Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-26 / 72. szám
SZOMBAT ESTE Szécsényben HOL ÉS HOGYAN töltik a hét végét a fiatalok? Milyen szórakozási, művelődési lehetőségek között válogathatnak Szécsényben, a járási székhelyen? A pol-beat kedvelői a kora esti órákban megtöltötték az ifjúsági házat, hogy meghallgassák Törőcsik József műsorát. Varga Magdolna így summázta véléméryét: — Nekem tetszett az egész Kár, hogy ritkán látunk ilyen jellegű műsort. A zene rajongói után az ELZETT gyáregység Ferenczy Teréz KlSZ-alapszervezetének tagjai. a SIKK-szövetkezet KISZ-esei ér a meghívott katona vendégek r;épesítették be a házat. — Több szécsényi fiatal tölti katonaéveit — magyarázta Bárány Piroska KISZ-titkár. — Ez adta az öt-etet, hogy egy katonai KISZ-a’apszervezetet hívjunk meg közös szórakozásra — Mi pedig örömmel tettünk eleget a meghívásnak — mondta a katonákkal együtt érkezett hacaiagy — Délelőtt Hollókőn voltunk, majd megnéztük a szécsényi múzeumot. Délután megismerkedtünk az üzemmel Most vidám klubest keretében szórakozunk. A lemezjátszón forog a lemez. A fiatalok élvezik a zenét, örülnek az életnek, vidáman szórakoznak, táncolnak. Mi búcsúzunk tőlük hogy kérdéseinkre to\abb keressük a választ. A moziban TUrnan Józsefné pénztáros már az elszámolást is elkészítette. Lassan vége az előadásnak. — Hat órakor kezdjük az előadásokat, hogy utána a' fiatalok máshova is el tudjanak menni szórakozni, vagy a tv főbb műsorát megnézhessék. Most a „Cigánytábor az égbe megy” című szovjet filmet vetítjük — Milyen az érdeklődés? — Több mint 150-en vannak benn, közöttük nagyon sok fiatal. — Hogy tetszett a film? — tettem fel a kérdést Várkonyi Balázsnénak — Kedvenc íróim közé tartozik Gorkij Ügy érzem, hogy a film visszaadta az író gondoltait. így egyértelmű a válaszom: tetszett. — Gyakran járnak moziba? — Szécsényben viszonylag kevés az igényesebb szórakozási lehetőség. így gyakori vendégei vagyunk a mozinak — vélekedett a fiatal tanárnő. A művelődési ház klubtermében Beke István, Barna László, Ocsovai Kálmán és a többi tizenéves vív egymással komoly asztalifoci- csatát. — Kár, hogy az asztalifocin kívül kevés más társasjáték van — mondta Barna László. A presszóban a zenegép körül ülnek a fiatalok. Kóláz- nak. zenét hallgatnak, beszélgetnek. — KEVÉS A SZÓRAKOZÁSI lehetőség Szécsénvben — nyilatkozta Józsa Ferenc. — Az ifjúsági házban zártkörű rendezvény van Oda nem mehetünk. Marad a presszó. Igaz, a bútorgyár klubhelyiségében diszkó van Ott viszont az élet csak 9-kor kezdődik. — Több olyan rendezvényre lenne szükség, amely ad is a fiataloknak valamit — csatlakozik a beszélgetésbe Pilinvi Attila. — Gondo'ok itt jól szervezett klubösszejövetelekre. Szécsényben sok a fiatal. Kü- ’Önböző felkészültségűek, különböző igényűek. A sokrétű igényeket csak differenciált programmal lehet kielégíteni. Az utcán csatlakozunk Te- rék Miklóshoz és Czencz Lászlóhoz. Mindketten a diszkóra sietnek. — Szeretek táncolni, szeretem a zenét, ezért megyek el. Az a véleményem, hogy a fiatalok megtalálják a szórakozási lehetőséget Szécsényben Minden hét végén lehet valahol táncolni. Az ifjúsági ház, ku'túrház egész héten nyitva van — foglalta össze véleményt Terék Miklós.. A kultúrteremben már javában folyik az élet. Kovács János, lemezlovas nevén James, a legújabb angol számot ajánlja a fiataloknak. — Hol lennék, ha nem vagyok itt? — tette fel a kérdést magának Kollár Zo’tán. — Vagy otthon vagy az Om- niában. Szécsényben más lehe-. tőség nem nagyon akad. Miután az ember társaságra vágyik, a lehetőségeket is fajsúlyozza, így kerültem ide. A fiatalok szemmel láthatóan élvezik a zenét, a táncot. Kasza Dezső, Mender Mária, Sztreho Erika és még nagyon sokan jöttek Nagylocról. hogy résztvevői legyenek Kovács János műsorának. Az Omnia presszóban kisebb asztaltársaságok beszélgetnek. Fiatalok, középkorúak ütik agyon a szombat estét. Az összetolt aszta'ok körül fiata’ fiúk és lányok ünnepük társuk, Oláh Teréz és Bakó László eljegyzését. Az utca csendes. A házak ablakából a tv kékes fénye szűrődik ki. Sokan vannak, akik úgy döntöttek, hogy a szombat estét a tv-készülék előtt töltik. ARRA KERESTÜK A VÁLASZT. hol és hogyan töltik a hét végét a szécsényi fiatalok. Több helyen jártunk, sok fiatalt hallgattunk meg. A vélemények nem mindig voltak közös nevezőn Egyet viszont megállapíthatunk: a nagyközség fiataljai egyre szélesebb területen találhatják meg szórakozási lehetőségüket. Az elmúlt tíz év alatt megnőttek a lehetőségek, de az igények is vele növekedtek Igazuk volt azoknak, akik úgy fogalmaztak, hogy differenciált, többsíkú, magasabb igényeket kielégítő szórakozási és művelődési lehetőségeket kell biztosítani a fiatalok részére. Sz. F. ❖ ❖ KÜRTI ANDRÁS: PÁR ZŰM KISREGÉNY I > •> v •!<> v v ♦> v v v ♦> ♦> v ♦> v ♦> ♦> v ♦** * * (12.) Gumric pillantása megállapodik Sokner Gyulán, ezen az alacsony, sovány, hihetetlenül erős fickón, a brigádvezetőn. — Megfelel így, Gyuszí? Aláírod ? Minthogy ezt csak költői kérdésnek szántig annyira biztos volt az Igenlő válaszban, megdöbbenti, hogy Sokner a fejét rázza. El van képedve a többi brigádtag is, hisz’ egy remekmű ez, mi kifogása lehet ez ellen bárkinek?! — Nagyon jól összefogtad főnök — mondja Sokner —, de így nem küldhetjük eL — Miért nem? — Miattuk — bök a meny- nyezet felé a brigádvezető. Ez a mozdulat ősidők óta az istenek, továbbá az igazgatók és a főkönyvelők tartózkodási helyére utál, a magas égre. — Mert hátha az új»ag lehozza. Te meg beleírtad, hogy itt szerdánként kilenckor, tehát munkaidőben folyik a cetlik kitöltése. Te ütnéd meg a bokádat, főnök. — Kösz — mondja Gumric. — igazad van, erre nem gondoltam, ezt mindjárt át is ütöm. És már fűzi is be újra a papírt a gépbe, úgy kérdi: — De egyébként rendben? — Rendben — bólint Sokner. A sarokban azt súgja az egyik munkás a pajtásának: — Azért ez a Gumric elég jó fej. — Elég jó — helyesel a másik —, de a mi Gyuszink bármikor a zsebébe dugja Mint most is. ,.Öh hogy panaszkodnak, hogy bizalmaskodnak. Szerencsétleneknek hogy vallják magukat.’* (Vajda) Gruber Tamásné alias Falatka jelentkezése egy telefon- áradat kezdete volt csupán. Késő estig nem némultak el a fekete dobozok a Déli Hírek szerkesztőségében, a vérig sértett óriásnőhöz hasonlóan a közvetlen károsultak v.oltak természetesen a legfürgébbek, leghamarabb ők ragadtak kagylót, az ő hangjuk volt a legkeményebb. Ha nem is fenyegetőztek gyilko- lászattal, tettleges elégtétellel, ha nem is tudakolták oly vérszomjasán a tenyésztők nevét de azért felháborodottan, dühösen követelték a zümbik üzemeltetésének azonnali beszüntetését. továbbá egyéni káruk mielőbbi megtérítését. A személyi adatok bediktá- lásakor túlnyomó többségük tisztviselőnek, hivatalnoknak vallotta magát, akit munkahelyén, hivatalos idő alatt ért a merénylet. Akkor, amikor egy pillanatra — ez szinte általános szóhasználat volt — félbeszakította írásbeli munkáját, kiment szolgálati helyiségéből. Nyilvánvalóan ez alatt a röpke idő alatt osonNOGRÁD - 1977. március 26., szombat tak be a nyitott ablakon át azok a kártékony madarak, és végezték el romboló tevékenységüket. Mintha csak összebeszéltek volna, az áldozatok mindegyike azt is a szerkesztőség tudomására hozta, hogy a tönkretett irományokat túlidőben volt kénytelen aztán elkészíteni, nehogy a szóban forgó ügy késedelmet szenvedjen. Minek okából ezen túlórák mielőbbi megtérítését igényli a felelős zümbi-tenyésztőktől, a következő bontásban: az első két óra huszonöt százalékos plusz- szál. .. Telefonon tett panaszt — a derékhadat alkotó hivatalnokok mellett — többek között egy középiskolai tanár, egy drámaíró, egy éttermi főszakács. Az elsőnek óravázlatát, a másodiknak épp a katarzisát, az ínyesmesternek az örmény bifsztekről alkotott receptjét tették olvashatatlanná a zümbik... Egy nyugdíjas mozdonyvezető hosszasan adta elő, hogy ő nem fejthette meg kedvenc kereszt- rejtvényét, mert pár percre elbóbiskolt a kellemes napsütésben a téren, a pádon, és mire felébredt, nem maradt sem vízszintes, sem függőleges. Nem, neki nincs semmi kártérítési igénye a zümbik- kel szemben, sőt szurkol nekik, mert megvan a saját szomorú tapasztalata az irodisták beteges írásszenvedélyéről. Most is csak azért mesélte el mindezt, mert szeretne a lap hasábjain kérni elnézést azoktól a kamaszoktól, akik a történet időpontjában a parkban fociztak, és akiket ő elég keményen ösz- szeszidott, bennük vélvén megtalálni a csínytevőket. Utolsónak aznap egy diáklány telefonált, neki a félig- kész szerelmes levelét tették csúffá a zümbik. talán leginkább ő érdemelte meg ezt a komisz elbánást, élet-halál fontosságú szerelmes levél írása közben ne tessék kimenni a konyhába hideg pörköltszaftot tunkolni! Színház Nógrádmegyerben Akik élni akarnak Naftali, a cigány tanító (Kutas József) és Patkós (Hűvel Lászió) egyezkedése a téglagyár ügyében. A Déryné Színház páratlan, nagyon becsületes vállalkozásba fogott, amikor elhatározta, hogy felkéri Lakatos Menyhértet, a cigány írót a színdarabírásra. Lakatos maga is végigjárta a cigánysors minden tipikus stációját, s egyre magasabbra ívelő életpályája során megismerkedett a sorsába bele nem nyugvó, kitömi vágyó ember útját egyengető és akadályozó körülmények egész sorával, a barátsággal és segítéssel, a rosszhiszeműséggel, a gáncsoskodó előítéletekkel. Lakatos Menyhért darabjának hitelességében és őszinteségében nincs kételkednivalónk- Helyzetábrázolása, jellemeinek megragadása- a valóság teljes és mély ismeretéről, konkrét átéléséről tanúskodik. Életének egyes mozzanatait ismerve, Egy sebtében készített ösz- szesítésből az derült ki hogy a. cikkre aktívan és a leggyorsabban reagálók zöme határozottan elítéli a zümbik tevékenységét, messzemenően nem ért egyet azzal, hogy a szerző szép reményeket fűz e madarak további munkásságához és buzdítja őket. Persze érkeztek zümbipár- ti üzenetek is. Főleg olyanoktól, akik a közelmúltban kényszerültek valamilyen ügyük elintézéséhez kismillió papírt beszerezni, életrajzol, folyamodványt, igazolást, kimutatást tucatszám — és véleményük szerint teljesen fölöslegesen — írni, beküldeni, bevinni, lepecsételtetni. És természetesen támogatásáról biztosította a zümbiket néhány buzgó állatbarát, madárbolond, függetlenül attól, hogy az mit művel a frissen teleírt papírral, istenkém, nem tudja. Végeredményben e szimpatizánsok száma, legalábbis az aznapi statisztika szerint, csak töredéke volt az ellenzőkének. Szükségessé vált e -Vészterhes órában egy rendkívüli szerkesztőségi értekezlet ösz- szehívása. Szükségessé vált, és lehető is volt. Kivételesen ugyanis már délutánra bejött minden munkatárs, elbúcsúztatni Jocó bácsit. Nevezett kolléga tudniillik nyugállományba vonult, ennek örömére mindenki bedobott egy százast ünnepi lakomára, kollektív ivászatra. Sajnos,; a muri elkezdését folyvást el kellett halasztani, épp Kosaras Kati riportjának következményei miatt. Kopott a hasonlat, de valóban fölbolygatott méhkashoz hasonlított most a Déli Hírek szerkesztősége. Mindenki a telefonokat kapkodta, föl jegy zéseket készített, vagy le-leszaladt a portára az újabb és újabD levelekért, amelyeket személyesen hoztak be, adtak le írók (Folytatjuk) tudjuk, hogy drámája jócskán hordoz magában önéletrajzi elemeket. Ö maga is tanító, mint főhőse, Naftali. és a 00- as évek közepén egy cigányokat foglalkoztató téglagyárat vezetett. A dráma e „gyáralapítás” történetét meséli el- miközben számos olyan aktuális proolé- mát vet fel, amely a cigányok beilleszkedési törekvéseit- helyzetük ellentmondásosságát jellemzi. Egyik oldalról az évszázados hagyományok béklyói szorítják!, őket, másik oldalról a meg nem értés zárja el az utat. Rokonszenves nyíltsággá' fogalmazta meg erre vonatkozó véleményét az író: „Ebben a drámában voltaképpen «a tudat nem változása» a maradiság és a kapzsiság csap össze... A cigányok részéről az elzárkózás... a nem cigányok részéről az egyéni kapzsiság és az előítéletek továbbélése akadályozta, akadályozza még ma is a fejlődés gyorsabb ütemét.” Az Akik élmi akarnak tartalmánál, szociális, közösségi mondanivalójánál fogva mindenképpen figyelemre méltó, progresszív alkotás- amely ugyanakkor minden ízében magán viseli az elsőkre oly gyakran jellemző gyengeségeket. Alapvető hibának tartjuk, hogy a szerzőnek nem sikerült elég súlyossá tenni az összecsapásokat, egyrészt a különböző fejlettségi szinten álló cigányok, másrészt az egész cigányság és a nem cigányság között. Az író több energiát — s úgy látszik »óbb ^hetséget- erőt is érez —fordít a jelenetek történeti, epikus elbeszélésére, minta konN liktusokra. Az alakok megrajzolása, egyénesítése általában jól megoldott. Különösen az örök akamok Patkós, a féktelen szenvedélyű Muci, a lassú észjárású, de mindig a jó mellé álló Durraj és nem utolsósorban a tanító- Naftali- A nem cigány szereplők meglehetősen vázlatosain kidolgozott figurák. Nagyon leegyszerűsített például a tanácselnök és a tanító feleségének az alánja. Utóbbi átállása a cigányok pártjára egyébként lélektanilag sem meggyőzően indokolt. A darab gyenge pontjain Szalai Vilmos rendezése sem tudott változtatni- Nem lett igazi karmestere együttesének. Némelyik szereplő megragadt a hagyományos cigányábrazo- lás idejét múlt sablonjainál, túlzott harsányságával elkülönült a többiek modernebb, egyszerűbb játékstílusától- A rendezés, a színpadra állítás könnyebb módját választotta, nem élt kellően az új téma nyújtotta új lehetőségekkel. Ez az óvatosság kétségtelenül eredménnyel járt, ami jól érződött a közönség fogadtatásán, de egyértelműen az előadás művészi értékét, esztétikai hitelességét csorbította. Elmondott kritikai észrevételeinkkel együtt mégis jól szórakoztunk. Ebben jelentős részük a főszerepeket alakító színészeknek van. Kutas József Naftalija, Hável László púpos Patkósa, Dombóvári Ferenc Mucija, Koldus Nagy László Durraja, Cs. Szabó István Gerálosa, ZuborÁgnes Pe- kenyucája és Rajna Mihály téeszelnöke egytől egyig remek alakítás. Tetszetttek Vág- völgyi Ilona jelmezei és Gergely István díszletei is. X Nem tartozik az előadás értékeléséhez, de szólnunk kell arról a hivatali közömbösségről- melyet ezer. az előadáson tapasztaltunk a nógrádmegyeri termelőegységek, tanács részéről. A termelőszövetkezet, a Vastömegcikkipari Szövetkezet érthetetlen módon nem szervezte meg dolgozóinak az előadáson való részvételét. Pedig — ha másra nem is — erre az előadásra mindenképpen nagyon kellett volna- Mert aligha került jobb helyre megyénkben ez az előadás, mint éppen Nógrádmegyerbe, ahol a helyi cigányság példája éppen azt bizonyítja, amit a darab is igazolni kíván. Egyedül az ÁFÉSZ értette meg a bemutató és a Közönségszervezés fontosságát. Egy szocialista brigád egeäz kollektíváját ,-küldte” el csütörtök este a művelődési házba. Minden elismerést megérdemelnek érte. Sulyok László Disputa a kocsma előtt (Koldus Nagy László, Tihanyi Péter, Dombóvári Ferenc és Szalai Károly).
