Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
SZERVEZETT RENDSZERBEN Karriert csinált? Bemutató gaxtlassigok a iiiegi élten Budapesti fiatalember Szécsényben A BEMUTATÓ ÜZEMEK tevékenysége 15 éves múltra tekint vissza. A tudományos és technikai forradalom felgyorsult idős?akában szerepük jelentős volt a nagyüzemi mezőgazdaság megerősítésében, majd továbbfejlesztésében. Ezek a gazdaságok úttörő szerepet vállaltak az új, előremutató módszerek bevezetésében, az új fajták, növényvédő szerek, gépek, technológiák kipróbálásában, számos újszerű és nehéz feladat megoldásában, a termelékenység növelésében. Napi gondjaik és feladataik mellett vállalták a szakmai ismeretterjesztés legszemléltetőbb, legmeggyőzőbb formáját. A legkorszerűbb eljárásoknak mákoknál koraibb felismerése, átvétele és alkalmazása nagy gazdasági előnyt jelent, ezert tudott általánossá és elismertté válni a mezőgazdasági és élelmiszeripari bemutatók rendszere. A bemutató üzemek aktív tevékenységének is szerepe van abban, hogy az eltelt 15 ev alatt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés nagy mennyiségi és minőségi változásokon ment keresztül. A technikai haladás eredményeként lehetővé vált az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítése, az aktív keresők számának 40 százalékos csökkenése mellett. • Nagymértékben meggyorsult az energia- hordozók bővülése és Kicserélődése, a kémiai eszközök behatolása és elterjedése. Jelentős változást sikerült elérni a fajtaösszetételben, az intenzív, nagy termöképességű fajták térhódításában (növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt). Ma már az, állattenyésztés bel térj esi lésében is vannak kedvező eredmények. Az élelmiszeriparban ts meggyorsult a műszaki fejlesztés és a technológia korszerűsítése, a minőség javítása, a választék bővítése. A termelés növekedéséhez leientő- sen hozzájárult a szakképzettség általános növekedése, a szakemberállomány gyarapodása. Mindezek eredményeképpen a technikailag magas szintű termelés korszaka következik, amikor a bemutatótevékenységnek az eddiginél is íoko- zottabb szerepe lesz. A bemutató üzemek kórét döntően a kiválasztott gazdaságok termelési profilja, a . tájkörzetükben működő üzemek átlagánál magasabb gazdálkodási színvonala, termelőeszközeik és termelési viszonyaik fejlettsége határozta meg. Ez mindenképpen többletigényt, többletkövetelményeket támasztott a bemutató üzemek dolgozói, vezetői és gazdálkodási színvonala iránt. A gazdaságok többsége a többletigénynek meg is felelt. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az elmúlt másfél évtizedben a bemutató üzemek rendszere bevált és megerősödött. A gazdaságok szakmai fejlődésének egyik jellemzője, hogy bemutatóik témája egyre lobban a specializált feladatok megoldását szolgáló, a korszerű gazdálkodás részleteit feltáró technológiai és üzemszervezési módszerek ismertetésének irányába fejlődtek. Az üzemi bemutatók szakmai színvonalát és hatását — az eredmény ismertetése mellett — nagymértékben meghatározza a bemutatót vezető szakember felkészültsége, körültekintő és lelkiismeretes munkája. Rajta múlik a bemutató gondos előkészítése, szakszerű levezetése, az egész Az 1976. évi részesedés felosztása A Figyelő az érvényben levő PM* és Mü.M-rendelkezé- sek alapján rendszeresen forgatókönyvszerű mellékletet közöl a részesedés felosztásáról. Ebben az évben a gazdaságpolitikai hetilap február 9-én megjelenő számában közli a konkrét iparvállalati példával illusztrált útmutatót az 1976. évi részesedés felosztásáról. A „forgatókönyv” külön-külön mutatja be a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-, illetve bértömegszabályozás eeselében követendő módszereket, utalva az érvényes rendelkezésekre, tájékoztatókra. tevékenység alapos megszervezése. Megyénk bemutató üzemei az országoshoz hasonló fejlődést mutatnak. Az elmúlt évben tizenegy teremlőszöver.ke- zet, egy állami gazdaság és két élelmiszeripari vállalat összesen 138 bemutatót tartott, ’•óbb mint 3500 látogató számara (egy év alatt a bemutatók száma 21 százalékkal, látogatottságuk 39 százalékkal emelkedett.) Legjobb mezőga :da- sági üzemeink ma már har tárainkon túl is ismertek, hiszen az üzemi vezetők Külföldi szakemberek számára 24 alkalommal, összesen 123 fő részére tartottak bemutatót (1975-ben 10 bemutató volt 235 szakembernek.) Az üzemek legtöbbször kertészeti és iparinövény-termesz- tési, valamint élelmiszeripari bemutatót tartottak. Ugyanakkor a jövőben nagyobb 1e- ret kell biztosítani/ a gabona- és takarmány termesztési, a növényvédelmi és a háztáji gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatcseréknek. A tevékenységből legaktívabban a KARANCSHÚS, az őrhalmi, a drégelypalánki és a pásztói tsz-ek vették ki részüket. A 15 éve eredményes bemutató munkát végző üzemeket — a ceredi, karancslapúj tői — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki, amelynek ünnepélyes átadása a közelmúltban megtörtént. Az ötödik ötéves tervi feladatok teljesítésében is nagy szerep vár bemutató gazdaságainkra. Elő kell segíteni a húsprogram, ezen belül is a szarvasmarha-program megvalósítását, a sok gondot és problémát felvető zöldségtermesztés intenzív fejlesztését, a komplex gépesítés kiterjesztését a növénytermesztés • minden ágára, a háztáji gazdálkodással kapcsolatos integrátori tevékenység rokozá- sat, a hatékonyság növelését a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt. AZ ELŐTTÜNK álló feladatok, valamint gazadaságpoli- tikai, agrárpolitikai céljaink megvalósítását továbbra _is hatékonyan szolgálja a szervezett üzemi bemutatók rendszere. Kurucz Miklós AKI BUDAPESTI egyetemen szerzett diplomat, nem nagyon törekszik vidékre. Különösen, ha nem is várost, hanem községet ajánlanak fel! Vajon Szécsényben gyökeret ereszt-e az a pesti származású villamosmérnök, aki mérnök-közgazdász diplomát is szerzett és sokat ígérő, jó .állása volt a budapesti MOM- ban? Ez és sok más érdekes kérdés volt a témája annak a tv-közvetítésnek, amelyet szombat délután láthattunií. Nagy érdeklődéssel váram az adást, mert nemcsak Szé- csényt, hanem a fiatal házaspárt is személyesen ismerem. Korábban Salgótarjánban találkoztunk és az éjszakába nyúló beszélgetés során felmerült, hogy talán az ELZETT szécsényi gyáregységébe kerülnek. Amint az adásból kitűnt, nem volt könnyű a döntés. Klug Nándor, az ELZETT szécsényi gyáregységének igazgatója. Felesége: Tóth Éva, technikus, de jelenleg egészen más munkakört tölt be. Kisfiúkat neveli, mint oly sok más asszony GYES-en van. De nem zárkóznak be kertes házukba. Ismerkednek Szécsénnyei, új lakóhelyükkel. A gyermek beszalad a szomszéd házba, séta közben ismerősök, idegenek szólítják meg, nap mint nap újabb ismeretségek szövődnek. A filmen láthattuk, hogy milyen fiatalember a szácsé- nyi gyáregység igazgatója. Vajon elfogadta-e a 900 néhány fős üzem őt vezetőnek? Ugyanis valójában nem akkor, lesz valaki igazgató, amikor kinevezését aláírják, hanem akkor, amikor a kollektíva elfogadja, amikor bizonyossá válik, hogy a kollektíva tud és akar vele együtt dolgozni. — Fiatal a szécsényi gyáregység, a dolgozók többségé is fiatal. 30 körül számolják az átlagéletkort és ebben az igazgató sem különbözik a többiektől. Klug Nándor mosolyogva mondta, hogy 32 eves. Akik látták a tv-adást meggyőződhettek, hogy a 32 éves igazgató össze tudja egyeztetni a vezetés felelősségét és a délutáni kispályás focit. EGY ÉV ELTELT. Nem volt könnyű. Lényegében Kiug Nándor ennyit válaszolt arra a kényes kérdésre, hogy 5zé- csényben meglalálta-e helyét, Ott dolgoznak ? Meglehetősen izgalmas és aktuális kérdést feszegettünk a minap Solymosi Imrével, a salgótarjáni síküveggyár személyzeti és oktatási osztályának vezetőjével. Arra próbáltunk válasz't keresni, milyen helyet, szerepet tölt be a termelésben a fiatal műszaki értelmiség meglehetősen népes csoportja? Tudják-e kamatoztatni felsőfokú végzettségüket, s ott, azon a helyen dolgoznak-e. amelyik lehetőséget biztosít képességeik kibontakoztatására? Az utóbbi két év alatt szinte megduplázódott a gyárban a főiskolát, egyetemet végzettek száma. Negyvenhét e kategóriába tartozó dolgozik jelenleg a síküvegben; közülük harminchárom még a harmincon innen. Ez, ha jól számoljuk, hetven százalék körül mozog. Jelentős szám! De jelentősek azok a feladatok is, amelyek megoldására most, vagy a későbbiekben hivatottak. Mert — miként az osztály- vezető is részletezi — a megye egyik legdinamikusabban fejlődő gyára az övék. Az V. ötéves terv végére gyártási kapacitásuk, az új, az 1979- ben belépő feldolgozóüzem révén, megduplázódik szinte. Világszínvonalú technológiát vezettek be — világszínvonalú termékek' előállítására. S ehhez, természetesen, megfelelő, nemcsak gyakorlati, hanem elméleti ismeretekkel rendelkező emberekre van szükség. Éppen ezért kezdték el két évvel ezelőtt, már a jövőre is gondolva, a fiatal diplomások mind nagyobb számú beillesztését a termelés folyamatába. S, hogy ez sikerült-e? Néhány év előtti tapasztalatokról is szót ejtünk Solymosi Imrével, mert nem lenne teljes a kép, ha csak néhány hónap gondjait-eredményeit vennénk alapul. Tesszük ezt még akkor is, ha uem festhetünk valami rózsás képet... Mert miként másutt, így itt is jó néhány ember kallódott el, nem megfelelő feladat- adás, foglalkoztatás miatt. A végzett fiatal szakemberek szellemi kapacitásának jelentős háhyada — ha szabad így fogalmazni — parlagon hevert, amiért nemcsak a vezetők, hanem ők maguk is hibáztathatok. Ugye, ismerős az „öblített kézzel várni a sültgalamb szájba repülését” példamon- dat. 1 Persze, azóta eltelt egynéhány év. — Az igazsághoz tartozik — mondotta az osztályvezető —, hogy nekünk is meg kellett találni azt a legmegfelelőbb módszert, ami elősegíti a fiatal műszaki értelmiség beilleszkedését. Tudtuk, a mi feladataink is nagyobbak, mint eddig. A múlt év elejétől úgynevezett nevelési tervet készítettek éppen a már említett „hely-megtalálás” elérésére és a minden év elején megjelenő igazgatói utasítás is, immáron módszeresen, s részleteiben határozza meg a fiatal műszaki értelmiség — és az őket a beilleszkedésben segítők feladatait. Elmozdultunk a holtpontról — fogalmazott Solymosi Imre —, s mindinkább észlelhetők azok a változások, amelyeknek ezen a területen már régebben meg kellett volna tör- ténniök. — Ezek szerint mindegyik ott, azon a helyen dolgozik, ami képességeinek, adottságainak megfelel? — Általában igen. Csupán négyre-ötre tehető azoknak a száma, akik még keresik a helyüket — vagy mi keressük számukra a legmegfelelőbb munkaterületet. X „1970-ben végeztem Kecskeméten, huszonnyolc éves gépész üzemmérnök vagyok. 1972-től dolgozom a gyárban; azt az időt a jászberényi Hűtőgépgyárban töltöttem, tmk- szerkesztőként. Pályázat alapján jöttünk ide a feleségemmel — szintén üzemmérnök —, vagy ha úgy tetszik, hirdetésre. Azt hittük, jó lesz itt... Lakást kaptunk, próbáltunk beilleszkedni... Gyárrészlegi üzemmérnöknek vettek fel — ma ugyanaz vagyok. Eddig még nem találtam meg. a számításom, mert érzem, ez a munka nem elégít ki. Többre lennék képes, jelentős szellemi kapacitásom kihasználatlan. Pedig szóltam már jó néhányszor: adjanak több, igényesebb munkát, más beosztást. ígérték: visszatérnek rá... Három felettesen van most: a részlegvezetőm ötvennyolc éves technikus, a helyettese szintén ilyen végzettséggel rendelkezik. A főművezetőmnek nyolc altalánosa van... Háromezer-kétszázötven forint a fizetésem... és 1972. óta semmiféle jelentős, felelős munkát nem bíztak rám. Hogy tudjak akkor bizonyítani? A feleségem egyébként technológus. Két hónap múlva várjuk második gyerekünket”. (Hegedűs Bálint üzemmérnök) X A fiatal mérnök, úgy tűnne, megcáfolni képes a fentebb elhangzottakat, S, hogy mégsincs így? Kézzel fogható, s elfogadható az osztályvezető — ismételten elhangzó — éi> velése: ne csak a vezetőség akarja, Jiogy a fiatalok kihozzák a bennük rejlő képességeket! Tegyék ezt ők maguk is! Neveket sorol aztán Solymosi Imre. Nem, nem bizonyítékként, mert mint említette, erre nincs szükség, hiszen egykét kivételtől eltekintve —, ők maguk is mondják —, helyén érzik magukat a diplomások. Azt akarja csupán illusztrálni, hogy mennyire fiatalodóléiben nálunk is a vezetés. Ottjártamkor említették éppen, hogy az elmúlt év meglehetősen sikertelen hónapjai után, immár harmadik hete zökkenőmentes, tervszerű a Zagyva III. termelése. Eszembe jutott az osztályvezető mondata: három fiatal mérnököt véglegesítettek ott nemrégen. Felelős, vezető beosztásban. A bizonyítványt ezek szerint önmagukról állít iák ki. Karácsony György el'fogadták-e igazgatónak. Közben változott a szín, a tv képernyőjén Molnár Ernőt, az ELZETT vezérigazgatóját láttuk. Ö mondta el, hogy milyen jól képzett szakember, következetes és célratörő egyéniség Klug Nándor. A nagyközségi tanács elnöke arról szólt, hogy a gyáregység igazgatója egy-egy probléma, kérés felmerülése nyomán mindig azt keresi, hogy miként tud segíteni. Nemcsak a termelés, a gyár érdekli. Bekapcsolódott a nagyközség, életébe, közéleti ember — hangzott a sommazó értékelés. Csupán villanásokat láttunk, rövid mondatokat hallottunk a nagyközség és a fiatal szakember életéről. De meggyőződhettünk arról, hogy a jó vezető meghallgatja és döntésénél figyelembe veszi, hasznosítja a kollektíva véleményét. A dolgozóknak és az igazgatónak is könnyebb, ha megosztják a vezetés felelősségét és a siker örömét. Az ELZETT tőszomszédságában van a szécsényi tsz géptelepe, tehát egymás portájára látnak. Boros Béla tsz-el- nök ama hivatkozott, hogy a fiatal ipari üzembem előbb létesítettek ebédlőt, korábban jobbak voltak a szociális és munkakörülmények. Akarva, akaratlanul verseny alakult ki a mezőgazdasági és az ipari üzem között. A munsaerö- gondok arra kenyszerítették a tsz-t, hogy előbbre lépjen. Érdekes gondolat, tálán arra is alkalmas, hogy másutt szintén cselekvésre bírja a helyi vezetőket. Klug Nándor kora szerint a tsz-elnök fia lehetne. Gondolkodásuk, munkamódszerük közé az évtizedek nem vertek éket. Az ember arra gondol, hogy a vezetést tanulni kell, élettapasztalat, gyakorlat szükséges hozzá. Nem az életkor, sokkal inkább a felkészültség, a személyiség dönti el, hogy kiből válik jó vezető. A fiatal igazgató bizakodva beszélt arról, hogy az EL- ZETT-ben új galvanizáló üzemet, raktárt és új csarnokot akarnak építeni.1 Egyszerűbbek a termékek mint a fővárosi MOM-ban. De Szécsényoen gyáregységet irányíthat.’ A tv- vétel ma még joggal Kifogásolható. de a tv-rádióműsor ugyanaz mint Budapesten. A könyvtár, a múzeum, az irodalmi s színpad és a környék változatos programot nyújt. Üj ismerősöket, meghitt barátokat szereztek. KLUG NÁNDOR Szécsényben kertes lakáshoz és 32 éves korában igazgatói beosztáshoz jutott. Karriert csinált? — hangzott a riporter Kérdése. Nem! Azt teszi, amit rábíztak, amit vállalt. Egyéves tapasztalat után ezt szeretné jobban, eredményesebben folytatni. * Meggyőződésem, hogy sokunknak tetszett ez a válasz és a tv Nógrád megyei műsora. E. L. A Csepel Vas- és Fémművek felhívásához — mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalo m méltó megünneplésére szólít — csatlakozott az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységének kollektívája. Ezt megelőzően a Kun Béla Szocialista Brigád tette meg felajánlásait. Ké-' piinkön a kollektíva tagjai: Bodor Tibor és Béres Sándor a görgők végszerelését végzik. „Telekard” és „Iuiefoii” Egy másik újdonság a „TA —420” különleges telefonkészülék, amely az északnyuó gat-bulgáriai belgradcsiki telefongyár terméke. Ezen a szokásos számtárcsát gombok helyettesítik. A hívás gyorsabb és kevesebb a „mellé hívás”. Ha a készülék foglal», tat jelez, egyetlen gomb megnyomása elegendő az újrahíváshoz. A gyár harmadik új terméke az „ímefon”. Ez a készü". lék memóriaegységet is tartalmaz: 30 leggyakrabban hí* vott telefonszámot képes rög- zíteni. A szám kapcsolásához elegendő a megfelelő billentyű- lenyomása. - • fi, NÓGRÁD - 1977. február 8., kedd 3 Érdekes orvosi műszerújdonság gyártását kezdte meg a bulgáriai Petricsben levő „Belasziza” Műszergyár. A „Telekard” nevű műszer a távolban felvett elektrokar- diogrammok , továbbítására szolgál. Az adókészülék ' a felírt elektrokardiográfiai jele- két frekvencia-modulációs jelekké alakítja. Ezek telefon, vagy rádió segítségével továbbíthatók és magnetofonra rögzíthetők. A vevőkészülék a sugárzott, vagy szalagra irt jelekkel lehetővé teszi, hogy az orvos — a beteg távollétében is — elkészíthesse a diagnózist.
