegelünk egy politikai részkérdést, akkor célszerű, ha a politikai gyakorlat ezen belső Összefüggéseit is szem előtt tartjuk. Ennek híján ugyanis a politizálás, mint a legszélesebb körben űzött sajátos politikai gyakorlat, könnyen panaszkodássá se- kélyesedik. Az ilyen szintű politizálás pedig a tapasztalatok tanúsága szerint a politikai gyakorlat leghatástalanabb formája. g. cs. Benépesedtek a háztáji földek, szántanak, vetnek, ültetnek az emberek. Családok, rokonok fogtak össze, hogy pótolják az időjárásból i eredő kiesést. Ezekben a napokban valóban igaz, hogy néptelenek a falvak, mert mindenki, aki teheti, a határban szorgalmaskoóiik. Megyénkben is a háztáji gazdálkodásnak meglehetősen jelentős a szerepe, hiszen ez idő szerint 47 500 ilyen gazdasággal számolunk. Ebből a termelőszövetkezeti háztáji 17 500. Természetesen nem közömbös, hogy abban is időben, jó minőségben elvégezzek a tavaszi munkát, ami a jó betakart tás egyik fontos- feltétele. Nagyon lényeges, hogy a megye összes termőterületének 9.1 százalékáról, a kertek 89.5 százalékáról —. ennyi a háztáji és kisegítő gazdaság Nógrádban — megfelelő termést takarítsanak be. Időnek én fiatalok A kép ami a megyében az ember szeme elé tárulkozik, a földeken dolgozó emberek szorgalmáról tanúskodik. Az idén talán az előző éveknél is gondosabban, szorgalmasabban dolgoznak a kisparcellákon. Sok helyen az elmúlt esztendőkben elhanyagolt gyümölcsöst is rendbe tették, mint például az endrefalvai, a hugyagi határban Az idén mar eddig használaton kívüli területeket is felszántottak növénytermesztés céljára, jóllehet, ez még nem éppen jellemző. Az mindenképpen örvendetes, hogy most a háztáji földek tavaszi .megművelése. ültetése idején az idősebb generáció mellett sok helyütt ott látható a szorgalmas fiatalabb nemzedék is. örhalomban mondta az egyik tsz-tag, hogy a háztáji bevételét, amely az elmúlt évben jelentős összeg volt, a gyerekeknek adták. Ilyen helyen aztán mindenképpen érdemes a munkából részt vállalni a fiataloknak is. Nagy üzemi és liáz Iá/i Az idei tavaszi tapasztalat bizonyítja hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok tulajdonosai jó' munkakedvvel végzik feladataikat. Igaz, az elmúlt esztendőkben többirányú állami intézkedés történt azért hogy a nagyüzemi gazdálkodás mellett fordítsanak figyelmet a háztáji gazdálkodásra is. Termelőszövetkezeteink sokaságában önálló üzemágként tartják számon a háztájit. A nézsai tsz árbevételében az elmúlt évben például több mint hárommillió forinttal szerepelt az ágazat, ami természetesen a közös gazdaság kasszájába folyt be. Korszerű útja ez a háztáji gazdálkodásnak. Így a tsz is kötelezettséget vállal azért, hogy minél eredményesebben végezzék ott is a munkát, a tulajdonosok szintén érzik felelősségüket. A kötelezettségvállalás azonban nagyon konkrétan kell, hogy megnyilvánuljon. Legalább úgy, mint Cereden, és a tsz-fek legtöbbjében, hogy a háztáji gazdálkodáshoz agronomust biztosítanak, aki tanácsaival, szakértelmével irányítja a gazdálkodást. Gondoskodnak a földek szántásáról, kemizalásáról, trágyázásáról, egyszóval teljes előkészítéséről. Azzal is törődnek, hogy a termelők értékesíteni tudják a termést. Nagyon lényeges, hogy a közös gazdaságok részéről ez a támogatás ne szűnjön meg, hanem fokozódjon az igényeknek és a szükségleteknek megfelelően anélkül, hogy az a közös gazdság termelésének rovására menne. Közös érdekből Gondosan, hasznosan a népgazdaság, a közös és egyéni érdekek szem előtt tartásával ez nem megvalósíthatatlan Sőt, minden törekvésünkkel meg is kell valósítani. Az elmúlt két esztendőben a háztáji és kisegítő gazdasagok termeléséből több mint nyolcszázmillió forint értéket állítottak elő a megyében. A növénytermelés ennek harminc százalékát biztosította, míg az állattenyésztés megközelíti az ötven százalékot. Ezek a számok mindennél jobban figyelmeztetnek arra. hogy a háztá'i és kisegítő gazdaságok léteznek, segítségét érdemelnek, és olyan figyelmet, hogy a közös gazdaságok mellett, egyre emelkedő értékeket állítanak elő. B. Gy. Ifjú mesterek A szocialista brigádmozgalom jó ösztönzője az egyéni vetélkedőknek is az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében. A fiatal munkások közül többen beneveztek a Kiváló Ifjú Szakmunkás es a Szakma Ifjú Mestere címért folyó vetélkedésbe. Egy a 31 versenyző közül: Szegedi Attila kovács a Kiváló Ifjú Szakmunkás elismerő cím birtokosa Kalocsay János forgácsoló a szakma ifjú mestere. A gyár egyik legnagyobb esztergagépén, az. NDK exportra készülő berendezések alkatrészeit munkálja meg I z NDK nehézgép- gyártásának központ ja A Német Demokratikus Köztársaság területének több mint 10 százalékát jelentő Magdeburg megyében nagy barnaszén-, vasérc-, mészkő-, káli- és kénlelőhelyek vannak. A természeti kincsek kiaknázása. feldolgozása az ipar nagyarányú fejlődését hozta magával. így például a harz- hegységbeli Elbingeroldebam — KGST-együttműködéssel — az ország legnagyobb mész- üzem’e épült fel. Altmarkban termelt kőolajuk vezetéken jut el a Schwärze Pumpe kombinátba. Cottbus megyébe. A megyében —■ és elsősorban a megyeszékhelyen. Mag- deburgban — mégis a nehézgépgyártás a legjelentősebb iparág. Itt, a Georgi Dimitrov gépgyárban nagy baggereket, brikettgyártó berendezéseket. forgatható autódarukat. nagynyomású gázki' termelő berendezéseket készítenek; a Karl Liebknecht nehézipari gépgyártókombi- •nátban Diesel-motorokat, a Kari Marx cső- és szerei- vénygyárban különféle szerelvényeket, az Október 7-e gyárban szállítóberendezéseket gyártanak. A nehéz*- gépgyártás igazi központja azonban a magdeburgi Ernst Tháalmann nehézgépgyártó kombinát (SKET), amely ennek az iparnak a kutatást, kísérletezési és termelők^r.- pontja: a KGST-országok együttműködésével elsősorban itt készülnek a finorh- acél-hengerművek. huzalhengerművek, hideghengerművek stb. Ugyanakkor Magdeburg megye nagy agrárterülettel is rendelkezik. Itt van az ország legnagyobb, mezőgazdaságilag hasznosítható területe, ahol főleg burgonyát, cukorrépát, gabonát lermelnek. Jelentős a vágóállat- es tejtermelés is. Itt működik az NDK legnagyobb öntözőművé. /
