Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

Kritikus két hét Napi harmincezer zsömle, húszezer kifli vaev ennek megfelelő péksütemény — mindez a salgótarjáni kenyérgyár Polonyi János vezette szocialista brigádjának napi teljesítménye. A 11 fős kollektíva sokat tesz, hogy jó minőségű pékáru kerüljön az üzletekbe. Szocialis­ta brigádjuk öt esztendeje alakult. Elsők között a kenyérgyárban. „Mint egy családban, úgy felelünk egymásért. Jó szakmunkás csak az lehet, aki a más munkáját is figyeli, és törődik azzal, hogy a mellette levő munkatárs esetleg milyen gonddal küszködik!” — mondta Polonyi János, a brigádvezető, mind annyink nevében. A brigádvezetők országos tanácskozásán képviselte a sütőiparban dolgozókat, s ott beszélgettek másokkal közösen arról, hogy a szakmunkásképzést korszerűsíteni kell. — kj — Földművelők Szuperkábel felelőssége Á kedvezőtlen időjárás miatt nehéz a mezőgazdasági dolgozók helyzete. Az időszerű tavaszi munkákkal már ké­sésben vannak. A talaj nedvessége miatt lelassult a burgo­nya vetése. A kukoricavetés sem a tervezett ütemnek meg­felelően folyik, sőt az ehhez szükséges talajelőkészítés is vontatottabb a kedvezőtlen talajviszonyok miatt. Az égjük nagytekintélyű megyei mezőgazdasági szakember véleménye szerint nem is tanácsos ilyen mélj'en „lehűlt” talajba vető­magot tenni, mint az utóbbi egy hét alatt lettek szántóföld­jeink. Sok helyütt jégréteg vonta be a földet. Nem kedvez az időjárás a mezőgazdálkodásnak, ennek ellenére nem sza­bad megtorpanni, hanem a helyzethez kell igazodni. Az amerikai massachusette'j technológiai intézetben olyan szuperkábelt készítettek, amely 240 megawattos ára­mot továbbít, vagyis a meg­szokottnál hatszor erősebbet. Az áramtovábbítás 196 "C hő­mérsékleten történik. Az új szuperkábel lényegében egy alumíniumcső, amelyben há­rom kisebb cső húzódik. Ezekben folyékony nitrogén van. Ezáltal a csővezetékben vákuum képződik. Túl iranncalc cs nehezén Február elején még re­ménykedtek, hogy sikerül a januári lemaradást pótolni. Később, ahogy egymást kö­vették a napok, úgy mérsék­lődött a januári bizakodás. Ezért nem tűzhettek maguk elé más célt, mint a lemara­dás növekedésének megaka­dályozását. Ekkor még feb­ruárt írtak. Márciusban vi­szont megjavultak a folyama­tos termelés feltételei, az elő­ző két hónap elmaradását — amelyből két hét nagyon kri­tikus volt —. nem tudták pó­tolni. Pedig a dolgozók és vezetők egy szabad szombat­jukat is feláldozták. i Súlyos alapanyaghiány Ez igen megzavarta a Buda­pesti Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyárának ve­zetőit és dolgozóit. Ugyanis a múlt év végén azt hitték, hogy az idén legalább olyan folyamatos lesz az anyagellá­tás, mint 1976-ban volt. vagy esetleg még jobb. Sajnos, en­nek éppen ellenkezője történt. Ez igen kedvezőtlenül ha­tott a munkások közérzetére, hangulatára, s bizony elősegí­tette a munkafegyelem lazu­lását is. Nehéz helyzetbe hoz­ta a szakszervezetet, mind­azokat. akik a munkaverseny szervezésével foglalkoztak. A dolgozók kinyilvánították vetélkedesi szándékukat, de rögtön hozzáfűzték: csak akkor képesek vállalásaikat teljesíteni, ha folyamatos lesz az anyagellátás. Budapestről viszont türelmet kérő választ kaptak, nem pedig anyagot. Januárban még a ta­valyról áthúzódó exportmeg­rendeléseken dolgoztunk. Feb­ruárban a foglalkoztatottság érdekében olyan termékeket gyártottunk, amelyek nem szerepeltek az első negyed­éves programban. Ezért többször át kellett állni kü­lönböző termékek előállításá­ra. A gyakori átállás zavarta a munka folyamatosságát, kedvezőtlenül hatott a haté­konyságra is. Különösen a februári kritikus két hét volt nagyon kellemetlen időszak. Az elmaradást márciusban a megjavult anyagellátás birto­kában sem tudtuk pótolni — mondja Forrai Ferencné, a gyár igazgatója. Mivel az első negyedévnek csak a tanulságait lehet le­vonni, önként adódik a kér­dés: mi várható a második negyedévben? — A folyamatos termelés feltételei most megvannak, így hát reménykedhetünk, hogy az első negyedévi adós­ságunkat törleszteni tudjuk — szó! ismét az igazgatónő, majd igy folytatja: — Fi­gyelmünket az exportra össz­pontosítjuk, mert ebben az időszakban termelésünk 53 százaléka külföldre kerül. De teljesítjük a belföldi igé­nyeket. is. Pillanatnyilag két hétre elegendő alapanyag- készletünk van. Ez lehetővé teszi, hogy minden szalagot megfelelően ellássunk munká­val. Nem akarom védeni a központot, de sokat fáradoz­tak azért, hogy időben legyen anyag. Nem rajtuk múlt, bőgj' így sikerült... • > Átmeneti megtorpanás után — A dolgozók csak akkor érzik jól magukat, ha nyugod­tan, kiegyensúlyozottan tevé- kenj'kedhetnek. Az anyagellá­tás zavarai eddig is okoztak kisebb-nagyobb gondokat, de ilyen, mint az év eleji, meg nem. Legutóbbi taggyűlé­sünkön a munkaversennyel foglalkoztunk. A tagság reáli­san és kritikusan értékelte az elmúlt időszakot. Egyetértés született abban is, hogy az át­meneti megtorpanás után fél kell szítani a vetélkedőked­vet. Elérése érdekében a kommunisták a szokásosnál nagyobb helytállásra töreked­nek és tartalmasabbá kíván­ják tenni a politikai felvilá­gosító munkát. Ennek során csupán annyi pluszt kérünk a dolgozóktól, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ha ne­hezen is. de a fél év végére pótoljuk az elmaradást. Nem lesz könnyű dolog! A verseny fellendítése érdekében a szo­cialista brigádvezetőktöl és a támogatóktól arra kérünk vá­laszt, miben tudnak segíteni, mihez kérik támogatásunkat — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Erzsébet, az alapszer­vezet párttitkára. Budapesten is Kár volna tagadni, hogy a rossz anyagellátás kedvezőt­lenül hatott a munkamorálra, lazította a munkafegyelmet. Egyesek nehezen tudnak visz- szatérni a korábban megszo­kott tempóhoz. Vannak, akik­ben mind a mai napig élnek olyan kétségek: nem ismétlő­dik-e meg a januári és febru­ári rossz helyzet. A történtek nyomatékosan figyelmeztetik a központ ve­zetőit is. Először: a munka­erő megtartása csak folya­matos munkaellátással és nem ígérgetéssel lehetséges. Má­sodszor: ugyanez szükséges a termelés dinamikus növelésé­hez, a hatékonyság emelésé­hez és a jó minőségű ter­mékgyártáshoz. Harmadszor1 a munkafegyelmet gyorsan el lehet rontani, de nehezebben megszilárdítani. Negyedszer: Budapesten is a megnöveke­dett követelményekhez szük­séges igazítani a vezetői mun­kát. hogy ennek birtokában a gyárak is végre tudják haj­tani elképzeléseiket. Máskülönben csak elképze­lés marad minden megalapo­zott jó terv, program. V. K. Az időjárást előrejelző szolgálat továbbra is nagyon vál­tozékony, eső6, fagyos, szeles napokat ígért. Pedig a szak­emberek véleménye szerint május első napjaira földben kel­lene lenni a burgonyának, a kukoricának, jó lenne a kü­lönböző palántálásokat is megkezdeni, mert a nálunk ho­nos tenyészidő sürgeti a munka befejezését. A mezőgazda- sági dolgozókat az nyugtalanítja a legjobban, hogy ha ezek­kel a halaszthatatlan munkákkal megkésnek, veszélyesen tor­lódnak a má; irányú, de szintén a növénytermesziéssel ösz- szefüggő tennivalók, mint például a vegyszeres gyomirtás, és a különböző növényvédelmi eljárások. Ez annál is inkább nyugtalanító, mert a megye több mezőgazdasági üzeméből az egyébként nagyon szép őszi kalászosokon káros fertőzé­seket tapasztaltak. Ilyen nehéz helyzetbe került az Idei ta­vaszon a mezőgazdaság. Sok hasonló erőpróbát kiállt már megyénk nagyüzemi mezőgazdálkodása, állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek egyaránt. A colgozók felel őssége, szorgalma,, nem utolsó­sorban magas szintű hozzáértésének volt mindig köszönhető, hogy a legkritikusabb helyzetben is megtalálták a kivezető utat. Ezekben a napokban sehol a megyében nem tapasz­talható a munkát gátló kétségbeesés, a tehetetlenségtől való megbénulás. Szembefordultak a hideggel, éjszakáról éjszaká­ra füstöltek, hogy mentsék ami menthető. Az időjárás min­den lehetőségét kihasználták, hogy a földbe kerüljön a bor­só, a mák, a burgonya, nem egy üzemben a kukorica is. En­nek eredménye, hogy ha lassúbb ütemben is, de végzik az időszerű munkát. Nemrégen érkezett a hír, hogy a rétsági járásban permetezik a repcét. Megkezdték az őszi kalászo­sok vegyszerezését is. És ami a legfontosabb, igen gondosan, jól felszerelkezve készen állnak arra, hogy minden erőt igénybe véve, koncentráltan végezzék el azt a munkát, ami­vel az időjárás miatt késedelembe kerültek. Az a nagyüzemi gazdálkodás egyik előnye, hogy ha ked­vezőtlen is az időjárás, a korszerű felszerelésekkel, a tagok szorgalmával, a szakemberek szaktudásával végül is felül­kerekedhetnek a mostoha természeti viszonyokon. Igaz, nagy a tét, ha veszítenek, sokat veszítenek. Ezért szükségeltetik az erők koncentrálása, amely megelőzheti a veszteségeket. A mezőgazdaságra tekint most a közvélemény. Figyelemmel kíséri a természettel folytatott küzdelmét. Adjon erőt ez is a földművelő embernek munkájához, ami jelentős. — B — Burgasz—Szóf Bulgáriában a közelmúlt­ban helyezték üzembe a Bur­gasz—Szófia olajvezetéket. Ez a több száz kilométeres vezeték a Szovjetunió test­véri segítségével épült, és a Burgasz melletti vegyi- és olaj­kombinát termékeit szállítja a föld alatt a fővárosig. a olajvezeték A csővezetékes szállítás előnye, hogy kétszer olcsóbb a vasúti szállításnál, kisebb az olaj párolgási vesztesége, ami elkerülhetetlen a szállító- tartályok töltésénél. Az ed­digi tapasztalatok szerint a vezeték évente 6 millió léva megtakarítását teszi lehetővé. tiiiiiitHitiiiiiHiniMiiiHiiNfntiMmfitHfHiifMiumtnnHimtmmMHHnMnMtfftfHHmMiiimNilfHiHiiiMftMmtufMititiifHiiifMuiMiiMiiiiiiiiiiiiMimHiHiiiiiiiiiiitiiiiitfittMfMHmiiMmiMMm mtmMtMtfHmtiMMMt Hég nyoma se maradjon Omladozó falú kolóniák, ■putrik, vályogviskók — a múlt nyomorúságának marad­ványai- Megannyi felkiáltójel. Telepek. Város szélén, falu mezsgyéjén megbúvók, Tele­pek — családok százainak ott­hont adók, megannyi külön kis zárt világ. Felszámolásuk, lebontásuk a társadalom égető gondja. Mert eltüntetni a múlt nyomait, ki­emelni az ott élőket, tisztes emberi környezetbe egyaránt fontos feladat. X Intézkedések, határozatok, utasítások; a szociális követel­ményeknek meg nem felelő la­kótelepek gyorsított ütemü fel­számolása érdekében teendő intézkedésekről. „A Nógrád megjrei Tanács VB 13/1976. VB számú hatá­rozatával elrendelte, az V. ötéves terv során kiemelten és gyorsított ütemben felszá­molásra tervezett telepek ki­jelölését, és felszámolás mód­ját. .. (Idézet a Nógrád me­gyei Tanács VB ÉKV osztálya által 1977. elején kiadott kör­leveléből, amelj'et a községi ta­nácsok elnökei kaptak meg ) Az utasítás, a határozat egy­értelmű és konkrét programot jelöl meg. Végrehajtása a gyakorlatban mégis sok bo­nyodalmat, ezernyi súrlódási felületet okoz. Mert a tények, szamok mögött sokféle ember, sokféle érdek húzódik. X Az összesítés szerint Nógrád megyében 1348- lakás vár fel­számolásra, 1658 családot kell elmozdítani a régi helyéről. A szécsényi járásban, Litkén a közös tanács igazgatási terü­letén (Ipolytarnóc) a legmaga­sabb az arány: összesen hetven cigánycsaládot éript a telep felszámolása. Színe és Kálmán János tanácselnök; — A litkei cigánytelep, a Ze­nész utca felszámolásává! több mint egy évtizede foglalko­zunk. 1969 elején elkészítettük a telep statisztikai felmeré­sét. Akkor 52 család lakott a telepen 260 fővel. Ebből azóta a családok fele építéssel, la­kásvásárlással, akciós kedvez­ménnyel elköltözött a telep­ről. Most, az újabb felmérés szerint mégis 58 család részé­re — Ipolytarnócon 12 — kell lehetőséget biztosítani a telep elhagyására. X A régi putrikat, vályogvis­kókat lebontják, a csaladok pedig új ház építésével, vagy mái' meglevő vásárlásával beköltözhetnek a faluba. In­gjon telket, kamatmentes kölcsönt biztosítanak számuk­ra- Milyen egyszerűnek tűnő folyamat. De nézzük, hogyan fest a gyakorlat színe es visz- szája1 X / Gátak, korlátok, előítéle­tek. .. Néhány falubéli véleménye; — Ezeket beengedni a faluba? Nevetséges. Ki kellene telepí­teni mindet egy eldugott hely­re, nem a magj'ar közé vegyí­teni. — Én megmondtam, ha cigány lesz a szomszédom, vas­villával kergetem el az égési pereputtyát! — Kezdetben be­lebetegedtünk, hogy cigány lesz a szomszédunk. Most meg elmondhatjuk, hogy Balogh Miklós a legrendesebb ember az utcában. A tanácselnök: — két falu­ban jelenleg csaknem húsz visszája üres ház áll. Vagy kihaltak belőle, vagy elköltöztek a la­kói. De az üres házak tulajdo­nosai a szomszédok nyomásá­ra nem hajlandók eladni, fel­ajánlani állami értékesítésre. Volt már olyan is, hogy a tu­lajdonos lemondott az elővéte­li jogról, de amikor megtud­ta, hogy cigány a vevő, visz- szavonta a szavát. X A fiatal családok könnyeb­ben kimozdíthatok a régi kör­nyezetből. De mi légyen az idős, pénzzel nem rendelkező emberekkel? Oláh Pált és feleségét (nyolcvan éven túliak) márci­usban kiöntötte a víz a putri­ból. Kényszermegoldásként egy másik, üres putriba költöztek. Nem akarnak megválni a te­leptől, itt éltek, itt akarnak halni. Szociális otthonról hal­lani sem akarnak... X Kálmán János. — Felemás helyzet. Egy megüresedett ci­gánytelepi lakásba 8 tagú sza- kali cigánycsalád rokoni áia'- pon kívánt beköltözni. Óvtam őket; a telepet felszámoljuk, ne jöjjenek ide! A családfő panaszt tett ellenem és a vizs­gálat vezetője közölte: nálunk a szabad költözést nem lehet akadályozni! A család ezután természetesen berendezkedett. Ma is a litkei telepi putriban laknak. Jó lenne tudni, a 'jö­vőben melyik jogszabály sze­rint cselekedjünk? Cigánycsaládok a faluban.. • Félnek, rettegnek az új kör* nvezetben élő emberek előíté­leteitől, zaklatásaitól. Pedig sokukat a jó szándék vezérel. Oláh György 17 esztendeje tűzhelygyári munkás. Felese­gével es négy gyerekével hus- vét előtt költözött a faluba. Egy régi házat vásárolt meg. — Hetvenkétezer forintba került a ház. Ebből hétezret fizettünk be, a többi kamat­mentes kölcsönből megy. Rengeteget dolgozunk. Festet­tük a falakat, súroltuk a pad­lót, most a tetőt javítjuk. A szomszéd Laci bácsi kezdet­ben haragosan nézett ránk. De látja, hogy tisztességes em­berek vagyunk- Sokat ér az nekünk, hogy megbarátkozott velünk. Mert nem mindegy, hogy milyen környezetben él az ember, hol nőnek fel a gyerekek. X Kálmán János tanácselnök; — Lassan mindenki ellensé­gem lesz. Vörös posztó vágyóit az emberek szemében, mert a cigányokkal foglalkozom. Sok jó barátot, kedves ismerőst vesztettem már el emiatt. ÉI- ceiődnek, gúnyolódnak. — Fürdőszobát, autót is adj a ci­gányaidnak! Pedig csak az em­bernek kijáró emberi környe­zetről gondoskodunk. Es a falu lakóin, a szomszédokon is mú­lik, hogy ezek, az évszázados nyomorból kievickélő pmbe- rek, valóban emberien élje­nek, megváltozzanak. .Nem törődünk az eilenségeskedő.-,- kel. Az utasítást, ha törik, ha szakad végrehajtjuk, 1980-ig a litkei Zenész utcát a föld szí­nével tesszük egjrenlővé. Hogy még nyoma se maradjon.. V. Kiss Maria NÖGRAD - 1977. április 20., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents