Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

A kastély vonzásában ügye milyen forgandó az élet? Aprócska kislány volt. mindössze tízéves, amikor elő­ször került a kastély közelé­be. Hajlongott a felnőttek kö­zött. igyekezett elsajátítani a kerti munka fortélyait. Elfá­radt a teste, érdes lett a te­nyere. de dolgozott, mert a család még tőle. a kislánytól is pénzt, keresetet várt. A mindennapi szűkös megélhe­téshez. Munka közben gyakran el­mélázott. Vajon milyen lehel a kastély belülről, amelynek küszöbét a magafajta nem léphette át? Tudta, érezte, j hogy a bentiek valami csodá- 1 , latos külön világban élnek. A |i| kiszűrődő fények, a vidám za- Ili jók vágyakozást ébresztettek benne. De jó lenne legalább egyszer végigsétálni a tágas folyosókon, a szépen beren­dezett szobákon! A nagyapja meg Prónay földbirtokos pa­rádés kocsisa csak biztatgat- ta: meglásd, lányom, egyszer annak is eljön az ideje. romhányi telepének dolgozói a kultúrteremben gyűltek ösz- sze köszönteni a munka ünne­pét, köszönteni azokat, akik a munkában nap mint nap becsülettel, szorgalommal helytállnak. Ült a tömegben szerényen, a maga csendessé­gében, és megtapsolta a ki tüntetetteket. .. .Jeszenszki Ferencné — a saját neve hal­latán kővé meredt, azt sem tudta, hová tegye magát. A gyerekkorában beleévődött kisebbségi érzés, a sokadalom előtti nyilvánosságtól való vi szolygás, no meg a feszítő, nagy öröm megbénították a lábait. Alig tudta átvenni a kiváló dolgozó kitüntetést. Nem érdemeltem én ezt meg — hajtogatta a munkatársai­nak. vezetőinek. Nagyon is megérdemelte Jeszi mama — nyugtatgatták. Es vitte haza a kitüntetést a családjának, osztozott a nagv örömben a férj, a gye­rekek. TÖBB MINT HÚSZ ÉV mültán A hír hallatára összegyűltek a falu leányai, asszonyai a romhányi tanácson. Találgat­tak, beszélgettek: ugyan vajon kit vesznek fel közülük az új munkahelyre? A híradástech­nikai gyár új telepére, amely itt, a faluban, az egykori Pró- nay-kastélyban működik majd. ö, a hajdani aprócska kertészlány is ott tolongott a jelentkezők sorában, és a körül kavarognak a gondola­tai, mj is lehet az a híradás- technika. meg hogy bekerül-e ő abba az üzembe. A kas­télyba. gyerekes ábrándjai színhelyére... Két évvel ezelőtt történt. Május elsejét ünnepeltek a szokásos pompával, díszesség­gel. A híradástechnikai gyár Szolgáltatás tizenegy községben Drégelypalánkiak számvetése Megyénk fogyasztási szö­vetkezeti mozgalmának szer­ves része az erőteljesen fej­lődő takarékszövetkezetek. Tevékenységük 98 telepü­lésre terjed, taglétszámuk meghaladja a 30 ezer főt. Harminchárom községben működik, túlnyomó többsé­gében korszerű üzletház. Be­tétállományuk a múlt év végére több mint 250 millió forint volt Szélesedett és színvonalasabb lett a szövet­kezeti tagság érdekeit szol­gáló tevékenységük, egyre fontosabb szerepet töltenek be a községek politikai és gazdasági életében. Megyénk 12 takarékszö­vetkezete közül egyik legje­lentősebb a Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetke­zet. Munkája 11 községet fog át, a működési területén élő lakosság lélekszáma meg­haladja a 13 ezret. A szövet­kezet taglétszáma elérte az ötezer főt, a szövetkezeti tagság részjegyalap-állomá- nya megközelíti a másfél milliót, s az összes betétállo­mány 1976. végére megha­ladta a 45 millió forintot. A közelmúltban megtar­tott küldöttgyűlés fontos ese­ménye volt nemcsak a szö­vetkezet, hanem Drégelypa­lánk község életében is. A takarékszövetkezet szervesen kapcsolódott be a község életébe, melynek eredmé­nyeként elismert és növekvő tekintélye van. A küldött- gyűlést sokrétű felkészülés, alapos közgazdasági, pénz­ügyi és szövetkezetpolitikai elemző és szervező mu'nka előzte meg. E feladatban lel­kiismeretesen és hozzáértően vett részt a hat üzletegység 23 szövetkezeti dolgozója. Nem volt könnyű feladata a drégelypalánki központban dolgozó kollektívának sem. Már a küldöttgyűlésre ké­szülés időszakában tételesen megvizsgálták, melyek vol­tak az 1976-os évben végzett gazdasági és mozgalmi tevé­kenység legjellemzőbb vo­násai, hogyan szolgálta a szövetkezet a népgazdaság, a szövetkezet és a tagság ér­dekeit, miként fejlődött a szövetkezeti demokrácia, a választott szervek testületi munkája, növekedett-e a gazdasági vezetés, az ügyin­téző tevékenység tartalmi színvonala és hatékonysága. Erről számolt be Terénvi József, a szövetkezet ügyve­zető igazgatója. Az elhangzott szóbeli be­számolókból és a szövetkezet küldötteinek előzetesen ki­adott részletes írásos tájé­koztatóból a küldöttek széles körű tájékoztatást kaptak a tervek teljesítéséről és az idei feladatokról. Néhány kedvezőtlen tényező hatá­sa ellenére is a szövetkezet összességében eredményes évet zárt Az igazgatóság, a fel­ügyelő bizottság és a nöbi­zottság beszámolóit követően elhangzott hozzászólások el­ismerően nyilatkoztak a szö­vetkezet tavalyi fejlődésé­ről, a dolgozók eredményes munkájáról és példás maga­tartásáról. A szövetkezet ve­zetősége és dolgozói munká­ját dicséri, hogy az elmúlt évben több mint 1700 köl­csönigénylő részére csak­nem 13 millió forintot folyó­sítottak, melyből jelentős hányadot képvisel az építési és a termelési kölcsön. Ked­vező irányban fejlődött a szövetkezet egyéb üzletági tevékenysége is. Ennek kö­vetkezményeként 1976-ban 400 új szövetkezeti taggal gyarapodott a szövetkezeti tagság, nőtt a szövetkezet tömegbázisa. A küldöttek hozzászólá­saikban méltatták azt az előzékeny magatartást, ame­lyet a szövetkezet dolgozói tanúsítanak az ügyfelekkel az ügyek gyors és pontos intézésében. A küldöttek véleményéből egyértelmű­en kicsendült, hogy a jövő­ben nem csupán külső né­zőként akarják szemlélni a szövetkezet munkáját. A szövetkezet gazdálkodási és mozgalmi tevékenységének eredményei szilárd alapját adják az idei tervek teljé- sítésének, a kiegyensúlyo­zott fejlődésnek. A szövetkezeti demokrá­cia, a testületi tevékenység további fejlődése és a ked­vező munkahelyi légkör, biztosíték ahhoz, hogy a választott szervek tagjai és a dolgozók példamutató munkával valósítsák meg a küldöttgyűlés által elfoga­dott határozatokat. Dr. Toronyi László Ül mellettem az egykori kastély, irodának berendezett szobájában. Zavartan babrál­ja torka kendőjét, mutatja fehér-deres haját. — Egy hét alatt őszültem meg. Lemondtak már a fér­jemről a kórházban, akkor én oda ültem az ágya szélé­re és egy hétig evés, alvás nélkül csak ültem, és néztem őt. Meggyógyult a párom, én meg ősz hajjal jöttem ki a kórházból.,. Keserű emlék ez Jeszenszki Ferencné életében, mert más­különben nincs panasza a sor­sa alakulásáról. — Ez az üzem megfordítot­ta az én életemet. Azt gondol­tam, hogy ezekkel a kapálás­hoz, nehéz munkához szokott kezekkel majd nem is bírok finom munkát végezni. Aztán csak ráálltak az ujjaim. Mos­tanában trafókat szerel a bri­gádunk, a Béke brigád. Na­gyon összetartó, jó közösség Képzelje, még arra is ráve­szik az embert, hogy tanuljon könyvet olvasson. Még Vácott is voltunk szellemi vetélke­dőn. Hordtam a könyveket a könyvtárból, hogy megismer­jem Vác történetét, neveze­tességeit. Azért, ugye, milyen forgandó az élet? Akkor, kis­lány koromban gondolni sem mertem arra hogy a kastély, majd valamikor, még munka­helyemül szolgál, kenyeret ad. Hogy egy kicsit én is a tu­lajdonosa leszek... —vkm— Reszt venni és helytállni a dinamikusabb Je jiődés érdekében Beszélgetés ÜrmSssy Lászlóval, aw lUITESZ megyei titkárával A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Sző- nak a tudományos tájékoztató vétségének Nógrád megyei Szervezetéhez tartozó 18 tag- bizottságra, a nemzetközi kap- egyesületben csaknem 2400 különböző végzettségű szakem- csolatok bizottságára, az bér dolgozik. anyagmozgatási bizottságra. Mivel a tudományos egyesültekben tevékenykedő szak- valamint az oktatási és sajtó­emberek munkáját, segítségét mind a megyei párt és taná- bizottságra. A tudományos esi irányító szervek, mind a vállalatok jelentősnek ítélik társadalmi tevékenység egyik meg, felkerestük Ürmössy Lászlót, a kohászati üzemek ve- jellegzetes formájává váltak zérigazgató-helyettesét, az MTESZ megyei titkárát, hogy vá- munkabizottságaink. A megyei laszoljon kérdéseinkre. — Miben fogalmazná meg mit terveznek közösen megol- a megyei tudományos tagegye- dani az idén? sületek alapvető 1977-re? irányító szervekkel kötött meg­állapodásaink az idén bizton­ságos keretet nyújtanak érde­mi munkájukhoz. Üj egyesü­fe (adatait Az együttműködés a közös ÍÜ — Megyei szervezetünk és tagegyesületeink az idén alap­vetően azoknak a feladatok­nak a megoldását és végre­feladatok megoldására irá­nyul. Az MTESZ megyei el­tervezzük, viszont számoluhk a taglétszám növelésével. Az nöksége a megállapodásoknak a Madat, hogy tovább javit­suk azon tagjainknak a bevo­nását helyi csoportjainkba, citások növelését, a • megyei vízrendszerek összekapcsolási lehetőségét, a megyei számí­tógép-rendszer egységesítését, megfelelően alakította ki a munkabizottságokat, amelyek , ,, ... .. hajtását kívánjak segíteni,' központokhoznUtartoznakUl>­ÄSSSZ- nyegesnek tartjuk, hogy gyében működő vállalatok és szervezetek számára. Tudjuk, hogy a magyar népgazdaság döntő éve az idei esztendő. Az ország gazdasági egyensúlyá­nak helyreállítása érdekében meghozott párt- és kormány- komplex munkavédelmi ^ ter­határozatok végrehajtásában vei< í® tapasztalatainak érvé- egyesületeknél a tavalv nem eeészen a kívánt nyesiteset. A szakszervezetek ... . mértékben haladtunk előre, megyei tócsával együtt ki- rendeteket A fejlődés üteme nem volt terjesztjük tevekenysegun- kielégítő. Ezt az elmaradást ket az újítómozgalom, a mun­pótolni kell az idén. s ebben l^fnar^erfi^-aárí1335^ elektrotechnikai’csoportok a munkában kell nekünk is talatamak terjesztesere, műszaki-gazdasági iskolákról, egyetemekről kikerülő fiata­lok és a tudományos közéleti a hulladékok hasznosítását, a szeyep1« J^nt érdeklődő szellemi munka hatékonyságé- f^^erek mielőbb valómé­nak növelését és a középtávú ylk tudományos egyesületünk ^ tagjaként tevekenykedjenek. Szükségesnek látjuk azoknál vidéki nelyek egyébként is nagy területeket fognak át, mint például a2 agrár-, erdész-, közlekedési, helytállni. Éppen ezért nagyon nyugdíjas ^ műszaki-gazdasági lényeges, hogy az egyesületek­ben folyó társadalmi tevé­kenység egyik Indítéka legyen a gazdálkodás eredményessé­gének segítése. — Az MTESZ megyei elnök­sége hogyan mozgósítja a fel­adatok megoldására az egye­sületi tagságot? szakemberek helyzetének vizs­gálatára. A KISZ-bizottsággal közösen foglalkozunk az FMKT-szervezetek működésé­nek kedvezőbb irányba terelé­sével. Az MTESZ megyei elnök­ségének, valamint a tagegye­sületeknek milyen a kapcsola­ta a megyei párt- és gazda­sági vezetőkkel, illetve a vál­lalatok vezetésével? — A jövőben az aktuális _ . feladatokhoz való kapcsolódás — Az MTESZ megyei elnök- érdekében szorosabb együtt­sébe milyen szerepet tulajdo- működés kialakítását tartjuk nít az elnökség mellett műkő- szükségesnek tagegyesüieteink Ti.rimínvnc .. . szak- és munkabizottságok- részéről a vállalatok gazdasá­— Tudományos egyesülete- nők, terveznek-e uj egyesüle- a, „öli ti kai vezetőivel A ink az általános es,a.sajátos « csoportok létrehozását? £„? SütfműkShez se* — Az MTESZ-elnökség műn- gítséget nyújt a tavaly meg- kájának érdemi részét szakbi- alakított vezetők klubja. Meg­feladatoknak megfelelően ké­szítették el idei munkatervü­programokban sLmc^olynn ^óságainknak kell végezni. ítélésem szerint elnökségünk P g ............ y . Az előttünk álló általános fel- kapcsolata jó a megyei irányí­a datotk végrehajtása érdeké- tó szerveikkel, ben jelentős tennivalók hárul- Pádár András összejövetel, ankét szerepel, amelyek egy-egy gazdálkodási kérdés vitájára mozgósítanak. Több egyesületben tervezik a szakmai bizottságok, mun­kacsoportok foglalkoztatásá­nak kiszélesítését Általános jellegű az oktatást segítő szer­vező munka. Találkozunk mi­nőségfejlesztési törekvések­kel, a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer terjesztését segítő elképzelésekkel. A megyei elnökség is hasonló feladatokra készül, amit meg­fogalmaztunk rendezvénye­ink programjában. — Tudomásunk szerint az MTESZ megyei elnökségének három megyei irányító szerve­zettel — megyei tanács, SZMT, megyei KISZ — van együtt­működési szerződése. Hogyan alakul az együttműködés és Az élet meghosszabbításáért A hosszú élet titkain ak kutatá­sával gyakorlatilag eddig csak az orvostudomány foglalkozott. A Szovjet Tudományos Akadémia most ötven témát átfogó, komp­lex kutatási programot dolgozott ki „Az emberi élet mesterséges meghosszabbításának lehetőségei” címmel. A program végrehajtásá­ban orvosok, eenetikusok, szoci­ológusok, fiziológiások és bioké­mikusok vesznek részt. A kutatási program oroszlán- része a genetikusokra hárul, mert ma már a feladat nem az öregség terheinek elhárítása, hanem az aktív életkor és az életkor felső határának meghosszabbítása. Ezt a határt ma általában 90—110 év­ben jelölik meg. de az Akadémia genetikai Intézetének vezetője le­hetségesnek tartja ennek az élet­kornak növelését is. oly módon,' hogv különféle módszerekkel — például a védekező és reparativ mechanizmusok aktivizálásával — beavatkoznak a genetikai „appa­rátus” működésébe. A reparativ mechanizmusokat születése Dillana/tában egész életé­re szólóan beprogramozva hozza magával az ember. Ismert vi­szont, hogy az évek előrehaladá­sával a védekező mechanizmusok csökkennek, s ez hajlamossá te­szi az embert a különböző be­tegségekre. Az élet meghosszab­bításának eredményes módszere lehetne tehát, ha a genetikai rendszert úgy befolyásolnák, hogy a védekező mechanizmusok az évek során mind erősebbekké vál­tanak. A kiváló munkásőrök és pa­rancsnokok tanácskozása ma kezdődik Budapesten. Az egy­ségeknél rendezett tanácskozá­sokat követően megyei tapasz­talatcserén választották meg a munkásőri szolgálatban és a munkában élenjárók közül azokat, akik a magas fórumon képviselik a megye munkás­őreit. Ma reggel Budapestre utazik Szalai Mihály, az öb­lösüveggyár kereskedelmi osztályvezető-helyettese, a Kun Béla munkásőr-zászlóalj törzstagja is. Amikor dolgozószobájába kopogtattam, hosszú percekig várni kellett a bemutatkozás­sal. Kezében telefon, asztalán távirat, telexszalag — éppen 1500 darab, az NDK-ba indí­tott árurój rendelkezett. Háta mögött a világ térképét pil­lantottam meg- — Körülbelül harminc or­szágba szállítunk, terméke­ink eljutnak a Távol-Keletre, Afrikába. Észak-Amerikába és természetesen Európa orszá­gaiba is. Határidőre, pontosan és jó minőségben. Csak így tudjuk megtartani, illetve bőviteni a megszerzett piacot. Tévedni — mondja kemény hangsúllyal — csak egyszer lehet. Másikra már nincs le­hetőség. Munkájának rövid bemuta­tása után kerül szóba az ön­ként vállalt szolgálat, a mun­kásőrség. Küldött a kiválóak tanácskozásán r r SZERSZÁM ES FEGYVER — Tizenkét évvel ezelőtt lettem tagja a fegyveres tes­tületnek. Baráti környezetem hatására, ismerőseim elbeszé­léséből kaptam kedvet. Ami pedig az elején vonzó volt — az összetartozás ezernyi ta­pasztalható jele —, később ott is tartott. Az 50-es években már a pártmunka különböző terüle­tein dolgozott Szalai Mihály, az új feladat azonban egy sa­játos viszonnyal is megis­mertette, újszerű követelmény elé állította. — önkéntes társadalmi szervezet a miénk is, ami kü­lönböző, az, hogy fegyver van a kezünkben. Sokkal nagyobb fegyelemre van szükség, a rendszeres kiképzés is megha­tározza az egymáshoz való viszonyt- A jó kollektívában sok a vicc, az élcelődés is — amikor erre lehetőség van. A feladat azonban mindig Kellő komolyságot kíván, a sikeres végrehajtás mellett egymásra is vigyázni kell. Több mint egy évtized nagy idő. Nem múlt ez el nyomta­lanul a munkásőr, de a 20 éves munkásőrség életében sem. A fejlődésről beszélgetve, az emlékek felidézésekor ke­rült szóba a történet: — Még a kezdet kezdetén esett: egy gyakorlat ..lefújása” után. egy szakaszt kinn felej­tettünk az erdőben. Elromlott a rádiónk, futárt pedig nem küldtünk. Ma ez már nem for­dulhatna elő, hiszen a legmo­dernebb technikával dolgo­zunk. Nemcsak a felszerelés változott azonban; mások, képzettebbek az emberek. Rendkívül eredményesek például a politikai foglalkozá­sok, a munkásőrök bármely vitában megállják helyüket. A korszerű technika — ami végső soron mindannyiunk nyugalmát, biztonságát hiva­tott szolgálni — nagyobb *u- dást is kíván. Ezt segíti elő a koncentrált kiképzés. így pá­rosul a hatékonyabb techni­ka a jobb felkészültséggel­Az utca embere jobbára akkor szerez tudomást a mun­kásőrökről, ha a közrendvédel­mi, határvédelmi szolgálatban látja őket, ha az acélkék egyenruhások segítenek vala­hol a bajban. E kiképzésen kívüli feladatok is jelzik, nagy a munkásőrök igénybevétele. Egyes nézetek szerint a csa­lád rovására. — Én szerencsés helyzet­ben vagyok — mond ellent Szalai Mihály —• legjobb se­gítőtársam a feleségem. Nem neheztel, ha a szabad időnk­ben egyedül marad, ha később megyek haza a szolgálat mi­att. Ö sem akar mást, mint én — ez a magyarázat, ö az élő ..naptáram”, számon tartja és figyelmeztet: mikor, hová kell mennem. A mostani konferencia és a megelőző tanácskozássoro­zat a munkásőrök előtt ailó sokirányú feladat eredménye­sebb megoldását szolgaija. Jól érzékeltetik ezt a nógrádi küldött szavai is: — Ügy érzem az alaphan­got a tavalyi munkásőr-aktí- vaértekezlet adta meg. A munkásőrnek mind a két ke­zében szerszámot kell fogni, ugyanakkor a fegyvert is 'tar­tania keli. A feladatok össze- gézéselyr a megyei aktíván ezt világosán megfogalmaz­ták. Nemcsak a kiképzési fel­adatok teljesítése, a szolgálat példás ellátása követelmény, a gazdasági célkitűzések el­éréséért is élen kell járnia a munkásőrnek. E kettős célkitűzés „hogyan­jára?” adandó válaszok kö­rét hivatott bővíteni a kivaló munkásőrök és parancsnokok mostani tanácskozása is. K. Kelemen Gábor NÓGRAD — 1977. március 26., szombat 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents