Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

K.i mii tud ? — At ember, ha nem figyel­meztetnék rá, nem is gondol­ná, hogy tizenöt esztendeje jelentkezett először a televr zió egyik legnépszerűbb, szin­te az egész országot megmoz­gató vállalkozása, a Ki mit tud? Tömegeket mozgatott, mint aktív közreműködőket a kü­lönböző szintű elődöntőktől egészen a ■ döntőkig; fal­vak, városok, járások, megyek válogatóin át a televíziós nyilvánosságig, ugyanakKor közönségszavazatokkal száz­ezrek váltak közvetlen része­seivé a versenyeredmények alakulásának. Nem ismerem az eltelt más­fél évtized összegezését, de nyilván százakban Összegez­hető azok száma, akik a Ki mit tud?-ok révén lettek or­szágosan ismert előadómű­vészekké; táncdal-, beat-, operaénekesekké, zeneművé­szekké, színművészekké, ar­tistákká és bűvészekké. És bi­zonyára ezrek és ezrek a háttér, hogy a műsorvezetést tok azok voltak, amikor zsű­ri és közönség szinkronra lelt. Színjátszás, mai dalok, szó­lótánc kamarazene, egyéb és dzsessz-rock műfajokban iat- hattunk-hal! hátiunk produk­ciókat az első elődöntőn. S anélkül, hogy elébe Megváltozik-e a löld éghailata? Szovjet tudósok vizsgálatai szerint a közeljövőben nem kell tartani attól, hogy a Föld éghajlatában erős lehűlés kö­vetkeznék be. Ismeretesek olyan pesszimista — ám való­jában megalapozatlan — jós­latok, amelyek ilyen veszély­től tartanak. ,. Az éghajlattal kapcsolatos vizsgálatokban, a természeti környezet megváltoztatásának munkálataiban (folyók szabá­lyozása, új összefüggő erdősé­gek létrehozása, mocsarak lecsapolása) rendkívül fontos a nemzetközi együttműködés. A Meteorológiai Világszövetség Rárósi Mihály egyéb kategória esélyes senyzője. művészetek értő barátaivá —. az a Horváth János látta el. aki maga is a tv tehetségku­tató akciói, révén vált a te levízió egyik legközismertebb, a következőknek. nyugodtan megállapíthatjuk, hogy tehet­ség-utánpótlásunk kiapadha­tatlan bőségű. A zsűri színjáték kategóriá­ban az MGM irodalmi szín­padát (Debrecen), mai dalok tolmácsolásában Dévényi Ádámot (Budapest)f szóló­táncban Szögi Csabát (Sze­ged), kamarazenében a Lo- vassy Gimnázium kamara- zenekarát (Veszprém), egyéb paródiaprodukeiókban a Gúnya együttest (Budapest) és Ra- rosi Mihályt (Kelebia), határőr, az dzsessz-rockban pedig a Kis- rákfogó együttest (Budapest) ítélte továbbjutónak. Persze, mint lenni szokás, zsűri és tévéközönség Ítélete nem mindig találkozik. Felte­hetően sok közönségszavazat­ra számíthat e napokban a győri Arrabona irodalmi színpad sajátosan egyéni pro vágnánk j a Szovjetunió .aktív részveteié­\er­legkitünőbb riporterévé. Ezzel dukciója. a debreceni Szent­versenyzők és műsornézők so miből. Tehetségkutatás és közön ségnevelés ez a javából. A te levízió történetében előkelő 's magyarázható az a rokon­helyre méltó vállalkozás. Hol szenves szubjektivitás, mellyel van ettől az a gyöngyösből- az első elődöntő során jeien­rétás magyarkodássá siló" létét mindvégig a zsűrivel el­nyúlt, üzletet szimatoló akció, lentétes póluson, a versenygők ^ _______ m ely a harmincas években oldalán éreztük. Ha kellett tünk el egyebekben is. Em hazánkban dívott? Az őste- bátorságot, önbizalmat, hitet Ktést kíván az Alekszej Tolsz- hetség-kutatás, amely divat- sugárzott a szereplőknek, fe- ízlés szerint emelt fel, majd szültségeket és bénító görcsö- dobott vissza tehetségeket az két igyekezett feloldani ben- ismeretlenségbe. Hány ilyen nijk. szétzüllesztett értékről tud- De hisz’ a szembenállás tunk, hallhattunk akkoriban! versenyzők és zsűri között megkeresi, amúgy is csak látszólagos itt szerdai programból a Férfi a A Ki mit tud? felkutatja és megőrzi az ér- minden tekintetben. Pernye tékeket. Utat nyit számunkra András, Petrovics Emil, Major a csiszolóműhelyekbe, hogy Tamás, Szinetár Miklós és teljes fényükben csilloghas- Vásárhelyi László zsüriegyüt- sanak majd mindannyiónk tesét a játékvezetőhöz hason- örömére. .ló tehetségkereső láz és öröm Ezért volt szives közönség- fűtötte. A felfedezés lehetösé* fogadtatása elrpúlt pénteken gének pillanatait lesték min is a televíziós Ki mit tud? den produkcióban, legújabb első elődöntőjének, képernyők előtt Volt abban valami jelképi együtt. S a legszebb pillana­györi Rozi szuggesztív előadó készsége, Szabolcs Tibor „Fe­kete vonat1’ című érzékletes paródiája. Jó műsorhetet könyvelhe­toj drámája nyomán készült A cárné összeesküvése című, kedden látott magyar tévé­film, ugyané napon a Berda Józsefre emlékező, A költé­szet percei című válogatás, a 22-es szobából című NSZK bűnügyi film, szerdán a Dieter Forte drámából készült különleges építkezésű , tévé­játék, a Luther Mártin és Münzer Tamás, avagy a könyvelés bevezetése —, míg szombaton a tragikumával velünK, mélyen elgondolkodtató. Char* ülőkkel ly című amerikai filmalkotás. (b. t.) Nemzetközi Szemle '77 2. A folyóirat első cikke kü- tov professzorral, az SZKP lönféle lapokból vett doicu- KB Amerika-szakértőjével. mentumok alapján ismerteti Határozat a politikai helyzet- azt a folyamatot, amely a két ről címmel a Szocialista In­európai gazdasági szervezet, a ternacionálé XIII. kongresz- KGST és a Közös Piac Között szusának dokumentuma olvas- — szovjet kezdeményezésre — ható, valamint ezzel kapeso- realifásokon alapuló kapcso- latban a Pravdában közolt ér­latok rendezésére történtek. tékelés. Az USA-i választások utáni . _ . „ . . _. . helyzettel kapcsolatban lozii ,'A Francla Szocalista Part a lap a nyugatnémet Der Spie- a Francia Kommunista Párt gelnek az interjúját G. Árba- közti kapcsolatokról tájékoz­tat a lap két cikke: J. Buries: A reformizmus természete (Cahiers du Communisms) és Interjú Francois Mrtterrand- nal (Paris Match). Spanyolország helyezőről egy Camacho-interjú, egy szovjet forrásból vett cikk (Spanyolország külkapcr.ola- tairól) és egy spanyol értelmi­ségi visszaemlékezései tájé­koztatnak. vei rendkívül nagy figyelmet szentel a légköri folyamatok kutatását célzó átfogó program megvalósításának, többek kö­zött az éghajlati dinamika ta­nulmányozásának. E program keretében az első nagyszabású kísérletre 1979-ben kerül majd sor, amikor számos kutatoha- jó, mesterséges hold és több száz földi állomás egyidejű bevetésével vizsgálják a lég­köri viszonyokat. A szovjet tudósok vélemé­nye szerint a jelen legaktuá­lisabb problémája az éghajlat lehetséges — de mesterséges! — megváltoztatásával járó nem kívánatos következmé­nyek megelőzése. Ez volt a célja annak a szovjet kezde­ményezésnek, amely nemzet­közi komvenciót javasolt a természeti környezet Katonai, vagy egyéb ellenséges célokból történő befolyásolásának meg­tiltására. Ez a kezdeménye­zés is bizonyítja, hogy az ég­hajlati adottságok hatékony felhasználásának problémája csakis a különböző országok együttes erőfeszítéseivel old­ható meg. Mai tévéajánlatunk 20.00: ARISZTOKRATÁK. •Nyikolaj , Pagogyin vígjáté- ka a Thália Színház előadásá­ban. A vígjáték csaknem min­den szereplője bűnöző. _ Egy szovjet átnevelő táborban él­nek, s csatornaépítkezésen kellene dolgozniuk. De a mun­kát megalázónak találják, s ezért mindenféle cselhez fo­lyamodnak, hogy bűnös életü­ket folytathassák. A táborpa­rancsnok és a nevelők hosz- szas küzdelmet vívnak a tá­borlakókkal. Akiknek igen. las­san szólal meg a lelkiismere­tük, s hosszú időbe telik, míg rátalálnak a becsületes embe­rek társadalmába vezető he­lyes útra. A főbb szereplők: Nagy At­tila, Szabó Gyula, Rátonyi Ró­bert, Komlós Juci, Inke Lász­ló, Harsányi Gábor, Drahota Andrea. Szabad szombat — Salgótarjánból A PETŐFI RÁDIÓBAN február 5-én délelőtt tíz órakor hangzott fel a Szabad szombat című műsor szignálja. Azé a műsoré, amely négy éve indult, kétórás szombat délelőtti szórakozást ígér, „közben” bemutat egy tipikusnak tűnő csa­ládot, ismereteket közöl stb. Ez a műsor szombaton Salgó­tarjánból jelentkezett, Kiss Gyulát és családját mutatta be. Azt a családot, amely a salgótarjáni öblösüveggyártól el­választhatatlan, életük, jelenük és jövőjük is összeforrott a gyárral. \A meghívott vendégek Is többségükben az öblösüveg­gyárból kerültek ki. A műsor élénk érdeklődést váltott ki nemcsak a gyárban, hanem a városban, s reméljük Nógrád határain túl is. Hiszen a korszerű gyártmányfejlesztés és formatervezés eredményeként, s a mindenkori piaci igénye­ket figyelembe véve az öblösüveggyár termékei ma kereset­tek mind a hazai, mind pedig a világpiacon. Mint a házi­gazda. Kiss Gyula mondotta, ötven-hatvan országba expor­tálnak. Kellemes beszélgetést hallottunk szombat délelőtt a Kiss-családnál, a Kemerovo-lakó telepen.- A háziak és ven­dégeik érthető nagy szeretettel beszéltek az üvegről. Való­ban, a különböző disz- és használati öblösüvegtermékek fi­nomságuknál, művészi, kivitelüknél fogva egyaránt a modern lakáskultúra tartozékaivá váltak. Érthető tehát az a szere­tetteljes aggodalom is, amellyel a háziak és „üveges” ven­dégeik a nemzetközi elismerést avatott gyár munkaerő-után­pótlási gondjairól szóltak. Bizony, kevés az üvegfúvónak je­lentkező fiatal is. Pedig a gyár és a korszerű ipari szak­munkásképzővel rendelkező Salgótarján várja a fiatalokat az üveges szakmákba az ország minden részéből, kedvező fel- ' tételekkel, korszerű munka- és tanulási feltételekkel. A nagy múltú gyárról is sokat hallottunk a műsorban. Például Varga Sándor vagy. Takács Géza üvegtervező sok mindent elmondott róla, az emberekről, a termékekről. Ez utóbbiakról szólva kell említenünk azt is, hogy Takács Géza üvegtervező munkássága szintén nemzetközi elismerést ara­tott. Elég. ha csak arra gondolunk, hogy az 1958-as brüsszeli ; világkiállításon díjakat nyertek az öblösüveggyár kollekciói, vagy az 1967-es marseille-i nemzetközi vásáron bemutatott termékek, továbbá az évenként ismétlődő nemzetközi vásá­rokon Európa számos országában aratnak elismerést a sal­gótarjáni öblösüvegek. Ez is bizonyítja, hogy a gyárban jól felkészült üvegfú­vó, üvegcsiszoló, üvegfestő szakmunkások dolgoznak. Szak­mai színvonaluk magas, az öb lösüveg-tervezők elméleti és ; gyakorlati tudása szintén elismerésre méltó. Természetesen, a termelés és a termelékenység gyors üteme mellett folya­matosan igyekeznek gondoskodni a munkakörülmények ja­vításáról, a dolgozók életszínvonalának emeléséről. De ván- nak még gondok is. Egyet közülük Kiss Gyuláné Is szóvá tett. amikor az üvegfestés egészséget veszélyeztető hatását említette. Illetve azt, hogy itt még sok tennivaló van a vé­dekezésben. Ogy véljük, az üvegfestők igénye jogos, orvos­lása sürgető! PERSZE. NEMCSAK a munkáról, eredményekről, gon­dokról volt szó a műsorban. Fischer Erzsébet a természet- járásról. a turisztika salgótarjáni lehetőségeiről beszélt, hi­szen a Kiss-család is például lelkes természetjáró. De ugyan­ilyen szeretettel és izgalommal beszélgettek a bélyeggyűjtés­ről és más, úgynevezett „szabad idős témákról”. És renge­teg kedves zeneszámot hallottunk. Ügy gondoljuk, a Szabad szombat adása Salgótarjánból kitűnően sikerült. Ezt bizo­nyította egyébként a szombat délutáni beszélgetés is, amely a rádiósok és az öblösüveggyári közönség között zajlott le a* üveggyár Kossuth Művelődési Otthonában. T. E, A farsangolás történetéből Néhány szólás-mondásunk zik a falu hagyományos fát-' Is kapcsolódik a farsanghoz. Ezek közül ez alkalommal csak kettőt említsünk: Az egyik így szól: „Farsangon kí­vül is esik leányvásár”, vagy­is a rendes, takaros lány far­sang után is elkel. A másik tikverőzés mondás igazi népi bölcsességet kezdődik: tartalmaz: „Rövid farsangnak rák>. járják végig a falut, s hosszú a böjtje . Ezt mond- élénk kereplőcsattogtatás, ják úgy is, hogy „minden far- rigmusmondás közben .betör­sangbúcsúztató népszokását, a tikverőzést. Ezúttal is húsha­gyó kedden, február 22-én ke- ri.il sor a farsangi mulatság­sorozatot záró vigalomra. A már hajnalban jelmezes „maska­sangnak van böjtje”; tehát az élvezetekért meg kell űzetni. Egy kedves friss hírrel: a Fejér megyei Moha község fi­ataljai az idén is megrende­Kö Szobő Imre: Visszatérő utazás (Ki»regény) a kisfröccs volt az úrvacso- mit érdemes csinálni. Dolgo- — Nem! Azt mondta, óiéi­ra! bor. zik, nemsokára szakmája lesz. után eljössz hozzám, ott oda­Egy fizetési napon *önént. — Jól keresnek majd, űe ez adom. Nálam most nincs Munka után Tóth Lacival, nem minden az életből. Bol- meg Sós Pistával a Csokonai dók vagyok? Nem! Már hona­ÍS. Szakszervezeti Ambrus Ferire szavazta*, ö lett a karbantartóknál a bi­zalmi. — Ambrus elvtárs munká­A gyár kapujában, ha olyan emberrel találkozott a gyári­ak közül, akinek valamilyen yűlésen ügyét elintézte, mindig fogadtak: — Gyere be a sarokra egy pohárra. Nem lehet, pajtás — til­jával kiérdemelte ezt a kitün- takozott szerényen. tető feladatot — mondta a szakszervezeti titkárnő. A töb­biek nagy tapssal fogadták. A javaslatnál arra gondol­tak, értelmes, szeretik az em­berek. Igaz, fiatal, de van szava a többiek előtt. Néha, Egy pohárral csak meg­ihatsz? Bólogatott a fejével. — Eggyel meg, de csak eggyel! Az egy pohárból rendszerint kettő, vagy kétszerkettő lett, jár a szája, de kell, aki meg- és amitől félt, most újból be mondja, mi fáj. Feri elfogadta, és akinek csak tudott segített. Két hó­nap után már egyéb dolgok­ban is hozzá fordultak. ö volt a gondos családfő, aki törő­dik a gyerekek bajával. utcába mentek, a Piros Hetes­be. Két liter után megkérdezte: — Szerettek, fiúk? — Hát persze! Megveregette Sós Pista vál­lát. — Te rendes gyerek vagy, téged szeretlek — belekapasz­kodott Tóth kabátjába. — így Nélkületek ez a világ nem érne semmit. — Hármas ikrekké nőttünk össze. — Tudod, pajtás, nektek megmondhatom, nem így gon­doltam én ezt az egészet. Dol­gozom, de egyedül vagyon. Ka kijövök a gyárból már meg­fagy az arcom, nfem tudok semminek örülni. Egyedül élgk. ■* — A bátyád hol van? — Hol van? Nem tudom, az utóbbi időben nincs otthon csak este. Akkor pedig én mindig alszom. Szemében keserűség buj­kált, a száját vonallá húzta, össze. Elszántan nézte a poha­NÓGRÁD ­következett. Rendszeresen be­járt a Csillaghoz, meg a Piros Hetesbe. Latinból elhúzták, de tudta, bogy a sacro sanctum szen­télyt jelent. Számára az ital­bolt jelentette a szentélyt, ahol. rat. benne a színtelen folyadé­kot, amely az egyetlen vjga- j sza volt. 1977. február 8., kedd j Józanul azon gondolkozott, pok óta bujkál válami szo­rongató érzés bennem, csak nem tudok szabadulni uole. Csak az ital oldotta fel. Kicsit szédült, meg Kellett kapaszkodnia a hordó szélé­ben. . — Ki kell ereszteni, sok a felesleg. — Menjél estik. — Persze, ha tudnék. — Vezesd már ki! Tóth Laci megfogta a kar­ját. Látszólag megkönnyebbül­ve jöttek vissza. — Majdnem rámhúzta a vi­zet — mondta Feri, és vissza­ült a hordóra. — Fanyar arccal kortyolták a bort. — Ismered a Frányit? — A lakatost ? — Azt. — Ismerem. — Tudod, mi az? — Nem. — Homosexuális! — Az mi? — Buzi. — Honnan tudod? — A múltkor megkérdezte, nincs szükséged pénzre, lá­tom pénzzavarban vagy? — Adott pénzt? annyi. — Honnan tudod, hogy hc­mosex. ..? — kérdezte Tóth Laci és a csuklástól előre bil­lent a feje. — Onnan, hogy amikor fel­másztam a létrára felcsava­rozni a csövet, alámnyúlt. Azt hittem, játszik, csak — Jó borom van, iszunk pajtás délután — mondta és megint alámnyúlt. Dühös lettem. — Fogdosd a tiedet, ne az enyémmel játssz. Azt hittem lekeverek neki egyet. — A fene egye meg a csi­bészt. — Összeszidtam én is. Más­nap azért behozta a pénzt. — Ne szólj a tegnapiról senkinek — kért. — Hány óra, Feri? — kér­dezte váratlanul Sós Pista. — Hét óra. — Hét előtt sohasem ‘udok hazaérni — mondta Sós és csóválta a fejét. — Majd ad' neked az asz- szony. — Minden, este úgy fogad: — Hol voltál, te részeg disz­nó? Az ágyban elhúzódik te­lem. — Az ember rád néz. még az étvágya is elmegy! — pedig nem is vagyok résteg. (Folytatjuk). nek” a baromfiudvarokba, ki­verik az ólakból a szárnyaso­kat, s „biztatják” őket a na­gyobb „to jós termeié', re”. Ha a háziasszony nem elég ovatos. bizony, a jelmezes, rokolyás tojásszedő lányok összeszedik az ólban a friss tojást... Ez­után a tikverők bekopogtat­nak a portákra is, s korommal kenik be a lányok, asszonyok arcát. „Jutalmul” kolbásszal, sonkával rakják tele a to)ás- szedő lányok kosarát és friss farsangi fánkkal, borral kí­nálják a tikverőzőket. /

Next

/
Thumbnails
Contents