Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

Lókos-parti zöldségesek Propagandiistdlt Erősebb a beton A hagyományok sokszor "alomban. A sokféle feladat erősebben kötnek, mint a be- közül, amellyel megbízták, a ton. Az elkötelezettséget, a propagandamunkát szerette a hűséget a rTasasokhoz, a gyár- legjobban. Amikor a művelő­höz mindennél többre tartót- dési otthonban kiállt a fiúk, ta. s egyebe nem lévén, ezt a lányok elé és beszélt nekik hagyta fiaira az öreg Bucsek. a szocializmus szép eszméjé- Nem is volt kettőnél több ről, bontakozó életünkről. A munkahelye. Az acélgyárban, munkáról, amelyet csak be- a szögverőben kezdett, s on' csülettel érdemes, szabad ve­X' t m§r, fog Ambrus és felesége a melegágyi paradicsom palántát gondozzák. ágyat mutatta, amit éjjelre akik legjobban tudják; az idő­takarnak. nappal kinyitnak, járás végül is számukra is el- ahol védve a hidegtől, gyor- következik. Akkorra már teljes zsöny felől jön széllel, kavar- san növekedik a palánta. Ép- készenlétben a megerősödött va a port maga előtt. Nincs pen a paradicsomot kellett palántákkal kilépnek a Lókos­gondozniuK, dédelgetniük, parti homokra és felnevelik a hogy az üveg alatt se káro- zödséget, dinnyét, sodjanak. Nagy szaktudói an- . , , , ,. . — Kiváló itt a lehetőség, jó a felszerelés, kifogástalan a tsz-szel való kapcsolatunk.. — mondta Ambrusné. A homokoson, ahol á Ló­kos közelíti az lpolyt, nem akar engedni a hideg. A Bör­nyugalom tőle. pedig a pa­lánták megnőttek a meleg­agyakban, kiültetésre várnák. De ilyén szeszélyes időben me- nak, hogyan kell ilyen esetben lyik kertészkedő ember bátor­kodna kiültetni szokott zsenge is bánni a törékeny növény a meleghez nyel. Hát még a dinnye pa- növényeket. lánták, azok csak az érzéke­Ambrus János feleségével nyek.l Amikor kirakják, akkor Hortról szegődött az érsekvad- is valami burát, vagy más kerti termelőszövetkezethez védőeszközt raknak rá, hogy zöldségfélét termeszteni, vala­mint dinnyét. Régi szövetsége­se a közös gazdaságnak Ősszel mennek, tavasszal jönnek. Megépítik a földkunyhót, be- mét mondta; rendezkednek vízzel, barom­fival, meg néhány nagyon mérges kutyával és dolgoz­nak. Kettőjük közül az asz- szony beszédesebb. a hideg ne gyengítse Ambrus Janos, a kertész hal kan, inkább a növényekre, A közös gazdaság szépen megművelte számukra a föl­det, a patakparton ott az ön- tözőberendezes, ha kitavaszo­dik, akkor délről simogatja a nap a földet. Minden együtt, nan került később a tűzhely­gyárba. A tisztítóműhelyben volt csoportvezető, amíg nyugdíjba ment. — Annak idején én is ilyen gesni, ma s a holnap miatt is. Már alapszervezeti titkár volt a tmk-soknál, a szer­számkészítőknél, amikor Mis" kolera küldték pártiskolára. szándékkal léptem a tűzhely- Hazajövet új lendülettel lát- gyárba... Megtanulom a szak- tott munkához a gyárban, az mát, aztán oda se a nyug" alapszervezetben. Aztán egv- díjig — mondja Bucsek Kál- szei. „ak suttogni kezdték, mán, az öt fiú közül a legidö- később nyíltan is a szemére s^b. vetették: arra használja a Éppen harminc esztendeje, parttitkári funkcióját, hogy hogy elszegődött tanulónak, anyagi előnyöket harcoljon szerszámkészítő lakatosnak, ki maganak. A pártvizsgálat. Fogékony, ügyes kezű fiú amelyet maga ellen kért, ve­vőit. Szerették, szívesen ta- gui igazságot szolgáltatón nították a mesterek. Gyorsab" neki. Hanem a szájaíze. vala- ban is szabadult mint a töb- hogv keserű maradt. Elment biek. Akkoriban szakmai ve- a gyárból. télkedők egész sorát rendez ték, s Bucsek Kálmán min­dig a legjobbak között vég­zett. Lassan nyolc esztendeje, hogy Nagybátonyban, a gép- üzemben dolgozik. A tmk- sok csoportvezetője. Me­- « gyünk keresztül a műhelyen, mentem én el a gyarból. Hol f közbeil y.eg felrno2du­^ lattal „bemutatja' a forgács»' radtan bukdácsolnák a szaval. , __ J eléül annak, hogy egyszer­re könnyű is, nehéz is idézni az elmúlt esztendőket. — Nem volt nekem az elisme­réssel soha bajom... mint a szóra fordítva figyel- amit a természet ad, es ehhe? párosul az Ambrus család — Az éjszaka is fagypontra szorgalma, hozzáértése. A Ló­süllyedt a hómérséklet... kos-partról az idén is visz- , , . . 'nett majd 'zöldséget a fogyasz­Megis, bármilyen a termé­szeti körülmény, — Azért jövünk ide, hogy puszta alatt, a Lókos-pai'ton paprikát, paradicsomot, diny- csalt az ember lesz a győztes, nyét termesszünk. Nekünk ez Szembefordulnak a természet­tel. Este, mint a pólyást be­bugyolálják a melegágyakban növekedő palántákat. Nappal, a napsütéssel melengetik. Nagy értékről van ott szó. * ,r toknak, és biztosán jó minő- Dimitrov segűt_ — B — lókat, asztalosokat, targonca­javítókat, s csoportját. Azok közül a fiatalok közül is né­hányat, akiket ő tanított a szerszámfogásra, a sokféle gé,p kezelésére. készítésere, Miért is lett volna? Bucsek Mert munkájuk már régen Kálmán sokat és jól dolgo- nem csupán a nógrádi bá- zott. A munka soha nem nyák gépeinek javítását je- csak a pénz lehetőségét je- lenti. Szerszámokat, bonyolult lentette számára. Azt is. de gépeket készítenek kisebb-na- többet annál! Sokszor t-op- gyobb hazai vállalatoknak, rengett azon. hogyan lehetne Kisterenyéről, a 2-es villa- hosszabb életű a szerszám, mosüzemből. ahol Bucsek amelyet készít, amelyet keszr Kálmán felesége is dolgozik, tenek. Valamennyi újítását az NDK-ba szállítanak mo- olyan alkotásnak tekintette, tm-tekercsekei amelynek mások is hasznát veszik. Többször kapott elis- s hogy a munka így össze­mérést. amely a kiváló dől- koti valamennyi műhellyel, gozókat illette meg. A gyár «mnak a pártmunkában is öt-hat legjobban fizetett mun- hasznát látja. Mert Bucsek kásái közé tartozott. Aztán Kálmán szervező titkár volt egyszer csak úgy érezte, m*r a gépműhelyi alapszer­széthullott körülötte min­den... Fiatalon került a pártba. _ .. .... . É veinek száma éppen csak J:es vezetben is. Amikor a tmk- sok különváltak, önálló alap- szerevezetet hoztak létre, ott súrolta a húszat. Nem volt véletlen lépés, apja nyomdo­kaiban járt. Dolgozott a szak­természetesen ta. propagandis­Sorolni sem egyszerű, hány szervezetben, az ifjúsági moz- tanfolyamot vezetett. — Legutóbb társadalompo­litikai kérdésekkel foglal­koztunk. azt megelőzően gaz­daságpolitikánkat beszéltük meg... Fogalmazódik a kérdés: ném nehéz így váltani szinte minden esztendőben?­— Olyan ez. mint: maga az élet... — mondja elgondolkod­va. — Az emberek sok min­denre keresnek választ. Me­gyek keresztül a műhelyen, szólnak, kérdeznek... Egyik­nek sem mondhatom. hogy várj komám, visszajövök hol­nap. Mert akkor már megint más kérdések feszítik őket. Az én dolgom pedig az. hogy segítsem őket eligazodni. Iránytűje az az ismeret, amelyet folytonosan gyűjtö­get és a sokesztendős tapasz­talat a munkában, a pártélet­ben. Gyepest Bélával, a pártbi­zottság titkárával váltunk szót: A gépműhelyben több alap­szervezet is tevékenykedőik. Az új párttagok tanfolyamát együtt szerveztük meg és felkészítésüket Bucsek elv­társra bíztuk... Mert igazab­ban aligha szólhat valaki a pártról a most indulóknak annál, aki együtt lélegzett, együtt nőtt a mozgalommal... Akit ismernek, elismernek és sokra becsülnek társai. X Pénteken a Parlamentben az Elnöki Tanács kitünte­téseket adományozott a pro­pagandamunka legjobbjai­nak. Bucsek Kálmán, a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát kapta. Éppen huszonöt éve. hogy tagja, propagandis­tája a pártnak. S nála ez nemcsak a szemináriumokat jelentette, s nem is csak a taggvűléseket. ahol a politi­káról, a politikáért szóltak. Ezzel együtt mindennapi tet­teit, eddigi munkás életét. Meg a következő éveket, hi­szen csak negyvenöt eszten­dős. Nézi a kitüntetést és első gondolatai az apját kerésik. Vajon mit szólna most az öreg vasas, ha élne? Vincze Istvánné a mesterségünk. Itt nincs munkaidő, reggeltől késő es­tig talpon kel! lenni. Még éj­szaka is, ha a helyzet úgy kí­vánja. .. Most pedig úgy kí­vánja. Szembe fordult az északról délnek vágtázó hideg szélnek, Nyolc hektáron termesztett zöldségről, dinnyéről, amit varnak majd a környező kő- ami kendőjébe kapaszkodott, segekben, városokban a fo- tépte szoknyáját és vágta a gyasztók. Az Ambrus-házas- homokot a szemébe. A meleg- par türelme nem fogy el. Ok, Gyenge a társadalmi tulajdon védelme Ezt mutatják a statisztikai adatok a Nógrád megyei Élei- miszcr-kiskcreskedelmi Válla­latnál. különösen a múlt ev első feleben emelkedett a lel­tárhiányok nagysága. A má­sodik fél évben valamelyest javult a helyzet. Ennek elle­nére az 1915. évi, egy leltár­ra jutó norma feletti hiány 1905 forintról 4092 forintra növekedett 1976-ban. A leltárhiányok értékelése után 42 esetben teljes anyagi kártérítésre kötelezték a mu­lasztókat. Tizenhárom alka­lommai a dolgozók többhavi keresetüknek megfelelő össze­get fizettek kártérítésként. Ti­zennégy esetben a törvényes jogi következmenyek mellet! döntöttek, lg dolgozónál pe­dig eltekintettek a felelősség megállapításától. Olimpia brigád A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat Olimpia brigád­ja alakulása óta eddig minden évben elnyerte a szocialista brigád címet Munkájukat te­kintve a vállalat egyik leg­jobb brigádja az Olimpia. Szervezte« a vállalatnál a bri­gádok számára szellemi vetél­kedőt. Az egy őrs egy brigád mozgalom, keretében pedig kapcsolatot teremtettek a Bar­tók Béla úti Általános Iskola egyik őisevel, akiket mindeb­ben segítenek. Emellett támo­gatják a felsőpetényi gyer­meknevelő intézetet is, éven­te ellátogatnak és ajándékok­kal kedveskednek a gyerekek­nek. Kés k a rekonstrukció A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat ü-es üzemeben a terme­lés folyamatosságának biztosítása mellett oldjak meg a belső liszt­mozgatással kapcsolator rekonst­rukciós munkálatokat. Ezek előreláthatólag 4 millió forintba merülnek es június lő-en fejeződ­nek be. , A munkában résztvevő vállala­tok közül a salgótarjáni Tervező és Építő Szövetkezet, valamint a karanoskeszi szövetkezet nem teljesítette határidőre az elvál­lalt feladatot. Emiatt a kivitele­zéssel megbízott ÉI.G'ÉP 6- számú gyáregységének szerelői nem tudják a szerelési munkálatokat folyamatosan végezni. tJev tűnik, hogv a szövetkezetek késlekedése miatt —, ha nem változtatnak a jelenlegi helyzeten, — két héttel később fejeződik be a vállalat érdekeit és a fogyasztók javat szodgáló rekonstrukció. Megmarad a kettős jelleg Va satis és alumíniumot is Néhány évig húzódott an­nak az eldöntése, hogy ki za­bla g alumíniumból készült késztermékek bázisa lesz-e a balassagyarmati Fémipari Vállalat. — Most már eldőlt, hogy megmarad a termelés kettős jellege; vasból és alumínium­ból is gyártunk különböző termékeket. Az arányok azon­ban megváltoznak, méghozzá az alumínium javára. 1976- oan az alumíniumból készült termékek az éves bevételi terv 28—30 százalékát alkot­tak, idén már elérik a 40 szá­zalékot. Vezértermékünk a jövőben a bánvatám lesz. A Hagyományos termékek közül továbbra is megmarad a ká­beldobgyártás, ugyanakkor fejlesztjük, korszerűsítjük, az öntödéi is — indítja a beszél­getést Hlavay Sándor, a gyár főmérnöke. 'ior ozat gyár tásr a készülnék A korábbi kísérleti évek tanulságait leszűrve, végső so­ron olyan iparághoz kötötték fejlődésünk szekerét, amely hosszabb tavon — tíz-tizenöt évre biztosít megalapozott jö­vőt számukba. Így jutottak el a bányatám gyártásához- Az ezzel kapcsolatos kísérleteket elvégezték, most készülnek a sorozatgyártásra. — Ennek a terméknek a fejlesztését két ütemben old­juk meg. Először a jelenlégi A-üzemben kezdjük meg a zártciklusú előállítást. A bá­nyatám szakmunkásigényes. Töieg forgácsolókra lesz szük­ségünk. A szükséges szak­munkásokat részben sajat erőből, tanfolyami képzés-' sei, részben pedig szakmun­kásképzéssel oldjuk meg. Az új termék magasabb műsza­ki kulturáltságot kíván. En­nek megfelelően a szakmun­kásoknál növekszik majd az érettségizett fiatalok aránya. A gyár vezetése úgy döntött, hogy a minőségi ellenőri be­osztást is csak technikusok láthatják el — folytatja az előbbi gondolatot a főmérnök. A bányatám zavartalan ter­melésének érdekében 61 mil­lió 534 000 forintot költenek a műszaki-technológiai fejlesz­tésre, ebből 43 millió forint a hitel- Ez utóbbi már rendel­kezésükre áll. — Itthon vagy külföldön használjak fel az új terme­ket? — Ebben az évben és jö­vőre itthon, később szó lehet exportról is. Elképzeléseink szerint nyolc-tízezer darabot gyártunk egy évben. A ba- nvatam segítségével termelési értéktervünk 1979-re meg­duplázódik, s ez adja az éves termelési érték 50 százalékát. Feilesztik a Iwg\oHiányosakat is A piaci igények mondtak íteletet a hagyományos ter­mékekre, így az öntödei gyárt­mányokra és a kábeldobokra. Mindkettő termelését to­vább fejlesztik. Az öntödei termékekre a Ganz Villamos- sági Vállalat 1985-ig bejelen­tette igényét. A fejlesztési el­képzelések megvalósítására 12 millió forintot költenek. Eb­ből elsősorban technikai kor­szerűsítést valósítanak meg- Ez segít abban, hogy a jelen­legi széles, I egyedüli termék­skálát néhány főbb termék- csoportra mérsékeljék úgy, hogy közben rugalmasan iga­zodni tudjanak a különleges kívánságokhoz is. — A kábeldob hosszú ■ vi- askodás után túlélte önmagát. Itt már elértük a kapacitás felső határát, évenként 30—32 ezer darabot tudunk előállí­tani. Az utóbbi időben tőkés országokból olyan érdeklődés jött, ami üzletkötést is ígér. Mi ebből a termékből az idén nem terveztünk tőkés expor­tot. Ha megszületik a konk­rét üzlet, akkor vállaljuk, an­nak teljesítését. Olyan be­vált termékről van szó, amiben nagy termelési tapasz­talatot szereztünk. Mivel az elmúlt években úgy volt, hogy megszüntetjük gyártását, ezért egyetlen fülért sem fordítot­tunk fejlesztésére. Most vi­szont saját erőből 5—8 millió forintból olyan műszaki-tech­nológiai fejlesztést hajtunk végre, amelynek során, nő a teranelékenység, tovább ja­vul a termék minősége- A műszaki tökéletesítés 1978-ban feezödik be — tájékoztat a főmérnök. A kettősség előnye Az a bizonytalanság, ami abból adódott, hogy megma­radnak-e a vasból készült ter­méke, de már aluminium gyártják termékeket, némi haszonnal is járt. A munkások jó része kü lönböző szakmai tanfolyamo kon elsajátította az alumi nium gyártmányok előáüítá savai kapcsolatos új, a vase tol eltérő technológiáját. E előnyös a dolgozóknak, de ki fizetődő a gyárnak is. Az eset leges gyártmányarányok meg változásakor sem jönne, zavarba: a munkások ötvei százaléka ért az alumínium é a vas technológiájához. A előbbi technológiával viszotr egy igényesebb műszaki ku> túrának, műveltségnek vetet ték meg az alapját. A munkások átképzés konfliktusok nélkül zajlott 1' Részben ennek tudható, hog a vállalatnak három-négy év nincs munkaerő gondja. , gyártmány- és gyártásfejles'/ tés során a jelentősebb szá mű forgácsoló szakmunkásé kon kívül nehány speciálisa is kvalifikált szakembert'- lesz szükség. A jelenlegi gyártmány- é gyartásfejlesztési elképzelt sek erre a tervciklusra szól nak- Az ezt követő középtáv tervben szeretnék megvalósi tani az alumíniumból készül komplett bányabiztosító be rendezések gyártását. Ameny nyibem ez megvalósul. a ba lassagyarmati gyár lesz a Ma gyár Alumínium Trösz (MATA) késztermékeket elő állító gyára. V. K. NŰGRAD — 1977. április 23„ szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents