Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

Nem cserélném el semmiért...

'Nemrégiben ünnepelte a ■zécsényi Palóc HTSZ fennállásának negyedszázados évfordulóját. Egyik alapító tagja. Ceglédi Istvánné szövőnő, nemrégiben ment nyugdíjba.

— Elbúcsúzott a szövőszéktől?

— Dehogyis ' búcsúztam. Nem tudnék én anélkül lenni. Csak hát négy gyermekem van. látja, meg hat unokám, szeretnék már egy kicsit velük is foglalkozni.

— Mikor tanult meg szőni?

— Jaj, az nagycn rég volt. Majdnem negyven esztendeje. Tudni kell, hogy nagylóci vagyok. Sokan voltunk ott lányok a faluban, de nem akadt semmi munka, ami egy kis hasznot hozott volna. Aki keresni akart, mint magam is, az hat hónapra szakmányba i mehetett Mezőhegyesre. Három évig csináltam. Jaj, de betyár élet volt. Az állatokat többre nézték, mint minket. Egy percig nem állhattunk, dolgoztunk látástól vakulásig. S még ennek is örülnünk kellett, nem volt más. 1939-ben azután dobol - tatta a faluban a jegyző, hogy aki szőni fonni akar tanulni, jelentkezzék. Két asszony jött. ha jól, emlékszem. tán Erdélyből, azok tanítottak

minket. Mire aztán letelt a tanulóidő, és kereshettem volna, férjhez mentem, azután meg jött a háború.

— Mikor hasznosíthatta tudományát?

— ötvenben dobolták Szé- csényben — a földműves szövetkezet doboltatta —. hogy szövetkezet alakul, aki akar beléphet. Nekem nagy kedvem volt a szövéshez, mert megszerettem, hát jelentkeztem örömmel. Három hónap volt a gyakorlóidő, akkor aztán mondták, hogy ki-ki vigye haza a szövőszékét és dolgozzon. Megint nagy bajban voltam. Kicsi lakásban laktunk, három gyerekkel, hová tettem volna a nagy szövőszéket. Fordultam ismerős asz- szonyokhoz, volt akit érdekelt is a dolog, el akarta tanulni a mesterséget, de vagy a férje nem állhatta a bordák zörgését. vagy elköltözött az illető, akihez mehettem volna. Egv év alatt megjártam vagy három helyet. Közben megszületett a negyedik gyerekem, még szűkebben lettünk otthon, nem tudtam szőni. Már úgy volt, hogy kimaradok a szövetkezetből. de üzent a mester. Javasolta. válasszak valami más munkát, majd

Magyarnándori tehenészek

,,F enegyerckeli” nélkül is boldogulnak

Motorkerékpárral érkezik Varga Mihály, a magyarnán- dori termelőszövetkezet irodaépületéhez. Nyomában keskeny füstcsík, lassan oszlik a kora tavaszi mozdulatlan levegőben. Lekapja fejéről a bukósisakot, s befelé tessékel.

— Mohorám jártam, a tele-- pen — mondja, ami egyúttal azt is jelenti: a huszonötéves telepvezető a helyszínen mindent rendben találhatott, mert derűs a kedve- Van is oka rá, mert az év első két hónapjában tizenháromezer literrel több tejet értékesítettek a tavalyihoz képest. Büszkén mutatja a termelést ábrázoló grafikont. amely 1974-től jelzi a tehenészek, fejősök munkáját. Akkoriban még gyakori beszédtéma volt a gazdaságban az istállókban uralkodó állapot, s nem pozitív előjellel emlegették az ott dolgozókat. A legtöbb gond a munkafegyelemmel volt. Italozások, veszekedések, követték egymást. Nem ritkán előfordult, hogy órás késéssel érkeztek a munkahelyre, s a korábban kelők kénytelenek voltak társukra rádolgozni, hiszen a későkre bízott jószágok nyugtalankodtak, mert a szomszédos standon már jókat nyeltek az abrakból a tehenek.

Ilyen körülmények között került a telep éiére Varga Mihály- Főiskolát végzett, csak éppen a másik alaptevékenységhez, a növénytermesztéshez kapcsolódót. E helyet kínálták fel neki, s elvállalta.

— Előszedem az állttenyésztésről szóló szakkönyveket, még ma is gyakran nyálazom a lapokat. Nehéz volt a kezdet. Akadt rá példa, hogy a takarmánytermesztő ágazatvezetővel fejtünk — emlékszik vissza.

Azóta történt néhány változás az istállók környékén. A legfontosabb, hogy a „fenegyerekek” már máshol keresik a boldogulást- A termelőszövetkezet elküldte őket. A másik: két éve a tehenészetben dolgozók versenybe kezdtek a szocialista brigád cím elnyeréséért. Brigádvezetőnek Varga Mihályt választották.

— Jól esett az emberek bizalma. Pedig eleinte a szakmai kérdésekben zavarba hoztak néhányszor. Nem restelltem tanácsaikat kérni. Egy ellésnéi például Keresztúri János segítségét kértem- Ma már úgy érzem, jártas lettem az állattenyésztésben is — magyarázza a brigád vezetője.

Tavaly a tehenészek kollektívája a szocialista munka- versenymozgalomban dicséretesen szerepelt- Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam meghaladta a 3600 litert. A

borjúelhullást a vállalt öt százalék helyett. mindössze 3,7 százalék lett. Négy alkalommal társadalmi munkát is végeztek. Az általuk elért tejhozamért irigykedhetnének a

megye más termelőszövetkezetei. Hogyan sikerül-t a vállalásukat teljesíteni?

— A munkahelyi légkör

sokat javult- Sikerült a brigádtagokkal megértetni, hogy csak a fegyelmezett, pontos munka hozhat sikert.

A gondozók egymással is vetélkedtek.

— Az én előhasi üszőm huszonnégy literrel jött be. Na.

milyen gulyás vagyok? —

kérdezte például Rados István, miután a másiké elmaradt ettől.

— Nemcsak pénz, dicsős- ség is van a világon — adja a magyarázatot az ifjú telepvezető. — Figyelik az emberek egymás munkáját, s azon vannak, hogy túlszárnyalják a szomszéd teljesítményét.

Varga Mihály, a koránkelő emberek közé tartozik- Fé'. ötkor már berreg az ébresztőóra. s húsz—harminc perc múlva indul az istállókhoz. Nem mintha bizalmatlan lenne beosztottaival szemben, igy szokott hozzá. Délelőtt benn a központban intézni a dolgokat. s kora délután újból kinn találni a telepen. S még este is kinéz, nincs-e valami baj, rendben mennek-e a dolgok? Talán ezért is fogadták maguk közé oly’ gyorsan a gondozók a növénytermesztőből lett szarvasmarhatelepvezetőt.

— Az idén ismét nagy terveket forgatunk a fejünkben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott

munka verseny-mozgalomhoz csatlakozva felajánlottuk, hogy a tervezett 3414 liter tejhozamot 3900—4000 liter körül teljesítjük- S ha sikerül, nem hiszem, hogy a gazdaságban lesznek boldogabb emberek a tehenészeknél — mondja.

Ez a véleménye a főállat- tenyésztőnek, Leskó Miklósnak is. aki a beszélgetés végére érkezik, s csendesen jegyzi meg;

— Az istállókban van még javítani való a munkafegyelmen, a technológiai előírások betartásán. Fia így haladnak, mint eddig, az eredeti terve- tíz százalékkal túlteljesítve meglesz a 3900 liter.

Ha a prognózis helytállónak bizonyul, a magyarnándo- ri tehenészek ismét elsők lösznek a szocialista brigádok között. Persze ez vetélytársakon is múlik. Ezt tudják a tehenészek is. Mert a sikert sehol nem adják olcsónSz. Gy.

csak lesz valahogy. Lettem hát bedolgozó, varrtam szalmazsákokat, babaholmikat, de a szívem majd megszakadt a szövőszékért. Végre aztán 1952-ben nagyobb lakásba költöztünk, ahol elfért. Nagyon örültem, amikor először odaülhettem mellé. ,

— Azóta egyfolytában sző?

— Igen. 1958-ig otthon dolgoztam, aztán bejöttem a központba.

— Ugyanazt szövi most is, mint akkor?

— Dehogy is. Megkönnyült azóta ez a munka is. Kilenc évig szádát szőttünk, ami nem volt haladós munka. Most már nem is csináljuk. Azután, amikor elkezdtünk műszálból dolgozni, még könnyebb lett.

— Nem volt egyhangú negyedszázadon keresztül a ve- télőt rángatni?

— Csak annyit mondhatok, nem cserélném el semmiért, olyan nagy gyönyörűség nekem a szövés. Meg büszke is vagyok, mert terveztem néhány mintát és jó érzés tudni azt, hogy amit kigondoltam, azzal sok embernek örömet szereztem.

— Nehéz lesz itthagyni a műhelyt?

— Bizony nehéz.. Mert nemcsak a szövés öröme, de itt tartott a jó társaság is. Nagyon megértettük egymást. Szocialista brigádot is rögtön alakítottunk, amikor hírét hallottuk. Ferenczi Teréz nevét vettük fel. ö költőnő volt Szécsényberf. itt is temették el, mi ápoljuk a sírját. Teréz-napkor koszorút viszünk rá. ’A brigádnak is van koszorúja, aranykoszorü, három. Hát ezt a brigádot nagyon sajnálom itthagyni.

Ceglédi Istvánnét munkahelyén, s a községben is megbecsülik. Több mint tíz esztendőn át volt csoportvezető, háromszor kapta meg a Kiváló dolgozó címet. A szécsé- nyi járásbíróságnak 15 esztendeje ülnöke. Ha egyvégbe számolnám azt a sok szövetet, ami a szövőszékéről lekerült, húszon valahány esztendő alatt, tán a földet is körülérné. Az ő munkája is része annak az eredménynek, melyet a jubiláló szövetkezet felmutathat. S mint eddig, ezen túl is. gyermekei, unokái és a szövőszék között osztja meg életét.

—s—

Nehogy késő legyen

Mostanában, vajon miért halkult el a gyakori vélemény. Nincs építőipari kapacitás, nem tudjuk a középtávú tervben szereplő kiemelt és fontos feladatokat megvalósítani.

A válasz nagyon egyszerű. Mert a megyei pártbizottság határozata nyomán megalakult megyei beruházási operatív bizottság bebizonyította az előbbiek ellenkezőjét.

Fáradságos. körültekintő elemző, értékelő munkával egyeztették a vállalatok, intézmények elképzeléseit, terveit az építőipari vállalatok terveivel és ennek birtokában kölcsönös megegyezés formájában, véleményegyeztetés, kisebb-nagyobb vita után ösz- szeállt a lista, melyik létesítményt, melyik építőipari .vállalat építi az V. ötéves tervben, kilenc vállalat közül.

Az állásfoglalásról, illetve a döntésről értesítették az érintetteket, hogy ne érje szó a ház elejét — tudjanak gyorsan intézkedni. Ezzel megteremtették a kapacitás lekötéséhez szükséges zöld utat. Ugyanakkor olyan tilalomfát állítottak fel, mely szerint a beruházók igényeikkel nem mehetnek máshová.

Az operatív bizottság által jelentősnek és fontosnak ítélt, a megye V. ötéves tervében szereplő beruházások értéke, az érintett 9 építőipari vállalat, illetve szervezett kapacitásának csupán 63 százalékát köti le. A többivel a vállalat szabadon rendeznek.

Az ember azt hinné, hogy az érintettek szívesen vették a bizottság segítségét, éltek a lehetőséggel, siettek felkeresni partnereiket, hogy mielőbb aláírják velük a kapacitáslekötési , szerződést. Ennek' éppen az ellenkezője történt. Alig következett be valami fejlődés. Nem a kivitelezők hibájából, hanem a beruházókéból.

A döntés óta eltelt csaknem négy hónap kevés volt ahhoz, hogy pontosan meghatározzák: mire lehet kapacitáslekötési szerződést kötni. Ez a probléma a legutóbbi tanácskozáson két perc alatt megoldódott. A Salgótarjáni

közlekedésről

filmvetítéssel

Ma több salgótarjáni üzemben filmvetítéssel egybekötött KRESZ-előadást rendez az MKBT. A síküveggyárban, a bányagépgyárban, a ZIM-ben, és a vízműveknél találkoznak az MKBT előadói a gépkocsi- vezetőkkel. Az aktuális közlekedési kérdésekre is válaszolnak az előadók. Az MKBT-hez egyébként több új film is érkezett. Érdekesnek ígérkezik a STOP —, hogyan közlekedjünk? című film, amely még a tavasz folyamán bemutatásra kerül a közlekedési előadásokon.

városi Tanács elnöke bejelentette. hogy egy hónap múlva pótolják a mulasztást és megkötik a kapacitásszerződéseket. az V. ötéves tervre.

Mivel magyarázható ez a huzavona, ez a magatartás? Sokféle indok lehet. Egy azonban döntő: ha a beruházó hosszabb időre kívánja biztosítani a kivitelező munkáját, akkor kapacitáslekötési szerződést kell kötni, és ezzel olyan kötelezettséget garantál, amiért neki kell a felelősséget vállalni. Nincs lehetőség kibúvókra, a felelősség áthárítására. A kivitelező viszont a hosszabb távú beruházási célok ismeretében szervezetileg. műszakilag és más módon jobban elő tudja készíteni a munkákat.

Az operatív bizottsági ülésen Illés Miklós, a bizottság vezetője utasította a tervosztály, az építési, vízügyi és közlekedési osztály vezetőjét, hogy intézkedjenek a két város tanácsánál, illetve a beruházási vállalatnál a kapacitáslekötési szerződések mielőbbi megkötésére.

Az OTP sem hajlandó előre, csak abban az évben szerződést kötni a kivitelezővel, amikor az általa finanszírozott beruházás megindul. Ezért az operatív bizottság levélben közölte a vezetőkkel amennyiben nem változtatnak gyakorlatukon. nem garantálhatják. hogy elképzeléseiket meg tudják valósítani. Levélben kérték fel a Volán 2. számú Vállalat vezetőit. hogy fogadják el a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat által tett ajánlást.

Tévedés lenne azt hinni, hogv minden kivitelező az állásfoglalás, illetve megegyezés szellemében cselekede't. Enyhén szólva egy kicsit szokatlan, sőt talán furcsa, hogv egyik-másik kivitelező időközben felrúgta korábbi álláspontját, vállalását. Az AGRQFTL például felbontotta korábbi szerződéskötését. A szécsénvi ÉPSZÖV nagyvonalúan lemondott annak az 56 lakásnak a felépítéséről, amit mostani ötéves tervében szerepeltet.

Olyan vezetőkről van szó, akiktől joggal el lehet. sőt kell is várni, hogy tudják, mikor mondhatnak igent, mikor nemet és miért. De jogos az az igény is. hogy időnként nézzenek túl saját portájukon! Ugyanakkor nem árt, ha a feltételek kiszabásánál is mértéktartóak.

Akaratlanul is az egyik beruházó gyár főmérnökének szgvai jutnak eszembe, aki a beruházási munka „áldásait” élvezi. Nemrég nekikeseredve a következőket mondta: többre mennénk, ha tisztesssége- sebben csinálnánk.

Egyet kell vele érteni. Hogy lehet, erről győződtem meg a legutóbbi operatív bizottsági ülésen, amely valóban operatív volt: nem lehetett mellébeszélni!

Ennél azonban többre van szükség. Ezért a bizottság levélben értesítette a járási és városi pártbizottságokat, tapasztalatairól. elképzeléseiről," döntéseiről.

Azért cselekedett így, nehogy késő legyen!

V. K.

A lemezek hegesztését ma már korszerű eljárással végzik a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében. Képünkön Balogh Imre a légtechnikai üzem termékeihez készít alkatrészeket a nagy hatékonyságú fóliahegesztő gépen.

Tan folytan

új szakszer vezeti titkárok nuk

Tavaly szeptemberben fejeződött be a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben az alkalmazottak szak- szervezeti alapszervezeteinek megalakulása, s ezek titkárainak megválasztásaA következő lépés egy tanfolyam szervezése volt az új titkárok számára, amely két hete kezdődött és záróakkordjaként ma fórummal fejeződik be. Az oktatást a MEDOSZ Nógrád megyei titkársága szervezte, s céljául tűzte ki a mozgalomban még új funkcionáriusokkal megismertetni a rájuk váró feladatokat , és bőséges tudásanyaggal ellátni őket munkájuk minél hasznosabb végzéséhez.

— Erre a tanfolyamra érdemes volt. időt, fáradságot, pénzt fordítani — állapítja meg a két hét tapasztalatai alapján Kiss János, a MEDOSZ megyei titkárságának politikai munkatársa, aki maga is 28 óra adásával járult hozzá az oktatás sikeréhez. — Kölcsönösen tanultunk egymástól. Számos olyan

gondról szereztünk tudomást- amelyek az évek folyamán felhalmozódlak a tizeknél az alkalmazottakkal kapcsolatban, s orvoslásukra, — képviselet híján — eddig nem került sor. Mi magunk is új feladatokkal állunk szénben: el kelj fogadtatni a tsz- ek vezetőségeivel a korábbi üzemi háromszög kibővítéseként az üzemi négyszög kialakítását. Munkánkat a továbbiakban differenciáltabban kell végeznünk; nem elégedhetünk meg a futó ellenőrzésekkel- Ahhoz, hogy valóban segíteni tudjunk, esetenként legalább egy-egy napot el kell töltenünk a tsz- eknél. Más részről a hallgatók is tanultak az általunk eléjük tárt, sokéves tapasztalatainkra épülő gyakorlati tanácsainkból, a felhozott példákból.

Mindezek összegezéseként a mai egész napos fórumon a MEDOSZ országos központja, megyei titkársága; az SZMT és a tsz-szövetség képviselői adnak választ a résztvevők által a tanfolyam időszakában felvetett" de még nyitva maradt kérdésekre.

(kemény)

Iparengedélyt kaphatnak a szakmunkások

Vezetőségi ülést tartott a KIOSZ balassagyarmati körzeti csoportja, amelyen megvitatták a reájuk háruló szolgáltatásfejlesztési teendőket. Szó esett az ötödik ötéves terv eddig eredményeiről, s a rövidesen sorra kerülő taggyűlés elé kerülő témákról.

A legfrissebb adatok szerint 639 kisiparos tartozik a csoporthoz. A tervek szerint 1980-ig legalább 280-aí Kell gyarapítani a létszámot. S noha ez a létszámnövelés csak nagy nehézségek árán sikerülhet, az eddigi tapasztalatok szerint az igények rohamos emelkedése már előrevetíti: 1980-ban a csaknem ezer kisiparos is kevés leszA tanácsok illetékes hivatalnokaival együttműködve a falumegbízott kisiparosok rövidesen felkutatják, felkeresik a jelenleg kontárkodó. — azaz munkaviszony mellett otthon „fusizó” — szakmunkásokat: és felajánlják: lehetővé teszik számukra az ipar- engedély kiváltását. Az üzemi dolgozókon kívül a kisiparosok segítő hozzátartozói, családtagjai, sőt a nyugdíjasok bevonásával szándékoznak elérni a létszámnövelést.

A vezetőségi ülésen elhangzott vélemények szerint a szolgáltatás fejlesztése érdekeben a jelenleginél kedvezőbb hitelfeltételeket kérnek a kisiparosok, hogy a szükséges kisgépeket könnyebben beszerezhessék.

NÓGRÁD — 1977. március 19., szombat 3