Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

í/endeliel)i pillanatok a Község megye „ // Hosszútávfutó vállalatok A LEGTÖBB IPARAGBAN emlegetnek Kengyel Edina és Nagy Gabriella a német szavak írását gyakorolja. Valóban így van. Szende­hely Nógrád megye egyik ka­puja. A Duna-kanyar felől jő" vők a község határában érik ei a nógrádi tájakat. — Határvidék mindenként. Váctól mindössze tíz kilomé­ter választja el. Jóval köze­lebb van Budapesthez, mint a .megye székhelyéhez, Salgótar­jánhoz. Földrajzi helyzete döntő. Szendehely lakói jórészt Vác- ra, vagy a fővárosba járnak dolgozni. A kórház is arra esik legközelebb, az asszonyok meg a vásárlást intézik- ott. Jó az autóbusz-közlekedés. Szendehely a megye egyik leggyorsabban fejlődő, változó községe... X Az általános iskola falán két tábla. Az egyik magyar nyelven adja hírül az emele­tes épület rendeltetését. Mel­lette németül: Schule. Vagyis: iskola.... metül csak a nagymamák, ek sem értik. Mindenesetre Várják a német ^tanárt. nagypapák beszélnek.' A fia- a szendehelyi gyerekeknek Földi Sándor, a rétsáfgi gim- talok legfeljebb megértik, de nagy előnyt jelent, hogy az nézium pedagógusa jár Szén- válaszolni magyarul válaszol- iskolai oktatást otthon, a dehelyre. hogy német szóra nak. nagymamák, nagypapák „ki­oktassa a gyerekeket. X segíthetik'’. Nagy az építési kedv Szén- X R dehelyen. Hozzájárul mind- Kengyel Edina harmadikos, ehhez, hogy a falu külseje is Nagy Gabriella ötödikes egyre inkább szépül, változik Mind a ketten németül tanuh Szép, új iskola várja a gye- nak. Sikerült létrehozni a rekeket, hasonló a művelő- napközit is, közel ötven gye- dési ház. Az óvodáról már rekre felügyelnek, amíg a nem lehet elmondani, mindezt, szülők dolgoznak. De naponta ötven gyereket Az egyik udvarban fekete­fogad. ruhás öregasszony söpröget. Az elmúlt évben posta Rátámaszkodik a söprőre, úgy épült, új nevelői lakás, két mondja: másikat pedig rendbehoztak, — Össze-vissza házasodtak hogy az itt tanító pedagógu- már a fiatalok. Van olyan sok valóban szívesen marad- gyerek, akinek az apja sváb, janak Szendehelyen. Építettek az anyja szlovák, de a gyerek utat is. Persze még mindig csak magyarul beszél. így nagy a sár, főként az új tele- van ez rendjén, lelkem... püléseken. A Mező Imre ut- Valóban. Az anyanyelve cában például modern, nagy- miatt senkit nem különbőz- ablakos, kétszintes házak so- tetnek meg, manapság mun- rakoznak. Viszont térdig ér a kaval mérik az embert, latyak. X X Az iskolaigazgató azt is Harsányi Gyula, az általa- elmondja, hogy a közös tanács nos iskóla igazgatója har- gondot visel Szendehelyre, mine éve tanít a községben. Fejlődését, előbbrelépését kő" Rá igazán el lehet mondani, szönheti a rajta átszaladó hogy töviről-hegyire ismeri az főútvonalnak is. Nagy az ide- itt élő emberek napi gondja- genforgalorn. Innen nem köl- it, örömeit. töznek el, ide telepednek a Örömmel újságolta, hogy az családok, iskolában adott az anyanyel- Közel ezemégyszázan élnek Érdekes dolog. Ezelőtt hu- vű oktatás lehetősége. Körül- ma Szendehelyen. Dolgos, szonöt—harminc évvel ebben belül harminc gyerek jár a szorgalmas emberek. A kezük a községben több német szó német órákra. Ügynevezett iro- nyoma meglátszik a község hangzott, mint magyar. Lévén dalmi németet tanulnak. Ott-, arculatán és záloga a szende- lakóinak döntő többsége né- hon, ha beszélnek is. az sváb. helyi családok boldogulásá- met anyanyelvű. Most már Olyannyira egyéni, hogy már nak... szinte fordított a helyzet. Né- például a Visegrád környéki- Csatai Erzsébet Harsányi Gyula igazgató har­minc éve tanít Szendehelyen. nehány vállalatot úgy a minden fölött szkep­tikusan töprengők, mint „akiknek bejött a lutri’’. Már-már hajlanánk arra, hogy higyjünk a titokban folyó nagy ipari szeren­csejátékban, ahol az ötös találat milliárdo- kat ér, ám óvatosságra int az a közhely­számba menő igazság, hogy a gazdasági élet­ben semmit nem tehet a szerencsére bízni. Ha azután tüzetesebben szemügyre vesz- szük a vállalatokat, kiderül, a ..bejött lutri” nem más, mint a józan és hosszú távra szó­ló stratégia, azon tőéiül pedig az átgondolt fejlesztés gyártásnál, gyártmánynál, a mi­nőségre és mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. Öt esztendő, az 1971. és 1975. közötti idő­szak tapasztalatait vizsgálva arra a fon­tos tanulságra bukkanhatunk, hogy a negye­dik ötéves tervben azok a vállalatok érték el a legdinamikusabb fejlődést, ahol hosszú­távú program alapján dolgoztak. E cégek sorában említhetjük a közúti járműgyártás, az alumíniumipar,- a vegyipar — főként a nehézvegyipar — több termelőegységét. Ami azt mutatja: a távlati 'népgazdasági célok­hoz igazodni üzletnek sem rossz. Még ak­kor is igaz ez, ha a szabályozórendszer né­mely eleme annak adott — sajnos, olykor ad ma is — átmeneti, gyorsan elillanó, de pillanatnyilag jól mutató előnyt, aki pusz­tán a közvetlen holnapot tartotta fontos­nak. Ahogy a különálló szemek a láncban kap­ják meg igazi rendeltetésüket, szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem választható el más vállalatok, intézmények munkájá­tól. Ha tehát az egyik cég arányt,' mérté­ket téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindénkori rövid útszakaszt látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami azután ^hullám- mozgásként terjed, hol gyengül: hol felerő­södik, de hat. E hatások valódi erejét ak­kor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: ha­zánkban egy-egy vállalat olykor egész ipar­ággal, iparág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a cement- és mészipar- ban, a papíriparban, az üvegiparban. Ilyen vállalatok esetében különösen nagy, ám má­soknál sem sokkal kisebb súllyal esik latba a rövid- vagy hosszú távú tervezés uralko­dó szerepe. Az tehát, hogy mekkora a látó­kör, átfogja-e a partnerek igényeit, lehető­ségeit, rugalmas-e a vállalati szervezet, nem „belügye” a termelői egységnek, nem függ­het szeszélyes elhatározásoktól, esetleg vál­takozó vezetők felfogásától. Ezt leírni egyszerűbb, mint érvényt sze­rezni neki a gyakorlati munkában. A hosszú­távfutáshoz tréning kell. tapasztalat az erő jó beosztásához, nem hiányozhat a takti­kái érzék sem. mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, majd kiugrani. s bátor hajrával elsőként a célba érni. Tagadhatat­lan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerezhettek a vállalatok, hol küszködve, hol könnyedén. A gyakorlatlan­ság mellé társul azután a kényelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris forog a „verkli”, a folyó termelés szorgalmazása, a napról napra, hétről hétre élés. Előbbiek tudatában már nem hat indoko­latlan feltételezéseknek, hogy a vállalatok aránytévesztésében szubjektív és objektív okok egyaránt közrejátszanak. A jelen terv­időszakban például a ruházati iparban 17— 18 milliárd forint értékű beruházást való- s.thatnak meg. Ugyanakkor a cégek tekin­télyes csoportja — elsőként a pamutipar­ba a — a reális lehetőségeken jóval túlterje­dő fejlesztési kiadásokkal „támasztotta meg” középtávú programját. Hasonló a hely­zet a munkaerő tervezésénél, holott az opti­mizmus nem lehet vállalati magatartásmód akkor, ha hiányoznak hozzá a szilárd ala­pok, a megteremthető feltételek. A hosszú­távon futó termelői közösségek ugyanezen az ^árterületen, így a gyapjú-, a kötő- és hur­kolóiparban. más előjelű bizonyítékát ad­ták arányfelmérő-képességeiknek. Belső tar­talékaik feltárásával. szervező munkával a tervezett termelésnövekedés negyven szá­zalékát beruházás nélkül kívánják elérni. BEJÖTT A LUTRI. BEJÖN? A boldogu­lás ilyen útjainak nincs köze a szerencsé­hez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe. E haszon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben, s anyagiakban. Hosz- szú távon, azaz biztonságoson, mert kemény munkával támasztották, támasztják meg azok, akik fölismerték: a restnek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a vé­gére ér. L. G. Megvalósulás útján az „Oclera-terv A lengyel vízgazdálkodás kát a helyeket, ahol nagy értékű víziút, amikor fel­egyik nagy vállalkozása az mennyiségű víz gyűjtésére ki- épül majd az/Odera—Duna- Odera-terv, amelynek meg- nálkozik lehetőség. A megle- csatorna. E kérdéssel Lengyei- valósításán a lengyelek azok- vő víztárolók mellett megkez- országban az Odera-bizottság kai a szomszédokkal dolgoz- dődött a mietkowiei víztároló foglalkozik. A csatorna fon­nak együtt, akik érdekeltek építése. amely a Barycz és tos szakasza lesz az európai az Odera-víziút hasznosít«- Nysa Luzycka folyó torkolati egységes víziútrendszer meg- sában. A már megtervezett és szakaszain lehetővé teszi a teremtésének. Igaz, hogy e a részben már megvalósított hajózást. A vízügyi szakembe- csatornából lengyel területre beruházások révén az Odera rek megállapították azt is, csupán 43 kilométeres szakasz negyedosztályú víziúttá vá- hogy az egész Odera hajózha- jut, viszont itt épül majd Ra­lik. Természetesen ehhez tóvá tételéhez további 4, ősz- ciborznál egy nagy víztároló, még várni kell egy darabig, szesen 580 millió köbméteres amelyet a szakemberek a Előtte -r mint a szakemberek vízgyűjtő szükséges. Szuezi-cíjatorna mentén levő mondják — még rendet keil Az Odera akkor lesz teljes Keserű-tóhoz hasonlítanak, teremteni az Oderán: a kikö­tőket korszerűsíteni, új gá­takat és zsilipeket kell építe­ni. A jó hajózási körülmények megteremtését az 1973-ban született Odera-terv rögzítet­te. Gondos felmérések alapján kijelölték azokat a szakaszo­kat, ahol a száraz időszakban több vízre van szükség és azo­FORUffln A MEZŐGAZDASÁGBAN működő szocialista brigá­dok immár negyedik alkalommal megyei tanácskozást tar­tanak a hét végén. A mozgalomnak az erejét, jelentősé­gét, létjogosultságát, és, ha úgy tetszik, nélkülözhetetlensé­gét jelzi, hogy időközönként fórumot alkotva értékelik a végzett munkát és megbeszélik a tennivalóikat. A legutóbb lezajlott zárszámadó és tervtárgyaio közgyűléseken kide­rült: a szocialista brigádmozgalom a mezőgazdaságban is nagy szerepet tölt be, elsősorban a gazdasági ágazatra há­ruló feladatok végrehajtásában: az emberi magatartás for­málásában, a munkához és az egymáshoz való viszony ja­vításában, amelynek egyenes következménye a fegyelme­zettség, a magasabb tudásért való törekvés, és a termelési eredmények emelkedése. . A szocialista brigádok száma kettőszázötvannyolcra emelkedett a megyében, közel négyezer tagot számlál. Egy évtizede sincs talán, alig néhány brigád volt a közös gaz­daságokban. Erejük sem volt 'számottevő, mert maguk a vezetők többsége sem fordított a mozgalomra különösebben nagy figyelmet. Sokan egyenesen tehernek tekintették, mert azok támogatást igényeltek, mert versenyt indítottak és annak értékelését követelték, mert anyagi és erkölcsi megbecsülést kértek és így tovább. Mégis, a mozgalmat nem lehetett nem tudomásul venni. Az idén nem volt közgyűlés, ahol ne hangzott volna el: „a szocialis­ta brigádok vállalásaikat maradéktalanul teljesítve tovább erősítették a közös gazdaságot.” Számszerűin így lehetne érzékeltetni: a szocialista brigádok éves felajánlásaikat át­lagban 128 százalékra teljesítették, egyenként évi százezer forintnál magasabb jövedelmet biztosítva a közös gazda­ságnak. De a brigádok azért is viselik a szocialista megkü­lönböztető nevet, mert különbözik a magatartásuk is. Vé­geztek egy számvetést a társadalmi munkavállalásaikról. Maradéktalanul teljesítették (többségében) és több ezer forint értékben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy felújí­tottak számtalan óvodát, iskolát, megjavították, vagy új­jáépítették a község valamelyik utcáját, facsemetéket ültet­tek. parkot létesítettek. Ez jellemzi a szocialista brigádok munkáját, magatar­tását. Nemrégiben Pásztón Nagy Károly, a tsz állattenyész­tője hívott meg arra az esti foglalkozásra, ahoj a tehené­szetük Pavlov Szocialista Brigádjának tagjai beülnek a pa­dokba és lapozzák a könyvet, tanulják a legkorszerűbb ál­lattenyésztési eljárásokat. Ezeknek a brigádtagoknak a magatartása, a munkához, a tanuláshoz való megváltozott viszonya bátorította a tsz vezetőségét arra is, hogy az idén a tejtermelésben a tervezettnél is nagyobb eredmények el­érését tűzze célul. Veres József, a origád egyik tagja mond­ta, amikor szó került arról, hogy teljesíteni tudják-e a cél­kitűzést: „Mi azért vagyunk a szocialista brigádmozga­lomban, azért tanulunk, hogy a feladatainkat, erőinket egyesítve teljesíteni tudjuk, ha meg oly nehéznek js tű­nik. .. A tejtermelés emelését is kötelességünknek tart­juk és teljiesíteni fogjuk...” Értesültünk azóta, hogy a tenyésztésben új módszere­ket dolgoztak ki es már aszerint végzik munkájukat a Pav­lov Szocialista Brigád tagjai. A hét végén sorra kerülő megyei tanácskozás termé­szetesen, lényeges állomásnak ígérkezik megyénkben, a me­zőgazdaságban dolgpzó szocialista brigádok életében. Fel kell készülni arra, hogy az idén magasabb színvonalon, na­gyobb munkateljesítményekre van szükség, print volt ed­dig bármikor. A növénytermesztésben, változatlan eladói áron, 110—rl’20 millió forinttal, az állattenyésztési ágazat­ban 38—40 millió forinttal magasabb termelési értéket kell előállítani. A földművelők körében közismert, hogy ez a követelmény nagyon nehéz munka elé állítja az embere­ket. Mégis ennek a követelménynek minden körülmények között eleget kell tenni, mert igényli a népgazdaság, ezt követeli megyei mezőgazdasági üzemeink továbbfejlődésé­nek az üteme. SZÁMIT RÁJUK AZ ORSZÁG, a megye, elsősorban abban, hogy példát mutatnak a felelősségérzetben, a kez­deményezésben és a következetességben. A szocialista bri­gádokra számít; hogy olyan légkört alakítanak ki környe­zetükben, amely magával ragadja a dolgozók sokaságát a feladatok végrehajtásáért. Az elmúlt évek során bizonyí­tották, milyen vonzó ereje van a falvakban ennek a moz­galomnak. Nem egy tsz-ben egymás után jelentkeznek . még kívülállók, hogy fogadják be őket a szocialista brigádba. A munkához való viszonya, a mindennapi élete és tanu­láshoz való ragaszkodása legyen a feltétele a felvételnek, hogy bővüljön a brigád köre és akkor a mezőgazdaságra háruló feladatainkat, ha még oly nehéz is, teljesíteni tudjuk. , A megyei tanácskozás jó alkalom lesz arra, hogy min­den fontos dolgunkat az „okos emberek gyülekezetében” megbeszéljünk, sikert ígérő holnapunk érdekében. Bobal Gyula Vizsgálják a mezőgazdasági rendeltetésű földek helyzetét A Központi Népi Ellenőr- megóvása, fokozása érdekében, zési Bizottság vizsgálatot vé- mintegy 4.3 millió hektár :nü- gez a földvédelem és a meli- veiés alatt álló mezőgazdasá- oráció helyzetével kapcsolat- gl terület igényel valamilyen ban. beavatkozást. Az elmúlt há­A termőföld védelme, tér- rom ötéves tervidőszakban mékenységének fenntartása és mintegy 15 miiiárd forintot fokozása a mezőgazdasági tér- használtak fel hazánkban me- melés legfontosabb tényezője, liorációs munkára, s átlago- Jelentőségét növeli az a kö- san 68 százalékát az állam rülmény, hogy Magyarország finanszírozta, mezőgazdasági területe az A vizsgálat célja annak 1938. évivel szemben 600 ezer megállapítása, hogy az érin- hektárral csökkent. A csőkké- tett szervek, vállalatok és a nés főleg a jobb termőképes- mezőgazdasági üzemek mi- ségü földekkel rendelkező ként hajtották, illetve hajtják tájakon következett be ipari végre a mezőgazdasági ren- és más célra történő igénybe- deltetésű földek védelméről vétel miatt. Ezért az egységnyi szóló törvényekben és kor­területre jutó hozamnöveke- mányrendeletekben meghatá- dés ellenére sem nélkülözhető rozott feladataikat, s az erre a kedvezőtlen adottságú me- a célra biztosított pénzt, ho- zőgazdaságí területek nagy gyan hasznosították. A vizsga­részének termelésben' tartása, latra tizenhárom megyében A töld 1 termőképességének kerül sor. Es újra: Uszty-Ilimszk... A szépségesen zord folyó. az készült a fedettuszoda, hamarosan Angara jobb partján kezdtem sé­táinál a fiatal szovjet város Usz- ty-Iiimszk utcáin Három éve még sűrű sorokban álltak itt a l>ital- mas fenyők és lombos fák, ma azonban kicsit hátrább szorultak felépítik a télikertet és a gépko­csivezetőket képző osztály gará­zsát. A számítások szerint a városban 1980-ban már 50 ezren élnek. Ta­íj«?- .i. ?»■! BÄ Ä szeritett tajga helyén most KGST legnagyobb létesítményét, az uszty-ilimszki faipari kombi­nátot építik. Az Újvárosban — így nevezik a szibériaiak az új lakótelepeket, bár a „régi” Usz cájának, a város fő útvonalát pe­dig a Barátság sugárútjának ne­vezték el. A látogató lépten-nyomon meg­győződhet róla, hogy Uszty­ty-Ilimszk is csupán tíz észtén- Ilimszk a szocialista országok gaz- dós — megnyílt az első iskola. A dasági együttműködésének nagy­három és négyszintes épület ha- szerű példája Az iskolaavatásról talmas szárnyaival egv papírból egy nagyteljesítményű teherautó hajtogatott hófehér repülőgépre vezetőfülkéjében utaztam a kom emlékeztet. Másfélezer fiatal tabui binát építkezéséhez. volánnál itt; 40 tanterem, két tornaterem, Sztojan Petkov bolgár gépkocsi­egv nagyterem, könyvtár, étterem, vezető ült, több büfé áll rendelkezésükre. El- párttitkára. . . Dimitrov-brigád NÖGRÁD — 1977. február 24,, csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents