Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
Mondvacsinált fé/isek Akik as enyhülést ellensik Vegyim Nyekraszov, az APN szovjet sajtóügynökség hírmagyarázója írja: Az Egyesült Államok új elnökének első számú, amerikai határain túl is figyelmet keltő problémája hadügyi kérdésekből, konkrétan a demokrata kormányzatnak egyfelől a nukleáris fegyverek korlátozásához, másrészről pedig az ország katonai kiadásainak mértékéhez való viszonyából adódik. A Szovjetunió szempontjából ezek a kérdések elsőrendű fontosságúak. Attól, hogy mikor és hogyan döntenek ezekről a kérdésekről, nagymértékben függ az emberiség fejlődésének iránya, mert a washingtoni döntést kétségtelenül megfelelő moszkvai reagálás követi és ez tartós tendenciákat határoz majd meg. Nem szükséges e döntéseknek a különböző politikai, gazdasági és társadalmi problémákra gyakorlandó hatásáról beszélni. Carter elnök kijelentései azt a benyomást keltik, hogy pontosan tisztában van a helyzet lényegével. Az úgynevezett szovjet veszély mondvacsinált tézisét különböző hangnemben „megzenésítő” kampányok bebizonyították a nemzetközi kapcsolatokhoz való új fajta közeledés ellenfeleinek erejét. Ez a kampány tanúságot tett az enyhülés ellenfeleinek vakságáról, mindenfajta ésszerűséggel szembenálló makacsságáról. Teljes mértékben nyilvánvaló: a világ már régóta nem látott ilyen intenzív, makacs és egyeztetett kampányt, amely arra irányul, hogy keresztezze az elmúlt öt évben a szovjet—amerikai kapcsolatokban és az egész világpolitikai légkörben végbement pozitív változásokat. Az amerikai sajtóban napvilágot látott cikkek tartalma egy és ugyanaz valamennyi a Szovjetunió állítólagos növekvő katonai fenyegetéséről szól, amely, ha a Nyugat ébersége gyéngül, úgymond, nagyszabású háború kezdeményezője lehet. Mi a válasza minderre a Szovjetuniónak? Az utóbbi időben Moszkva részéről nagyjelentőségű nyilatkozatok hangzottak el ezzel kapcsolatban. Elegendő emlékeztetni Leonyid Brezsnyevnek, az ó- esztendő végén adott interjújára, amelyben teljes határozottsággal megerősítette, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget és senkit sem készül megtámadni. Három héttel később Leonyid Brezsnyev tulai beszédében újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió sohasem lép az agresszió útjára, sohasem emel fegyvert más népekre. A fegyverzetek korlátozása kockázatot jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára — hangzik a katonai kiadások fokozását szorgalmazó jelenlegi kampány egyik fő jelszava. A Szovjetunió véleménye szerint éppen a féktelen fegyverkezési hajsza jelent még nagyobb kockázatot az egyetemes biztonságra. A tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy a katonai potenciál fokozásának folyamata fejlődésének öntörvényei szerint alakul. Az új fegyverfajták kidolgozása és tömeges felhalmozása mind nagyobb mértékben kerül ki a politika irányítása alól és kezdi diktálni a politikai irányvonalát. Vajon nem áll-e fenn annak veszélye, hogy az új amerikai kormányzat a mind pusz- títóbb fegyverfajták előállításában a szovjet—amerikai versengés új szakaszába sodródhat? Ez a kérdés ma természetesen hipotétikus. Annál is inkább, mint Carter elnök nem egyszer hangsúlyozta, hogy minden eszközzel a fegyverzetek csökkentésére törekszik. A politika azonban nem képzelhető el hipotézisek nélkül, még nem kívánatos hipotézisek 'nélkül sem. Különösen akkor nem, ha úgy tűnik, hogy ezek a hipotézisek távolról sem alaptalanok. (MTI) Elutazott Milos Minies Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter, szerdán elutazott Budapestről. A képen: Púja Frigyes külügyminiszter búcsúzik a Ferihegyi repülőtéren vendégétől. Szerdán elutazott Budapestről Müos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, Roska István külügyminiszter-helyettes, Halász József, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi 'nagykövete búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Vitomir Gasparctvics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Közlemény Milos Minies magyarországi látogatásáról Corvalán elutazott Berlinből Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára hatnapos látogatás után szerdán elutazott Berlinből. A Schönefeldi repülőtéren Cor- valánt, feleségét, és Gladys Marint, a Politikai Bizottság tagját, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkárát, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével az élen az NDK párt- és állami vezetői búcsúztatták. Az FDJ — az NDK ifjúsági szeryezete — központi tanácsa Corvalánt, elutazása előtt a szövetsé , legmagasabb kitüntetésével, az Artur Becker- érem arany fokozatával tüntette ki. Artur Becker a német KISZ elnökeként Ernst Thälmann egyik közvetlen munkatársa volt, aki Spanyol- országban lett a fasizmus áldozata. Corvalán a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatását összefoglalva megállapította, hogy a chilei nép antifasiszta harca iránti nemzetközi szolidaritás erős érzését tapasztalta ezekben a napokban is. Most a legfontosabb feladat — hangsúlyozta — a 6000 bebörtönzött és elhurcolt chilei politikai fogoly kiszabadítása a Pinochet-jun- ta rabságából. A chilei kommunista vezető ehhez kérte á nemzetközi szolidaritás további erősítését. (MTI) Waldheim Kaddumival tárgyalt Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár kedd este Genfben találkozott Faruk Kaddumival, a Palesztinái Fé'szabadítási Szervezet politikai osztályának vezetőjével. A főtitkár ugyancsak kedden este újságírók előtt kijelentette, hogy az elkövetkező napokban találkozni kíván Jasszer Ara- fattal, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökével. Mint ismerete?. Kurt Waldheim szerdán kezdi meg hat országot magában foglaló közé'-keleti körútját és szerda délután érkezik meg Kairóba, kőrútjának első állomáshelyére. (MTI) Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke, külügyminiszter 1977. jánuár 31-től február 2-ig hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Milos Mini eset. A külügyminiszterek áttekintették a két szomszédos szocialista ország viszonyának helyzetét, fejlődését, és véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések őszinte, baráti légkörben folytak. A két miniszter méltatta a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének eredményes fejlődését, amely Kádár JáAz emberek világszerte Szocialista külpolitika már-már megszokják, hogy fegyverhegyeken élnek. Sajátságos ..pszichológiai tehetetlenségi erő” ez, amelyet a fegyverkezési hajsza idézett elő. Érthető, hogy éppen a közeli múltban — a békeerők moszkvai világfórumán — 110 ország ötszáz küldötte emelte fel szavát az egyre nöFegyver nélküli világ litikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésén hét tagállam által is támogatott javekvő méretű fegyverkezés vaslat: szülessen az egeszviellen és szállt síkra a katonai enyhülésért, a leszerelésért. A szocialista államok közösségének leszerelési javaslatai évtizedek óta foglalkoztatják a közvéleményt és ott fekszenek a nemzetközi politikai fórumok asztalain. Elsősorban a szovjet diplomácia áll elő újabb és újabb nagyszabású kezdeményezésekkel. Eddig még egyetlen ország, vagy országcsoport sem tárt az emberiség elé — Brezsnyev szavaival élve — „ilyen széles körű, 'konkrét és realista, az újabb háború veszélyének csökkentésére, majd teljes kilágot átfogó szerződés arról, hogy az államok elutasítják az erőszak alkalmazását. E szerződés résztvevői — köztük természetesen a nukleáris hatalmak — arra köteleznék magukat, hogy az egymás közötti viták eldöntése során tartózkodnak a fegyverek, így a nukleáris fegyver alkalmazásától. Meg kell tehát gyorsítani a leszerelési tárgyalásokat akár az ENSZ keretei között, akár más fórumokon. Törekedni kell a külföldi katonai támaszpontok megszüntetésére, a csapatok s fegyverzet kivonáküszöbölésére irányuló prog- sára idegen területekről. ramot”, mint a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés országai. Tekintsük át röviden ezt a programot! Ha összegezzük az évek hosszú során kidolgozott javaslatokat, különösen négy fejezetet emelhetünk ki: 1 Mindenekelőtt ki kell _ zárni az erőszakot a * nemzetközi kapcsolatokból. Ezt célozza az SZKP XXV. kongresszusán közzétett, s azóta a Varsói Szerződés PoA Varsói Szerződés tagállamainak egyik legutóbbi, nagy visszhangot keltő javaslata az egymással szembenálló katönai tömbök egyidejű megszüntetését vetette fel. Addig azonban, ameddig erre nem kerülhet sor, felhívtak minden államot: tartózkodjon új katonai, politikai szövetségek létrehozásától és a meglevők kiszélesítésétől. Kezdeményezték a Varsói Szerződés és az Atlanti Paktum azon cikkeinek hatálytalanítását, NÖGRÁD — 1977. február 3., csütörtök amelyek a kiszélesítésre alapot adnak. 2 A katonai enyhülés prog- _ ramjának második része * azt célozza, hogy elhárítsák az atomháború veszélyét. Ez szükségessé teszi valamennyi állam kötelezettségvállalását arra, hogy lemond az atomfegyver alkalmazásáról, illetve a bevezetésével való fenyegetésről. Ezt kívánja előmozdítani a szocialista országok másik új javaslata: a helsinki záróokmányt aláírt államok kössenek szerződést, miszerint egymás ellen elsőként nem vetnek be nukleáris fegyvert. Korábban több ízben kezdeményezték, hogy minden közegben tiltsák be az atomfegyver-kísérleteket és az atomfegyvereket vonják ki más államok területéről. Atomfegyvermentes övezetek létesítése — a szocialista diplomácia régi elképzelése. A program harmadik része azt szorgalmazza, hogy szülessenek nemzetközi jogi kötelezettségvállalások az enyhülés szempontjából leglényegesebb kérdésekben. így elengedhetetlen, hogy minden állam ratifikálja a baktériumfegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről szóló konvenciót. Szerződés szükséges a vegyi fegyverek és más tömegpusztító esz3. közök betiltásáról és megsemmisítéséről. Sürgető feladat, hogy megtiltsák a tömegpusztító fegyverek új típusai, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendszerek kifejlesztését és előállítását A világ nyugalma megköveteli, hogy kidolgozzak és megtegyék azokat az intézkedéseket, amelyekkel megakadályozhatok a véletlen fegyveres összetűzések, s az, hogy azokból nemzetközi válságok robbanjanak ki. 4 Európa és — a földrész _ sajátosságait tekintve — * az egész világ békéje és biztonsága is függ attól, sikerül-e eredményeket elérni • a. program negyedik részének megvalósításában: a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. A már több mint két esztendeje folyó tárgyalások eddig azért nem jártak sikerrel, mert a NATO-országok még nem mondtak le az egyoldalú katonai előnyök megszerzésének hiábavaló kísérletéről. A megegyezés egyetlen, reális alapja csakis a kialakult erőviszonyok fenntartása, az egyenlő biztonság szavatolása lehet. íme, ez a szocialista országok programja a ’fegyver nélküli világ megteremtésére. Bar már így is. tucatnyi javaslatból tevődik össze, mégsem befejezett dokumentum. A béke diplomáciájának végső célja, hogy nemcsak az ENSZ palota 'előtt álló szobor formájában, jelképesen, hanem a valóságban is ekevasat kovácsoljanak a kardokból. Pálos Tamás nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke találkozásain elfogadott okmányokban rögzített elveken alapul. Aláhúzták, hogy a szomszédságból fakadó kölcsönös érdekek és előnyök széles lehetőséget nyújtanak az együttműködés további fejlesztéséhez minden területén. Különösen síkraszállnak a gazdasági kapcsolatok dinamikusabb fejlődéséért, a korszerű formák és hosszú lejáratú szerződések alkalmazásáért. A megbeszéléseken ez alkalommal is aláhúzták a Jugoszláviában élő magyar, valamint a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség jele'ntőségét a két nép barátságának elmélyítésében, kölcsönös bizalmának megszilárdításában, kapcsolatainak és kölcsönös megértésének erősítésében. Kifejezték készségüket, hogy a két ország kulturális és oktatási együttműködésében a jövőben is figyelmet széntelnek a nemzetiségi oktatásügyi és kulturális fejlődés kölcsönös segítésének. A két miniszter kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik külpolitikai tevékenységéről és átfogóan ismertették nézeteiket és értékeléseiket a fontos nemzetközi kérdésekről, így a nemzetközi enyhülésről, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában lefektetett ajánlások megvalósításáról, a 6orra kerülő belgrádi találkozó előkészületeiről, a világban meglevő válsággócokról, a leszerelés problémájáról, az el nem kötelezett országok tevékenységéről, a nemzetközi gazdasági problémákról, a közel-keleti helyzetről és a balkáni együttműködésről. A megbeszéléseken megállapították, hogy a két ország álláspontja a megvitatott kérdések többségében közeli, vagy azonos. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi együttműködésének és kapcsolatainak fejlődése a két szomszédos szocialista ország érdekeit szolgálja, és hozzájárul a béke és a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. Milos Minies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese, szövetségi külügyi titkár jugoszláviai látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Március végén Vance a Szov’efunióba látogat Moszkvában szerdán hivatalosan bejelentették: megállapodás jött létre arról, hogy március végén a Szovjetunióba látogat Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere. A látogatás során megvitatják a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló szerződés megkötésével kapcsolatos kérdéseket, valamint véleményt cserélnek a két ország érdeklődésére számot tartó egyéb kérdésekről, (MTI) Kekkonen ny A finn sajtó szerdán közzétette Urho Kekkonen előző papi nyilatkozatát. amelyben a következő áll: „Tudomásomra jutott, hogy a panjament olyan javaslattal szándékozik előállni, hogy mellőzve. az elektorok megválasztását, újabb választási időszakra meghosszabbítsa elnöki megbízatásomat. Ezzel kapcsolatban ki akarom jelenteni a következőket: alkotmányunk, valamint a parlamenti ülésszakok munkáját szabályozó előírások I értelmében a parlament ülésszakának joga' van előterjeszteni és jóváhagyni olyan tör* vénytervezetet, amelynek értelmében, kivételes esetben az elnököt ne .a törvényhozás által előírt módon, elektorok által válasszák meg. Amikor azonban. elfogadtam a hat pártnak azt a javaslatát, amelyben a következő időszakra is elnökjelöltjükké választanak, abból indultam ki,' hogy ia választásokat , a szokásos módon fogják lebonyolítani. Remélem, a parlament lehetővé teszi számomra, hogy megmaradhassák e döntésemnél.” (MTI)
