Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
Kulisszák Nehéz, küzdelmes munkát végeznek az Állami Déryné Színház művészei, akik társulatokba szerveződve különböző előadásokkal járják a falvakat és városokat, hogy az ország legkisebb szegletébe is elvigyék az élő színház televizióval pótolható, emberi közelségű meleg varázsát. A vidékjáró színház munka- és játékkörülményei rengeteget változtak, fejlődtek a fennállása óta eltelt több mint negyedszázad alatt. Űj, korszerű művelődési házak épültek, helyenként jól felszerelt öltözőkkel, tágas színpadokkal. Az állandó kőszínház kényelmét azonban ezek sem tudják biztosítani, de a legalapvetőbb feltételeket megteremtik. Elégedettek voltak a körülményekkel Nógrádmegyerben Is a Déryné Színház művészei, akik nemrégiben mutatták be Lakatos Menyhért cigánytémájú színművét Akik élni akarnak címmel. Az előadás megtekintése előtt bekukkan- tottun a kulisszák mögé, az öltözőbe. hogy lencsevégre kapjuk a készülődés izgalmas pillanatait. Zubor Ágnes a szép cigányasszony szerepében fejkendőjét próbálgatja. Némedl Irén, aki a cigánytanító feleségét alakította, sminkelés közben. A mosdótál és faliíükör ma már a legkisebb művelődési ház öltözőjéből sem hiányozhat Képcsarnoki tárlatok Hangszóró előtt Egy an A nemzetiségek fogalmának szabatos meghatározása: valamely más nemzette] közös állami kötelékben élő népcsoport. Hazánkban négy, Nógrádba'n két nemzetiségi népcsoport él. A szlovák és német nemzetiségűek még az 1680—1720-as é vekben települtek le palócföldön. Hazánkban napjainkban 430 ezer nemzetiségi (délszláv, román, szlovák, német) él. E számottevő népcsoport helyzetével, életével foglalkozik rendszeresen a rádióban Stef- ka István, Egy hazában című havonta jelentkező műsora. Legutóbb hétfőn este a riporter azt kutatta, hogy miként valósul meg a gyakorlatban az anygnyelv használata a tanácsokon és a bíróságokon. A keretek adottak, hiszen az Alkotmány leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását. A riporter az első példát Nógrád megyéből vette. Nóg- rádköve-sden Bartos Pállai, a közös községi tanács elnökével és a 77 éves egyedülálló, szlovák nemzetiségű Ob- retál nénivel beszélgetett az anyanyelv használatáról. Nóg- rádkövesd, Becske és Szé- csénke magyar lakta település, sok szlovák nemzetiségű él viszont Galgagután. Itt született a tanácselnök is, aki választott tisztségét 1966. óta tölti be. Jól beszél szlovákul. Főleg a közép- és idősebb korú állampolgárok fordulnak a tanácshoz anyanyelvükön. Hetente öt-tíz ilyen ügyfél akad a tanácson. A népképviseleti szervekben is arányosan képviselve vannak a szlovákok. A 42 tanácstag közül 11 szlovák képviseli Gal- gagutát. A kilenctagú végrehajtó bizottságban három nemzetiségi található, de kellő képviseletet kapnak a társadalmi és tömegszervezetekben is. Magyarok és szlovákok együtt dolgoznak a termelőszövetkezetben, a közös boldogulásért, a településfejlesztésben is harmonikus az együttműködés. Pilisszentivánon magyarok, német és szlovák nemzetiségűek, Tökölön magyar és délszláv nemzetiségűek anyanyelvi jogainak érvényesülését kutatta a gyakorlatban a riporter. Mosóczi Lajosne délszláv származású népi üi- nök arról beszélt, érzékletesen, hogy a ráckevei járásbíróságon miként használják a délszlávok az anyanyelvűkét. A jól megválasztott példákból az általános tanulságokat Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetője vonta le. Kiemelte, hogy az általános és nemzetiségi jogok jól meg férnek egymással. Hátrány, senkit nem érhet ebben a hazában azért, mert nem tud magyarul. A bírói nyelv ugyan magyar, de ennek nem ismerése nem jelent hátrányt. Ennek biztosítéka — többek között — az ügyészi szervezet, amely jogsértés esetén eljárást kezdeményezhet. , A nemzetiségi anyanyelv használatának kérdését' hozzáértően taglaló riportműsor példázza, hogy hazánkban a párt és a kormány nemzetiségi politikája a lenini aiap- elveken 'nyugszik, s e politika eredményes nemzetiségi politika. r. i. Mai téréajénlatunk Enciklopédia Két vidéki városban nyílik képzőművészeti kiállítás csütörtökön a Képcsarnok rendezésében. A szolnoki Aba-No- vák-teremben Kárpáti Éva festőművész kiállítását nyitja meg dr. fegri Mária művé' szettörténész. Dobrovits Ferenc festőművész kiállítása pedig Debrecenben, a Med- gyessy-teremben nyílik meg ezen a napon. Dobrovits Ferenc munkásságát a katalógus előszavában Pogány Gábor méltatja. A fiatal művésznek, aki 1941-ben született Budapesten, ez a kilencedik önálló tárlata. Dobrovits 1965-ben diplomázott a díszítő festő tanszakon az Iparművészeti Főiskolán. Tele fénykép A Magyar Televízió gyermekosztálya május 5-tól Te- lefénykép címmel új műsor- sorozatot indít, amelyre fotó- pályázatot írt ki. Részt vehet benne minden 10—15 év közötti tanuló, bármilyen szabadon választott témával. Egyes felvétel is beküldhető, de a sorozat sem állhat hatnál több képből. A pályázók nagyításaikat 6x9 centiméteres nagyságban készítsék el. A legjobb fotók alkotói értékes ajándéktárgyakat kapnak, amelyek között több laborfelszerelés is szerepel. A pályázatokat a Magyar Televízió gyermekosztályára (1812. Budapest) lehet beküldeni a negatív melléklésével, a lakcím, életkor és az iskola megjelölésével. RÉTI ZOLTÁN KIÁLLÍTÁSA A MEDNYÁNSZKY- TEREMBEN \ Réti Zoltán Balassagyarmaton élő festőművész kiállítását csütörtökön délután öt órakor nyitják meg Budapesten, a Mednyánszky-te- rembert A Képcsarnok szervezésében nyíló tárlatot Cso- hány Kálmán grafikusművész nyitja meg. Közreműködik: Veress István fuvolán, Fogarasi Béla gitáron. Réti Zoltán 1923-ban született Nagyorosziban. A Képzőművészeti Főiskolát 1943-ban kezdte, katonaság, fogság miatt vargabetűket leírva 1969- ben fejezte be. önálló kiállítása volt (többek között) Balassagyarmaton, Miskolcon, Salgótarjánban, Érsekvad- kerten, Jászszentandráson, Budapesten, a Fényes Adolf- teremben, Debrecenben, Ma- gyarnándorban, Szécsényben. 21.30: AZ ELSŐK. Ezekben a napokban húszéves a Magyar Televízió.. Az elsők című dokumentumfilm a legelső időszakot,* a „hőskort” idézi fel, bemutatva azokat a munkatársakat, az elsőket, akik már húsz évvel ezelőtt is a Magyar Televízió kötelékébe tartoztak. A negyven riportban ismerős és ismeretlen arcok —, de ismerős nevek — villannak fel, megismerkedhetnek az első X széesényt járási úttörőelnökség Ráróspusztán rendezte meg az úttörők hagyományos járási tavaszi túráját. A pajtások ügyességből, leleményességből, bátorságból jelesre vizsgáztak. A túra során a rimóci pajtások rendezőkkel, műszakiakkal, riporterekkel, szerkesztőkkel, bemondókkal. Köztük van olyan is, aki már huszonöt esztendeje dolgozik a húszéves televíziónál. Felvillan a beszélgetéseket színesítő korabeli felvételekből Takács Mari kislányos arca, visszaemlékezik Megyeri Károly és Zsurzs Éva, Mihályfi Imre, Buzáné Fábri Éva. A dokumentumfilmet a Magyar Televízió KISZ Filmstúdiója készítette. gyűjtötték össze a legtöbb pontot és nyerték a versenyt. Második a szécsényi Mikszáth iskola úttörőcsapata, harmadikok a varsányi pajtások lettek. A végén a határőrség kutyabemutatót tartott a részvevő gyermekeknek. ariaro Nyomdakész az ötkötetes ,,Bul- gária’* enciklopédia első kötete; ez a mű a maga nemében egyedülálló vállalkozás a bolgár könyvkiadás történetében, a müvet a Bolgár Tudományos Akadémiához tartozó Bolgár Enciklopédiái Intézet készíti a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulója alkalmából: ezt az évfordulót 1981-ben ünnepli majd az ország népe. Az enciklopédia bemutatja a bolgárok sok évszázados történetét és kultúráját, s egyben mindazt, amivel a bolgárság hozzájárult a világ civilizációjának anyagi és szellemi kincsestárához, az ötkötetes munka kimerítően, mindent átfogóan tárgyalja mind az államalapítással kapcsolatos eseményeket, mind a nemzeti felszabadító és forradalmi harcokat, valamint a történelem folyamán bekövetkezett társa rlalmi-politikal és szociális változásokat. Természetesen nyomon követi az enciklopédia Bulgária kapcsolatait a vele szomszédos államokkal, a szocialista országokkal; nagy teret szentel együttműködésének a Szovjetunóval. Az enciklooédia mintegv 13 ezer címszót, s több mint lé ezer színes és fekete-fehér fotót, tovíCvi számos térképet tartalmaz. Elkészítésében több mint 60 kiváló tudós és szakember vesz részt. Űttörők túrája *♦ »*♦ »*♦ **♦ *** 9. A peronon néhány percre elvesztette megszokott határozottságát, igyekezett Szem- jon közelében megállni, és a zakója ujjába kapaszkodott. Szemjon átkarolta és ekkor meglátta Marija Trofimovnát. Marija Trofimovna néhány lépésre állt tőlük, és a szerelvény végét kémlelte. Tenyerét ellenzőként a szeme elé tette, figyelmesen nézegetett, éppen úgy, ahogy a filmeken az anyák rég nem látott gyermekeiket keresik a szemükkel. Barna kosztümöt viselt, a gallérján és az uijakon szürke rátértél: elegáns és divatos, különösen molett asszonyoknak; Leningrádban töltötte a szabadságát, ott varratta egy első osztályú szalonban. Mindjárt odajön hozzájuk, megcsókol la Szemjont és Na táskát, aztán elfordul, csipkés zsebkendőjével megfogja törölni' a szemét, majd gondosan visszateszi a zsebébe úgy hogy a zsebkendő sarka kissé kilátszom Pontosan így is történt minden. Az állomáson egy másféltonnás teherautó állt, félig ■megrakva szénával. Most Marija Trofimovna természetesen azt fogja mondani, hogy toár ez nem taxi, de kellemes dolog egy városi embernek friss szénán utazni a falusi utcákon. Pontosan ezt is mondta. — Azt hittem, egy barátoddal jössz. Három nap múlva megérkezik Tánya — közölte Marija Trofimovna. A „Tánya” szóra Nataska megfordult — Marija Trofimovna ■unokahuga — magyarázta Szemjon. | Az utóbbi években ritkán találkoztak. Tánya harmincéves. Nagy darab, nagy szemű, tiszta, porcelánfehér arcú lány. Elárusítónő egy boltiban. A harmincas férfiak hosszasan nézegetik az osztálya polcain a konzervdobozokat. A barátnői mondják is neki: te bolond, az a szürke kalapos nagypn jóképű férfi. De Tánya csak elnézően mosolyog, nem ez az igazi, várjunk még; és továbbra is jár >a tiszti klubba táncolni, úgy mint tizenegy évvel ezelőtt. Akkor egy repülőtiszthez ment feleségül, aki később lezuhant. Egy évvel később feleségül ment volt férje barátjához, két év múlva az is lezuhant. Most egyik haj tincsét őszre festeti. De a pilóták babonásak, már egyik sem meri feleségül venni. Tanácsolni kéne neki, hogy menjen át egy másik helyőrségbe, ha már így szereti a pilótákat, öt évvel ezelőtt találkoztak a faluban, s Marija Trofimovna akkor a férjébe vette, hogy összeillő pár lennének. — Hát ez a mi falunk — Szólalt meg Marija Trofimovna. Mindjárt azt fogja mondani : „Itt a szülőházunk” — gondolta Szemjon. — Itt a szülőházunk — mondta Marija Trofimovna. Most Szemjon nagyapjának házában lakott. Szemjon fokozta a sebességet. A vezetés hosszú évei alatt jól kiismerte önmagát. Még két óráig kitűnően fogja magát érezni. Aztán hajnal előtt kezdődik a fáradtság. A szürke, hajnali fény tompítja a látást. Látja az utat, és mégis elaludhat a kormány mellett. Erre a pillanatra már jó előre fel kell készülnie. Szemjon elővette a termoszt, ivott néhány korty fanyar, nagyon erős teát, amelyet Aszja készített. Ez mindig segített rajta. A tea után kedve támadt egy cigarettára. Kágyújott, bekapcsolta a rádiót, megkereste a „Majak” adást. Partizánokról szólt a műsor. Szaburov tábornok beszélt. A hangja öreges, nehezen vesz már levegőt. A tábornok arról szólt, hogyan szabadították fel a partizánok Ovrucs városát. Szemjon látta a tábornokot a pártizáncsa- patban. Akkor még fiatal volt. Lovon ült, kubányi kucsmát és lovassági köpenyt viselt, Szemjon minden .reggel odaszaladt a tábornok fedezékéhez, és várta, mikor fog lóra ülni. Szemjon szerette volna, ha a tábornoknak olyan szablyá- ja lenne, mint Csapajevnek, de a tábornok csak rövid csövű német géppisztolyt hordott. Az idén tavasszal találkozott a tábornokkal a Vossztanyija téren. A tábornok Moszkva egyik magas épületének a lépcsőjén ment fel. Egy-két lépcsőfokot ment, aztán megállt pihenni. | — Dicsőség a szovjet partizánoknak és partizánnőknek, akik a fasizmus elleni harc nehéz éveiben... — ért előadása végére a tábornok. ... Szemjont és Trofimot egy iskolába vitték, egy nagy osztályba, amelyben még a régi helyén állt a fekete tábla es Gogol meg Tolsztoj arcképe. Ügy ötven ember lehetett az osztályban, de elég tágas volt, mert mindenki a fal mellett ült vagy feküdt. Mindenkitől kapott valamit. Csirkét, főtt tojást, házikolbászt evett, még nyolc szem cukrot is adtak neki, Tízig már el tudott számolni. Nem ette meg azonnal az egészet, három szemet későbbre hagyott. Másnap reggel Trofimot kihallgatásra vitték. Szétvert szájjal jött vissza, az inge aljával törölgette a vért, nem volt zsebkendője. Szemjon ezt nagyon megjegyezte, mert az anyja mindig adott neki zsebkendőt és haragudott, ha a kezével, vagy a ruhája ujjá- val törölte meg a száját, [Folytatjuk)
