Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

A Kubai Kommunista Párt KB első titkára afrikai kőrútjának következő állomására ér­kezett. Tanzániában a Dar es Salam-i repülőtéren vendéglátója, Nyerere elnök fogadta Befejeződtek a vietnami—amerikai tárgyalások Pénteken befejeződtek a jellegűnek” nevezte. Elmond- ről is, amelyeket a vietnami hivatalos megbeszélések a ta, hogy a vietnami tárgyaló- fél vetett fiel. Phan Hien külügyminiszter- partnerek tizenkét amerikai Nyilatkozata befejezéséül helyettes vezette vietnami és a földi maradványait adják át kifejezte reményét, hogy a Leonard Woodcock vezette a küldöttségnek/ látogatás nyomán javulnak amerikai küldöttség között a vietnami újjáépítéshez majd a vietnami—amerikai Hanoiban. nyújtandó amerikai hozzájá- kapcsolatok rendezésének esé­Az amerikai küldöttség ve- ruiásról Woodcock nem adott zetője péntek délután sajtóér- érdemi választ, csupán any- tekezletet tartott. Ezen nyit közölt, hogy az amerikai küldöttség hazatérte után be­számol Carter elnöknek a Woodcock köszönetét mondott a VSZK kormányának a szí­vélyes fogadtatásért. Az amerikai politikus a tárgya­lásokat „pozitívnak, építő lyei. A diplomáciai kapcsola­tok helyreállításának idő­pontját nem jelölte meg. Az amerikai küldöttség szombatén a Laoszi Népi tárgyalások minden részleté- Demokratikus Köztársaságba ről, így azokról a kérdések- utazik. Az ENSZ-ben: Carter a hadászati fegyverkorlátozások mellett ' James Carter amerikai ed- tásában. Komolyan és őszin- kintheti belügyinek, ha mél- nök csütörtökön este az tón kívánok ilyen együttmű- tatlanul bánik álllampolgárai- ENSZ -székházéban beszédet ködést keresni” — mondotta, val. mondott, amelyben kormá- Az elnök a. továbbiadban Carter elismerte, hogy az nyának fő külpolitikai céljait közölte: az amerikai kormány Egyesült Államok sem felel fogalmazta meg- „Határozottan, kívánom tovább folytatni a szorosan együttműködik majd meg „mindig” saját- az embe energikusan „európai barátaival” a belgrá- ri jogokkal kapcsolatos esz- di értekezleten- „biztosítani méinek, de kérni fogja a tör- hadászati fegyverkorlátozási akarjuk, hogy a helsinki meg- vényhozást: iktassa törvénybe tárgyalásokat a Szovjetunió- áüapodás valamennyi előírá- az emberi jogokkal kapcsola­_ mondotta. Carter szólt sát maradéktalanul alkalmaz- tos ENSZ-határozatokat. (E k érdései zák, hogy fejlődjön a kelet— határozatokat a tagállamok de a nyugati együttműködés” — többsége már régen magáévá val” arról, hogy a SALT „rendkívül bonyolultak” két nagyhatalom s az egész mondotta. tette.) világ érdeke, a fegyverkezési verseny megfékezése­amelyek szerint esetleg köny- nyebb lenne egy korlátozot­tabb szerződés megkötése a elemeinek amelyekben, egyetértenek” a felek Rögtön ezután Az Egyesült Államod a Kö- Az európai biztonság kér- zel-Keleten arra törekszik, déseivel kapcsolatban az el- Az amerikai elnök mégis- hogy közelítse a szembenálló nök ezúttal először beszélt mételte korábbi elképzeléseit, feleket. Ily módon „rugalmas arról, hogy Helsinki vala­keret alakulhat ki” igazságos, mennyi ajánlásának végre- állandó rendezéshez — tette hajtása kívánatos — tehát pél" hozzá. (Feltűnést keltett Car- dául a megkülönböztetés nél- vlagyivosztoki (szovjet—ame- tér szerdai, egy gyűlésen leüli nemzetközi kereskede- rikai) megállapodásnak „azon tett kijelentése, amikor először lem is, amelyért a nyugati felhasználásával, tett említést a palesztinok jo- országoknak igen sokat kell most gáról ..saját hazához”.) még tenniük­_ Carter Amerika és Nyugat- Carter beszéde után fogadá­t ovábbi tárgyalások elé lehet- Európa fokozott erkölcsi és son vett rdszti arnelyet Kurt ne utalni a vitatott kérdése- gazdasági támogatását ígérte Waldheim az ENSZ főtitká- ket, s a fegyverzetek további a „demokratikus intézmények ra acjott tiszteletére. A foga- csökkentését. Az új fegyvertí- erősítéséhez” Spanyolország- dasra (az amerikai kormány pusok — és a nemzedékek szi- ban és Portugáliában- hallgatólagos egyetértésével) Carter hagoztatta, hogy az meghívták a világszervezetnél majd a meglevő Egyesült Államok hozzá kíván akkreditált megfigyelő kül- fegyverkészletek járulni „többségi uralom döttségeket is. köztük a Pa: Afrika déli ]esztin Felszabadítás! Szerve1 „ zet delegátusát. A Fehér Ház Amerika a jövőben „építőbb ^jtal „politikailag jelentékte- nagyhatalom alapokra” helyezi kapcsolata- iennek” minősített meghívás lehetne az it Latin-Amerikává] mon- természetesen nagyon is jelen­dotta — figyelembe véve, hogy tő,s gesztus volt a palesztinok­éi térség problémái globális nak, s ellene izraeli részről jellegűek. hevesen tiltakoztak­„Továbbra is törekedni fo- hata- gunk viszonyunk fejlesztésére a Kínai Népköztársasággal, a hagyományos Tudatában vagyunk párhuza- kereskedelmének mos hadászati érdekeinknek gorú ellenőrzése, gyártásuk leállítása, nukleáris nagymértékű csökkentése vol- megteremtéséhez na kívánatos mindkét fél ré- részén”, széről — mondotta. Carter szerint a két kezdeményező atomkísérletek teljes beszün­tetésében — abban a remény­ben, hogy a kísérletek általá­nos, állandó beszüntetéséhez valamennyi nukleáris lom csatlakozik. Az elnök fegyverek Jeladás a folytatásra? Azt szokták mondani: a halál mindig értelmetlen. Különösen az olyan politi­kus esetében, mint ami­lyen a meggyilkolt Kamal Dzsumblatt volt. Halálával ismét veszélyes lángok lob­banhatnak fel az igen hosszú, véres polgárhábo­rú állapotába sodródott Li­banonban. S, ha netán ki­újulnának az ellenségeske­dések. a. csütörtökön elte­metett politikussal a ki­bontakozás egyik fontos személyi garanciája is sír­ba szállt. A Libanoni Haladó Szo­cialista Párt .elnöke kez­dettől fogva következetes maradt: a meglehetősen összekuszált libanoni erő­vonalak egyetlen biztos szála az volt, hogy a pa­lesztinok és a tekintélyes párt Dzsumblatt ösztönzé­sére együttműködnek a bé­kés rendezésért. Amikor gyakran áttekinthetetlen­né vált a helyzet a saját soraiban is meghasonlott palesztin mozgalom külön­böző irányzatú csoportjai­nak nézeteltérése miatt, éppen az ő közvetítése te­remtett rendet. Fegyverrel is harcolt de politikus­ként is tekintélyt vívott ki. Orvul csalták tőrbe, s gyilkosai most meglapul­nak a háttérben- Halála is jelkép: híven tükrözi a bo­nyolult — talán még bo­nyolultabbá váló — liba­noni helyzetet az arab reakció és az izraeli mes­terkedések mintha közös nevezőre jutottak volna a véres bűntett végrehajtá­sában. Meglehet az újabb provokáció nemcsak a bejrúti békét hanem a térség békés rendezésének további nagyszabású prog­ramját is veszélybe sodor­hatja. Cui prodest? Kinek áll érdekében? — kérdezhet­jük az ismert latin mon­dással Mindenképpen azoknak, akik ezt a békét eleve rossz szemmel néz­ték. Dzsumblatt halála, mintha légüres teret te­remtett volna a libanoni baloldal frontján, s ez a körülmény a korábbi vé­leménykülönbségek kiéle­ződését vonhatja maga után. Voltak, akik a néhány hete abbamaradt polgár- háború folytatását biz­tosra vették. Ügy vélték, csupán időnyerés, a szét­zilált sorok rendezése céljából hallgattak el a fegyverek. Nos, a haladó libanoni politikus meggyil­kolása alkalmasint jel­adás lehet a háború foly­tatására — a palesztinok­kal a baloldal érőivel való leszámolásra Gyilkosait azok között kell keresni akik a libanoni egység megdöntését. az ország integritásának megszün­tetését tűzték zászlójukra Sokfajta sötét erő mun­kál a libanoni dráma hát­terében. Félő, hogy a poli­tikai ítélőképességéről és taktikai érzékéről ismert haladó politikus meggyil­kolásával a baloldal nem­csak kitűnő, kimagasló harcosát, hanem sorainak egyik legtapasztaltabb összekovácsolóját is elvesz­tette.. általános korlátozását javasol- az ázsiai stabilitás fenntar- ta> azt ígérve: az Egyesült tásában és a sanghaji közle- Államok, mint a világ egyik mény szellemében fogunk el- legnagyobb fegyverszállítója, járni” — jelentette ki az el- maga is megfelelő lépéseket nök. tesz majd. Rendkívül fontos- Carter végül az emberi jó­nak minősítette Carter, hogy gok kérdésével foglalkozott, megakadályozzák a nukleáris Javasolta: tegyék át a kérdés­ben illetékes ENSZ-bizottság székhelyét (Géniből) New s ülésezzék az gyak- Az elnök szerint az hogy az amerikai—szovjet vi- ENSZ minden tagállamának szonyt továbbra is a nagyfo- kötelessége. hogy felemelje kú versengés fogja jellemez- szavát, ha embereket kínoz­ni. A versengést azonban ki nak, vagy alaptalanul meg­kell egyensúlyoznia együttmű- fosztanak szabadságuktól, s ködösünknek a béke fenntar- az ENSZ-tagállam nem te­NÓGRÁD — 1977. március 19., szombat fegyverek továbbterjedését. „E megállapodásokat java­solva — mondotta a további- Yorkba akban — tudatában vagyok, rabban. India a második forduló után A csütörtöki szünnap után col. A hasonló néven „marxis­pénteken lebonyolították az taként” szereplő ultrabaloldal, indiai alsóházi választások amely egyértelműen a jobbol- második fordulóját is. Ezen dali ellenzék mellett áll, s a napon már hatvanöt válasz- légióként a jobboldal, amely tókerületre zsugorodott össze viszont négy párt blokkjából a terület, ahol a hatalmas or- és kongresszus párti volt ve- szág ezúttal hetvenötmillió zetőkből új többséget próbál szavazásra jogosult lakosa el- teremteni a parlamentben, dönthette, hogy kit kíván kép- Pénteken azt jelentették, viselőként látni a Lók Szab- hogy a lakosság érdeklődése haban, a népi kamarában, változatlanul nagy a válasz- Ennek 542 mandátumáért az tások iránt. Az MTI tudósí­indiai Kongresszus Párt mel- tója pénteken Uttar Pradesh lett, amely az ország függet- államban, azokban a falusi lensége óta kormányoz, szá­mos párt verseng, közöttük a kommunista párt, amely a demokratikus és haladó je­löltek megválasztásáért har­körzetekben, ahol erre a napra esett a választás, szem­tanúja volt annak, hogy nagy tömegek fegyelmezetten éltek választój ogukkal. Szovjet-csehszlovák tárgyalások A szovjet—csehszlovák együttműködés és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit vitatták meg pénteken Moszkvában Andrej Gromiko szovjet és Böhuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszter tárgyalásain. Andrej Gromiko pénteken villásreggelit adott a csehszlo­vák vendég tiszteletére, me­lyen mindkét külügyminiszter beszédet mondott. Andre] Gromiko hangsúlyozta, hogy a tastvéri szocialista államok külpolitikai erőfeszítéseinek összehangolása eredménye­sen mutatkozik meg közös vi­lágpolitikai céljaik megvalósí­tása szempontjából. A szovjet külügyminiszter szerint az ál­lítólagos „szovjet veszély” hangoztatása a kapitalista or­szágok részéről saját kato­nai előkészületeik elkendőzé­sét célozza. A közel-keleti kérdést érint­ve, Gromiko arról beszélt, hogy a szovjet rendezési ja­vaslatok széles körű megér­tésre találtak a világban. Mindazonáltal a legutóbbi idő­ben ismét olyan tervezetek láttak napvilágot, amelyek nem a probléma gyökeres megoldását, csupán ánnak egyfajta „pótlékát” kínálják. Idetartozik például Izrael­nek az a szándéka, hogy meg­erősített katonai állásait arab területeken építi ki, melyeket agresszióval foglalt el. Mi másnak minősíthető ez. mint imperialista rablópoliti­kának? Az efféle tervezetek csak időzített bombának te­kinthetők a közel-keleti béke meghiúsítására, — mutatott rá a szovjet külügyminiszter. Böhuslav Chnoupek kije­lentette: Csehszlovákia első­rendű jelentőségűnek tekin­ti a Szovjetunióval való együttműködést. Hangsúlyozta, hogy kormánya az enyhülés elmélyítéséért, a helsinki zá­róokmányokban foglaltak kö­vetkezetes végrehajtásáért küzd. A Szovjetunióval együtt síkraszáll a fegyverkezési haj­sza beszüntetéséért, a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének legutóbbi bukaresti ülésén elfogadott nyilatkozatában foglaltak végrehajtásáért. A csehszlovák külügymi­niszter emlékeztetett arra, hogy a kommunistaellenes erők a szocializmus és az eny­hülés elleni harcukban most az „emberi jogok” kérdését igyekeznek felhasználni, s így próbálják bonyolítani a nemzetközi helyzetet a belg­rádi tanácskozás előtt. Magyar—kubai kosos kutatások A napokban tért haza Ku­bából Márta Ferenc akadé­mikus, az MTA főtitkára. A bővülő tudományos együtt­működésről nyilatkozott az MTI munkatársának: — Korábban kötöttük meg a kubai tudományos akadé­miával az öt évre szóló együttműködési tervet, amely­ben megfogalmaztuk, milyen területeken segíthetnénk egy­más tudományos munkáját. A most aláírt, két évre szóló szerződés a tényleges, konkrét kutatások lehetőségét fogal­mazta meg. Ezek szerint szé­lesítjük tudományos kapcso­latainkat a számítástechnika, a számítástechnikai rendszerek kialakítása, az analitikai ké­mia, a szervetlen kémia fej­lődése és a fehérjekínyerés- sel kapcsolatos kutatások ér­dekében. Magyar kutatók se­gítségével folytatják a kubai flóra feltárását, és ugyancsak fontos terület Kuba nyers­anyagkincseinek feltérképe­zése. — A kubai szakemberek különösen jól hasznosíthatják majd1 a számítástechnika, az automatizálás, a számítógépek felhasználásának magyar ta­pasztalatait. — A kubai növényvilág flel- tériképezésében a magyar bo­tanikusok nemzetközi szinten is jelentős eredményeket ér­tek el, körülbelül száz, a nemzetközi botanikai szótár által nem ismert új növényt fedeztek fel. — Természetesen a magyar tudománynak is hasznára vá­lik az együttműködés. Ter­vezzük, hogy a kubai föld­rajzi övezel klíma sajátos­ságai között vizsgáljuk: kü­lönböző anyagok, vegyületek hogyan viselkednek a hazai időjárási viszonyoktól eltérő környezetben? A jövőben kö­zösen kutathatjuk majd pél­dául a korrózió okainak fel­derítését, megakadályozásá­nak lehetőségeit. Kínai belpolitika Hanok és nem Kanok A kínai belpolitikai élet egyik fontos kérdése a nem­zetiségi probléma. Bár ez mindenképpen Kina belső ügye, a nemzetközi sajtó mégis nagy figyelmet fordít rá. hi­szen a hatalmas ország terü­letének közel 60 százalékát ki­tevő nemzetiségi körzetekben élő 50 millió emberről van szó. A kínai parlament, az or­szágos népi gyűlés állandó bizottságának egyik legutóbbi ülésén hangzott el, hogy „a négyek csoportja Kína vala­mennyi tartományában bom­lasztotta a nép egységét, arra törekedett, hogy egymás ellen uszítsa a lakosság egyes cso­portjait és pusztította a kis nemzetiségek kultúráját”. Kínában, akárcsak a föld többi soknemzetiségű államá­ban a nemzetiségi kérdés he­lyes megoldása igen jelentős probléma. A hibák kárt okoz­nak, a társadalomnak, s rossz hatással vannak az ország nemzetközi kapcsolataira is. Kínában a népi forradalom tette lehetővé a kisebbségek számára, hogy a hanokkal (a tulajdonképpeni kínaiakkal), egyenrangúak legyenek és ve­lük közösen vegyenek részt a szocialista építésben. Ezt rög­zítették a Kínai Népköztársa­ság fennállásának első évei­ben alkotott törvények, s az alkotmány is. Kimondta vala­mennyi nemzetiség teljes egyenlőségét, megtiltotta a nemzeti diszkriminációt. Az utóbbi években — ol­vashatjuk most a kínai sajtó­ban — a kis nemzetiségek jo­gait gyakran durván megsér­tették a központi és a helyi hatóságok. A nemzeti kisebb­ségek kultúrájának üldözése,' az erőszakos kínaizálás — ta­núsítják a Kínából származó információk — tiltakozást kel­tett a nemzetiségek és azon hanok körében, akik ellenez­ték a soviniszta politikát. Nem hagyható figyelmen kí­vül az sem, hogy a KKP ve­zetésében számos kiemelkedő párt-, adminisztratív és ka­tonai vezető van, aki nem han nemzetiségű. Ezek érthe­tően szembekerültek, az utób­bi években különösen erős nacionalista jelenségekkel. Ezt jelezte egyes pekingi körök­nek az a kampánya a közeli múltban, amely szerint „har­colni kell az autonomizmus el­len”. Nyilvánvaló, hogy e mö­gött a valóságban a nemzeti kisebbségek erőszakos kínaizá- lására irányuló törekvés áll. Propagandájukban — céljaik bizonyítására — felhasználták a jelszót, amely szerint „meg kell gyorsítani a Kínában élő nemzetiségek összeolvadásának ütemét”. Nem lehet tehát csodálkoz­ni azon, hogy ennek a politi­kának a következményeképpen a nemzetiségi ellentétek erő­södtek Kínában. Ennek tulaj­donítható Hua Kuo-fengnek, a KKP új elnökének kijelenté­se: meg kell védenünk az egységet soknemzetiségű or­szágunkban. A jelenlegi pe­kingi vezetés egy másik ki­emelkedő alakja, Je Csien-jin,% a KKP KB alelnöke, honvé­delmi miniszter (aki maga is hakka nemzetiségű), szintén több beszédben hangoztatta a nemzetiségek egyenjogúságá­nak elvéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents