Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
Fíők a munkahelyen Szakmát tanulni Ä nők foglalkoztatottsága évről évre növekszik megyénkben. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt még furcsa volt, ha egy asszony dolgozott, különösen szakmunkásként. Ma már az ellenkezőjét furcsálljuk. Az iparszerkezet alakulása a női — a könnyűipari — munkahelyek százait hozta létre szerte a megyében, megteremtette a személyiség függetlenségének gazdasági alapját. A gazdasági, társadalmi változás egy sereg átalakulást vont maga után: i az értékítélet hagyományos normatívái átalakultak. Ami korábban erénynek számított, nevezetesen az a szemlélet: „keresek én annyit, hogy a feleségem ne dolgozzék”, a visszájára fordult. És ennek örömét, hasznát látta az egész család; mert saját boldogulása előtt addig nem .tapasztalt távlatokat nyitott. A nők foglalkoztatottságának fokozódásával fejlődött közéleti szerepük, ezzel összefüggésben a szakmai, politikai iskolai képzettségük iránti igény. Hogyan tesznek eleget ennek a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában? AZ ELSŐ „FECSKÉK” A szerteágazó oktatási kérdésekről Vanya Emilné személyzeti osztályvezetővel beszélgetünk. Először is gyors mérleget készítettünk: hányán tanultak, illetve folytatnak tanulmányokat a különböző szintű és jellegű iskolákban. A közeli napokban 19-en végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Hetedikbe jelenleg hárman járnak. Középfokú intézményijén — főként szakközépiskolában — 22-en tanulnak. Külön örvendetes, hogy közöttük négyen olyanok, akik gyermekgondozási szabadságon vannak, s hároméves otthontartózkodásuk hosszú idejét általános és szakmai műveltségük emelésére fordítják. Politikai képzésben — a marxista—leninista Iskolák különböző fokozatain — nyolcán vesznek részt. E helyen jegyezzük meg — a más jellegű tanulmányokra még hatványozottabban érvényesen —, hogy a tanuló dolgozók zöme, a gyár munkaerő-szerkezetéből következően nő, s mi több, családos asszony. A gyár vezetői számára minden iskola fontos, mégis, nagyon érthetően, a szakmai iskolákban tanulókra a legbüszkébbek. A gyárnak' jelenleg 27 ipari tanulója van. akik a nagybátonyi Zsinkó Vilmos Szakmunkásképző Intézetben sajátítják el a kö- tő-hurkoló konfekcióipari szakma elméleti alapjait. Közülük 11-en már a második évfolyamra járnak, s a nyáron szerzik meg a szakmunkásbizonyítványt. ök lesznek a? első „fecskék", vagyis a gyár első szakmunkásai. Tavaly ősszel a betanítót! munkások között is meghirdették a szakmai képzést. Több mint harmincán jelentkeztek a felhívásra, s ma harmincán folytatják a tanulást. Ök szintén, a kislányokhoz hasonlóan, az első szakmunkások lesznek SÜRGET AZ IDŐ — Emlékezetem szerint néhány évvel ezelőtt még nem volt ilyen nagy tanulási láz a harisnyagyárban — jegyzem meg Vanya Emilnének. — Jól emlékszik — válaszolja. — Körülbelül 1974-től kezdődően fordítunk különös gondot dolgozóink szakmai képzettségi színvonalának emelésére. Az általános iskolai végzettséggel korábban sem volt számottevő problémánk. Ma is nagyon sok a középiskolát végzett, csak éppen a végzettségük nem a szakmának megfelelő. Ezért is fordítunk olyan nagy figyelmet a szakmai oktatásukra. — Gondolom, hogy ezen igyekezetüknek mélyebb okai Is vannak... — Természetesen. A megnövekedett társadalmi igény, a mennyiségi és minőségi követelmények fejlődése kötelez bennünket. Jobban dolgozni — ezt már mindenki tudja — csak nagyobb szakmai tudással, több ismerettel lehet. Ezenkívül sokat fejlődött a gyár technikai ellátottsága. Az utóbbi időben rengeteg új gépet kaptunk, s ezekkel az új félautomata, automata gépekkel csak a nagyobb tudású emberek tudnak a kivánalmaknak megfelelően dolgozni. — A megnövekedett társadalmi igények a szakmai képzés mellett a továbbképzés kérdését is felvetik. Miként foglalkoznak ezzel? — A szakmunkástanulók teljesítményét állandóan figyelemmel kísérjük, s valóban szeretnénk, ha a jövőben az arra érdemesek magasabb szinten továbbképeznék magukat, technikusi végzettséget szereznének. Nem akarom elkiabálni, de néhány tanulót képesnek érzek erre. JOBBAN HELYTÁLLNI Mai tévéajánlatunk 20.00: A Rosenberg-házaspár. Francia film. 1953-ban megtörtént, s máig hátborzongatóan elképesztő eseményt vitt filmre a francia Alain Decaux 'író és Stellió Lorenzi rendező. A Rosen berg-házaspár drámáját, Ethel és Julius halálra ítélésének történetet. A hidegháborús hisztéria korát élő Egyesült Államokban színi« a középkori boszorkányperekre emlékeztető módszerekkel vetik börtönbe és Ítélik halálra a békemozgalomban részt vevő Rosenberg- házaspárt. Hiába a világszerte kibontakozó tiltakozás, a tömegtüntetés — a hamis vádak alapján hozott halálos ítéletet végrehajtják. Dráma és dokumentumaim keveréke a hallatlanul izgalmas francia film. * A főszerepben: Marie-Jósé Nat és Gilles Segal. A négyrésaes film második részét február 27-én, vasárnap 21.25-kor láthatják, c harmadik és negyedik részt a jövő héten csütörtökön és vasárnap este sugározzák. A nagybátonyi harisnyagyár asszonyai és leányai igyekvő emberek. A különböző oktatási formák iránt egyre többen érdeklődnek, s nem kizárólag a hosszas rábeszélés után, hanem meggyőződésből. Rájöttek arra, hogy a tanulás a munkájuk jobb végzését segíti, az életben való pontosabb eligazodást, a demokratikus jogoKkal való biztonságosabb élést. A legtöbben jobban szeretnének helytállni a munkában és a közéletben egyaránt, mint korábban. S nem csak a nagyobb anyagiakért, hanem a szebb, becsületesebb, emberségesebb életért. (sulyok) A cárízmus végnapjai (3.) Temetés, koporsó nélkül Belső ellenségeivel a cárizmus ideig-óráig még megbirkózhatott. A bolsevikok vezetői börtönben vagy emigrációban voltak, igaz, a párt azért élt és dolgozott. A végső kegyelemdöfést a földkerekség akkori leggyülöltebb, legelvadultabb rezsimjének mégis a háború adta meg. Békében valameddig még eldohogott a rozsdás-gyilkos gépezet, de a háborúban minden reflektorfényt»» került. Németországnak több mint tízszer (!) annyi vasútja volt, a porosz generálisok ennek megfelelően manőverezhettek. Egy szibériai tábornok sírva panaszolta, hogy egysége huszonhárom nap alatt ért a frontra. Fél évvel a háború kitörése után a cár hadseregének egynegyede, egymillió ember volt halott, sebesült vagy fogoly. Beljajev tábornok jelentése szerint a hadsereg egyharmadának nem jutott fegyver. „KÁOSZ, ZŰRZAVAR. . * 1916. nyarától az egész óriási országon úrrá lett a bomlás és ez alól a front sem volt kivétel. Még a fiőváros- boz közel állomásozó csapatoknál is felütötte fejét a skorbut. 1916. októberében egy tüntető munkástömeg ellen két gyalogos zászlóaljat vetettek be Pétervárott. A katonák parancsra tüzet nyitottak — csak éppen nem a munkásokra, hanem a rendőrökre. Ez volt a nyitány a cár fővárosában: a nép és a hadsereg együtt fordult szembe a rezsimmel, hogy a háborút a Svájcban’ élő Lenin felhívása szerint — polgárháborúvá változtassa. Ez volt az első, de még nem a sikeres kísérlet — akkor még a zen- dülő fegyvereseket négy kozák zászlóalj kényszerítette vissza a gyűlölt laktanyába és másnap százötven katona állt kivégzőosztag elé. A keserűség nem ismert határokat, a hírek gyorsan terjedtek. Marseille-ben egy ott állomásozó orosz egyseg megölte ezredesét, húsz katonát végeztek ki, hogy „példát statuáljanak”. De egy olyan országban, amelyben — Golovin cári tábornok számvetése szerint —. 1917-ig 1 300 000 ember ütközetben esett el. 4 200 000 megsebesült, ebből később 350 000 meghalt, 2 400 000 fogságba esett — 1916. végén és 1917. elején már a halálbüntetés sem lehetett elriasztó erő. PUTYILOV LEVELE — ÖNMAGÁHOZ Ugyanebben az időben a híres Putyilov-művekben sztrájk fenyegetett, a munkások éheztek. Mit tett erre Putyilov, a gyáros? Kölcsönt kért Putyilovtól, a bankártól, az Orosz-Ázsiai Bank igazgatójától, aki — ugyancsak ő volt. Erre Putyilov, a bankár értesítette Putyilo- vot, a gyárost, hogy levelét megkapta, de kérésének, legnagyobb sajnálatára, nem tud eleget tenni. Tudjuk. hihetetlen, mégis igaz: ezt az ön-1 levelezést lobogtatva kért Putyilov 36 millió rubel segélyt — az államtól. Meg is kapta. 1 Alekszandra cárné hírhedt kegyence, Rasz- putyin egyetlen szavára. Ez a tanulatlan szibériai sarlatán akkoriban már sokak számára az egész korszak egyik jelképévé vált. Nem véletlenül. Gyakorlatilag ő nevezte ki a hatalmas birodalom legmagasabb tisztségviselőit, beleértve a minisztereket. A kis vidéki tartományi kormányzó a pété^vári „Rogye" mulatóban szórakozott. amikor Raszputyin ordítva kevesellte a cigánykórus hangerejét. Körülnézett az álldogálókon NOGRAD - 1977. febiuór 24., csütörtök Klimó Károly kiállítása Űj képzőművészeti kiállítás várja az érdeklődőket néhány nap óta Salgótarjában, a Bolyai János Gimnázium iskolagalériájában. Ezúttal Klimó Károly, Munkácsv-díjas festőművés? képeiből rendeztek kiállítást A Derkovits Gyuláról elnevezett Lskolagaléria mindenekelőtt a tanulóifjúság művészeti nevelésében játszik szerepet. Egyúttal pedig gazdagítja Salgótarján képzőművészeti kiállítási programját. E gazdagításra annál is inkább szükség van, meri a közművelődés egyik feladatához tartozik a művészetek hatásának mind erőteljesebb érvényesítése. Ez pedig csak akkor valósulhat meg. ha műalkotás és közönség mind több alkalommal s mind változatosabb fórumokon találkozik egymással. A Derkovits Gyula Iskolagaléria kiállításai tehát részét jelentik azon megyei törekvéseknek, amelyek az* célozzák, hogy mind következetesebb ízlésnevelés bontakozzon ki Nógrádban, és Salgótarjánban a közművelődés kereti között. Évente több kiállítást nyitnak az iskolagalériában. A képzőművészeti tárlatok sorában a legváltozatosabb alkotói felfogást valló művészek mutatkoznak be, elsősorban , ifjú közönségüknek. E közönség érzékenyen reagál a legkülönbözőbb művészeti törekvésekre, s az itteni tárlatok jól használhatók az iskolai oktató-nevelő tevékenységben is. Távlatban pedig arra lehet számítani, hogy a középiskolából kikerülő fiatalok felnőttként is értői és kedvelői maradnak a képzőművészetnek. a kvalitásos festménynek. szobornak, grafikának, iparművészeti tárgynak. Klimó Károly festőművészről néhány szót. Békéscsabán született 1936-ban, a Képzőművészeti Főiskolát 1962-ben fejezte be Budapesten. Mestere Bernáth Aurél volt. Különösen, az utóbbi időben minden jelentősebb magyarországi tárlaton szerepel. De megtalálhatók művei a magyar festészet külföldi bemutatóin is, 1963-ben szerepelt a párizsi ifjúsági bi- ennálén. 1964-től 1967-ig Der- kovits-ösztöndijas volt, a Mun- kácsy-dijat 1972-ben- kapta meg. Az 1968-ban rendezett jubileumi Stúdió-kiállításon nagydíjat kapott. Mindehhez tegyük hozzá, hogy Salgótarjánban ez az első önálló kiállítása, s az ide került anyag válogatásából is kitűnik, Klimó Károly komolyan kívánta venni a bemutatkozást. Az érdeklődők indulatos piktúrát ismerhetnek meg Klimó Károly műveiből. Bár képein érzékeljük a természeti indíttatást, az alkotó folyamatban a dolgok áttranszpo- nálódnak s a néző előtt mar így jelenik meg a mű. Rokonszenvesnek tűnő törekvés, lehet az is, hogy a művész Keresi az egyensúlyt, a természetelvű és a non-figuratív megoldások között. Ezt többnyire meg is találja. Itt hozhatjuk példának, többi között, a Kések és bárd, a Galambdúcom története, a Zászló a táj felett — hogy csak néhányat említsünk. Tájképei ugyancsak elvont irányban hatnak. Mind ezeK- nél, mind pedig csendéleteinél mindenekelőtt koloriz- musukat emeljük ki, mint amellyel a legnagyobb hatást keltik. Csak pár képeim: Kikötő, Külváros déli szélben. Fekete-tengernél. Klimó Károly gazdag anyagot hozott az iskolagalériába. Ennek is köszönhető, hogy a kiállítás méreteiben némileg nagyobb szabású a megszokottnál. Mindenképpen alkalmas arra, hogy az érdeklődök — s itt nemcsak az iskola diákjaira gondolunk — megközelítően teljes képet kapnak Klimó Károly műveszi törekvéseinek jellegéről, s talán jelenéről. (tóth) Tornaterem ingyen Csöng rád megye legtöbb községi általános iskolájához ma még nem tartozik tornaterem. Sok faluban azonban az oktatási intézmények közelében megtalálható a művelődési ház, amelynek nagyterme napközben nincs kihasználva. E lehetőséggel élve az idei tanévben már harminckét ' közművelődési intézményben tartanak tornaórákat a megyében. Általában heti húsz órára veszik igénybe az iskolák a művelődési házak nagytermeit. Tanuló munkások A 22 ezer hektáron gazdálkodó Bolyi Mezőgazdasági Kombinátban most vizsgáznak a „Mindenki Iskolájának” felnőtt diákjai. Mintegy 140 fizikai munkás vesz részt a rádió és a televízió által kezdeményezett oktatásban, azzal a céllal, hogy befejezzék az általános iskolát. A „Mindenki iskolájának” tapasztalatai igen kedvezőek Bolyban. Egy-két esettől eltekintve nem történt lemorzsolódás. és pillantása megakadt a nagy darab Kövér kormányzón. „Hé, te! Látom, elég dagadt vagy ahhoz, hogy kiszoríts magadból nénány e: hangot. Menj, testvér, segiis a kórusnak!" A kormányzó tudta, ki az, aki szóit neki, és beállt a cigányok közé. Iiyen honoráriumért azóta is kevesen énekeltek: néhány napon belül hivatalos közlemény látott napvilágot arról, hogy a cár A. N. Hvoszto- vot Oroszország belügyminiszterévé nevezte ki. ... ÉS MINISZTER LETT A februári forradalmat megelőző napokban, az ország egyik leggyülöltebb embere. ennek a Hvosztovnak az utódja, Protapopov belügyminiszter volt. Ö úgy került magas hivatalába,' hogy nagy összeggel tartozott Raszputyin egyik legjobb barátjának, Badmajevnek. „Testvér — mondta Badmajev Raszputyinnak —, ha ez miniszter lesz, talán fizetni tud”. És miniszter lett. 1916. december 16-án a pé- tervári Juszupov-palota pincéjében arisztokrata összeesküvők végeztek Raszputyin- nal. Azt hitték, megsemmi- s tik a bomlás okát. Pedig a kegyenc csak tünet volt — egy a sok közül. Oroszország az ő halála után is rohant tovább — a forradalom felé. Harmat Endre Következik: „Fárasztóm, Felségedet? Népművészek — ...népművészet \
