Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

Szervezeti egység — politikai erő (II.) A kis létszámú alapszervezetek helyzete AllcBfiterB^@S3z3i$l^ käluäriäja Jó szándék mellé megfontolt intézkedés kell TULAJDONKÉPPEN már az alacsony létszámú a'ap- szervezetek helyzetének érté­kelése is határozottan felhív­ja a figyelmet arra, hogy jel­legét tekintve és azon belü' egyedileg vizsgálva is más és más problémákkal talá'juk magunkat szembe. Ezért a feladatokat illetően sem lehet azonos eljárást alkalmazni. Külön vizsgálandó például a községi alapszervezetek szer­vezeti egységének megterem­tése. Ezen ' túlmenően míg egyes esetekben alapszerve­zetek megszüntetésére kell in­tézkedést tenni, addig más esetben az alapszervezet cél­tudatos és tervszerű pártépí­tő munkával, a káderhelyzet javításával, nagyobb segít­séggel szervezetileg és politi­kailag megerősíthető. A feladatok kidolgozásának és végrehajtásának igen lé­nyeges vonása, hogy azt a pártmunká normá’is folyama­tában kell elvégezni, kerülve minden idényszerűséget, kap­kodást és esetleges újabb for­mális megoldásokat. A párt­munka gyakorlata illetve ha­tékonysága szempontjából so­ha nem volt jó hatású az olyan megoldás, amely oda-vissza szervezéssé' akarta helyette­síteni a folyamatos, céltudatos politikai munkát. A szervezeti erő összponto­sítása és ezzel á kommunis­ták akcióképességének növe­lése többirányú munkát, meg­felelő politikai mérlegelést, felelős döntést a végrehaj­tásban pedig az érintett kom­munisták egyetértését, tevé­keny közreműködését igényli. Ebből indul ki a KB Titkár­ságának augusztus 30-i állás- foglalása is. A politikai feltételek mér­legelésekor mifldenekelőttt azt szükséges vizsgálat tárgyává tenni, hogy az adott alapszer­vezet a párt politikájának ér­vényesítése szempontjából mi­lyen társadalmi-politikai környezetben működik, vala­mint, hogy van-e reális le­hetősége annak, hogy felada­tát ellássa. A SZERVEZETI feltételek elemzése során figyelembe vé­ve az adott gazdasági, köz- igazgatási, hivatali, intézmé­nyi egységek belső viszonyait (az irányítási struktúra, dön­tési fórumok, stb.) azt kell mindenekelőtt e'dönteni, hogy mely egységben célszerű alap­szervezetet és mely egységben pártcsoportot működtetni. A cél tehát az, hogy az alapszervezetek indokolt ösz- szevonásával megteremtsük az olyan nagyobb politikai szervezeti egységet, mely na­gyobb politikai súllyá', hatás­fokkal és kedvezőbb feltéte­lekkel képes feladatát ellátni és ennek érdekében jobban igazodik az üzem, intézmény, stb. felépítéséhez. A titkárság határozata külön is kitér ar­ra, hogy az összevonások le­hetőleg ne érintsék a közös tanácsú községek társközsé­geinek alapszervezeteit, ha azok egyébként megfelelő se­gítséggel el tudják látni fel­adataikat. Az alapszervezetek összevonásakor is lehetőleg biztosítani kell, hogy párt­csoportok maradjanak azokon a helyeken, amelyeken az alapszervek megszűnnek. A kongresszusi határozat he­lyes értelmezéséből, a KB Titkárság augusztus 30-i ál­lásfoglalásából egyértelműen következnek a helyi céltuda­tos intézkedések a továbbra is megmaradd alacsony lét­számú alapszervezetek műkö­dési feltételeinek folyamatos javítására. A szemléletben és gyakor'atban egyaránt első­sorban abban kell rendet te­remteni, hogy ezek az alap­szervek ne legyenek maguk­ra hagyatva, a politikai-szer­vezeti munka perifériájára szorítva. Célszerű ha az irá­nyításukat végző pártszervek minden jelentősebb feladat végrehajtásának megszervezé­se során külön is mérlegelik, hogy milyen megkülönbözte­tett segítséget kell adni szá­mukra, ahhoz, hogy a többi álapszervezettel azonos módon tudják ellátni tennivalóikat. PÁRTTAGSÁGUNK az ala­csony létszámú alapszerveze­tekben is figyelemre méltó észrevételeket es javaslatokat tett a politikai, szervezeti munka javítására a tagsági könyvek cseréje alkalmával megtartott személyes beszél­getéseken, értékelő taggyűlése­ken. Ezek összegezésére, gon­dos tanulmányozására és meg­valósításuk haladéktalan meg­szervezésére minden lehetősé­günk megvan. Azonban az alapszervezetek megszünteté­se, vagyis összevonása, ponto­sabban szólva a párttagság ezzel járó átjelentése, a tag­sági könyvek most folyó cse­réjében jelentős ■ zavarokat okozna. Ezért a Titkárság úgy fogla’.'t áldást, hogy ahol ez indokolt, 4z összevonás a tag- könyvcsere befejezése után — vagyis 1977. első felében — az illetékes irányító szervek előzetes jóváhagyásával meg­felelő irányításával és ellen­őrzésével kezdődjön meg. Dr. Látos István KB PTO alosztályvezetője--------------------------- / Ú thenger Szombaton láthatták a tele­vízió képernyője előtt a „Ro­bog az úthenger’’ filmbohózat első részét. Ahogy a méhte- lepről kipöfögött az özönvíz előtti masina, önkéntelenül is kegyvesztett kollégájára gon­doltam, amely ott áll Salgó- bányán, a KISZ-iskola keríté­se előtt. Valószínűleg nem azért, hogy egy vállalkozó szellemű kisközség legagyafúrtabb pol­gára alkudozzon rá, mert ne­tán szükséges a legelőkhöz ve­zető út tömörítéséhez. Ez az úthenger nem robog csaknem fél éve. Ott rostokol némán az eső nem éppen jótékonyan mosdatja fémalkatrészeit, s bi­zonyára a nemrég még vas­tag hótakaró sem védte a gé­pet a vas örök ellensége, a korrózió ellen. Még csak nem is' kihelye­zett módszertani központnak szánhatták, hiszen nem halla­ni róla, hogy a misinán út­hengervezetőket képezett vol­na ki valamelyik építőipari vállalat. Betegen- vesztegel az úthen­ger, talán arra vár, hogy egy uj filmsorozat forgatása so­rán „elrobogtatják" valami száraz, védett helyre, nem hagyják az idő prédájának. Mert még mindig jobb, ha mosolyognak a nézők rajta, mintsem újabb hónapokig marja az eső. Addig is bízik benne, hogy a tulajdonosnak feltűnt már az év végi leltározás során hiánya. S talán megesik a ■ szive rajta... Sz. Gy. Európában is a legnagyobb... A tervek szerint tízezer tonna paradicsomot és nyolc­ezer tonna uborgát termel majd a Sztavropoii területen létesülő melegházi gazdaság, amely nemcsak a Szovjetunió, de egész Európa legnagyobb ilyen gazdasága lesz, több mint 100 ezer hektárnyi terü­leten. Feladata hogy friss zöldséggel láss el az ország többi ipari központját és az észak-kaukázusi üdülőhelye­ket. Polimer — a vibráció ellen A fejtőkalapáccsal, fúrógép­pel. döngölőgéppel és más ha­sonló szerszámokkal dolgozók fáradékonyságai főként az e.*ős rezgések okozzák. A rezgések csökkentésének igen egyszerű és olcsó .módszere, ha poli­mer-rétegekkel vonják be a szerszám fogantyúját. Ez — mint szovjet kutatók bebizo­nyították — felére-harmadára csökkenti a műnkás kezére ju­tó mechanikus rezgések inten­zitását. A gyakorlati' kivitelezés igen egyszerű: a zsírtalanított fe­lületre először a ragasztót vi­szik fel, majd ezután követ­kezik a két réteg tokolalapú szigetelőanyag. A második ré­tegbe kevert adalékanyagok duzzasztó hatást fejtenek ki. A rétegek felhelyezése után 1—2 'nap alatt az anyag vul- kanizálódik és kialakulnak benne a pórusok, s ezután már használható is a szerszám. A polimer-bevonat alkalma­zása nem csupán a nehéz fi­zikai munkát teszi könnyebbé, hanem nagymértékben növeli a munka termelékenységét is Nagy stratégák a Nógrád községi termelőszövetkezet ve­zetői. A legnehezebb , Helyzet­ben sem veszítik el józan ítélőképességüket, hanem hig­gadtan, a helyzet alapos ta­nulmányozása után. megkere­sik a kivezető utat. Így logal- mazott a rétsági járásban egy vezető beosztású ember. Nem is ok nélkül sűrítette véle­ményét a nógrádiakról, mert az elmúlt esztendőkben a szarvasmarha- tenyésztés oen olyan tortúrákon mentek ke­resztül, hogy egy gyengébb idegzetű vezető gárda már fel­adta volna a küzdelmet, Ók nem ezt tették’ hanem végezték munkájukat, és 1976-ban ki­lenc emberrel a szarvasmar­ha-tenyésztésben két—két és fél millió forint nyereséggel zárták az év végét idetarto­zik, hogy az állattenyésztés teljes bevétele 17 millió fo­rint, aminek jelentős részét a baromfitenyésztés biztosítja. így kezdődőit Mi azonban most a szarvas­marha-tenyésztés helyzetéről beszéljünk, mert a különböző felsőbb intézkedések ebben okoztak zavarokat. Ezeknek a leküzdéséhez kelletf igen nagy türelemmel, szakérte­lemmel hozzálátni és a helyze­tet megszilárdítani. Ahogyan dolgoztak, példának lehetne állítani azoknak okulására, akik a nehézségekkel szemben hamar feladják a harcit. A hetvenes évek elején Nóg- rád községben az egyesült me­zőgazdasági üzem az azóta már sokat felülvizsgált köz­ponti intézkedésre megkezd­te , szarvasmarhai-tenvészeté- nek átalakítását, kizárólag húshasznosításúra. Ez azzal járt—, mint többek között — az elletések ’"Összpontosítása, a takarmányszükséglet legelőn való előállítása, a gondozói munka átszervezése és így to­vább. A szervezéssel már elő­re haladtak, amikor újabb in­tézkedés történt. Mégsem a húshasznosítást hanem —aho­gyan ők szakmai nyelyen fo­galmazzák — a „fejőtellenésze- tet” kell Nógród községben is kialakítani. Laczhegyi János, a föállattenyésztö vaskos papír- köteget tett az asztalra, és ezt mondta. — Az intézkedés megzavar­ta a munkánkat, de mi hoz­záláttunk és kidolgoztuk en­nek is a tervét, amely Í980- ig lett volna érvényes... Igen, ez a helyes megfogal­mazás — lett volna! —, mert valóban ezt a tervet is meg­másították. Ebben már kétség­télül közrejátszott, hogy a tehe­nenként! háromezer literes tehenészet megteremtéséhez tizenegymillió forint szüksé­geltetett. Ebből az összegből végezték volna el az építkezé­seket, szerezték volna oe az üszőket, gépeket, technológi­ákat. A tsz helyzetét megne­hezítette, hogy a korábbi in­tézkedésre a jó üszőket érté­kesítették, hiszen a núshasz- nosítás nem igényel jól tejelő jószágokat Kalicka István, a főmezőgazdász mondta a kö­vetkezőt, — Hozzáláttunk, mégis, hogy visszacsinálunk mindent, és vártuk a tizenegymillió fo­rint támogatást... Egyik intézkedés követi a másikat A pénz helyett utasítást kaptak hogy folytassák a hus- hasznosítású tenyészetet. Ez így folyt két évig, amikor 1975-ben a megyei állatte­nyésztési felügyelőség kiad­ta a következő utasítást„Át­állni a tejtermelésre. . ” Laczhegyi János, a. tsz fő­állattenyésztője az intézkedés­ről a következőt mondta: „Teljesen képtelenség volt, amit kértek tőlünk. A Korábbi húshasznosításra adott enge­dély alapján megtettük a szakmai intézkedéseket. Ezek többek között abból állottak, hogy a tehenészetben dolgozó fejőgulyásokat részben más munkára osztottuk be, rész­ben máshová szegődtek. Nem folytattunk fejőtehenészet­nek megfelelő szaporítást, ha­nem átálltunk az esztendő bi­zonyos időszakára beállított szaporításra. Kialakítottuk a legelőket is. Megtettünk tehát minden szükséges lépést a húshasznosításra.. Nagy vita keletkezett a fel­ügyelőség intézkedése nyo­mán, végül a megyei tnnács végrehajtó bizottsága elé kei ült az ügy. 1975. közepén a vb meghozta a határozatot: ,.Nog- rád község termelőszövetke­zetének szarvasmarha-tenyé­szete húshasznosítású legyen. Nincs megállás Ha azt gondoljuk, hogy ezt követően teljesen zavartalanul folyt a munka, akkor bizony tévedünk. A tsz vezetői, az ál­lattenyésztők, legjobb luda­suk szerint végezték munká­jukat. Szép törzsállom ínyt tartottak, ennek a szaporula­tát értékesítették, miután a borjak elérték a 250 kilogram­mot. Jó tejelő egyedek is vol­tak az állományban. Érthető, hiszen tartásuk példás. 136 hektár új legelőt telepítettek, amit a szakaszos legeltetés következtében kaszálással is hasznosíthattak. Felújítottuk 50 hektár ősgyepet. A tartási költséget minimálisra csök­kentették. Egyezséget kötöt­tek a diósjenői tsz-szel. hogy a tejtermelésre alkalmas bor­jakat átadják nekik. Diósjenö pedig ehelyett tejtermelésre nem alkalmas borjakat ad a nógrádiaknak. Ügy tűnt, min­den a legnagyobb rendben alakul. Nem így lett. Egy nauon veszélyes betegség fenyegette a jószágokat. Közbeavatkoztak á felső szervek. Bizonyára jót akartak, de sok állat elpusr-, tűit. Vége lett a~ diósjenőiek- kel kötött egyezségnek. Átvészelték a veszteséget, mert nem szegte kedvüket az állattenyésztésben végigjárt kálvária, hanem dolgoznak, Akik,viszont minduntalan be­leszóltak munkájukba — r.em vitathatóan jó szándékkal —, gondolkodjanak el: kevés a jó szándék, megfontolt intéz­kedések kellenek. Bobál Gyula A kocséri Petőfi Mg. Tsz-nek fő termelési ága az állatteny észtés. A szövetkezetben 1000 —1100 darab az átlagos szarvasmarha-állomány, amelyből 350 a fejőstehén. Tejtermelési átlaguk az ország legjobbjai között van. Évente mintegy 230 hízóbikát értékesítenek. A tsz törzstenyésztéssel is fogla lkozik, a szaporulatot részben továbbtenyésztik. részben üszőként értékesítik. Képünk: iníralámpák alatt erősödnek az 1—2 napos borjak Honnan vegyük ami nincs? Növeljük a munkaidőalapot A Magyar Televízió 1976. december 23-i „Tervek és le­hetőségek” című műsorát, amely a munkaerő-gazdálko­dással foglalkozik üzemünk­ben, a Budapesti Rádiótechni­kai Gyár salgótarjáni gyár­egységében — többen végig­néztük. Erről a későbbiekben lezajlott beszélgetések és vi­ták során személyesen is meg­győződtem. A vitatkozók, a műsort megtekintők egyetértettek ab­ban, hogy az élőmunkával ta­karékoskodni kell. Ugyancsak fontosnak tartották, hogy a nagy értékű gépek három mű­szakban termeljenek, ezért a műszakpótlék alkalmazását fo­kozni kell. Az élőmunka ki­váltása érdekében szükség van termelékenyebb gépek beállí­tására, a termékstruktúra megváltoztatására stb. Mint mondották, az ilyen jellegű intézkedések nem sok gazdasági eredményt hoznak, ha országosan nem szervez­zük meg jobban az anyagellá­tást. ha a vállalatoknál néni készítik elő a n,agy értékű gépek üzembe Helyezését, ha a munka- és üzemszervezéssel nem biztosítják minden terü­leten a folyamatos munkaellá- tásl. A legközelebbi műsor ke­retében a dolgozótársaim fő­ként az előbb említett témák­ról szeretnének hallani. Véleményünk szerint meg­vitatásra kerülhetne a tévé­ben az is, miként lehetne nö- velnia munkaidőalapot, illet­ve hogyan kellene még tovább csökkenteni az egész 'napos és törtnapi; kieséseket, mivel e tekintetben bizonyos ellent­mondást tapasztalunk. Jogos támogatásra méltó kívánság, hogy növeljük a társadalmi münkaidőalapot, ugyanakkor egyre több a törvényes fize­tett távoliét, egyre jobban nö­vekszik az igazolt és a nem fizetett távolmaradás. Akadnak egészen különle­ges esetek is. Nálunk előfor­dul, hogy a dolgozót nem ír­ják ki táppénz,es betegnek, de hoz egy vagy több ’napról szó­ló igazolást, mely szerint, az orvosnál indokoltan megje­lent. Köteles-e a vállalat el­fogadni az ilyen igazolást? Szórványosan előfordul, hogy a falun lakó dolgozók egy-egy napra1 otthön maradnak. Ké­sőbb a tanácstól olyan igazo- lást hoznak, mely szerint ön­kéntes tűzoltógyakorlaíon vet­tek részt. Ez a tevékenység állampolgári kötelezettség. így hát az igazolást el keil fo­gadni, a kiesett munkanapra átlagbért kell kifizetni! Ön­ként adódik a kérdés: a köz­ségi tanácsoknak miért van olyan joguk, hogy-előzetes ki­kérés nélkül — gyakorlatra, te­hát, nem kárelhárításra — igééibe vehessek az üzemi dolgozókat. Ka kikérnék, akkor, ha nehezen is, de lehetne a helyettes­ről gondoskodni, a munkát át­csoportosítani. E gondolatot tovább folytatva úgy is fel­vetődhet a kérdés: az önkén­tes tűzoltók gyakorlatát miért nem lehet munkaszüneti na­pon megtartani. Nem teljesen rendezett az MHSZ-nél, a gépkocsivezetést tanuló sorköteles fiatalok tá­vollétének ügye sem. Az ilyen jellegű oktatás is jelentős lét­számkiesést okoz egy-egy vál­lalatnál. Amennyiben lesz, és időben értesülünk róla. akkor a te­levízió ez irányú műsorát to­vábbra is figyelernmel kísér­jük. majd azt követően a dol­gozók véleményét közölni fog­juk. Gáka József munkaügyi csoportvezető BRCjr salgótarjáni gyáregysége NÓGRÁD — 1977. február 3., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents