Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
r A megyei művelődési központ terve Középpontban a hálózati tevékenység erősítése A SALGÓTARJÁNI József az intézménynek hosszú hóna Attila Megyei Művelődési Központ nagyszabású közművelődési tervet dolgozott ki erre az esztendőre. Az intézmény munkáját alapvetően a ren is jelentkezett. A hiányos- pokcjfi keresztül nem volt súgókat leginkább a szociális' igazgatója. Március 1-től dől* ta brigádvezetők klubjának gozik ebben a beosztásban megszűnése, az első salgótarKicsiny Miklós. Az egész megyét átfogó há- , , „ lózati tevékenységen belül a központi es helyi közművelő- mflvei§ciésá központ az idén dési határozatokban megfogal- különösen erősíteni szeretné jáni munkás kulturális hetek rendezvényei, művelődési központi programjának nehézkessége mutatta. Az intézmény levonta ennek szükséges tapasztalatait. s idei tervében mázott követelmények teljes!- ha Salgótarján peremkerületi már. a jelentőségének meg felelően kíván foglalkozni tesére törekvés szabja meg. és a járási közművelődési ____ _____ _____ U gyanakkor a tervkészítők fi- munka segítését. E területen ezekkel a rendezvényekkel, gyeiembe vették az intézmény- ugyanis nagyfokú lemaradást a színházi rendezvények, a nyel szemben támasztott kö- kell az intézménynek pótol- kiállítások, a zenei és film- zönségigényeket, azokat a ni a. A központ a munkatér- művészeti események tovább- tárgyi és személyi sajátossá- vek elkészítéséhez és egyez- ra js a megszokott, magas gokat, amelyek a megyei mű- tetőséhez, az ide irányuló mű- színvonalon kerülnek közön- velődési központot jellemzik. sorszolgáltatások minőségi Ség elé. A munkások széle* A feladatoknál nem hagyhat- színvonalának emeléséhez seo|j rétegeinek bevonását petá számításon kívül a koráb- nyújt a korábbinál több öt" bi tevékenység eredményeit letet és javaslatot. A rendezés kudarcait sem; pontosan vények kiválasztásánál foko- meg kellett jelölni a művelő- zottabban figyelembe veszi a désnek azokat a területeit, különböző intézmények ob* dig nemcsak a mindennapok életéhez közelebb álló programokkal kívánják megoldani, hanem együttműködési szerződésekkel is. Ily módon meg' amelyeken az anyagi és szel- jektív és szubjektív adottsá- van annak lehetősége, hogy fokozatos előrelépés történlemi kapacitás fokozott kon- gait, a vonzáskörzetekben ___ ______ ^ c entrációiával a jövőben ered- é'ők műveltségi jellemzőit és jék ezen a területen, ményesebb, hatékonyabb művelődési lehetőségeik hely- * munkát kell kifejteni. zetét. A művelődési központ legírásunkban az e területeken Konkrétan ez olyan szol- eredményesebben — hosszabb végzendő munkát, annak leg— „a itatások ban ielentkezik időszakra visszatekintve is _— foltosabb feladatait .vesszük ^ a h“yi párt-] ^ KISZ-' az ifjúság művelődése terén figyelembe. szervezetek, a HNF-bizottsá- érte el a legtöbb eredményt. gok, az iskolák, a könyves* boltok saját rendezvényeinek támogatása, az előkészítés és lebonyolítás teendői egy részének átvállalása. A legtöbb kritika az utóbbi időben a megyei művelődési központ hálózati tevéNagyon tudatos és tervszerű, a gyerekek, a fiatalok igényeit, érdeklődését el- és megismerő tevékenység alakúit ki. S mindez olyan színvóna- , . .lat ütött meg. amely a me* A korábbiakban népszerű, gyén k,;vül js érdeklődést kel- kenvseeet erte. Nemcsak az egész napos közmuvelodesi, tett országos irányító po’itiikai és állami politikai fórumokat az' idén <jet^ szervek részéről, hanem a há- Karancslapujtön, Kishartyán- Bzt a hírnevet a megyei út- lózatba tartozó közművelődési t>;,n. Nógrádmegyerben, Bér- törőelnökséggel 'és KTS7*bi- intézmények részéről is. A ceten és Rom.hányban rende- zottsággal ° együttműködve falvakban — sokszor megle- zlk meg. Zagyvarónán és minden bizonnyal tovább hetosen magukra utaltam — Baglyasalján a fiatalok és a öregbíti az intézmény dolgozó népművelők joggal felnőttek számára rendeznek Gondot jelent amatőr művártak több segítséget a me- igények szerinti programokat, vészed mozgalmunk szakemrangra emelke* gye első intézményétől. Részben több és folyamatos műsorszolgáltatást, részben — és a hangsúly erre helyeződik — több szakmai. mód- A HELYI RENDEZVÉNYEK szertani segítséget, nevezete- tartalmi és rendezési szénásén a központban már bevált pontból is az intézmény te- művelődési formák tapasztó- vékenységének erősségei közé ber-ellátottságának megfelelő szintű biztosítása. Az irányító, vezető munkát csak jól képzett csoportvezetőkkel lehet a kívánalmaiknak elegei téve teljesítem. A megyei művelődési központ ezért muveionesi iormax capaszia- tphw „ i • ... latainak kisközségi átültetését tartoztak. Az utóbbi időben— é időtartamra ^nnatlr ~ és hasznosítását, új ötletek és igazodva a megyeszékhely tár- r*J^1ko:““ módszerek, kezdeményezések sadalmi szerkezetéhez — je- kéDzésé+ iiLL'y.S?61* megismertetését, tudományos lentős ei'edmények születtek t VabblíePze igényű, a részletkérdésekre is a munkások művelődéséi "f™_fe!ed1« kiterjedő elemzését. (Az igaz- szolgáló rendezvények sorá* sághoz tartozik viszont, hogy ban. Adósság azonban e téMai tévéajánlatunk 20.00: CLOCHMERLE Angol—NSZK tévéfilmsorozat. Gabriel Chevallier regénye könyvalakban is siker volt. Aztán film készült a műből, a nálunk is népes közönség előtt játszott Botrány Clochmer'.eben. Most négyrészes angol—NSZK tévéfilmváltozatban láthatják a nézők a szellemes történetet. Piechut polgármester meglepő terve egy egész várost felbolygat. A mulatságos dolgok egy szobor és a városi-illemhely körül bonyolódnak. Felvonulnak Cloch- merle különböző rangú és rendű polgárai, akik társadalmi helyzetük és vérmérsékletük szerint ugyancsak másként reagálnak a tervre. zik meg főhivatású munkatársainak elméleti továbbképzéséről sem. Ehhez segítségül veszi más megyék intézményeinek eddigi. gyakorlatát és tapasztalatait. A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT idei munkaterve jól átgondolt, a legfontosabb tennivalókat megfogalmazó dokumentum. Olyan, amelyet, ha teljesítenek, jelentős mértékben viszi előbbre a megye- székhely és a megye művelődését. Ehhez azonban — tud- iák az intézményben — nem hiányozhat a személyes felelősség, a népművelői példa- mutatás sem. (ok) Ä Cousfeau-szf őri Az utóbbi évtizedekben sok ezer ember kutatja, vagy csak csodálja a tengerek kisebb- nagyobb mélységeit: békaemberek, búvárok, a nagyobb mélységekbe merülő különféle szerkezetek legénysége. Példaképük kétségtelenül Jacques-Yves Cousteau, a „nagy öreg”, a francia tengerészet volt tisztje. Több mint ötezerszer szállt alá, de kíváncsisága mindig megmaradt. Ki is tulajdonképpen Cousteau kapitány? Honnan indult el a tengerek mélyét feltáró kutatóútjaira? Bordeaux közűében született, 1910-ben. A második világháború végén részt vett a fel nem robbant aknák és bombák hatástalanításában, egy új, eddig elhanyagolt világot fedeztem fel. Tailliez-vel és Dumas-val kifejlesztették a könnyűbuvárkodás. a lándzsával való vadászat és a víz alatti fényképezés akkori technikáját. Elkészítették a világ első víz alatti filmjét, amelynek „Húsz méter mélységben” Volt a címe Akkoriban még nem volt víz alatti légzőkészülékük, úgyhogy a film jeleneteit egyegy percig tartó során vették fel. Cousteau legnagyobb problémája mindig az< volt, „hogy csak egy tüdőnyi levegőjük van”. Oxigéntartállyal próbálkozott. Kétszer majdnem rajtavesztett: túlságosan mélyre ereszkedve görcsöket kapott a túlnyomásos oxigénFent a mélytengerkutató gömb, amelyben a kutatás ideje alatt a tudósok tartózkodnak, lent a gömb előrehaladását és függőleges mozgását szabályozó készülék. egy önkéntes aknaszedő ősz- tői. Egyszer éppen csak anytagot vezetett. nyj ereje maradt, hogy a 'neCousteau búvárszenvedélye , .... masáról. esz_ akkor ébredt fel, 1936-bán, e e et lePje g ’ esz amikor legjobb barátja, Tail- véletlenül emelkedett a felhez megtanította az akkori színre, úgy halászták ki. újdonság, a víz alatti védőszemüveg használatára. Cousteau maga mondta: — Addig úgy úsztam és merültem, mint a vak. A szemüveg kinyitotta a szemem, és M últ tanévben ünnepelte negyedszázados jubileumát a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola. Ebből az alkalomból hozták letre megyénk újabb iskolagalériájat, mindenekelőtt az ifjúság esz- tétikai nevelése érdekében. leiadata, hogy A Szántó Kovács János emlékét őrző iskolagaléria kiállítási programja tehát nem tekint vissza hasszú múltra. Érthető, ha még mi sem tekintjük ezt a programot^ kiforrottnak. Néhány megjegyzésünk az iskolagalériák szerepére, illetve a Szántó KoÁ Szántó Kovács János Szakközépiskola I / m f m r /I galériájáról vetődésnek is egyik lényeges gibb középfokú intézményei képet adott az itt élő alkotók a művészetek közé. Eddig mintegy 2300 fia- törekvéseiről, hatásának érvényesülését se- , indított „inak Az iskcflagalena nemcsak gitse, a közönség .és az alko- u 1 lndltolt útnak kozvpisrm képzőművészeti kiállításoknak tás, illetve az alkotó mind :ai végzettséggel. Ez a Közép- ad otthont. Többi között mód gyakoribb találkozását lehető- fokú intézményünk is eseten- nyílik itt a diákok változatos vé tegye, a művészet társa- ként számos gond közepette tevékenységének dokumentáiá- dalmi szerepének, érvényesü- vált és válik alkotóműhellyé, sara, egyéb tárlatok rendezé- lése érdekében. a szocialista műveltségesz- sére is. Példáu' rendeztek mar E folyamatban az iskolaga- meny, az új típusú ember ko- sikeres iskolatörténeti kiállí- lériákat külön szerep is meg- vacsává. Csak örülhetünk, illeti, amennyiben sajátos is- nogy e tevékenységbe egy ev tást. Alkotó ifjúság tárlatot, és tovább. * gy véljük, a jövőben ÍJ mindezen kiállításoknak helye van az istiemért a<s<7»fiiöcrp«hon a "v“ icagami cn ji-nuna* meg. nz ciwwi- kolagalériában Nem ártana művészeti* nevelés "mindenkori a művészetek által keltett ha- lat Szántó Kovács János em- azonban némileg folyamato- muveszeti nevetes minaenKon tásokra is Rendkívüli jelen- lékének adózott „Szántó szü- sabbá tenni a tárlatokat, s várs lános Galéria ielenére és ■’ sejeius is- uogy e leveiceuysegue egy i jövőjére vonatkozik kólái körülmények között mű- öta már az iskolagalériának is Az iskolagalériák tási, közművelődési közoktaködnek. Közönségük a tanuló- jut némi szeren szeredé i£jűság, ame'y az átlagosnál A galériát 1976. április 24- a érzékenyebben képes reagálni én nyitották meg. Az első tárművészeti nevelés a ség harmonikus kifejlesztésé nek egyik záloga. Szinte pe IiBlvz^tévGl - ^0j« ^ _ ; l ődéssel tovább bontakozó tőséggel bír tehát az, hogy az lőföldjének üzenete” címmel tanévenként még átgondoltabb személyi- intézményekben mű- nyílt meg egy magas színvo- kiállítási programmal lépni a Jlesztéeé- köd° galériák programja cél- nalú gyűjteményes kiállítás, fiatalok, s a város közönsége tudatos legyen, mind tártál- Megemlítjük továbbá még azt elé. Balassagyarmaton a Hor. . .. . . mában, mind pedig formájá- a közelmúltban rendezett ki- váth Endre Galéria renűkiVüi dagogiai létkérdés, Hiszen ban olyan műveket közvetít- állítást, amely a Balassagyar- gazdag és céltudatos programközismert az a hatás, amelyet sen. amelyek hatása erősíti az maton élő képzőművészek al- mai rendelkezik Talán módot a művészetek az emberre, po- iskolákban folyó oktató-neve- kotásaiból nyújtott tanulságos lehetne találni arra, hogy e litikai állásfoglalására er- munka hatékonyságát. válogatást. Bár e művészek, városi galéria mellé az iskolai,,,.; miaatartás-ínak ’alakit „A - balass^S5'arrr|ati , Szántó természetesen, nem lomeretle- lai galéria is az eddiginél haKoicsi magaiariasanaK aiatcu Kovács Janos Szakkozep'skola nek Balassagyarmat közönsé- tékonyabban felzárkózzon, lására gyakorolnak. A közmű- nem tartozik a megye legré- ge számára sem az iskolai be- Hasznára lenne ez mind az .________' ______________________________________________ mutatkozás még sem volt ha- iskolának, mind a város kö4 . , jl, _ _. _ . __ , . ' I szón nélkül való. NO GRAD - 1977. március 10., csütörtök | válogatása víz alatti világot, amelyből megfigyelhették a A speciális felszerelés közé tartozott a fotólaboratórium, a vegyi és a fizikai laboratórium, a hangradar és más készülékek a tengerfenék domborzatának tanulmányozására és mérésére. Erős emelődarut is felszereltek, amelv- lyel kis tengeralattjárót lehetett leengedni és felvonni. Készítettek továbbá egy „cá- merülések paketrecet”, ebben dolgozott a könnyűbúvár az olyan vizekben, amelyekben nyüzsögtek ezek a ragadozók. , A Calypso 1950-ben készült el, azóta Cousteau úszómühe- lye és otthona. A Calypsónak a Vörös-tenger élővilágának fényképezése és az élővilág fajainak begyűjtése volt fő feladata. Abu Latt szigete körül dolgoztak. Az itteni laguna- és korallzátonyok növény- es állatvilága rendkívül gazdag. Óriáskagylók, murénák, nagy tengeri nyulak és trópusi halak hatalmas rajai nyüzsögnek a zsákállatok, a szivacsok. tömlőbelűek és mész- szivacsok meg -moszatok dzsungelében. Cousteau így írt erről: „A vízi élet leggazdagabb forma- és színváltozatai három-tíz méter közötti mélységben érik el a csúcspontjaikat. Itt, a cikázó halrajok mellett számtalan férget, kis gyapjas tarisznyarákot és színes, meztelen csigát figyelhetünk meg.. A búvárok időnként olyan sűrű halrajokba keveredtek, hogy 'nem láttak át rajtuk, és ki sem kerülhették őket, sok ezer kis orr tapintását érezték a bőrükön. De Cousteau azt is megfigyelte, hogy a víz alatti élőlények olyan mélységben is csodálatos színűek. ahová a napfény jóformán egyáltalán nem hatol le. Elhatározta, hogy színes fényképeket készít róluk, és el is készítette az első ilyen mélytengeri színes filmet. Cousteau batiszkáffal nagy mélységekbe is leszállt. A ba- tiszkáfí feltalálója Auguste Piccard, aki a mélytengeri kutatógömbjét a sztratoszféra-kutatásokhoz használt gömbökhöz hasonlóan szerkesztette meg. Cousteau első leszállásait Piccarddal 'együtt hajtotta végre, ezután a francia haditengerészet misg- bízásából önállóan számos leszállást végzett. Az egyik régészeti expedíciójuk alkalmával kiemelték egy görög borszállítá hajó rakományát; a hajó mintegy 2200 évvel ezelőtt süllyedt el Marseille közelében. Több mint 3500 merülést hajtottak végre, és mintegy 15 000 tárgyat hoztak a felszínre; edényeket (gyakran csak töredékeket), épségben maradt kanosokat, fazekakat, étkezéshez használatos tárgyakat. Az egyik első ép darabot maga Cousteau találta meg. Cousteau utolsó kísérletei a víz alatti település bercn- sesztett hasonló szelepeket dezésével kapcsolat0sak. Több Háton viselhető sűrítettlevegő-tartállyal kísérletezett, szüksége lett volna egy olyan szabályozószelep-konstrukcióra, amely automatikusan adagolja bármely mélységben a megfelelő mennyiségű levegőt. Problémájával 1942-ben Emile Gagnan párizsi mérnökhöz fordult, aki már szergázpalackok nyomásának a szabályozására. Gagnan és Cousteau együtt dolgozták ki az új légzőkészüléket. amelyet aqualungnak neveztek el. Cousteau próbálta ki a készüléket a Marne folyóban, Gagnan pedig a partról figyelte a felszálló buborékosat. A buborékok részoen időközönként jelentek meg, ae állandó buborékolást is észtéit, ami azt jelentette, hogy a készülék rosszul működik. Cousteau, amikor felemelkedett, arról számolt be, hogy a készülék függőleges helyzetben jól működik, vízszintes helyzetben azonban rosz- szul. Módosították a szabályozót, és Cousteau újra kipróbálta : , mindenféle helyzetben úszott, bukfencezett társával 12 méter mélységben hosszú időt töltött a Vörös-tengerben túlnyomásos víz alatti „lakásban”. A módszer egyik célja az volt, hogy ilyen módon elkerüljék a nyomást kiegyenlítő zsilipelést (dekompresszió), amire szükség van, ha nagy mélységből jön fial a búvár. A víz alatti lakásból légzsilipes ajtón át lehet a vízbe jutni, az oda-vissza közlekedéskor nincs szükség dekompresszió- ra. Cousteau és négy munkatársa egy hónapig lakott így a víz alatt. Egyik kutatószerkezete az úgynevezett „merülő csészealj” volt, amelyet a formájáról neveztek így el, valójában egy kicsiny, kétszemélyes tengeralattjáró. Vízsu- gár-hajtómű hajtotta. A merü- a víz alatt. Ezúttal minden > lő csészisalj a víz alatti házA művek szerencsés volt, zönségének. T. E. rendben volt, az aqualung bevált. A Calypso nevű kiszolgált alcnaszedöt Cousteau a saját tervei szerint sok speciális felszereléssel egészítette ki. A hajó orrában előre domborodó, üvegezett kabint alakítottak ki, a víz sziqtje alatt, bán lakók közlekedési eszköze: belőle nagyobb területeket tudnak kényelmesen megfigyelni, fényképezni. Cousteau tenger alatti olajkutatással is foglalkozott, de ellenzett minden olyan nézetet, mely szerint a tenger csupán nyersanyagforrás, amelyet ki kell zsákmány Hi (R. T.) *
