Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

1 A SZOVJET HADSEREG N4PJa Díszőrség a Krém! falánál Moszkvában szerdán a Kreml falánál elhelyeztek egy tulai földet tartalmazó bronz urnát abból az alkalomból, hogy hós városnak nyilvání­tották Tulát, azért a bátorsá­gért és kitartásért, amelyet a második világháború idején tanúsított ez a Moszkva vé­delmében fontos szerepet be­töltő város. Az Ismeretlen Katona sír­jánál tíz hős város földjét őrkik. A táblán új tömb lát­ható: rajta az arany csillag és Tula város neve. A szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta napján díszőrséget álltak az emlék­műnél. Az ünnepségre érke­zett tulai küldöttség koszorút A madridi kormány kedden elutasította a Spanyol Kom­munista Párt legalizálási ké­relmét, s így — a február 8- án hozott minisztertanácsi rendelet értelmében — most már a legfelső bíróság fel­adata, hogy véglegesen dönt­sön az SKP törvényes mű­ködésének engedélyezéséről, vagy betiltásáról. A kommu­nista párt központi bizottsága tiltakozott a kabinet állásfog­lalása ellen. A spanyol belügyminiszté­rium kedden a késő esti órák­ban ' közleményben jelentette be, hogy nem járul hozzá hét párt —. közöttük a Spanyol Kommunista Párt és Katalá­njai Szervezete, valamint az Egyesült Katalán Szocialista Párt — törvényes működésé­nek engedélyezéséhez. A hi­vatalos közlemény szerint az SKP legalizálására vonatkozó kérelmet „a párt előélete és céljai” miatt vetették el. E kormányhatározatot kö­vetően a legfelső bíróságnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy a végső döntést kimond­ja. A hírügynökségek meg­jegyzik, hogy a legfelső bí­róságban — az elnököt kivé­ve — olyan személyek foglal­nak helyet, akiket még Fran­co idejében neveztek ki. A Spanyol KB Központi helyezett az Ismeretlen Kato­na sírjára. Moszkvai dolgozók képvi­selői, katonai vezetők, a szak- szervezetek, az ifjúsági és tár­sadalmi szervezetek vezetői egyperces néma tisztelgéssel adóztak az elesett hősök em­lékének. A szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta meg­alakulásának 59. évfordulója alkalmából sok országban ün­nepélyes keretek között meg­koszorúzták a hitlerista ag- resszorok elleni harcban el­esett szovjet katonák em­lékműveit és sírjait. Ünnepé­lyes koszorúzás volt Bulgá­riában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelor­kérelmét Bizottsága kedden éjfélkor közleményben tiltakozott a Suarez-kormány elutasító ha­tározata ellen. rámutatva, hogy az „egyoldalúan diszk­riminatív és igazságtalan”. A kommunisták szerint a ka­binet döntése „világosan megmutatja, hogy a kormány milyen felemás módon viszo­nyul az ország politikai fej­lődéséhez”. A közlemény vé­gül leszögezi: „ha azt akar­juk, hogy valóban demokrati­kusak legyenek az országos választások, szükséges az el­lenzéki pártok képviselőinek jelenléte az előkészítő és le­bonyolító szervezetekben”. Az Actualidad Espanola című hetilap legújabb számá­ban friss közvéleménykutatási adatot tett közzé, amely sze­rint az ország közvéleményé­nek több mint 33 százaléka határozottan támogatja a kommunista párt törvényes működését. A spanyol rendőrség ked­den egy jelentős illegális fegyvergyárat fedezett fel, amely szélsőjobboldali ter­roristákat látott el harci esz­közökkel. A magánlakásban berendezett műhelyben havon­ta több tucat ismétlőfegyvert, nagy mennyiségű lőszert, va­lamint golyóálló mellényt, ha­misított útiokmányokat tud­szágban, Magyarországon, Mongóliában, a Német De­mokratikus Köztársaságban és Romániában. A párt és az állami élet vezetői, tisz­tek, tábornokok, a közvéle­mény képviselői, a diplomá­ciai testület tagjai vettek részt ezeken a koszorúzási ünnepsé­geken. Nyugat-Berlinben, Bécs- ben, Bonnban, Rómában, Brüsszelben, Hágában és más városokban ugyancsak meg­koszorúzták azoknak a szov­jet katonáknak az emlékmű­vét, akik életüket adták azért, hogy Európa népei fel­szabaduljanak a fasiszta el­nyomás igája alól. (MTI) tak előállítani A hatóságok letartóztatták Mariano Sanc­hez Covisát, a „Krisztus ki­rály gerillái” nevű szélsőjobb­oldali szervezet vezetőjét, va­lamint több olasz és francia újfasisztát. A házkutatás so­rán valamennyiüknél jelentős mennyiségű pénzt, aranyruda- kat, fegyvereket és robbanó­szerkezeteket találtak. Spanyolország különböző részein az elmúlt napokban letartóztatták a kommunista part több tagját. Ilyen letar­tóztatásokra került sor töb­bek között Álava és Santan­der tartományokban, ahol 37 embert vettek őrizetbe, azzal a váddal, hogy illegális pro- gagandát fejtettek ki. Valla­dolid városában 25 ifjú kom­munistát tartóztattak le, mi­vel részt vettek azon a tö­megtüntetésen, amelyen a választójog kiterjesztését kö­vetelték valamennyi 18. élet­évét betöltött állampolgárra. A hatóságok akcióival kap­csolatban a párt kb végre­hajtó bizottsága nyilatkoza­tott tett közzé, amelyben til­takozik a kommunisták ül­döztetése, valamint a hadsereg több, a kommunistákkal ro­konszenvező tagjának letar­tóztatása ellen. (MTI) Indiában javában tart a már­ciusi választásokat megelőző kampány. Ennek keretében (ndira Gandhi miniszterel­nök-asszony ellátogatott a nyugat-bengáliai Diamond Harbour kikötővárosba, ahol nagygyűlésen szólalt fel. Ké­pünkön: a díszcmclvény, raj­ta a Nemzeti Kongresszus l’árt választási emblémája, a szent tehén és borja. Magyarázatot kíván... Makariosz érsek, ciprusi el­nök hivatalos magyarázatot fog kérni Carter amerikai el­nöktől azzal a Washington Post-ban közölt jelentesse) kapcsolatban, amely szerint a ciprusi elnök dollármilliókat fogadott el a CIA-tól. A hirt kedden Makarioszhoz közel­álló ' körök jelentették be. Az amerikai lap a közel­múltban azt állította, hogy a hatvanas évek vége felé a CIA évi egymillió dollárt fi­zetett Makariosz elnöknek, amikor az Egyesült Államok az U—2-es felderítőgépek út­jaihoz a szigeten levő brit támaszpontokat használta, s Cipruson rádió-lehallgató ál­lomást tartott fenn. i ★ Clark Clifford, az Egyesült Államok elnökének külön- megbízottja, aki korábban Görögországban és Törökor­szágban tett látogatást, szer­dán, Ciprus fővárosába, Ni­cosiába érkezett. Clifford kör­útja során a három ország kapcsolataira és a ciprusi vál­ságra vonatkozó kérdésekről tárgyal. (MTI) A spanyol kormány elutasította a kommunisták legalizálási Hovatovább n£gy esztendeje, hogy a KGST először jelezte: I felvenné a kapcsolatot az Eu- ' rópai Gazdasági Közösséggel, közkeletű nevén a Közös Pi­accal. A szocialista országok gazdasági szervezete azóta rendszeres időközönként új meg új javaslatokat tett a kilenc nyugat-európai állam társulása brüsszeli központ­jának. Ott azonban — nem siették el a választ. Ennek nyilvánvaló politikai okai van­nak. Csaknem egy álló évet vett igénybe, mire a KGST első — 1973-as — tapogatózását követően egyáltalán odáig juthatott a dolog, hogy — 1974. szeptemberében! — szó­ba kerüljön a KGST és az EGK vezető testületének kép­viselői közötti találkozó. De Brüsszelben ezt még így is korainak ítélték, s a kapcso­latfelvételt szakértői szintre degradálták. Ám, ezután is fél esztendő telt el, mire a tájékozódó megbeszélést — 1975. februárjában — valóban megtarthatták. Áttörést, per­sze, ez az első hivatalos pár­beszéd — már csak a részt­vevők korlátozott felhatalma­zása folytán — sem hozhatott. Arra azonban ,alkalmas volt, hogy — az írásbeli érintkezé­sek tapasztalataival együtt — kirajzolódjék a két fél állás­pontja. Dióhéjban azt mond­hatjuk, hogy a KGST kezdet­től fogva a kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok átfo­gó, építő és a legnagyobb kedvezmény elvére alapozott fejlesztését szorgalmazta. A Közös Piac viszont inkább a részletkérdések: az informá­ciós, a statisztikai, a szabvá­nyosítási, a környezetvédelmi 2 NÓGRÁD - 1977, KGST-kezdeményezések, EGK-kibúvók. . Félelem a gyorsaságtól együttműködés iránt érdek- Ez a kezdeményezés annyi- lődött. A szocialista országok ra egyértelműen vallott a ezt nem utasították el, sőt el- KGST tárgyalási szándékáról, lenkezőleg: figyelembe vették hogy a párizsi Les Echos, az a partnerek kívánságát — és beépítették következő javas­latukba. VAJÚDTAK A BRÜSSZELI HEGYEK Éppen esztendeje, hogy 1976. februárjában a világ­sajtóban szenzációt keltett az az indítvány, amelyben a KGST — a helsinki záróok­mány szellemében — az EGK eié terjesztette a két szerve­zet közötti kapcsolatok alap­jairól szóló megállapodás ter­vezetét. Ez egyebek között megszüntette volna a hideg­háborúból visszamaradt hát­rányos megkülönböztetéseket: előirányozta a legnagyobb kedvezmény elvének érvénye­sítését, az egyenjogú és köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztését; aján­lotta — például — az import­vámok eltörlését, az agrár­protekcionizmusról való le­mondást; s gyakorlati mun­kakapcsolatokat indítványo­zott a szabványosítás, a kör­nyezetvédelem, az informáci­ócsere kérdéseinek tanulmá­nyozására. február 24., csütörtök üzleti körök lapja Is úgy lát­ta: „Immár lehetségessé vált az EGK és a KGST közötti viszony normalizálása. A pár­beszéd további sorsa most már attól függ, hajlandó-e a két gazdasági csoportosulás kölcsönös engedményeket ten­ni”. Az EGK azonban — nem volt hajlandó. A brüsszeli „hegyek” kilenc hónapig vajúdtak, mire 1976. novemberében megszülték az „egeret”: a kilenc nyugat- európai ország „udvarias, de elutasító válaszát” — hogy a párizsi Le Monde szavait idézzük. Eszerint — mint a francia polgári lap is megír­ta — „az EGK kész egy mini­megállapodásra a KGST-vel. de csak a részkérdésekben megvalósítandó munkakapcso­latok szintjéig (amilyen pél­dául az információcsere. — A szerk.). Ami viszont a lénye­get illeti, vagyis a kereske­delempolitikát, az EGK meg­ismétli korábbi álláspontját: ellenzi a két csoportosulás szintjén kialakítandó kapcso­latokat, s változatlanul egyen­ként kíván megállapodásra lépni a kelet-európai orszá­gokkal”. A Közös Piacnak ugyanis az a bevallott — és a nyugati lapok által nyíltan szellőztetett — politikai célja, hogy ezen a módon is meg­próbálja kikezdeni a szocia­lista országok egyeztetett fel­lépését. Márpedig, ha a KGST keretében testületileg tárgyal­na velük, erre még kevesebb lenne az esély..» (Maga az EGK 1974. óta testületként lép fel a külvilággal szemben, s így kíván szerződni a Kö­zös Piacon kívülálló orszá­gokkal.) ÚJABB LEVÉL Ez a magyarázata annak, hogy — enyhén szólva — nem siették el a KGST kezdemé­nyezéseinek tanulmányozását. Az EGK ügyeiben jól tájéko­zott brüsszeli hírügynökség, az Europolitique, mindenesetre nem ok nélkül írta le: „Ha figyelembe vesszük mekkora a különbség a KGST javas­latai és a kilencek által el­fogadhatónak tartott megoldás között, felmerül a kérdés: va­jon az EGK abbeli törekvé­sében, hogy ne legyen túlsá­gosan is gyors (?!) a haladás, nem állított-e meg hivatalo­san minden közeledést a két gazdasági csoportosulás kö­zött?” Erre a kérdésre — és az EGK jövendő szándékaira — termesztésen csak Brüsszel­ben lehet válaszolni. Ami a KGST-t illeti, végrehajtó bi­zottságának idei havannai ülése foglalkozott az EGK- kapcsolatok kérdésével is. S ezt követően, éppen a napok­ban, a KGST végrehajtó bi­zottságának soros — lengyel — elnöke Varsóban, EGK-beli partnerének ottani nagyköve­te útján, újabb levelet kül­dött a belga fővárosba. S. P. Rendeletek a telekgazdálkodás új rendjéről Sajtótáiékoztató az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján «9 év január 1-töl megszűnt az állami tulajdonban álló, ma­gánerőből beépíthető lakő- és üdülőtelkek értékesítése — a hagyományos családi házzal beépíthető lakótelkek kivételé­vel. Ezzel összefüggésben a Minisztertanács januári határo­zata szabályozza a lakosság lakás- és üdülőépítése telekel­látási rendjét, s a központi intézkedések alapján tíz minisz­teri rendelet és módosító intézkedés jelent meg ugyancsak januárban. Az új jogszabályok alapján az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumban szerdán Paksi Gábor, a mi­nisztérium területrendezési és fejlesztési főosztályának ve­zetője sajtótájékoztatón ismertette a telekgazdálkodás új rendjének legfontosabb tudnivalóit. Utalt arra. hogy a kor­mány intézkedésére 1969-ben -bevezetett telekellátási rend­szer eredményeként lényegében megszűnt a tclekfelhalmozás és a spekuláció. A telekárak emelkedése azonban — ha mér­sékeltebben is — folytatódott. Ennél fogva a telekárak emel­kedéséből származó munka nélküli jövedelem megakadályo­zása és a tulajdonviszonyok szocialista jellegének erősítése érdekében vált időszerűvé az állami telekértékesítés meg­szüntetése és helyette az állami telkek tartós használatba adásának bevezetése. Az azonos elbírálás elvének megfelelően a Minisztertanács határozata intézkedett arról, hogy egyidejűleg ugyancsak január 1-től a tanácsi értéke- sítésű, valamint az OTP-laká" sokkal beépített állami telkek értékesítése is megszűnjön. E tilalom azonban nem vonat­kozik a vegyes tulajdonban álló lakó- és üdülőtelkek gaz­dáinak tulajdonosi hányadára, a hatósági vagy bírósági ha­tározat alapján szükséges tu­lajdoni változásokra, valamint az állami tulajdonban álló és elidegenítésre kerülő kisebb házingatlanokkal beépített tel­kekre. Az állami lakó- és üdülő­telkek tartós használatba adá­sának részletes szabályairól az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, a pénzügymi­niszter és az igazságügymi­niszter közös rendelete intéz­kedett. Célja, hogy elősegítse a tervszerű településfejlesz­tést, a hatékony telekgazdál­kodást, kedvezményekkel ösz­tönözze a telepszerű, több­szintes építkezéseket, a lakás­építő szövetkezet révén, a munkáslakás-építési akcióban és az OTP-beruházásban meg­valósuló egyedi többszintes lakóház-építkezéseket. A be­építetlen állami telkeket a tanácsok adják tartós haszná­latba az építkezési kötelezett­séget vállaló lakás-, üdülő- és garázsépítő szövetkezetek­nek, az építőközösségek tag­jainak, illetve egyes állampol­gároknak. Az állami telek te­hát nem képezi adás-vétel tárgyát, s a tartós használat­ról kötött szerződés érvény­ben marad a telken létesített épület fennállásáig, de leg­alább 50 évig. A szerződés megkötése előtt a leendő használó használatba vételi dí­jat fizet, ami a telek forgal­mi értékénél kisebb is lehet, de lényegében annyit kell fi­zetni, mint amennyibe az ál­lamnak került a telek tulaj­donjogának megszerzése és a terület kialakításának, előké­szítésének költsége. Ennek megfizetésére azonban külön­böző kedvezményeket nyújta­nak. Többek között az OTP . lakásépítési kölcsönt nyújt a díj megfizetésére minden te­lepszerű többszintes lakóház- építésnél, a lakásépítő szövet­kezet útján, a munkáslakás­építési akcióban és az OTP beruházásában megvalósuló egyedi többszintes lakóház­építkezésnél. Készpénzben te­hát csak az építési költség előtörlesztési hányada terhe­li az építtetőt, a többit pe­dig a szokásos kamattal 25— 30 év alatt törlesztheti az OTP-ne'k. A saját szervezésű, egyedi többszintes lakóházak és cso­portos, korszerű családi házak esetén az építkezésben részt­vevő sokgyermekes családok, munkások, fiatal házaspárok, valamint a kedvezményes bá­nyász-. pedagógus-, állami, gazdasági stb. lakásépítési akciók keretében építkezők­nél a használatba vételi díjat legalább tíz százalékkal kell mérsékelni, ami a szociális, jövedelmi és vagyoni viszo­nyok alapján a díj 30 száza­lékát is elérheti. Ezeknél a lakásépítési for­máknál a tanács nyújthat részletfizetési kedvezményt, amely szerint a szerződés megkötése előtt a díjnak csak a felét kell megfizetni, s a fennmaradó összeget három év alatt kamatmentesen tör­leszthetik. A tanács révén OTP-kölcsönhöz is hozzájut­hatnak az érdekeltek, s így csak a díj 30 százalékát kell megfizetni a szerződés meg­kötése előtt, a többit 6 száza­lékos kamattal 4—8 év alatt törleszthetik. • A telekhasználati jogot nem lehet másra átruházni, nem lehet eladni, de a tel­ken létesített épület eladható, örökölhető, elcserélhető, el­ajándékozható, s ilyen esetek­ben automatikusan az új tu­lajdonost illeti meg a hasz­nálati jog, amelyre természe­tesen új szerződést kell kötni a tanáccsal. Örökösödés ese­tén pedig nem kell illetéket fizetni a tartós használatba adott telek után. Üj rendelet intézkedik az út- és közműfejlesztési hoz­zájárulásról, ami a korábbi jogszabályok szerint az álla­mi kiadásoknak még a felét sem érte el. Viszont a fejlesz­tés jelentősen növelte az in­gatlanok értékét, s így a tu­lajdonosok az eladáskor mun­ka nélküli többletjövedelem­hez jutottak. Ennek nagyobb arányú elvonása érdekében az új rendelkezés átlagosan 50 százalékkal növelte az út- és közműfejlesztési hozzájáru­lást. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter új rendele­tet adott ki a cseretelkekről, valamint a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről. Ez az intézkedés lehetővé te­szi, hogy az építési tilalom alatt álló telek tulajdonosa, amennyiben építkezni kíván, cseretelket kapjon a tanács­tól. Fontos intézkedés az is, hogy ezután az építési tila­lom elrendeléséről szóló ha­tározatot minden esetben kö­zölni kell az érintett tulajdo­nosokkal, használókkal. A számítások szerint a szüksé­gesnél jóval több telekre ren­deltek el építési tilalmat, s ezért az új jogszabály sze­rint 1978. december 31-ig va­lamennyi tanácsnak felül kell vizsgálnia ezeket a területe­ket, és meg keli szüntetni a szükségtelenné vált tilalmakat. A sajtótájékoztátón Paksi Gábor beszámolt arról is, hogy néhány nappal ezelőtt került jóváhagyásra a Bala- ton-fej'^sztés ötödik ötéves tervi programja és a velen­cei-tavi üdülőterület fejlesz­tésének második üteme. 1980- ig a Balaton-fejlesztési prog­ram megvalósításában részt­vevő szervek több mint tiz- milliárdot költenek az üdülő­területi beruházásokra. (MTI) ] I

Next

/
Thumbnails
Contents