Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

Budapesti erdcheweueJu A postamúzeum Budapest belvárosában, bt percnyire a Deák téri metró- állomástól, a Népköztársaság útja 3 szám alatt, egy múlt századi műemlék jellegű épü­letben nyílt meg 1972. októ­berében a posta múzeuma. Tötjb mint négy éve várja lá­togatóit, mégis csak kevesen ismerik. Kevesen — a bemu­tatott tárgyak, emlékek ér­dekességéhez. fontosságához képest. A múzeum nem csupán pos­tai emlékeket kínál látniva­lóul. hanem bemutatja az írás a hírközlés történetét. Iskolai történelem, sőt fizikaóra he­lyett érdemes volna, akár cso­portosan is meglátogatni. Megtudhatjuk, hogy a XIX. század végén a magyar dr. Hermann Emánuel forradal­masította a levelezést. 1869- ben szabadalmaztatta első­ként a világon — a levelezési lapot a mai levelezőlap ősét. A múzeum anyaga tájékoztat arról is, hogy Magyarorszá­gon az első postautákat II. Rákóczi Ferenc építtette. Fu­tárai négy fő útvonalon hord­ták parancsait, utasításait. Ha a futár e fontos iratok közül csak egyet is elveszített, halálbüntetés várt rá. A XIX. század elejére meg­indult a postakocsi-forgalom A szállítmány érkezését, in­dulását kürtjelekkel hozták a lakosság tudomására. A postai kürtre Josep Haydn írt dallamokat. Másként szólt ugyanis a kürt akkor, ha sür­göny érkezett, s másként, ha hivatalos okmányokat szál­lított a szekér. A XX. század elején a világon elsőként a magyar posta használt gép­erejű járművet. Mindez azonban csak néhány kiraga­dott érdekesség a bemutatot­tak sokaságából. Az írás kialakulását, fej­lődését az ősember csontokba karcolt képeitől a mai kor. léginostai levelezéséig követ­hetjük végig. A vitrinekből megtudhatjuk, hogy I.e. két­ezer évvel a spártaiak hasz­náltak először titkosírást, amelynek 'ényege az volt. hogy farúdra bőrszíjat te­kertek. A szíjra csíkonként ír­ták rá a közlendő szöveget. A futár csak a bőrtekercset vit­te el. Ezt azonban csak az tudta elolvasni, akinek az eredetihez hasonló vastagsá­gú farúdja volt. A telefon történetét bemu­tató terem freskóit Lotz Ká- rolv készítette. A vitrinekben Bell első vezetékes telefonké­szülékének mása, Puskás Ti­vadar, s Edison közös talál­mánya, az első telefonköz­pont, s a későbbi korok jel­fogós. crossbar-rendszerű központjainak egy-egy pél­dánya. Itt látható, s kipróbál­ható a jövő videotelefonja. Csak egy gombnyomás, s a kis képernyőn megjelenik a szomszéd szobában felállí­tott hívókészülék kezelője. A következő terem a táv­író történetét mutatja be. Az első elektromágneses táv­írótól a mai telexgépig min­den lényeges típus megtalál­ható. A terepasztalokon be­mutatott okos gépek szintén működés közben láthatók. A terem talán legértékesebb da­rabja az a szikratávíró, ame­lyen a Tanácsköztársaság alatt Lenin és Kun Béla tartották a kapcsolatot. A rádió- és televízióterem­ben az első 250 wattos magyar rádióadó műszerei láthatók. Ezzel közvetítette 1923-ban a Magvar Rádió első adásait. Mellette az első szünetjel-adó készülék, kicsit halkan, ko­pottasán ugyan, de még ma is megszólal. S aztán a 298 m. magas új solti rádióaö- elemeinek metszetei. Majd az első tv-készülék prototípusa, s mellette a legújabb Videocolor színes televízió. Dogassy Katalin Kecskeméten a Megyei Művelődési Központ természettudományi stúdiója az 1976. év fo­lyamán végzett kiemelkedő munkájáért jelentős anyagi támogatást kapott az Országos Közművelődési Tanácstól. Kiegészítve a stúdió technikai felszerelését, nyelvi laboratóriu­mot vásárolhattak. Nemcsak a húszéveseké a világ... IIlllll IIIIMItltlIllt IMII II Ilii lilltltll IMIIUIIIIIIIHIIIIIIIHlIfltlIIIHIIIItlIHIIIIIMIimillMllllllllliniMlllllllllitlIIIUIIIIIIIIHHII IIIIIIIIIIHIIHHIIIIIIlIflIIIHIItlIIIMIIM „Melyik a legaktívabb, leg­jobb klub Szécsényben? Sze­rintem a nyugdíjasoké...” — mondja a járási hivatal mű­velődésügyi osztályának egyik dolgbzója. Több mint 500 nyugdíjas él a patinás nagyközségben. So­kan közülük egyedülállók — de még a fiatalokkal együtt élők is hiányát érzik a társa­ságnak, a kiadós beszélgeté­seknek. A munkás évek után ritkább látogató az esemény életükben, de felgyűlnek prob­lémák és kérdések, sok a kérdezni és mesélni való. Har­madik éve, hogy létrejött egy közösség, amely lehetőséget ad erre: a nyugdíjasok klub­ja. Tóth Efidréné. a Hazafias Népfront nagyközségi titkára nagy szeretettel szól erről a klubról. — Nem volt könnyű megta­lálni a közös érdeklődési te­rületet, hiszen nagyon széles skálán mozog a nyugdíjas korosztály. Korban, ízlésben, iskolázottságban életkörül­ményeikben eltérő réteg. Ki­indulásként eldöntöttük, hogy elhagyjuk a szigorúan kötő, előadásokat. Azt akartuk el­érni, hogy mindenki számára hasznosíthatók legyenek a felvetett témák. Ezt csak az előadás és beszélgetés kombi­nálásával lehet megoldani. — Mi teszi művelődési kö­zösséggé a klubot? — Nincs szinte egyetlen összejövetel sem vetítés nél­kül. Nagyon szedetik, igénylik. A napi politika főbb esemé­nyeiről. egészségügyi témák­ról szólnak a filmek. A TIT- előadókat sosem engedik úgy el, hogy ne kérdezzenek rá a hallottakra. De itt van egy illetékesebb... Szigeti Béla maga is nyug­díjas, a ludányhalászi szociá­lis otthon vezetője volt ko­rábban. — Nemrég tartottam egy politikai előadást a közel-ke­leti eseményekről. Izraelről Sok okos kérdés elhangzott, egészen visszakanyarodtunk az ókorig, hogy a mai helyzet gyökereit is lássák, megértsék. De jelen van egy másik „illetékes” is: Tóth Jolán Vö­röskereszt titkár. — Magam is oszlopos tag­vagyok. Néhányan eüárunk az ÁFÉSZ vegyeskórusába éne­kelni, nemrégiben volt fellé­pésünk. A programunkban szerepel több orvosi előadás: öregek egészséges életmódja, reuma és vérnyomás. Szó esik az árváltozásokról, az új gyógyszerellátásról, községfej­lesztésről, tervezünk csopor­tos látogatást a járási könyv­tárba. Mostanában megbeszél­jük, hová menjünk kirándul­ni. Nagyon összeforrott kis közösség a miénk — megtart­juk a mikulást, a nőnapot, ha esik, ha fúj, összejönnek az öregek, nincs nyári szünet. A klub vezetője Bállá Károly nyugdíjas, aki megszűnéséig a HNF járási bizottságának el­nöke volt. A „TIT-vonalat” most is ő viszi a nagyközségi népfrontnál. Újból Tóth Endrénét kérde­zem: ennek a nagy létszámú (35—50 fő közötti) klubnak milyen otthona van? — Kinőtték már a műve­lődési házban biztos tott he­lyiséget. A népfrontnál csak egy 25 fős, mesterséges meg­világítású előadótermünk van. Szerepel a tervekben, hogy a volt, tangazdasági irodában kapunk egy rendezett. na­gyobb helyiséget népfront­klubnak. örülünk nagyon en­nek, hiszen van még egy má­sik, népszerű klubunk, a kert­barátoké. ök is harmincon fe­lüli létszámmal működnek. Ez minden szempontból fiata­labb közösség — csak a ta­valyi mezőgazdasági könyvhó­nap idején alakultak — bár sok a nyugdíjas köztük is. Komoly fejlődést értek el ez alatt az egy qv alatt: elindí­tották a fóliás zöldségter­mesztést. A tél folyamán elő­adások, vetítések, továbbkép­zés, mezőgazdasági szakköny­vek segítségével készültek a termelésre. Amellett, hogy hasznos önképzési forma, hob­by ez, a község ellátását is javítják termékeikkel. Értékes, jó közösség. — M — KÜRTI ANDRÁS: >T PÁR KISREGÉNY ♦ 1 > •:* «:♦ «> ♦*» **• ♦% „Mindaz, ami nálatok rút, s törvény Sújtja, i'agy szokás, Nálunk a madárvilágban szép dolog, S, dicséretes.” (Arisztophanész) (6.) — Tulajdonképpen mire kí­váncsi ? Ezt a kérdést a majomház előtt tette fel a lánynak . a szürke köpenyes, langaléta, szemüveges, sovány, hosszú orrú fiatalember, Guszt Ró­bert ornitológus, az állatkert munkatársa. Egy perce csak. hogy hívatta a főigazgató, be­mutatta ennek a lánynak, megveregette a vállát — nemcsak minden embert, min­den nagyragadozót is megsi- mogatatt, aki csak a közeié­be került —, mormogott vala­mit a bajuszába, hogy» istá- polni kell az ifjúságot, höl­gyek előnyben, a csinoskák különösen, a sajtó nagyhata­lom egyébként is... És már fürgén ki is tuszkolta őket a szobájából, sietett vissza a tu­dományos jegyzeteihez. A lány pedig, akihez Guszt Róbert. a kérdést intézte, Ko­saras Katalin, MUOSZ-iskolát végzett pályakezdő újságíró, a Déli Hírek kollektívájának tagja ...................amennyiben a k artársnő munkájával. szor­galmával. fejlődésével, em­beri magatartásával a szer­kesztő bizottság vezetője meg lesz elégedve, munkaviszonyát szerződéses munkatársi mun­kakörben további hat hónaoi időtartamra meghosszabbít­juk. Laude Jenőné, a mun­kaügyi oszt. vez. h.” Ettől a dörgedelemtől Kati­nak még nem kellene meg­ijednie, ha valaki patrónus állna a háta mögött. De nem áll. Neki tehát nemcsak ki­tűnően kell dolgozni, feltűnő­en buzgólkodnia, hanem fo­lyamatosan és Ígéretesen fej­lődnie is kell, lépten-nyomon, példamutató emberi magatar­tást tanúsítania, ha meg akar kapaszkodni. Megjegyzendő, efféle szuperigényeket gya­korló újságíróval szemben senki sem támaszt. Csak az újoncnak kellene naponként mindenben rekordot döntenie, hogy bizonyítsa rátermettsé­gét Hát Kati most is ez ügyben fáradozik. — Arról van szó — kezdi a magyarázatot —, hogy lesz ez a nemzetközi hókusz-pókusz. ez a környezetvédelmi hét. Ahhoz kell írnom hangulatos beharangozót, ahhoz gyűjtök anyagot. Ha jól sikerül, még más írásomat is hozzák eb­ből a témából. Arról, hogy milyen szépek és hasznosak a fák, a virágok, az állatok, hát szeressük, ápoljuk és kímél­jük őket. akkor ők is szeret­ni, ápolni és kímélni fognak bennünket. Mondjuk egy tig­ris, vagy egy kobra. Ámen. Ezzel szemben a hamu, a ko­rom, a füstgáz és a vizek NÖGRÁD — 1977. március 19., szombat szennyezése — helytelen. De ezek csak később jöhetnek. Én a madarakkal szeretném indítani a sorozatot, azokat imádom. Meg a kutyákat. De most a madarak miatt jöttem. Rápaskolt az oldalán hosszú szíjon himbálódzó bőrdoboz­ra. — Készítenék róluk pár fo­tót is. Univerzális zseni va: gyök, azonos szinten írok és fényképezek, és tördelek. Ne bolygassuk, hogy milyen szin­ten. . Mindenesetre nekem na­gyon fontos, hogy ez az álla­tos dolog jól sikerüljön, szí­nes legyen, érdekes, tanulsá­gos, mozgósító. És főleg — eredeti! Egy-két príma sztori­val, különlegességgel. Egy pillanatra abbahagyta a szóáradatot, megérintette a fiú karját, fölnézett rá. — Én még próbaidős va­gyok. Nekem nagyon kell csipkednem magamat. Vilá­gos? Guszt Róbert bólintott, és azon volt, hogy megzaboláz­za hosszú lábait, lépést tart­son a közepesnél valamivel alacsonyabb termetű riporter­nővel. Ahogyan ez a sovány, magas fiatalember járt, a lé­pések ütemében enyhén előre billenő felsőtesttel, ahogyan a térde emelódött — erősen em­lékeztetett a szürke gémre. Köpenyének színe is növelte a hasonlóságot. Meg a hosszú, egyenes, hegves orra. És aho­gyan időnként kilencven fok­kal elfordította a fejét, oldalt és lefelé, mint mikor a gázló madár terepszemlét tart, nem szedi-e valahol az irháját egv békafi, akit elkaphatna. Pedig Guszt Róbert nem békát kém­lel. ő a lány arcát leste. Szén fehér bőre, az a néhány szeplő nem számít, de a szája az bizony elég nagy. ki­csit tömpe az orra is. Viszont a szeme kifejezetten gyönyörű, akvamarin-kék. de zöld topáz szilánkok is fénvlenek benne. A haja meg vörösbe játszó barna, nem valami finom szá­lú. de elmegy. Egészében sok­kal jobb nő. mint . részletek­ben. Nem világszépe, ahhoz némileg tömzsi, de vonzó, esi nos teremtés. És, ami a leg­inkább rokonszenves benne, ez az élénk, dallamos hangja, meg a kissé hebrencs, őszinte szövege. Jó érzés hallgatni. A lány csacsog, a fiú bólo gat. így érnek a mestereséges tavacskához. Nyüzsgő élet a vízen, a parton az apró ho­mokszigeten, százféle vízima­dár úszik, sétál, tollászkodik, bukik zsákmány reményében, vagy edzés céljából a víz alá. de jó volna valamivel na­gyobb hely nekik! Följebb, a nagymadarak tanyáján dö­cögve fél szárnyával is tart­va az egyensúlyt, egy öreg sas jár mérgesen föl-alá, a többiek a földön, vagy a kér- gefosztott facsonkokon ülnek, meg a sziklákon, alszanak, meditálnak, maguk elé néz­nek révedezve. Szomorú lát­vány, börtönben a levegőég uralkodói. Kosaras Kati és vezetője körbe járják az eg­zotikus szárnyasok kalitjait is hátrébb még a papucscsőrű madarakat is megtekintik. Bezárult a kör. Visszajutot­tak a tavacskához, megállnak a tavacskán átívelő híd köze­pén, rákönyökölnek a korlát­ra. Valakinek a táskarádiójából eljut hozzájuk a déli harang­szó. Máskülönben meglehető­sen gyér most a forgalom, na­gyobb a csönd pontosabban: kisebb a zsivaj, a gyereklár­ma. — Aves — mutat körbe Guszt Róbert. — Madarak. Tollas, kétlábú, kétszarnyú. többnyire repülni is tudó, me­legvérű gerincesek. Tojással szaporodnak. A lány oldalról fölnéz rá. Nem boldog. — Fantasztikus. — mondja — Ezt írjam meg? Behúzza hosszú nyakát a madarász. — Én nem vagyok jó szto­rizó. Talán az lenne a leg­jobb, ha maga kérdezne. ha megmondaná, hogy mi érdek­li. én meg válaszolnék, ha tu­dok. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 18 30: „Holtan is élek” összeállítás Sárközi György emlékére. 1945. márciusában, a balfi halaltáborban végezték ki Sárközi Györgyöt, a költőt. Sárközi György első verseit 1917-ben közölte a Nyugat, s hamarcean Babits legtehetsé­gesebb tanítványai közé tar­tozott. Kezdetben a Nyugat szépségkultusza hatott rá, majd lassan a társadalmi problémák is feltűntek költé­szetében. A 30-as évesben egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a parasztság felé. Mint a Válasz szerkesztője jelentős feladatot vállalt a népi írók mozgalmának szer­vezésében, eszméik terjeszté­sében. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője lett, s egy évvel később a Frontnak a Válaszban közölt felhívá­sa miatt — a felhívás aláíró­ival együtt — letartóztatták- A háború napjaiban a vérengzés rettenetéinek és a halál elő- érzetének adott hangot ver­seiben. IVó^rád megyei Ilim mii sora Salgótarján, November 7 Filmszínház III. 22. HERKULESFÜRDÖI EMLÉK III. 28. RAZZIA IV. 4. BUDAPESTI MESÉK Az előadások kezdete du. fél 4 órától! Balassagyarmat, Madách Filmszínház III. 21. POKOLRÉV ni. 23. Álmatlan évek IV. 3. BUDAPESTI MESÉK Az előadások kezdete du. 3 órától 1 Pásztó, Mátra Filmszínház III. 21. DÉLTŐL HAJNALIG III. 28. HÁROM CSILLAG IV. 4. KITÖRÉS Szécsény, Rákóczi Filmszínház III. 21. IMPOSZTOROK III. 28. ARC IV. 4. KENGURU Rétság 2i. Álmatlan évek 28. ALBA REGIA 4. KENYÉR ÉS CIGARETTA I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents