Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
Szervezeti egység — politikai erő (II.) A kis létszámú alapszervezetek helyzete AllcBfiterB^@S3z3i$l^ käluäriäja Jó szándék mellé megfontolt intézkedés kell TULAJDONKÉPPEN már az alacsony létszámú a'ap- szervezetek helyzetének értékelése is határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy jellegét tekintve és azon belü' egyedileg vizsgálva is más és más problémákkal talá'juk magunkat szembe. Ezért a feladatokat illetően sem lehet azonos eljárást alkalmazni. Külön vizsgálandó például a községi alapszervezetek szervezeti egységének megteremtése. Ezen ' túlmenően míg egyes esetekben alapszervezetek megszüntetésére kell intézkedést tenni, addig más esetben az alapszervezet céltudatos és tervszerű pártépítő munkával, a káderhelyzet javításával, nagyobb segítséggel szervezetileg és politikailag megerősíthető. A feladatok kidolgozásának és végrehajtásának igen lényeges vonása, hogy azt a pártmunká normá’is folyamatában kell elvégezni, kerülve minden idényszerűséget, kapkodást és esetleges újabb formális megoldásokat. A pártmunka gyakorlata illetve hatékonysága szempontjából soha nem volt jó hatású az olyan megoldás, amely oda-vissza szervezéssé' akarta helyettesíteni a folyamatos, céltudatos politikai munkát. A szervezeti erő összpontosítása és ezzel á kommunisták akcióképességének növelése többirányú munkát, megfelelő politikai mérlegelést, felelős döntést a végrehajtásban pedig az érintett kommunisták egyetértését, tevékeny közreműködését igényli. Ebből indul ki a KB Titkárságának augusztus 30-i állás- foglalása is. A politikai feltételek mérlegelésekor mifldenekelőttt azt szükséges vizsgálat tárgyává tenni, hogy az adott alapszervezet a párt politikájának érvényesítése szempontjából milyen társadalmi-politikai környezetben működik, valamint, hogy van-e reális lehetősége annak, hogy feladatát ellássa. A SZERVEZETI feltételek elemzése során figyelembe véve az adott gazdasági, köz- igazgatási, hivatali, intézményi egységek belső viszonyait (az irányítási struktúra, döntési fórumok, stb.) azt kell mindenekelőtt e'dönteni, hogy mely egységben célszerű alapszervezetet és mely egységben pártcsoportot működtetni. A cél tehát az, hogy az alapszervezetek indokolt ösz- szevonásával megteremtsük az olyan nagyobb politikai szervezeti egységet, mely nagyobb politikai súllyá', hatásfokkal és kedvezőbb feltételekkel képes feladatát ellátni és ennek érdekében jobban igazodik az üzem, intézmény, stb. felépítéséhez. A titkárság határozata külön is kitér arra, hogy az összevonások lehetőleg ne érintsék a közös tanácsú községek társközségeinek alapszervezeteit, ha azok egyébként megfelelő segítséggel el tudják látni feladataikat. Az alapszervezetek összevonásakor is lehetőleg biztosítani kell, hogy pártcsoportok maradjanak azokon a helyeken, amelyeken az alapszervek megszűnnek. A kongresszusi határozat helyes értelmezéséből, a KB Titkárság augusztus 30-i állásfoglalásából egyértelműen következnek a helyi céltudatos intézkedések a továbbra is megmaradd alacsony létszámú alapszervezetek működési feltételeinek folyamatos javítására. A szemléletben és gyakor'atban egyaránt elsősorban abban kell rendet teremteni, hogy ezek az alapszervek ne legyenek magukra hagyatva, a politikai-szervezeti munka perifériájára szorítva. Célszerű ha az irányításukat végző pártszervek minden jelentősebb feladat végrehajtásának megszervezése során külön is mérlegelik, hogy milyen megkülönböztetett segítséget kell adni számukra, ahhoz, hogy a többi álapszervezettel azonos módon tudják ellátni tennivalóikat. PÁRTTAGSÁGUNK az alacsony létszámú alapszervezetekben is figyelemre méltó észrevételeket es javaslatokat tett a politikai, szervezeti munka javítására a tagsági könyvek cseréje alkalmával megtartott személyes beszélgetéseken, értékelő taggyűléseken. Ezek összegezésére, gondos tanulmányozására és megvalósításuk haladéktalan megszervezésére minden lehetőségünk megvan. Azonban az alapszervezetek megszüntetése, vagyis összevonása, pontosabban szólva a párttagság ezzel járó átjelentése, a tagsági könyvek most folyó cseréjében jelentős ■ zavarokat okozna. Ezért a Titkárság úgy fogla’.'t áldást, hogy ahol ez indokolt, 4z összevonás a tag- könyvcsere befejezése után — vagyis 1977. első felében — az illetékes irányító szervek előzetes jóváhagyásával megfelelő irányításával és ellenőrzésével kezdődjön meg. Dr. Látos István KB PTO alosztályvezetője--------------------------- / Ú thenger Szombaton láthatták a televízió képernyője előtt a „Robog az úthenger’’ filmbohózat első részét. Ahogy a méhte- lepről kipöfögött az özönvíz előtti masina, önkéntelenül is kegyvesztett kollégájára gondoltam, amely ott áll Salgó- bányán, a KISZ-iskola kerítése előtt. Valószínűleg nem azért, hogy egy vállalkozó szellemű kisközség legagyafúrtabb polgára alkudozzon rá, mert netán szükséges a legelőkhöz vezető út tömörítéséhez. Ez az úthenger nem robog csaknem fél éve. Ott rostokol némán az eső nem éppen jótékonyan mosdatja fémalkatrészeit, s bizonyára a nemrég még vastag hótakaró sem védte a gépet a vas örök ellensége, a korrózió ellen. Még csak nem is' kihelyezett módszertani központnak szánhatták, hiszen nem hallani róla, hogy a misinán úthengervezetőket képezett volna ki valamelyik építőipari vállalat. Betegen- vesztegel az úthenger, talán arra vár, hogy egy uj filmsorozat forgatása során „elrobogtatják" valami száraz, védett helyre, nem hagyják az idő prédájának. Mert még mindig jobb, ha mosolyognak a nézők rajta, mintsem újabb hónapokig marja az eső. Addig is bízik benne, hogy a tulajdonosnak feltűnt már az év végi leltározás során hiánya. S talán megesik a ■ szive rajta... Sz. Gy. Európában is a legnagyobb... A tervek szerint tízezer tonna paradicsomot és nyolcezer tonna uborgát termel majd a Sztavropoii területen létesülő melegházi gazdaság, amely nemcsak a Szovjetunió, de egész Európa legnagyobb ilyen gazdasága lesz, több mint 100 ezer hektárnyi területen. Feladata hogy friss zöldséggel láss el az ország többi ipari központját és az észak-kaukázusi üdülőhelyeket. Polimer — a vibráció ellen A fejtőkalapáccsal, fúrógéppel. döngölőgéppel és más hasonló szerszámokkal dolgozók fáradékonyságai főként az e.*ős rezgések okozzák. A rezgések csökkentésének igen egyszerű és olcsó .módszere, ha polimer-rétegekkel vonják be a szerszám fogantyúját. Ez — mint szovjet kutatók bebizonyították — felére-harmadára csökkenti a műnkás kezére jutó mechanikus rezgések intenzitását. A gyakorlati' kivitelezés igen egyszerű: a zsírtalanított felületre először a ragasztót viszik fel, majd ezután következik a két réteg tokolalapú szigetelőanyag. A második rétegbe kevert adalékanyagok duzzasztó hatást fejtenek ki. A rétegek felhelyezése után 1—2 'nap alatt az anyag vul- kanizálódik és kialakulnak benne a pórusok, s ezután már használható is a szerszám. A polimer-bevonat alkalmazása nem csupán a nehéz fizikai munkát teszi könnyebbé, hanem nagymértékben növeli a munka termelékenységét is Nagy stratégák a Nógrád községi termelőszövetkezet vezetői. A legnehezebb , Helyzetben sem veszítik el józan ítélőképességüket, hanem higgadtan, a helyzet alapos tanulmányozása után. megkeresik a kivezető utat. Így logal- mazott a rétsági járásban egy vezető beosztású ember. Nem is ok nélkül sűrítette véleményét a nógrádiakról, mert az elmúlt esztendőkben a szarvasmarha- tenyésztés oen olyan tortúrákon mentek keresztül, hogy egy gyengébb idegzetű vezető gárda már feladta volna a küzdelmet, Ók nem ezt tették’ hanem végezték munkájukat, és 1976-ban kilenc emberrel a szarvasmarha-tenyésztésben két—két és fél millió forint nyereséggel zárták az év végét idetartozik, hogy az állattenyésztés teljes bevétele 17 millió forint, aminek jelentős részét a baromfitenyésztés biztosítja. így kezdődőit Mi azonban most a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről beszéljünk, mert a különböző felsőbb intézkedések ebben okoztak zavarokat. Ezeknek a leküzdéséhez kelletf igen nagy türelemmel, szakértelemmel hozzálátni és a helyzetet megszilárdítani. Ahogyan dolgoztak, példának lehetne állítani azoknak okulására, akik a nehézségekkel szemben hamar feladják a harcit. A hetvenes évek elején Nóg- rád községben az egyesült mezőgazdasági üzem az azóta már sokat felülvizsgált központi intézkedésre megkezdte , szarvasmarhai-tenvészeté- nek átalakítását, kizárólag húshasznosításúra. Ez azzal járt—, mint többek között — az elletések ’"Összpontosítása, a takarmányszükséglet legelőn való előállítása, a gondozói munka átszervezése és így tovább. A szervezéssel már előre haladtak, amikor újabb intézkedés történt. Mégsem a húshasznosítást hanem —ahogyan ők szakmai nyelyen fogalmazzák — a „fejőtellenésze- tet” kell Nógród községben is kialakítani. Laczhegyi János, a föállattenyésztö vaskos papír- köteget tett az asztalra, és ezt mondta. — Az intézkedés megzavarta a munkánkat, de mi hozzáláttunk és kidolgoztuk ennek is a tervét, amely Í980- ig lett volna érvényes... Igen, ez a helyes megfogalmazás — lett volna! —, mert valóban ezt a tervet is megmásították. Ebben már kétségtélül közrejátszott, hogy a tehenenként! háromezer literes tehenészet megteremtéséhez tizenegymillió forint szükségeltetett. Ebből az összegből végezték volna el az építkezéseket, szerezték volna oe az üszőket, gépeket, technológiákat. A tsz helyzetét megnehezítette, hogy a korábbi intézkedésre a jó üszőket értékesítették, hiszen a núshasz- nosítás nem igényel jól tejelő jószágokat Kalicka István, a főmezőgazdász mondta a következőt, — Hozzáláttunk, mégis, hogy visszacsinálunk mindent, és vártuk a tizenegymillió forint támogatást... Egyik intézkedés követi a másikat A pénz helyett utasítást kaptak hogy folytassák a hus- hasznosítású tenyészetet. Ez így folyt két évig, amikor 1975-ben a megyei állattenyésztési felügyelőség kiadta a következő utasítást„Átállni a tejtermelésre. . ” Laczhegyi János, a. tsz főállattenyésztője az intézkedésről a következőt mondta: „Teljesen képtelenség volt, amit kértek tőlünk. A Korábbi húshasznosításra adott engedély alapján megtettük a szakmai intézkedéseket. Ezek többek között abból állottak, hogy a tehenészetben dolgozó fejőgulyásokat részben más munkára osztottuk be, részben máshová szegődtek. Nem folytattunk fejőtehenészetnek megfelelő szaporítást, hanem átálltunk az esztendő bizonyos időszakára beállított szaporításra. Kialakítottuk a legelőket is. Megtettünk tehát minden szükséges lépést a húshasznosításra.. Nagy vita keletkezett a felügyelőség intézkedése nyomán, végül a megyei tnnács végrehajtó bizottsága elé kei ült az ügy. 1975. közepén a vb meghozta a határozatot: ,.Nog- rád község termelőszövetkezetének szarvasmarha-tenyészete húshasznosítású legyen. Nincs megállás Ha azt gondoljuk, hogy ezt követően teljesen zavartalanul folyt a munka, akkor bizony tévedünk. A tsz vezetői, az állattenyésztők, legjobb ludasuk szerint végezték munkájukat. Szép törzsállom ínyt tartottak, ennek a szaporulatát értékesítették, miután a borjak elérték a 250 kilogrammot. Jó tejelő egyedek is voltak az állományban. Érthető, hiszen tartásuk példás. 136 hektár új legelőt telepítettek, amit a szakaszos legeltetés következtében kaszálással is hasznosíthattak. Felújítottuk 50 hektár ősgyepet. A tartási költséget minimálisra csökkentették. Egyezséget kötöttek a diósjenői tsz-szel. hogy a tejtermelésre alkalmas borjakat átadják nekik. Diósjenö pedig ehelyett tejtermelésre nem alkalmas borjakat ad a nógrádiaknak. Ügy tűnt, minden a legnagyobb rendben alakul. Nem így lett. Egy nauon veszélyes betegség fenyegette a jószágokat. Közbeavatkoztak á felső szervek. Bizonyára jót akartak, de sok állat elpusr-, tűit. Vége lett a~ diósjenőiek- kel kötött egyezségnek. Átvészelték a veszteséget, mert nem szegte kedvüket az állattenyésztésben végigjárt kálvária, hanem dolgoznak, Akik,viszont minduntalan beleszóltak munkájukba — r.em vitathatóan jó szándékkal —, gondolkodjanak el: kevés a jó szándék, megfontolt intézkedések kellenek. Bobál Gyula A kocséri Petőfi Mg. Tsz-nek fő termelési ága az állatteny észtés. A szövetkezetben 1000 —1100 darab az átlagos szarvasmarha-állomány, amelyből 350 a fejőstehén. Tejtermelési átlaguk az ország legjobbjai között van. Évente mintegy 230 hízóbikát értékesítenek. A tsz törzstenyésztéssel is fogla lkozik, a szaporulatot részben továbbtenyésztik. részben üszőként értékesítik. Képünk: iníralámpák alatt erősödnek az 1—2 napos borjak Honnan vegyük ami nincs? Növeljük a munkaidőalapot A Magyar Televízió 1976. december 23-i „Tervek és lehetőségek” című műsorát, amely a munkaerő-gazdálkodással foglalkozik üzemünkben, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében — többen végignéztük. Erről a későbbiekben lezajlott beszélgetések és viták során személyesen is meggyőződtem. A vitatkozók, a műsort megtekintők egyetértettek abban, hogy az élőmunkával takarékoskodni kell. Ugyancsak fontosnak tartották, hogy a nagy értékű gépek három műszakban termeljenek, ezért a műszakpótlék alkalmazását fokozni kell. Az élőmunka kiváltása érdekében szükség van termelékenyebb gépek beállítására, a termékstruktúra megváltoztatására stb. Mint mondották, az ilyen jellegű intézkedések nem sok gazdasági eredményt hoznak, ha országosan nem szervezzük meg jobban az anyagellátást. ha a vállalatoknál néni készítik elő a n,agy értékű gépek üzembe Helyezését, ha a munka- és üzemszervezéssel nem biztosítják minden területen a folyamatos munkaellá- tásl. A legközelebbi műsor keretében a dolgozótársaim főként az előbb említett témákról szeretnének hallani. Véleményünk szerint megvitatásra kerülhetne a tévében az is, miként lehetne nö- velnia munkaidőalapot, illetve hogyan kellene még tovább csökkenteni az egész 'napos és törtnapi; kieséseket, mivel e tekintetben bizonyos ellentmondást tapasztalunk. Jogos támogatásra méltó kívánság, hogy növeljük a társadalmi münkaidőalapot, ugyanakkor egyre több a törvényes fizetett távoliét, egyre jobban növekszik az igazolt és a nem fizetett távolmaradás. Akadnak egészen különleges esetek is. Nálunk előfordul, hogy a dolgozót nem írják ki táppénz,es betegnek, de hoz egy vagy több ’napról szóló igazolást, mely szerint, az orvosnál indokoltan megjelent. Köteles-e a vállalat elfogadni az ilyen igazolást? Szórványosan előfordul, hogy a falun lakó dolgozók egy-egy napra1 otthön maradnak. Később a tanácstól olyan igazo- lást hoznak, mely szerint önkéntes tűzoltógyakorlaíon vettek részt. Ez a tevékenység állampolgári kötelezettség. így hát az igazolást el keil fogadni, a kiesett munkanapra átlagbért kell kifizetni! Önként adódik a kérdés: a községi tanácsoknak miért van olyan joguk, hogy-előzetes kikérés nélkül — gyakorlatra, tehát, nem kárelhárításra — igééibe vehessek az üzemi dolgozókat. Ka kikérnék, akkor, ha nehezen is, de lehetne a helyettesről gondoskodni, a munkát átcsoportosítani. E gondolatot tovább folytatva úgy is felvetődhet a kérdés: az önkéntes tűzoltók gyakorlatát miért nem lehet munkaszüneti napon megtartani. Nem teljesen rendezett az MHSZ-nél, a gépkocsivezetést tanuló sorköteles fiatalok távollétének ügye sem. Az ilyen jellegű oktatás is jelentős létszámkiesést okoz egy-egy vállalatnál. Amennyiben lesz, és időben értesülünk róla. akkor a televízió ez irányú műsorát továbbra is figyelernmel kísérjük. majd azt követően a dolgozók véleményét közölni fogjuk. Gáka József munkaügyi csoportvezető BRCjr salgótarjáni gyáregysége NÓGRÁD — 1977. február 3., csütörtök 3
