Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

Mi/ jelent Ady öröksége — írói f világtalálkozó — Garai Gábor nyilatkoznia az írószövetség terveiről Mit jelent 'Ady öröksébe az írók legújabb nemzedéke szá­mára? — e kérdés áll majd középpontban a fiatal írók József Attila-körének áprilisi tanácskozásán, amely a költő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő meg­emlékezések. alkotói találko­zók nyitányául szolgál. Űrről, s az írószövetség idei tervei­ről Garai Gábor Kossuth-dijas költő, főtitkár nyilatkozott az MTI munkatársának. — Szövetségünk esemény­naptára fontos elvi-közéleti kérdések megvitatásának foglalata: az elmélyült alkotói eszmecserékre számos jelentős hazai és külföldi fó­rum kínálkozik. A . szövetség szervezte Ady-ünnepségek so­rát a fiatal költők, prózaírók, esztéták és kritikusok kétna­pos tanácskozása nyitja meg. Ügy vélem, elsősorban sze­mélyes vallomásokra számít­hatunk, hiszen az idősebb pá­lyatársak, s a közvélemény is ezekre lenne a legkíváncsibb. Adyval kapcsolatos rendez- vé.ny lesz a negyedik európai kóltötalálkozó is, ezt iktóber 9—16. között rendezik meg Bu­dapesten. Költészet a forrada­lomban és forradalom a köl­tészetben — ez lesz a számos ismert hazai és külföldi Költő találkozójának fő témája. Ter­mészetesen más is szerepel majd a napirenden mi :*zo«at a megnyilvánulásokat var iuk különösen nagy érdeklődéssel, amelyek arról tudósi*« .rak: mit jelent Ady a világnak. A fiatal, a debreceni évek Any­ját kutatja és mutatja majd fei a világnak és önmagunk­nak a debreceni irodalmi na­pok eseménysorozata is. — A szocialista országok írószövetségi vezetői idei ta­nácskozásának szintén Buda­pest ad otthont. Az efféle ta­nácskozások célja egymás problémáinak beható megis­merése, a kölcsönös informá­lódás, de ezen kívül történt már néhánv kfsérlet arra vonatkozólag, hogy az irodalmi alkotó munka valamely fon­tos elvi, esztétikai. szakmai kérdését is megvitassuk. — Az elméleti síkú beszél­getések hatékonyságát koráb­ban nagy mértékben gátolta, hogy viszonylag kevés voit az olyan újabb irodalmi mű, amelyet a vitapartnerek vala­mennyien ismertele A közös vitaalap megteremtésére mind jobban érlelődik a lehetőség, hiszen a Győzelem könyvtára című kiadványsorozat min­den szocialista országban megjelenik, hozzásegítve ah­hoz, hogy „egy nyelven be­szélhessünk'’ közös és kölcsö­nösen ismert dolgokról — Túlzás nélkül állíthatom, hogy a magyar irodalmárok nagv várakozással tekintenek az idén Szófiában. ‘Tetve Várnában megrendezendő írói világtalálkozó elé. A szocialis­ta országok együttesen igye­keznek hozzájárulni a fórum sikeréhez, amely arra van hivatva, hogv He'sinki szege­mében. Kelet és Nyugat ha­ladó íróinak összefogásával segítse diadalra jutni az ok­mányban foglaltakat. Nyugat-európai haladó írók­hoz és az Amerikában élő progresszív alkotókhoz fűző­dő kapcsolatainkat is igyek­szünk mozgósítani, hogy ez a fórum minél szélesebb körű legyen, s minél jobban de­monstrálja az irodalom leg­jobb szellemű alkotóinak össz­hang jót. Sokat segít szövetsé­günk és a magyar Pen Club jó együttműködése, máris lat­juk jeleit, hogy a magyar Pen a nemzetközi szervezetben —, ahol megbecsülést vívott ki magának —, mindent meg fog tenni a várnai találkozó si - kere érdekében. G'uck: Orfeusz című operájának konceitelőadása Salgótarjánban A napokban került sor az Országos Filharmónia idei második bérleti hangversenyé­re. Ezúttal ismét érdekes cse­megében volt része a szép­számú közönségnek. mivel: Gluck: Orfeusz című operájá­nak koncertszerű előadását hallhatta. Gluck a barokk operaszer­zők egyik legje'entősebb alak­ja. Több mint száz operájá­nak komponálása közben ugyancsak volt alkalma és lehetősége a kísérletezésre, új utak keresésére. Ennek kö­szönhető, hogy új levegőt ho­zott az oper:. művészetébe. Műveinek dramaturgiai fel­építése, formai újításai — re­citativók, áriák váltakozása —, a kórus és zenekar meg­növekedett szerepe mind- mind forradalmi megújho­dást jelentettek reformjai hosszú századokra kijelölték az opera útját. Színpadi műveinek nagy része ugyan e’ veszett az év­századok folyamán, de ismert operái között — az Iphigénia Aulisban és Iphigénia a Tau­rusok földjén című operák mellett — kétségtelenül az Orfeusz a legnagyszerűbb al­kotás, melynek hangverseny­szerű előadásában lehetett ré­szünk. Orfeusz szerepében Szirmai Márta nagyszerű produkciót nyújtott. Sajátos hangszíne, átélt, muzikális ének'ése, sze­repformálása maradandó él­ményt biztosított. Euridike szerepében Szőkefalvi Nagy Katalin mutatkozott be a sal­gótarjáni közönségnek, aki a budapesti Állami Operaház­ban is ennek a szerepnek ál­landó énekese, így nem cso­da, ha ennek megfelelő ma­gabiztonsággal, rutinná', éne­kelte szerepét. Ámor látszólag kisebb sze­repet kap ebben az operában, ám zeneileg igényes áriáinak megszólaltatásához kitűnő énekesre van szükség. Ötvös Csilla szépen oldotta meg ezt a feladatot. Az operában igen fontos dramaturgiai szerep jut a kó­rusnak. a szólisták mellett a kórus a mű fÓ6zerep'ője. Az énekkari részletekben a bu­dapesti Madrigálkórus jeles­kedett. ök már számos alka­lommal énekelték ezt az ope­rát itthon és külföldön. Ez az érettség, könn^dség, meg­győző éneklés tükröződött előadásukból. A zenekari kíséretet a bu­dapesti Postás Szimfonikus Zenekar láttfe el. Hivatásos zenekartó1 a hangversenyláto­gatók több precízséget, szebb zenei megoldásokat várnak — joggal. Ezt az élményt nem kaptuk meg minden esetben, hangerejük sem' volt mindig tekintettel a 19 tagú kórusra. Produkciójuk kiemelkedő té­tele a balettmuzsika, melyben az igazán szép, finom hang­vételű fuvolaszóló bizonyítot­ta, hogy jó muzsikusokból ál1 az együttes. Az est karmestere Szekeres Ferenc, a budapesti Madrigál­kórus vezető karnagya volt, aki Végi£ nagyon határozottan, jó tempókkal irányította az elő­adást. Ünnepi könyvhét: május 27 — június 4 Az idén is megrendezik a magyar könyvkiadás hagyo­mányos nagy seregszemléjét, az ünnepi könyvhetet május 27. és június 4. között. Már javában dolgoznak a szerve­zők a könyvheti események, rendezvények programján. Az elképzelések szerint a Flórián téri bevásárlóközpont előtt könyvsátor-rendszert alakítanak ki, ahol május 27- én tartják az ünnepi könyv­hét fővárosi megnyitóját A vidéki események megnyitó ünnepsége Békéscsabán lesz május 28-án. Az ÁFÉSZ-könv- vesboltok Marcaliban május 28-án tartanak ünnepélyes megnyitót. A szokásoknak megfelelően könyvkiadásunk számos új kiadvánnyal, művel készül az eseményre: a kiadóvállalatok több mint száz újdonságot ígérnek. Ismét megtalálhatók lesznek a könyvhét gazdag választékában a szokásos an­tológia! sorozatok újabb da­rabjai: a Szép versek és a Körkép című válogatások. Kongresszusra készülnék a kubar írok Havannában kongresszusra készülődik a Kubai Írók és Művészek Szövetsége, az UNE- AC. Az 1961. augusztusában életrehívott szervezet eredmé­nyes munkát végzett a forra­dalom céljaiért vívott harc­ban. A szövetség idei kong­resszusán mérleget készítenek és kijelölik a további felada­tokat is. Az UNEAC-nak három szek­ciója van: irodalmi, képzőmű­vészeti és zenei. A szekciók munkáját a kiadói osztály se­gíti. A kongresszus alkalmá­val kibővítik a szervezetet: filmművészeti szekciót alakí­tanak. A KossuSh Könyvkiadó megjelentette a Maix és En­gels Művelnek sorozatában — utánnyomásként — a harma­dik kötetet, ame'v a szerzők 1845—46 közötti írásait tar­talmazza; A napjaink kérdé­sei sorozatban látott napvilá­got Kiss Tamásné Varga Sa­rolta: Konformizmus és nom- komformizmus című tanul­mánya. A Gondolat Könyvkiadó új­donságai közül emutsük meg Földes Anna tanulmányköte­tét, amely Próza jelenidőben címmé1 jelent meg. A Gondo­lat zsebkönyvét! sorozatában látott napvilágot Károlyházy Frigyes könyve Igaz varázs­lat címmel. A jövőkutatás témaköréből tartalmaz érde­kes tanulmányokat a Stú­dium könyvek sorozatának új kötete, címe A kívánt jövő­től a sok lehetséges jövőig. Zdenek V. Spinar műve az Élet az ember előtt, sok ér­dekes, szines képpel. Sokadik kiadásban látott napvilágot Szűcs Lajos hasznos kézi­könyve, a Növények a, lakás­ban. Az antik világ irodalmai című hasznos kézikönyv szer­zője Falus Róbert. A Gondol­kodók sorozatban jelent meg egy kitűnő válogatás Jean- Paui Sartre filozófiai írásai­ból. A kötet címe: Módszer, történelem, egyén. A biológiai önképzéshez nyújt kitűnő se­gítséget az úiabb kiadásban megielent kézikönyv. Nagy Mária és Perendv Mária Bio­lógiai önképzőie. A Mag var história sorozatban jé’ent meg az Egy világirodalom végvi­dékén, Hegyi Klára tollából. Az Európa Könyvkiadó a Századunk mesterei sorozat­ban jelentette meg a nyugat­német Leonhard Frank Jézus tanítványai című regényét. A Modern Könyvtár sorozatban látott napvilágot Günter Ku­nért amerikai útijegyzeteinek kötete, A másik planéta. Ugyanebben a sorozatban je­lent meg Pascal Lainé kisre­génye, A csipkeverő lány. Bernd Ruland izgalmas do­kumentumregénye, amely két lány antifasiszta küzdőméről szól. Moszkva szemei címmel került a könyvesboltokba. Újabb kiadásban jelenfette meg az Európa Maupassant: Erős, mint a halál című re­gényét Ján Smrek válogatott verseinek kötete is megjelent, Szalatnay Rezső utószavával: A -századok — emberek soro­zatban, a magyar—szovjet kö­zös kiadás keretében, az ung­vári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban látott napvilá­got Alekszej Tolsztoj híres történelmi regénye, az Első Péter. Németh László kitűnő fordításában. Magyar—cseh­szlovák közös kiadásban — a pozsonyi Madách Kiadóval együttes gondozásban — je­lent meg Charlotte Bronte vi­lághírű regénye, a Jane Eyre. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó A számítógép és alkalmazása sorozatban meg- je'entette a Kisszámítógépek ügyviteli alka'mazása című kötetet, amelyet Párizs Lajos szerkesztett. Átdolgozott és bővített kiadásban került a könyvüzletekbe Berend1 T. Iván és Ránki Gvörgy közös munkája, a Közép-Kelet- Európa gazdasági fejlődése a 19—20. században. A Legfel­sőbb Bíróság eivi iránymuta­tásaival látott napvilágot a Polgári peres eljárás című fontos jogi kézikönyv. Az át­dolgozott új kiadást. Gellert György és Zoltán Ödön állí­totta össze és látta el jegyze­tekkel: a kötet az 1976. máius 31-ig hozott jogszabályokat tarta'mazza. Megjelent a Ko­hó- és gépipari jogszabálvok gyűjteménye is. A két kötet anyagát a Kohó- és Gépipari Minisztérium munkaközössége állította össze Törkenczy Ist­ván szerkesztésében. A sza­bálysértési jogszabályok ma­gyarázata című kötetet Kö- vesdi Ferenc szerkesztette. Majlát Lá.sz'óné munkája A termelési eszközök piacának kutatása című tanulmánykö­tet. Az elmé'eti és módszerta­ni kérdésekkel foglalkozó—ki - advánv az. MTA Közgazdaság­tudományi intézetének gondo­zásában látott. nanvilárot. Pudnav János és Tóth Ár­pád közös munkája az Élel­miszerek keze1ése, tárolása a vendéglátóiparban Fontos ké­zikönyv a Brazi’ia gazdasá­ga, Varga György tollából. Mai tévéajánlatunk A szövetségen belül jelentős szerepe van a fiatal íróknak, művészeknek. A fiatal írók „Hermano Saiz” brigádjának kezdeményezésére például „David-díjat” alapítottak. „David” — Frank Pais ki­emelkedő forradalmár-költő írói álneve volt. A díjat min­den évben olyan tehetséges fiatal író kapja meg. aki ad­dig még nem publikált. Az UNEAC nemcsak a szo­cialista országok írószövetsé­geivel működik együtt, de kapcsolatba lépett a kapitalis­ta országok haladó irodalmi szervezeteivel is. 18.30: A MÁSODIK FIZETÉS A Horizont szerkesztőség műsora. A Magyar Televízió és az APN közös filmje ezúttal a szovjet emberek szociális el­látottságáról ad képet. A bo­rítékon kivüli juttatásokról szóló dokumentumműsorban bemutatják a szovjet állam­polgárok fizetésen kívüli jut­tatásait. Nevezetesen azt, hogy milyen összegeket fordítanak például a gyermekintézmé­nyek, az óvodák. bölcsődék, iskolák építésére Milyen az egészségügyi ellátás, hány kór­ház, orvosi rendelő épül. Ho­gyan alakulnak a nyugdíjak, mennyit költ az állam az üz­lethálózat. az üdülést, pihe­nést biztos'tó lehetőségek megteremtésére. kezeit, semmi eredmeny. Nincs felvétel. Még akkor sem. ha az öccséről van szó. Másnap felhív*« Rozgo- nyit: semmi! Szántó öcsi az orionos is nemmel válaszolt. * Harmadnap délig aludt. Jólesett az alvás, mégis kor­holta önmagát. — Ilyen haszontalan dol­gokkal fecsérelem el az időt, alszom, és még mindig rfincs munkám. Megvette az aznapi összes napilapot. Hosszan tanulmá­nyozta az apróhirdetési ro­vatot. Kerestek ott minden­féle embert, de egyik sem fe­lelt meg. A szakmunkás volt a keresett cikk. — Milyen kár, hogy nincs szakmám, ha most volna, én lennék a menő. — Ha lesz, értesítjük! — mondta a kopasz férfi, aki felírta az adatait. De mi lesz addig? Erre nem gondolt senki. — Valamit tenni kell. De mit? Ügy érezte^ most mindent elvállalna, csak volna. Pedig feltételei voltak, kellett ilye­neket szabni, most mégis fel kell adni? Azt tudta, már az első perc­ben, hogy fizikai munkát vál­lal továbbra is. Eddig is azt csinálta, a bányában tolta a csillét, vágta a szenet. Ennél már nem lehet rosszabb, de most azért mégis könnyebbet akart. Ügy érezte, a fizikai munkák között is van különb­ség és ezt -most szerette vol­na kipróbálni. x — Nem mindegy az ember­nek, hogy nyolc órán át sze­net lapátol, vagy a tűző na­pon emelgeti a nehéz csá­kányt, vagy egy gyárban olyan anyagmozgató-féle. A fizetés is állandó, havon­ta kétszer. Erre. ha dolgo­zik az ember, mindig számít­hat. Aztán számolni kezdett, legalább nyolc forintos óra­bér keli. még így is csak ezerhétszáz. Legalább ennyi,- ilye* kell találni. Ferinek nem volt szerencsé­je. eltelt egy újabb nap és már negyedik napja őgyelgett a városban eredmény nélkül. Presszókban üldögélt, mert otthon, a fűtetlen szobában hideg volt. Ehhez pedig pénz. kellett. Az anyja négyszáz forintot adott — Ha munká­ba állsz, majd keresel — mondta. — Meg kell találnunk a megoldást. — Te is láthatod, hogy nem megy — mondta elkeseredet­ten Feri. / — Olyan nincs! Sikerülni kell! — vigasztolta Miklós és arra gondolt, hogy annak ide­jén neki is ilyen nehezen in­dult minden. — Rossz időszakot fogtam ki — mondta Feri. — Várni kell! — Meddig? Miklós bizonvalanul tárta szét a karját. * A napok lassan teltek. Ered mény semmi. Ambrus Feri hangulata egyre romlott. A magával hozott pénz is telje­sen fogytán volt. Egy esti vi­ta után le is szögezte: — Holnap hazautazom! — Ügy érzem, a holnapi nap lesz a döntő — próbálta meggyőzni a bátyja, de ó is érezte, lehetetlen itt tenni va­lamit. De mégis kell! így nem futsmodhat meg az öccse. A vidék szűkre szabott lehetősé­gei elől menekült a főváros­ba, más fiatalok is ezt teszik most. A város vonzotta, a szó­rakozás, a kecsegtető lehetősé­gek. De a lehetőségeket nem tudta megfogalmazni. — Visszamegyek a bányá­ba! — Üjból vágni a szenet? •r- Mit lehet tenni? Apánk is ezt tette, Laci is, meg a Jóska is. — Holnap estig várjál csak! Találok megoldást, ígérem ne­ked ! Feri megígérte, holnap estig még vár, egy nap már igazán semmi és hátha érdemes. Gondolataikba roskadva értek haza. — Mi újság, fiúk? — kér­dezte a házi nnmél, akivel az ajtóban, találkoztak. — Nem tudunk semmi kü­lönöset — érződött hangju­kon a tanácstalanság. — Csak nincs valami baj? — kérdezte. — Nem sikerült az öcsém­nek semmiféle állást keríteni. Haza akar utazni. — Szó sem lehet róla. Az a legnagyobb szamárság. M jd én megpróbálom. Mindjárt beszélek a szomszéddal — és elrohant. A két Ambrus-fiú tanácsta­lanul nézett össze. — Szom­széd? Milyen munkát adhat az? ,— Nem tudták elképzel­ni sem. — Sikerült, Feri — jött vissza sietve. — Holnap meg­nézheti, van felvétel! Ferivel, mintha megmoz­dult volna a világ. Lehetsé­ges volna. Mégis sikerül? — Hova kell menni? — kérdezte h i rte! en ? — A Ruggyantába, a Ke­repesi úton. Itt a Keleti mel­lett — mondta a házi néni. Ruggyanta? — gondolkozott. Gumigyár. Már emlékezett a feliratokra. A vonat ablakából látta. Emergé. Cordatic, Pál­ma — Országos Gumiipari Vállalat. A gumigyárral kapcsolatban nem voltak ismeretei. Pál­ma az cipősarok, Cordatic-az autógumi. Gumiból készül a labda, ha ég borzalmasan bü­dös. Délelőtt kiment a Kerepesi útra. Rossz elvérzettel szállt le a buszról. Megnézem, ha megfelel, egyelőre elvállalom — ilyen elhatározással lépett a por­táshoz. — Felvételi ügyben jöt­tem. — Munkaügyire tessék, első emelet. , Felment. Egy fiatal ember fogadta. — Bejelentett pesti lakása hol van ? — Bérkocsis utca. Nyolca­dik kerület. — Segédmunkásnak? — Nem értek semmihez. — Elég nehéz munka van jelenleg. Zsákolás. Gumiport kell vagonokból kirakni. Há­rom műszak, nyolcötvenes óra­bér- plusz ártalmassági pótlék. Gyorsan számolt. Az előre eltervezettnél többre jönne így ki. Három műszak, ez már valahogy nem jó. Zsákolás — vasúti kocsi. Szédült tőle. Eszébe jutott: Egyszer az ap' javai meg Miklóssal a nagy­állomáson kmaktak egy va­gon téglát, de még négy nap múlva is érezte ujjaiban a fárdatságot. Mégis meg kell próbálni. — Szeretném megnézni —. mondta. Kísérőt kapott. (Folytatjuk.) ! 4 NÖGRAD - 1977. február 3., csütörtök [ Kä-Sxabö Imre: Visszatérő utazás (Kinresény) 4. Miklós négy óra után ér-

Next

/
Thumbnails
Contents