Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

Megkezdődött a szocialista krigádvesetők F. országos tanácskozása (Folytatás a 2. oldalról) érését jelzi, hogy Magyaror­szágon 100 lakásra 310 lakos jut, tehát hogy egy önálló főbérleti lakásban nagyjából hárman laknak. Ha a helyen­kénti aránytalanságokról nem is szabad megfeledkezni, ez az országos átlag azért álta­lánosan elfogadható. A Központi Bizottság átte­kintette az idei népgazdasági terv első negyedévi teljesíté­sét is. Jobbára az indulás ta­pasztalataival foglalkoztunk, utánanézve, hogy mit, hol le­het vagy kell igazítani. Az in­dulás nem rossz S ebben ter­mészetesen szerepe van an­nak is. hogy az elmúlt évvé­gén kicsit gyorsabb ütembe» készültek a tervek, hama­rabb formálódtak ki a vál­lalati, üzemi elképzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogy az idén nem ta­pasztaltunk olyan „januári helybenjárást”, bizonytalan­ságot. amihez eddig — saj­nos, — hozza voltunk szok­va. Az ipari termelés 5 szá­zalékkal növekedett. Egyes iparágakban mér nagyobb — a gépiparban 6.8. az építő­iparban 10 Százalékos — az emelkedés. Az ipar tehát jól kezdte az évet. A mezőgazdaságot nem na- gvon pártolta az időjárás. Ké­sik a tavasz, a kezdeti nagy meleget télies hideg váltotta fel. s ebből bizony már ká­raink is származtak D«> tarto­zunk a mezőgazdaság irányí­tóinak, az állami gazdaságok Jó irányban, következetesebben Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésének első ta­pasztalatait az MSZMP Központi Bizottság legutóbbi ülé­se alapján így összegezhetjük: az esztendő első negyedévé­nek eredményei biztatóak, a terv teljesítése jó irányban ha­lad. Az MSZMP KB 1976. decemberi határozata végrehaj­tásának kedvezőek a gazdasági'és a politikai feltételei. Az idei terveket az előző évhez képest korábban, gyorsabban, szervezettebben dolgozták ki. A gazdasági szabályozás lé­nyegében nem változott. A szocialista országokkal az ál­lamközi szerződéseket, idejében megkötötték. A népgazda­sági terv céljait a dolgozók időben megismerték és elfo­gadták. A cselekvőkészség országszerte nagy. A csepeli dolgozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére országos ver­seny bontakozott ki. Mielőtt a részletekre térnénk szüksége két dolgot elő­rebocsátani: 1) Az éves feladatok nagyobb része még vég­rehajtásra vár, az első tapasztalatokból messzemenő követ­keztetéseket nem vonhatunk le. 2) A bázisszemlélet köny- nyen eltájolhat az 1976. első hónapjaihoz képest néhol ta­pasztalható „látványos fejlődés" esetén különösképpen. A gazdasági növekedés üteme ugyanis tavaly szokatlanul ala­csony volt, elmaradt a tervezettől. Az 1977. év első negyedének ipari termelése öt száza­lékkal haladta meg a tavalyi és hét százalékkal a tavaly- előtti hasonló időszak szintjét. A gép-, illetve a vegyipar termelése az átlagos üzemnél gyorsabban, az építőanyag-iparé lassabban növekedett. Az élelmiszeripar termelése a me­zőgazdaságéhoz igazodik. így például a hús-, baromfi-, a cukor-, a tejiparbán javult a nyersanyagellátás és mintegy öt százalékkal nőtt a termelés a tavalyi alacsony szinthez képest. A mezőgazdaság dolgozói felkészültek, hogy 7—8 száza­lékkal növeljék a termelést 1975-höiz viszonyítva. Jelzi ezt az időszerű munkák gondos elvégzése, a zöldségtermelés és az állattenyésztés megélénkülése. Az anyagi-technikai fel­tételek is adottak. A növényvédőszer- és a műtrágyaellá­tás kielégítő. Az idén mintegy 7500 traktor, 2000 arató- cseplő gép, 4000 tehergépkocsi és 8500 pótkocsi beszerzésére van lehetőség. Persze az időjárástól, mint mindig, az idén is sok függ. Eddig a belvizek a gabonavetésekben, az áp­rilisi fagyok pedig a gyümölcsösökben okoztak kárt. Az 1977. évi külkereskedelmi feladatok végrehajtása tervszerűen, szervezetten indult. A szocialista országokkal szembeni szerződéses kötelezettségeinket pontosan teljesít­jük. A baráti országok esetenként a szállítási tervek túl­teljesítését kérik. Erre a kölcsönösség elve alapján — tehát megfelelő és arányos importtöbblet esetén — nyílik le­hetőség. A tőkés üzletkötésekre eddig nagyobb arányban került sor, mint egy évvel ezelőtt. A konjunktúra, a kereslet meg­élénkülése azonban továbbra is késik. Az exporttervek tel­jesítése fokozott erőfeszítéseket igényel. A piaci árak sze­szélyes ingadozása szükségessé teszi a gondos ármunkát az eladások és vásárlások megfelelő időzítését, a termelő, a felhasználó, a külkereskedelmi vállalatok, illetve a bank jobb együtLmükódését. A központi állami beruházásoknál néhol tapasztalható lemaradás a tervekhez képest. Többnyire a kivitelezőka­pacitások hiánya okoz gondot. Ezért a már elkezdett be­ruházások kivitelezésére kell az erőket összpontosítani. Fo­kozott figyelmet és erőfeszítést igényelnek azok a beruhá­zások — paksi atomerőmű, a tiszai hőerőmű, a 750 kV- os nemzetközi távvezeték, a Borsodi Vegyikombinát új pvc-üaeme, a Bélapátfalvi Cementmű, a Hajdúsági Cukor­gyár —, amelyek az idén a megvalósítás döntő szakaszába léptek. Az 1977-ben induló nagyberuházások jól előkészí­tettek, kivéve néhányat, ahol a kivitefezőkapacitás, illet­ve a tervdokumentációk hiánya okoz gondot. Az idei tervek teljesítéséhez a szükséges mennyiségű nyersanyag és energia biztosított, munkaerőből továbbra is hiány van. Sajnos, a vállalatok többsége még mindig nem számol a realitásokkal, s olykor a mesterkélt munkaerő- kereslettel tulajdonképpen a pazarlást, a szervezetlenséget, a kapun belüli munkanélküliséget leplezi. Ez a gyakorlat egyre kevésbé tartható. Az ésszerű, takarékos létszámgaz­dálkodás, a célratörő munka- és üzemszervezés idei terve­ink teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele. Az első három hónap tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése, a tavalyi lemaradások részbeni pótlása, a növekedési ütem fokozása elérhető reális célkitűzés. A gazdasági növekedés üteme fegyelmezettebb, szervezettebb munkával, a haté­konyság emelésével meggyorsítható. Az élletszínvonal az idei terveknek megfelelően emelkedik. Új intézkedésekre, döntésekre nincs szükség, változatlanul a Központi Bizott­ság 1976. decemberi határozatának végrehajtása a feladat. Következetes munkával, összpontosított erőfeszítéssel nagy lépést tehetünk előre az ötödik ötéves terv gazdaságpoliti­kai céljainak elérése úján. Szükség van minden dolgozó odaadó munkájára, a vezetők kezdeményezésére, helytállá­sára, kockázatvállalására és 'nem utolsósorban a kommu­nisták példamutatására, a pártszervezetek cselekvési prog­ramjainak öntevékeny végrehajtására. K. J. munkásainak, a termelőszövet­kezetek tagjainak azzal, hogy megmondjuk: tudjuk, becsü­lettel helytálltak, elvégezték munkájukat. Örömmel szólok arról is, hogy a mezőgazda­ság jól felkészült az idei év­re. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a tervezettnél 3 szá­zalékkal több őszi kalászost vetettek el. Azt még nem le­het tudni, hogy milyen . lesz például a kajszibaracktermés. De a kenyér előbbrevaló, s ha az őszi kalászosok rende­sen megérnek, nagy bajunk már nem lehet. Növekedett az állatte­nyésztési kedv, javultak fel­tételei, tehál kedvező a ten­dencia: jut a napi fogyasz­tásra, a népgazdasági szük­séglet kielégítésére, sőt ex­portra is. Ugyanígy kedvező­ek a jelek olyan nehéz terü­leten, mint a zöldségtermesz­tés, mert a szerződéses válla­lások már fölötte vannak a tavalyinak. Kívánjuk, sike­rüljön teljesíteni is. Az év indításának megfe­lelően alakult a dolgozók ke­resete is. Az első negyedév­ben az ipari munkások mun­kabéralapja 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek dolgozóinak — a ta­gok és az alkalmazottak — jövedelme 5 százalékkal emel­kedett, a kiskereskedelmi for­galom pedig 6,7 százalékkal nőtt. Mindezt összegezve el­mondhatjuk, hogy az idei népgazdasági terv végrehaj­tása jól indult. Jelszavunk, hogy a folytatás még jobb le­gyen! Mert az 1977. évi ter­vet teljesítenünk kell. Har­colnunk kell az idei jó ered­ményekért. mert valójában ezen múlik az V. öté ves terv sorsa is. A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapaszta­latai alapján a Központi Bi­zottság megállapította, hogy terveink reálisak, megfelelő irányokat jelöltünk meg, gaz­daságpolitikai és társadalom- politikai céljainkat nem kell megváltoztatnunk. A munka frontján azonban mindent meg kel! tennünk, hogy e cé­lokat elérjük, tehát a terme­lést növeljük és az életszín­vonalat emelni tudjuk. A reálbér és a reáljövede­lem növelését célzó terveink is magasabbak a tavalyinál. Ennek kapcsán azonban arról is szólni kell, hogy nálunk nem merev a fogyasztási cik­kek árszínvonala. Közgazda­sági és egyéb meggondolások alapján a mi árrendszerünk­ben, a fogyasztási cikkek kö­zött is vannak rögzített, li­mitált és szabadáras termé­kek. Ügy véljük, hogy a mi viszonyaink ezt az árpolitikát kívánják meg. Amikor a reáljövedelem, reálbér növe­léséről beszélünk, figyelembe vesszük a fogyasztási cikkek árának idei tervezett 3.8—4 százalékos emelkedését. Ezzel is számolva kell elérnünk a 3,5—4 százalékos reáljövede­lem-növekedést. A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehezebb felén valójában már túlju­tottunk. Az árszínvonal ki­számításánál kötél ességsze- rűen számításba vettük a tavalyi húsáramelés idei ki­hatását is. Voltak központi ár­emelések január elején is, majd emelkedett a bor ára. Ezeket az emberek tudomá­sul vették. Szeretném .meg­mondani. hogy ern? az évre fontos fogyasztási cikkeknél további központi áremelés 'nincs a tervben. Reméljük, nem is kerülünk olyan kény­szerhelyzetbe, hogy ilyesmi­vel foglalkoznunk kellene. ni tudjuk a munka termelé­kenységét. Tanuljunk meg maximálisan kihasználni min­den lehetőséget, minder mun­kahelyen. Ha megtanuljuk, akkor messze magunk mögött hagyjuk a kapitalistákat a versenyben, a gazdasági te­vékenységben. Mi, a teljesítmény szerinti, szocialista bérezés elvének hí­vei vagyunk. Minél több te­rületen teljesítménybérezést kell bevezetni. Ahol lehetőség van rá, ott normát kell alkal­mazni. A teljesítményt mérni kell, mert ha elmulasztjuk, akkor nem alkalmazhatjuk reálisan a teljesítmény sze­rinti bérezést sem. És a Tor­mákat karban is kell tartani, mindig hozza kell igazítani a rendelkezésre álló új techni­kához. Rövid és hosszú távú nép- gazdasági terveink megvaló­sítása nagy követelményeket állít az irányítás és a veze­tés elé is. A jelenlegi helyzet, mostari feladataink magasabb színvonalú vezetést követelnek meg az állami, a gazdasági és a műszaki vezetéstől, vala­mint az üzemek pártszerveze­teitől, a szakszervizetektől, a KISZ-szervezetektőJ és más társadalmi szerveinktől.' tJj, magasabb követelmények áll­nak' a Központi Bizottság és a kormányszervek előtt is. A jobb hozzáértés, a na­gyobb szaktudás minden dol­gozóval szemben követelmény. Ennek megszerzésében a szo­cialista brigádok nagymérték­ben segíthetnek. A jó tervek, a megfelelő vezetés, a színvonalas üzem- szervezés és a szaktudás mel­lett rendszerünk egyik nagy erőforrása a szocialista öntu­dat erősítése. ^ mm m m •• " Óriási iovo a brigádmozg a lom előtt Népgazdasági alapjaink szilárdak A nemzetközi gazdasági viszonyok számunkra kedve­zőtlen változása, a termé­szeti csapások és más körül­mények gazdasági tevékeny­ségünk nagy teherpróbáját, szigorú vizsgáját is jelentet­ték. A munka termelékenysé­gében a felszabadulás óta el­ért fejlődés — saját koráb­bi helyzetünkhöz viszonyítva — számottevő. De nem kielé­gítő és megfelelő, ha a jelen­legi gazdasági körülmények kozott akarunk előrehaladni és boldogulni. A párt prog­ramnyilatkozatában megfo­galmazott távlati céljaink es terveink magasröptűek, bát­rak és szepek, ugyanakkor reálisak, es megvalósíthatók, ha tennivalóinkat nagyon ko­molyan vtesszük. Biztonság­gal indulhatunk ki abból, hogy a magyar népgazdaságnak szilárdak az alapjai, fejlesz­tésének tervei reálisak. Min­dent meg kell azonban ten­nünk, hogy saját erőinket még teljesebben mozgósítsuk, és a szocialista országok gaz­dasági együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban kihasználjuk. Távlati terveink azért reá­lisak, mert az alapvető és döntő tényezőknek már bir­tokában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó mil­liók egyetértő támogatásá­val, szocialista nemzeti egy­ség alakult ki országunkban. A termelőeszközök társadal­mi tulajdonban vannak. Ez?k az alapvető tényezők teszik terveinket reálissá, szocialis­ta céljainkat elérhetővé. Figyelembe kell azonban venni országunk egyéb adott­ságait is. amelyeken nem tu­dunk változtatni. Ilyen pél­dául, hogy kevés a nyers­anyagunk, és az energiafor­rásunk. Van viszont kvalifi­kált, magas szaktudású mun­kásosztályunk, termelőszö­vetkezeti parasztságunk, ér­telmiségünk. Ez a szakmai műveltség, szellemi kapaci­tás is az ország adottságai­hoz tartozik. Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt, amikor orszá­gunk felszabadult és a sza­baddá vált nép harcolva és dolgozva építeni kezdte saját hazáját, az új társadalmat. A magyar munkásosztály, dolgo­zó népünk félfeudális, még kapitalista értelemben is el­maradott országot örökölt az előző uralkodó osztályoktól. Népünk azonban e, harminc­két év alatt óriási történelmi hátrányt hozott be, s talán százéves lemaradást is bepó­tolt De azért vagyunk kom­munisták, azért a szocialista társadalmi rend hívei, a nép érdekeinek szószólói, gondozói és felelősei, hogy ne érjük be az elért eredménnyel! Emlékezhetnek rá: a kong­resszus határozatai között ol­vasható egy szerény, rövid mondat arról, hogy jelenleg Magyarország az iparilag, a gazdaságilag közepesen fejlett országok középmezőnyéhez tartozik. Nagy győzelem ez, hiszen az alsó mezőnybe tar­toztunk. De az a célunk, hogy hazánk — a szocialista társa­dalmat építve, annak lehető­ségeit kihasználva — közeli, belátható időn belül az ipari­lag fejlett országok sorába zárkózzék fel. Ezt a célt is el kell érnünk. Ez megköveteli — miként a Központi Bizottság ülésén is szóba került —, hogy az ed­diginél jobban szervezzük munkákat. Fokozottabban szo­cialista céljaink, a nép szol­gálatába kell állítanunk a tu­dományos kutatást is. A szo­cializmus és a tudomány szö­vetségesek, maga a szocialista rendszer is tudományos elmé­let gyakorlati megvalósítása. A szocializnfus a tudományos fejlődés útjából eltávolítja a kapitalista társadalom állítot­ta gatakat. s lehetővé teszi, hogy a tudomány mindinkább váljék termelőerővé. Úgy vé­lem. a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezet ja­vítása, a tudományos kutató­munkánál kezdődik. Nem vagyunk olyan gazda­gok, hogy szükségtelen, rosz- szul hasznosítható, a nemzet­közi piacon el nem adható, drága termékeket gyáriunk. Meg kell javítanunk a ter­mékszerkezetet, s meg kell tanulnunk az üzem- és mun­kaszervezést, hogy a rendel­kezésre álló termelőberende­zéseket hatékonyabban ki tudjuk használni. Ez a felté­tele annak is, hogy a mun­kaerőt és a munkaidőt is job­ban hasznosítsuk. A vezetes és a dolgozók közös akarata kell tehát ahhoz, hogy min­dennek eredményeként növel­Nagyon- fontos szerepet töl­tenek be a szocialista brigá­dok a nevelésben. általános műveltségük emelésében. Fon­tos, az egyes brigádtagok ön­kéntes erőfeszítéssel is képez­zék magukat. Még fontosabb az a szerep, amit a munkába bekerülő fiatalok nevelésé­ben vállalnak és betöltenek. E mozgalom már nem csu­pán tömegeket fog át, hanem — ki merem jelenteni — va­lóságos népmozgalommá vált. Ahogy itt is szó esett róla, a dolgozóknak mintegy fele ma már szocialista brigádtag. Jelenleg szinte minden ál­lami és szövetkezeti munka- területen dolgoznak szocialista brigádok: összesen több mint 1 millió 800 000-en részesei a szocialista brigádverseny­mozgalomnak. A szocialista címet egyszer vagy többször elnyert brigádok száma 111 ezer. A szocialista címért ösz- szesen 157 000 murkadrigád verseng. Mindez nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nő­jön ez az arány minél to­vább! Nem kell felni attól, hogy túl sokan leszünk. Növekszik a szocialista bri­gádok társadalmi, közéleti szerepe is. Az üzemek életé­nek rendkívül fontos esemé­nyei a szocialista brigádveze­tők tanácskozásai, amelyek a jövőben a szocialista demok­rácia intézményes szervei lesz­nek. Azt hiszem, egyetlen jó­zan eszű, becsületes üzemveze­tőt, gyárigazgatót, főmérnö­köt sem kell agitálni arra, hogy együtt dolgozzon a szo­cialista brigáddal, hiszen fel­adataik megoldásában a leg­nagyobb segítséget és támaszt a szocialista brigádmozgalom jelenti. A szocialista brigádmozga­lomnak a múltja is, jelene is szép és óriási jövő áll előtte. Jövő formáját persze senki sem tudja megmondani. De végső célja az, hogy a szo­cialista brigádok jelszava — „szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni” — általános, össznépi jelszóvá és gyakor­lattá váljék. Arra kérjük a szocialista brigád mozgalom vezetőit és tagjait, hogy segit- serek ebben a töreKvésünk- ben, mert szocialista jöven­dőnk nagyon fontos teltétele, hogy ez valóra váljon. Végezetül szocialista épí- tömunkánk nemzetközi felté­teleiről szólott Kádár János. Kádár János beszédét nagy tapssal fogadták o tanácskozás résztvevői. .4 szombati vitában 21-en vettek reszt, köztük Koöolak László, a Salgótarjáni Terve­ző- és Építőipari Szövetkezet Nógrádi Sándor Szocialista Brigádjának vezetője. Ezzel befejeződött a szocia­lista brigádvezetök országos tanácskozásának első napi munkája. A tanácskozást, amely ma reggel nyolc orakor folytatódik, az ország nagyon, sok üzeme, intézménye és szocialista brigádja táviratban, köszöntötte, eredményes mun­kát kívánva. A tanácskozás első napi munkája uián a résztvevőn, este a Magyar Állami Opera- ház díszelőadásán megtekin­tették Kodály Háry János cimű daljátékot. (MTI) Az MSZMP Központi Bi/oft'á ának 1977. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközt sereg­szemléje! 3. Éljen korunk forradalmi eszméje. <■ marxizmus—leni 8. 9. 1«. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. mzmus! Éljen es erősödjék a szocializmust építő népek egysége! Erősítsük szolidaritásunkat a tökesországok kommunis­ta és munkáspártjainak forradalmi harcával! Éljen az imperialistaellenes erők nemzetközi harci szö­vetsége! Éljen a béke! I.egyen Europa a béke. a biztonság, a haladás es a né­pek közötti együttműködés földrésze! Éljen a szocializmus — a szabadság, a demokrácia, a humanizmus társadalma! Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely hat évtizede új korszakot nyitott az emberiség történe­tében! Éljen a Szovjetunió, a társadalmi haladás, a vilagbéke fő támasza! Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, test­véri barátsága! Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! Köszöntjük a munkában élenjárókat, a szocialista ronn- kaverseny résztvevőit! Élőre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesí­téséért! Éljen és erősödjék a munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság. az értelmiség megbonthatatlan szövetsége! Éljen és erősödjék a magyar nép szocialista nemzeti egysége! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje! Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköz­társaság ! NOGRAD — 1977. április 17., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents