Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
Mínusz ötvennégy fok Uszty-ilimszki levél Tombol a tél a cellulózkombinát építkezésén is — írják legutóbbi levelükben a nógrádi fiatalok. A hideg nincs tekintettel a mérsékeltebb éghajlati övből érkező építőmunkásokra. Az eddigi csúcs: mínusz ötvennégy fok. Érthető, hogy még azokat is próbára• tette, akik fokozatosan szoktak hozzá az enyhének sem titulálható klímához. Mindez különösebben nem zavarja a kivitelezést, s a szabad idő hasznos eltöltését sem. Szabó István a városépítkezésen dolgozik vakolókőművesként, s amit' külön kiemel a távolról érkezett tudósítás: a nógrádiak közül neki sikerült leghamarabb és legjobban elsajátítania az orosz nyelvet. Gubola Tibor és Berkes Mátyás szobafestők egy brigádban dolgoznak, s ráérő idejükben vállalkoztak rá, hogy ..kipingálják” saját szobájukat is. Jelenleg az asztaliteniszversenyen próbálnak Jónyerék nyomdokába szegődni. Igaz, Berkesnek nehezebb lesz, hiszen ö játékvezetöl-.ént működik közre. Mivel Osztovics Miska az egyedüli asztalos, ráhárult a nagy feladat: a lakásuk falburkolása. Stílszerűen fával takarja a '«falakat, ha akadt egy-két üres órája, mert rendkívül elfoglalt. Esténként a népi táncot járja, s az egyik fotóklub vezetője is. A fotózás egyébként népszerű hobbi, küldtek is a maguk készítette felvételekből. Igaz, az exponálás idején a hónak még se híre, se hamva, de a monumentális építkezés egy részlete, mely viselhetné az uszty- ilimszki csendélet címet kóstoló az előttük álló feladatokból. A három nógrádi ács: Bata István, Balázs László és Rom- hányi János a napi miinka mellett még arra is vállalkoztak, hogy három kőművest ácsnak képeznek át. A szakmai ismeretek gyarapítására egyébként állandó a lehetőség. Nemcsak azért, mert az építkezés méretei követelik. Mind a nyolcán sikeres vizsgát tettek, s már kisgépkezelői és darukötözői jogosítvánnyal rendelkeznek. A brigád — melynek a nógrádiak tagjai — másodszor is elnyerte a kiváló munkáért járó vándorzászlót. Bata Pista pedig bratszki jutalomkiránduláson vett részt jutalmul. Beszámoltak arról is: Romhá- nyi János a teljesítmények értékelését követően nem kis összegű pénzjutalmat kapott. ..Nagyon várjuk a NÓG- RÁD-ot, az Építők Lapja, amilyen szépen jött, úgy maradt abba..." — írják. (A KISZ Nógrád megyei bizottsága már intézkedett, hogy a helyi újságokat rendszeresen kapják az Uszty-Ilimszkben dolgozó nógrádi fiatalok.) „A nehézségeket leküzdve, azon vágyunk, hogy ígéretünket beváltsuk, s hogy büszkén léphessünk majd a hazai földre" — zárul a befagyott Angara partjáról érkezett legutóbbi üzenet. (Sz.) Mai kom in eu tárunk A három óv hasznáról Tíz esztendeje kapták meg Magyarországon az édesanyák azt a jogot, hogy gyermekük mellett hárop évig otthon maradjanak fizetósnélküli — havonta rendszeresen hozza a postás a segélyt — szabadságon. Ez az idő munkában töltöttnek számít, akik igénybe veszik, ugyanúgy élhetnek jogaikkal, mintha napönta műszakra, vagy hivatalba járnának. Ä három esztendő, népszerű nevén a gyes. Az elmúlt tíz esztendőben sok dzázezer fiatalasszony vette igénybe több kevesebb ideig —•, ahogy a családi körülményei engedték. — a három évet. Azóta is sok-sok dicséretet kapott ez a jóformán egyedülálló kedvezmény. Tánulmányozták külföldi delegációk, rendeztek hasznáról kerekasztal-beszélge- téseket, vitafórumokat. Lehetővé teszí az édesanyáknak, hogy az első három esztendőt —, amely annyira fontos — gyermekükkel töltsék. A bölcsőde bármilyen jó, akármennyire gondosan vigyáznak a kicsikre, azt a. pluszt mégsem tudja nyújtani, amit otthon egy, vagy két gyereknek az édesanya. Bensőséges kapcsolat alakul ki anya és gyermeke között, nyomon kísérheti testi és lelki fejlődését, megóvhatja sok betegségtől, amely a kicsi gyerek kevésbé ellenálló szervezetét fenyegeti. Még .akkor is hagy előnyt jelent a gyes., ha átmenetileg kevesebb a pénz a családban, és gondot okoz, hogy az édesanya három évre kiesik munkájából. Az sem mindegy, hogyan telik el ez a bizonyos gyerekgondozási időszak. Elszaladhatnak úgy a hónapok, hogy az anyuka állandóan kapkod a felgyülemlő házimunkák között, rossz az időbeosztása, soha semmire nincs ideje, és este fáradtabban zuhan az ágyba, mintha a nyolc órát ledolgozta volna a gép mellett. Az ilyen fiatalasszonyok panaszkodnak. Alig várják, hogy visszamenjenek az üzembe. Bezártnak érzik magukat, elszakadtak a világtól... A napokban egy értekezleten —, ahol különböző foglalkozású és korú- asszonyok vettek részt — sok jó példa hangzott el az ellenkezőjéről. Hozzátartozik mindehhez, hogy a munkahelynek, a társadalomnak is segítenie kell. Balassagyarmaton úgy határozott a népfront nőbizottsága, hogy minden gyes-en levő kismamához eljuttatnak egy írásos felhívást — kérés nélkül —, hogy milyen lehetőségük van a fiatalasszonyoknak három év alatt a tanulásra, a szakmunkás-oklevél megszerzésére. Ez azoknak az édesanyáknak is serkentő, akik magukban megfogalmazták, hogy jó lenne valami „hasznosat” is csinálni, de pontosan nem tudják, mit tehetnének. A salgótarjáni kórház egyik doktornője arról beszélt, hogy hetente egyszer „szakmai napot” rendeznek a kórházban, az otthon levő orvosnők és ápolónők számára. Azzal a céllal, hogy továbbképzésük ne szenvedjen hátrányt, ne maradjanak el szakmailag dolgozó kollégáiktól. Okos ötlet. Ügy meg még inkább, hogy egyúttal nyelvtanulási lehetőséget .is biztosítanak, helyben, a nyelvtanár keresi fel a kismamákat. A munkahelyek nagyon sokat tehetnek. A nem dolgozó, hosszabb-rövidebb ideig otthon levő kismamák érezzék, hogy Ugyanolyán fontos tagjai a munkahelyi kollektívának, mintha benne élnének. Számítanak rájuk, ha majd visszatérnek. A törődések, a gyes-en levő asszonyok üzemhez, hivatalhoz, termelőszövetkezethez „kötésének” nagyon sok módja van. A rendszeres kapcsolattartástól kezdve, a látogatáson és tájékoztatáson keresztül, egészen addig, hogy szakmunkástanfolyamokat szerveznek számukra. Oly módon, hogy közben — például a KISZ-esek bevonásával — gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről. így az anyuka nyugodtan tanul, tudja, hogy a gyereke jó. helyen van. „A munkahelyek mellett a nőbizottságok, szakszervezeti bizottságok is keressék az újabb és újabb módszereket, lehetőségeket, ne elégedjenek meg a hagyományos módszerekkel” — ez a gondolat fogalmazódott meg végül is a megyei nőbizottsági ülésen. És akkor több lesz az olyan kismama, aki a három, vagy hat év elteltével, nyugodt szívvel tér vissza munkahelyére, azzal a biztos tudattál, hogy a gyermeknevelés és-gondozás mellett sajat szakmai fejlődését is elősegítette. Csatai Erzsébet Ósi hakasz városok A moszkvai régészek már évek óta folytatják a hakasz autonóm terület ősi építészeti emlékeinek feltárását Az elmúlt nyáron indított expedíció az egykori hakasz allam fővárosának, az Ujbat folyó deltájában megtalált romjait kutatta. A IX—XII. században épült vár külső területein már befejeződtek a feltárási munkálatok. A tudósokat a vár egyik építészeti sajátossága érdekelte leginkább: hatalmas őrtornyait hatszögletűre építették. Egyes szakemberek véleménye szerint a tornyok formája az egykori sokszögletű hakasz fajurtákra vezethető vissza. A kutatások bebizonyították, hogy az ősi főváros építéséhez felhasznált nyerstéglákat Kö- zép-Azsiából és a Távol-Keletről szállították ide — e területekén azonban eddigi ismereteink szerint, sehol sem építettek a hakasz fővároshoz hasonlítható, hatalmas településeket. Mi készül a Szondinál? Belföldre és külföldre Helyére kerül a „korbács” Imre Gyuláné forrasztópákája nyomán A drégelypalánki Szondy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezetben már javában folyik az idei tervek végrehajtása. A legutóbbi OKISZ-kong- resszus kezdeményezése és a 'népgazdaság igényei alapján, melyek szerint országos szinten a, szövetkezeti iparnak száz százalékkal kell növelnie a valutabevételt, az idén is jelentős súlyt helyeznek az exportmunkára, melyek 1977- ben várhatóan a bevételi terv negyven százalékát alkotják. Ennek jegyébén folyik a munka a lakatosműhelyben is, ahol a TRANSZVILL megrendelésére Irak számára készülnek a kapcsólószekrények. A megrendelő vállalat, miután az elmúlt évben határidőre elkészült szekrények minőségével elégedett volt, az egész idei évre munkamegbízást adott. Röpülnek a szikrák Dikter István lakatos csiszolókorongja alól. Az oldalára borított szekrény csiszolását végzi. Mielőtt kérdésemre' válaszol, feltolja a védőszemüveget. — Hová kerül a keze munkája ? — Irakba. Nagyon messze van. Érdekes ország lehet, jó lenn« egyszer meglátni. A lakatosok nem csak részmunkákat végezitek. Egy-egy szekrény az anyag leszabásá- tól az utolsó simításokig egy- egy brigád munkája. A RADELKISZ számára műszerrész-szerelést végeznek a szomszédos műhelyben. Hosz- szú asztalok mellett fiatalabb, idősebb lányok, asszo'nyok ülnek, s ujjaik alatt boszorkányos ügyességgel alakul ki a mérőműszer idegpályája, a vezetékköteg, ahogy itt hívják, a korbács. A sor végén az elkészült kötegeket Imre Gyuláné betanított forrasztó rögzíti a műszervázba. f — 1975-től dolgozom itt, nehezen barátkoztam meg a munkával, de nem bántam meg. Érdekes, szerelem. A keresetre sem panaszkodha- tom. — Mire való lesz ez a készülék ? — Megmondjam őszintén? Csak an'nyit tudok róla, hogy mérőműszer, különösebben nem érdekel. A szövetkezet a RADEL- KlSZ-szel kooperálva már hetedik éve gyárt vegyipari ellenőrző, értékelő műszerrész-egységeket Ezenkívül csővoltmérők és univerzális mérőműszerek alkatrészei is készülnek itt. Ugyancsak „valutát hoz . a konyhára” a külföldön végzett szerelőmunka. Dunaújvárosi csarnokokat szerelnek az NSZK-ban. Tárgyalások folynak hasonló munkáról, melyet a bejrúti kikötő megrongálódott raktárépületei helyére építenének még az idén. Ugyancsak ilyen munkát vállalnak az NDK-ban is. Ezzel kapcsolatban már folyamatban van a szerződés kötése. Természetesen a termékek nagy része belföldi megrendelésre készül. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárától például, mely eddig megré'ndelő- ként szerepelt, a szövetkezet átvette az RG—50 típusú robbanásgátló szekrények gyártását, melyekből évente 100—150 darab a népgazdaság igénye, így nagyvállalatnál gyártása gazdaságtalan. . Az egész országot Drégelypalánk látja el ezekkel az eszközökkel. Saját fejlesztésben kialakított ob- jektumvádelmi berendezésüket, a Palánkot szintén gyártják. A szövetkezet szocialista brigádjai az elmúlt év utolsó brigádvezetői értekezletén felajánlást tettei: az export- múnkák határidőre való elvégzésére, és a kifogástalan minőség biztosítására. A z elmúlt nyáron, az aratás előtt, nagy sürgésforgás volt Szécsény- ben. A fővárosból tudós emberek érkeztek, a megye minden részéből a közös gazdaságok vezetői jöttek. Valóságos mezőgazdász-találkozó kerekedett azon a szép nyári napon a nagyközségben. Valamikor régen, Rákóczi idejében is így |lehetett, és akkor is hasonlóan a múlt évihez, a legelő miatt gyülekezett pont Szécsény alatt a 'nemesek és kardforgatók színes sokadalma. Ilyen nagy úr a legelő, a szénát termő. Vonzza a szakembereket, és nem érdemtelenül, mert Szécsény alatt a Káprá- soknál, félkaréjba fogva az Ipolytól, dús füvet terem a lapály. Olyan dúsát, mint soha még. Bent a majorban, ahol — divatosan mondva — az agrönómia székel, Hütter Csaba szobájában grafikonok tanúskodnak a fűtermés alakulásáról. Az egyik ilyen feljegyzés ezt mutatja: hat esztendővel ezelőtt hetvenhét vagon takarmányt kaszáltak le a rétről, rá öt évre három- százegy vagonnal. Az érdeklődőknek éppen ezt a kaszálást mutatták be, és a termés raktározását. Akkor mondta dr. Nagy Zoltán, a legelők professzora: Valahogyan így kell ezt csinálni. .. — utalt a jó termesre, és a termés gondos megőrzésére. a maradéktalan^ fel- használás érdekében. Valamikor, a hatvanas évek elején egy fiatalember elindult Keszthelyről a felvidék felé, búcsút intve az iskolának. Diplomáján ez állott: Hütter Csaba, mezőgazdasági technikus. Bizonyítványa mellé egy ■l aranyérmet tartalmazó dobozÜt a hegnek felé kát is adtak, amelyet a kitűnő tanulmányi eredményeiért kapott. Nem fűtöttek világot megváltó gondolatok, meguó- dítani sen: akarta a hegyeire:, inkább a kíváncsiság hajtoitc.. Amikor Pétervásarán a gépállomáson bekopogott, és megkérdezték, mi vezette a hegyek közé, csak annyit mondott: — Érdekel az itteni gazdálkodás. ... A következő években bőséggel megismerkedhetett ezzel. Aki akkor láttg munkáját, megsejthette, vá'n ebben az emberben egy makacs elhatározás, hogy a hegyvidéknek is meg kell hajolnia az ember előtt, ha az ember is megadja neki azt, ami jár. A gépállomásról Mgtranovákra, a megyének ebbe az egyik legkisebb, de a természettől talán legmostohábban ’ ellátott gazdaságába került. Kopott hegyhátak, kilúgozott földek,. vadvizektől mosott völgyek, és emberek, akik élni akartak és dolgoztak. Amikor évek múltán visszaidézi a nováki napokai, szokta mondánk — Az ivóit az én igazi iskolám. .. Megtanulta, hogy egyedül erőtlen az ember, csak közösen lehet eredményesen dolgozni. Ott volt a kocsisokkal amikor a lovat fogták, ült a traktoron, amikor a meredekre kapaszkodtak, állította az eke élét, hogy a lejtőkhöz igazodjon, és tanácsokat kért az emberektől, a legegyszerűbbektől, akiktől megtanulta igazán megismerni a hegyek: szokását. Cserpusztán tanulmányozta először, hogy erdőből miként lett szántó, aztán abból kietlen kopárság. És akkor, elsők között a megyében, kezdeményezte a meztelen hegyoldalak gyeppel való megvédéséi, majd hozzálátott az elmélet gyakorlati megvalósításához. Jó segítségre talált a tsz-ein beiül, de kívül is. És híre. ment munkájuknak. A fővárosból tudósok jöttek megbizonyosodni arról, hogyan sikerült a hegyoldalakat hasznosítani. A hirtelen lejtős Mogyorósán, a Barna patak mentén akkor már dús gyep virított. Azóta is megmaradt amit az egyik professzor mondott: — Olyan varázslóan szép ez, hogy inkább a hétvégi pihenés, mint a gazdálkodás gondolatát kelfi fel az emberben. , — De nekünk élni kell. .. válaszolta a mezőgazdász. Elkezdődött Homoktere- nyén valami új, a mezőgazdálkodással igazodás a megmásíthatatlan valósághoz, hogy így kényszerüljön a föld egy nagyobb haszon nyújtására az embereknek. Elkezdődött, de Hütter Csaba számára nem ott, hanem Ceteden folytatódott. Közeli múlt, frissen él az emlékezetben, és nem halványult el benne a siker okozta elémény. Ott .van az arcán az öröm. — Igen, kitűnő munkatársakkal, hozzáértő, jó szándékú tanácsadóval. ahogyan terveztük, oldottuk meg a fel-, 1 adatot... Mi volt a feladat? Visszaállítani a földnek ősi kötelességét, a jó termőképességet, megvédve a természet pusztításától. Ahol széi garázdálkodott, víz rabolta a föld erejét, ott ma zöld fű terem a jószágnak, erdő állja útját az ele- -mek garázdálkodásának. Az élet forgandó. Üj célok, magasabb kötelességek szólították Hütter Csabát, és így ért útja Szécsénybe. Azóta már érett emberré lett, a technikusi bizonyítványt egyetemi diploma egészítette ki. A hegyvidéki gazdálkodás helyett is a kedvezőbb adottságok teljes helyreállítása foglalkoztatja. Egy alkalommal, amikor először járt Szécsény- ben, Boros Béla, a szövetkezet elnöke megmutatta neki a határt. Vannak abban jó adottságok, hamisítatlan hegyvidéki viszonyok, és az Ipoly mentén sokat ígérő lapály. Évek múltak már azóta. Hütter Csaba odakötötte sorsát a nagyközséghez, mert az emberek, akik szívesen fogadták, felismerték, hogy értük él és dolgozik. Y an-e ékesebb bizonyítéka ennek mint az. amit az elmúlt esztendő mérlege Mutat?, Szóljunk csupán a növénytermesztésről, amely öt esztendővel ezelőtt tízmillió forintot fizetett a tagságnak, és most harmincnyolcmillió forintot. Mert a föld — ha jó a gazdája —. nem fukarkodik, csak érteni kell hozzá. .. , Bobál Gyula NÓGRÁD — 1977. februór 6., vasárnap 3
