Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
Li hészül Esztergomba? Néhány gondolat pálya választás előtt NEM KÖNNYŰ FELADAT ELŐTT állnak ezekben a napokban az érettségire készülő középiskolások. Dönteniük kell, szándékoznak-e továbbtanulni valamelyik felsőoktatási intézményben. Ha a továbbtanulást választják, ki kell jelölnijäk a számukra legkedvesebb szakmát nyúiló egyetemet, vagy főiskolát. Nem könnyy lecke ez, megoldása segítséggel is nehéz. A tanítói pálya iránt érdeklődők döntését szeretnénk mi is megkönnyíteni azzal, hogy — legalább vázlatosan — ismertetjük az esztergomi Tanítóképző Főiskolán folyó munkát, a tanítóvá formálás eszközeit, módjait, nem utolsósorban a jelentkezési, felvételi lehetőségeket. Közismert, hogy a tanítóképző főiskolák feladata kommunista világnézetű és erkölcsű, hivatásukat értő és szerető 'tanítók képzése, akik eredményesen alkalmazható szaktudományi és pedagógiai műveltség birtokában vannak, és az állandóan növekvő ismeretek önálló megszerzésének képességével rendelkeznek. E követelmény teljesítése nem könnyű, de a főiskola felkészült, hogy eleget tegyen e feladatának. Ehhez olyan fiatalok jelentkezését várja, akik eltökélték magukban, hogy a 6—10 éves gyermekek nevelésének, okításának szentelik , életüket, hogy kisvárosban, vagy kisközségben egyaránt képesek és hajlandók lesznek e nemes munkát végezni. Erre elméleti és gyakorlati képzés segítségével készítik fel őket, általában heti 34 órás tanórai és az ehhez kapcsolódó egyéb szakmai és társadalmi, politikai elfoglaltság keretében. Komárom, Nógrád és Pest. megyében lakó fiatalok kérhetik felvételüket Esztergomba, akár ebben a tanévben érettségiznek, akár az elmúlt években tettek ennek eleget. Kivételt jelentenek azok, akik szlovák tanítói oklevelet kívánnak szerezni. Ők az ország egész területéről jelentkezhetnek. A tanév befejezése után — Június végén, július első napjaiban — felvételi vizsgát tesznek a jelentkezők. Akik a jelen tanévben érettségiznek azok csak szóbelit, akik a múlt évben, vagy azelőtt, azok írásbelit is. Az írásbeli vizsgán két tétel közül egy irodalmi tételt dolgoznak ki, az idő 120 perc. Szóbeli irodalomból és történelemből van. Mindkét . tárgy a középiskola III—IV. osztályának anyagát foglalja magában. A vizsgakérdések valamivel át- fogóbbak, mint az érettségi tételek, a tényismeret mellett lényeges az összefüggések meglátása, felismerése. A szaktárgyi vizsgával párosul a rövid beszélgetés is, amelynek az a célja, hogy a bizottság tagjai bővebb felvilágosítást kapjanak a jelentkező pálya iránti érdeklődésről, családi körülményeiről, eddig végzett társadalmi tevékenységéről. Ez irányú isrneretük szerzésében az iskola által küldött minősítésre is támaszkodnak, de ehhez az szükséges, hogy az reális, egyénre szabott, egyértelmű legyen, ne tartalmazzon sablonos megállapításokat. A VIZSGA TULAJDONKÉPPEN VERSENYSZERŰ. A jelentkezők közül a legjobb 125 fiatal nyer felvételt. Az összesített pontszám a középiskola III—IV. osztályának tanév végi történelem és magyar (irodalom és nyelvtan) jegyeiből, az érettségi dolgozat, vagy a főiskolán irt dolgozat eredményéből és a felvételi vizsgán szerzett érdemjegyekből tevődik össze. Nagyon lényeges tehát a középiskolai eredmény is, mert az elérhető pontszám többségét onnan viszi magával a jelentkező. Annak ellenére, hogy a történelem vizsgatárgy, érettségizni nem szükséges belőle. Az érettségi eredményét ugyanis — az írásbelit kivéve — nem vesszük figyelembe az elbírálásnál. Akik sikeresen állják meg a helyüket a felvételi vizsgán, azoknak a tanterv egyes tárgyakban specíalizálódási lehetőséget biztosít, illetve ír elő. Valamennyi tanítóképző főiskolai hallgató a tanév megkezdése előtt két szakkollégiumot választ, amelyekből a teljes tanulmányi idő. azaz három éven keresztül alaposabb, elmélyültebb képzésben részesül. Választania kell a pedagógia, a népművelés, vagy a könyvtár, illetve az ének. a rajz, az orosz, a testnevelés, a technika szakkollégiumból egyet-egyet. Ennek elvégzése feljogosítja arra, hogy az alsó tagozatban —, ha erre lehetőség van — ezeket a tárgyakat szakonként elmélyültebben tanítsa, vagy közművelődési tevékenységet fejtsen ki A bizonyos mértékű specíalizálódási lehetőség ellenére nem tanárképzésről, hanem továbbra is tanítóképzésről van szó. Függetlenül attól, hogy a tanítói oklevél megszerzése után, viszonylag rövid útpn szerezhető általános iskolai tanári oklevél is valamelyik tanárképző főiskolán. A fentebb említett szakkollégiumi rendszer bevezetése semmit nem változtatott a tanítóképzés feladatán, azaz továbbra is. az általános iskola alsó tagozata számára képez olyan tanítókat, akik valamennyi oktatott tárgy tanítására képesek. (Mindezekre a kérdésekre felvilágosítást ad a főiskola által kiadott és a középiskoláknak megküldött „Tájékoztató” is, amelyet az érdeklődőknek postán is szívesen elküldenek.) Százhúsz fős leánykollégiummal rendelkezik a főiskola. A fiúk ilyejt-irányú igényeinek kielégítésére az Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumába^ van lehetőség. Az ösztöndíj és egyéb szociális jellegű juttatás azonos a többi főiskolán, egyetemen érvényben levő gyakorlattal. BEBIZONYOSODOTT. HOGY A 6—10 éves gyermekekkel való foglalkozás s;m csupán női munka. Várják tehát mindkét nembeli fiatal jelentkezését. Nógrád megyéből különösen, hiszen közű' lük az elmúlt esztendőben a többség felvételt nyert. Dr. Gábris József tanítóképző főiskola, Esztergom Az általános iskolások Ebéd az oviban egyharmada napközis Az utóbbi két évtized számszerű adatai a napközi otthoni hálózat ugrásszerű fejlődéséről tanúskodnak. Húsz esztendővel ezelőtt az általános iskolai tanulóknak 3, tíz esztendeje 12,7, a jelen tanévben pedig már 32,3 százalékuk napközis. Számottevő volt a fejlődés az utóbbi egy évben is. Az előző tanév több mint 9.5 ezer napközis csoportjával szemben ma több mint 10 360 csoport működik és 26 ezerrel több, összesen 347 ezer tanúló jár napközibe. Döntő többségük, 254 ezer alsó tagozatos. Az egész napos nevelés különböző formáiban részesülőknek mintegy 70 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Mai tévéajánlatunk A mai tévéműsorból két eseményre hívjuk fel a figyelmet. Az 1. műsorban 20.25-kor kerül sor a Ki mit tud? II. elődöntőjére, melynek keretében ezúttal versmondók, hangszerszólisták, néptánco- sok, kamarazenészek, akrobaták, egyéb kategóriájúak és táncdalénekesek mutatják be tudásukat. A 2. műsorban 22 órától az Onibaba című japán filmet láthatjuk. A különös történet alapjául szolgáló legenda abból az időből származik, amikor a háború dúlta japáni földeken az otthonmaradottak néha a legembertelenebtí eszközökkel küzdöttek az éhínség, a nélkülözés ellen. A Kopár-sziget alkotója, Slndo Kaneto ezúttal egy asszonynak és menyének kegyetlen sorsát ábrázolja — általuk emelve szót a háború ellen. Az információkról Cl) ICS-SzabA Imre: Visszatérő utazás (Kinregény! II. Az információ, mint tájékoztatás Miért hívathat? Mit akar? — erre gondolt, amíg az irodáig ért. Az őrmester az ablaknál támaszkodott, Feri kopogott. — Tessék! — Ambrus szaki nem tudja, miért hívattam? — kezdte a beszélgetést. — Fogalmam sincs — mondta Feri és végignézett az őrmesteren. — Nincs semmi baj, nem kell megijedni. — Ügy nézek ki? — Nem. Terveim vannak magával. __ 91 — Ugye furcsának találja, amit mondtam? — Csak meglép — válaszolta Feri, és hirtelen nem tudta elképzelni, hogy ennek az embernek tervei is vannak. \ — Áthelyezem magát holnaptól kezdve az általános lakatosokhoz — mondta és végignézett Ferin. — A lakatosokhoz? — kér-, dezte, és arra gondolt, hogy ott csak emelgetés van. Ügy is hívják ezekét, hogy „Samu- brigád”, a kalapácsról.. — Igen. — De mi lesz a csőszereléssel? — Azt is megoldjuk. — Már jó pár hónapja csinálom, aztán meg két év gyakorlat után szakvizsgát tehetnék — érvelt Feri. — E^z igaz, de itt most nagyobb szükség van magára — mondta. —■ De a csőszerelő szakma jobb, keresettebb — vitatkozott Feri. — Egy jó lakatos is megkérési a pénzét. — Csak nem mindegy, m.V lyen munkával. — Ebben igaza van! Ott meg tanulhat hegeszteni is — ajánlotta az őrmester. — Hegeszteni? — kérdezte Feri és egy kicsit elgondolkozott. — Igen. — Nem rossz — mondta. — Égy hegesztő is jól keres. — Par éves gyakorlattal — tette hozzá Feri. — Ha akarja, fél év múlva hegesztő lehet. Az iskola hat hét, semmi az egész — mondta az őrmester. Aztán egy kis szünet következett a beszélgetésben. — Vállalom! — kiáltott fel Feri. — Rendben van — mondta az őrmester és kezet fogtak. Feri kijött az irodából és arra gondolt: hegeszteni tökéletesen megtanul fél év alatt. Hamarabb lesz szakmája. Vidám arccal ért vissza. A többiek csodálkozva fogadtak. — Mi történt? — Semmi. — Akkor miért vagy ilyen jókedvű? — Csak nem jutalmat kaptál? — kérdezte Sülé. — Nem. — Nyögd már ki, mi a fene történt veled! — Megkérte a kezemet az őrmester — mondta Feri. — Hülye... — Elment az esze! — legyintett az Egyosztályos. — Holnaptól kezdve áttettek a „Samu-brigádba”. — Micsoda? — kérdezték hirtelen többen is egyszerre. — A „Samu-brigádba?1’ — csodálkozott Sülé. — Igen! Miért, olyan hihetetlen ez? — Elvállaltad? — El! — Tényleg elment az esze! — Semmi értelmes meló nincs ott — mondta az öreg szerelő. — Hó-rukk munka — tette hozzá az Egyosztályos. — Emelgethetsz. — Megtanulok hegeszteni! — mondta Feri. — Hegeszteni? — Persze. Az gyorsabb és jobb. Fél év alatt szakmám lehet. — Mit érsz vele? Annyi hegesztő van itt, mint a szemét. — Miért baj az? — Nincs állandó hegesztés. — Nekem a szákma a fontos — vitatkozott Feri és úgy érezte, hogy jól döntött. — Ha csak ezt akarod, csináld. — Balek vagy, beugrasztott az őrmester. — Oda mindig nehezen kannak embert. Ez meg csak úgy oda megy. — Ne törődj vele. én meg- szerzem a vizsgát — mondta Feri. — í. esz róla egy papírod, és kitörölheted vele a... — Ha meglesz, elmegyek máshová — tette hozzá. — Te tudod. •— Mi jót akartunk. — Aztán ne bennünket okolj! X Nem szegték kedvét a többiek ezért a döntésért. Jókedvű volt délután is, amikor úgy három óra körül a Visegrádi utcánál egy ismerős lányt pillantott meg, amint átszaladt az úton. — Erzsi! — kiáltotta. A lány visszafordult. — Feri! — mondta csodálkozva á nevét. — Hogy kerülsz ide? — Ezt kérdezem én is. — Micsoda véletlen! — Nem véletlen, erre járok mindennap — mondta a lány. — Akkor találkoznunk kellett volna már. — Nem tudtalak értesíteni a címváltozásról. Leszereltél? — Igen. — Régen? — Még februárban. — Dolgozol? — Dolgozom. — Hol? , — Újpesten. .— Én is ott. A Chinoin Gyógyszergyárban. — Egy bőrgyárban. — Nincs büdös? — Megszokja az ember. — A Chinoin is büdös. — Most hol laksz? — Itt a Fürst Sándor utcában. — Hol van az? — Ahol a Duna mozi Majdnem szemben a mozival — magyarázta a lány. — A bátyám keresett ott. ahol laktál. — Tudom, meg is talált. — Mondta, majd írsz. — “ Közben elköltöztem Nyolcán laktunk egy szobában, nagyon zsúfolt volt. (folytatjuk) A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az információ: 1. ) tájékoztatás, felvilágosítás, 2. ) értesülés, adat, 3.) a kibernetikában, berendezésbe jelként betáplált adat, hír. ■* A tájékoztatás és felvilágosítás, mint információ, mindig bizonytalanságot szüntet meg. Amiben nem voltunk bizonyosa!?, abban bizonyossá tesz. a több változatból egyet kijelöl és így szünteti meg a bizonytalanságot. Nézzük ezt konkrét salgótarjáni példákon. A József Attila Megyei Művelődési Központ minden előző évi színházi bérlettulaj- donost levélben értesített, hegy mikortól kezdi az idei évadra a bérletek árusítását. Kedves figyelmesség. Megszüntetett egy bizonytalanságot. mert nern kellett telefonálni, érdeklődni. hirdetéseket figyelni, tehát helyesen informálták a színházrajongó közönséget. Ez a hitünk, hogy helyesen informáltak, csak 3ddig maradt meg, amíg a megjelölt hétfői napon (szept. 8-án) meg nem jelentünk a pénztárnál, amelyet zárva találtunk. Ismét bizonytalanok lettünk, míg a portán fel nem világosítottak (informáltak), hogy csak szerdán lehet bérletet vásárolni. Az 1976'77-es színházi évadban egyes bérletek a ,25. Színház egy előadására is jogos'- tottak. Mit mond erről a művelődési központ figyelmes tájékoztatója: ,.Az A és' Piros bérletben, valamirtt a C és Kék- bérletben egy elöadás-t a 25. Színház fog bemutatni, melynek n!őno";t,i:ít külön fogjuk a b.p ■■■-. 1 közölni.” Ez az Ígéret, csak ígéret maradt. Még utcai plakátok sem hívták fel a figyelmet a 25. Színház előadására, így a bérletesek fele nem szerzett tudomást az előadás időpontjáról. Azt a kis gépelt hirdetést, amit a művelődési központ bejáratához kitettek „külön értesítésnek” nagyon nehéz elfogadni. Maradjunk még a színházi Információk területén. A színházak általában kettős szereposztásban játsszák a darabot, de az előadás napján a színház bejáratánál egy táblán eloszlatják a színházlátogatók bizonytalanságát, mert közlik az aznapi szereposztást. Ez egy általánosan kialakult gyakorlat, amelyet a művelődési központunk még nem alkalmaz. Sőt, félreinformál. A Shakespeare: Athéni Timon előadásán az ülésekre kirakott szereposztás szerint Apamehtust, az epés bölcselőt Iványi József Jászai-díjas, Érdemes Művész játssza. A valóságban pedig, mint azt lapunk 1976. nov. 2.3-i száma is közölte, Kun Vilmos játszotta a szerepet. Mozart: Va- rázsfuvolájának kettős szereposztásából sem tudtuk meg, hogy az előadás, a játék és ének alapján kinek a nevét jegyezzük meg. Az első bérleti hangverseny tájékoztatója is rosszul tartalmazza a szovjet zeneszerző nevét (Mikov, helyesen pedig Minkov), de a műsort ismertető zenetanár helyesen ejtette ki. és lapunk előadásról ' szóló beszámolója is helyesen írta. Az ilyen információk nem bogy bizonytalanságot szüneteinek meg. hanem inkább újakat szülnek. Kúti István 4 NÓGRÁD - 1977. február 11., péntek
