Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

ÜZEMI ORVOSOK ORVOSOLT MZ i Jellegzetesen munkástele­pülés Nagybátony. Az 1. szá­mú. Sport utcában levő óvo­da lakói is főleg munkásszü­lők gyermekei. Megközelíti a 100 főt az itt elhelyezett kis­lányok és kisfiúk száma, akik között harmincegynéhánya'n már az általános iskola elő­készítő foglalkozásain is részt- vesznek. Az óvodában gya­korta folyik a járás óvónői­nek továbbképzése. Évente több alkalommal keresik fial a testnevelési és környezet­ismereti munkaközösség tag­jai a gyermekintézményt, hogy az itt dolgozóktól hasznos ta­pasztalatokat szerezzenek. Pál Ferencné vezető óvónő büsz­kélkedve említette, hogy az óvodát szívesen patronálják a helyi üzemek szocialista bri­gádjai, attól függetlenül, hogy hol kaptak elhelyezést a dol­gozók gyermekei. így a haris­nyagyárból általában varrási munkákkal segítenek, a köz­séggazdálkodási vállalat bri­gádjai az épület tatarozás! munkáját végezték, míg a gépüzemiek fát vágtak, szenet hordtak, karbantartási mun­kát vállaltak. Képünkön: Ki­csiny Miklósné óvónő irányí­tása mellett Csikós István, Ba­lázs András, Palicza Tibor és a többiek gondtalanul töltik idejüket. — kulcsár — A kongresszus évében Magasabb szinten, tartalmasabban Beszélgetés Szoó Bélánéval, a Vöröskereszt megyei titkárával Mostanában igen nagy a sürgés-forgás a Vöröskereszt háza táján szerte az országban. Ebben az évben tartja V. kongresszusát e nagy múltú és széles tömegeket mozgósító szervezet. A kongresszusra készülődés igen jó alkalom a számvetésre, az eddig meglett munka értékelésére, a tapasz­talatok összegzésére. Az önkritikus vizsgálódás lendítőerő­ként hat. Útmutatást nyújt ahhoz, mely területeken szüksé­ges az erősítés, új formák és módszerek bevezetése. A Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei szervezete is a kongresszusra készülődés jegyében tevékenykedik nap mint nap. Megyeszerte zajlanak a tanácskozások, értekezletek, a vezetőség és küldöttválasztó taggyűlések előkészületei. Ter: meszelésen mindemellett nem hanyagolható el a tartalmi munka, a napi tennivalók végzése sem. Felkerestük Szoó Bélánct, a Vöröskereszt megyei titká­rát, hogy tájékoztasson az elmúlt évi munka legtöbb tö­rekvéseiről és az új elképzelésekről. — A vizsgálódásnál abból kell kiindulni, hogy a Vörös- keresztre, mint politikai tö­megszervezetre a szűk szak­mai tevékenységen túl nagyon jelentős társadalompolitikai feladatok hárulnak. Hiszen a párt, a társadalom egészség- ügyi és szociálpolitikai cél­kitűzéseit a Vöröskereszt a maga sajátos módszereivel, eszközeivel hatékonyan tud­ja segíteni. — Kérem, említsen erre néhány példát a gyakorlatból. — Talán egyik legfontosabb területünk a családvédelem. Ezen belül számtalan lehető­ségünk van. Hiszen a napi munka során az előadásokon, tanfolyamokon, a különböző rétegeknek* korosztályoknak rendezett beszélgetéseken olyan fontos kérdésekről esik szó, mint a családi élet tar­talmasabbá tétele, a család tisztelete, a háromgyerekes családideál propagálása, vagy az idős korúak gondozása. — A felsoroltak közül me­lyik az a terület, amely erősí­tést kíván? — Ebben az évben feltétle­nül javítani kell az idős ko­rúak gondozásának megszer­vezését, ez egyre sürgetőbb igényként jelentkezik. Bebi­zonyosodott ugyanis, hogy a szociális otthonokba, a nap­közi otthonokba történő elhe­lyezés nem elegendő. Bővíteni ke’.l az otthoni gondozás mó­dozatait is. A vöröskeresztes aktívákra hárul a feladat, hogy megszervezzék a környe­zetükben élő idős emberek rendszeres és nem alkalom­szerű gondozását., segítését. Erre a munkára az aktívákat házi betegápolási tanfolyamon készítik fel. — Az eddig elmondottaktól elválaszthatatlan a legalább ilyen fontos terület, az egész­ségnevelés. — Az elmúlt évben fő fel­adatunk volt, hogy fokozzuk az egészségnevelő munka ha­tékonyságát, az egészséges életmódra nevelést, a környe­zetvédelem propagálását. A tapasztalatok azt mutatják, h.ogy bár a sok-sok előadás, tanfolyam, klub fórum neve­lő hatása felmérhetetlen a la­kosság körében azért az egészségügyi kultúra terjesz­tésében van még tennivaló. Kiemelten kell kezelnünk az el­maradott! néprétegeket, foko­zottabb felvilágosító munkát kell végeznünk a cigány!akta települ éseken. F el tétlenül szükséges itt az egészségügyi állomások létrehozása, ahol a körükből kinevelt egészségügyi aktívák segítenek a beilleszke­désben, a következetes nevelő munka megvalósításában. — Hogyan értékeli az ifjú­ság körében végzett egész­ségnevelő tevékenységet? — Az ifjúság egészséges életmódra nevetését nem le­het csak az általános és kö­zépiskolákra leszűkíteni. A tudatos munka azt kívánja, hogy a bölcsődéktől a felső­fokú iskolákig kell gyakorol­ni a felvilágosító munkát. Rendkívüli jelentősége van az iskolában és a tanórán kívül fo­lyó családi életre nevelésnek. — Hogyan készülődnek a megyében a Vöröskereszt V. kongresszusára? — A kongresszust megelő­ző választási munkák során, szeretnénk erősíteni a Vörös- kereszt vezető testületéit, tö­megszervezeti jellegét. Az ed­digi már jól bevált formák, módszerek további alkalma­zásán túl még magasabb szin­tű, még tartalmasabb munkát kívánunk végezni. - mert az előttünk álló feladatokat csak így oldhatjuk meg maradék­talanul. — vkm — Véleményt nyilvánítani, gondolatokat cserélni szem­től szemben; úgy az igazi. Akkor talán elöbbremegy az ügy... valamivel. Ha az asz- taj innenső oldalán ülők vá­laszt kapnak kérdéseikre, or­voslást a gondjaikra az asztal túloldalán ülőktől. E gondolatsor apropóját pe­dig az elmúlt év végén le­zajlott egészségügy^ fórumok adják. Azok a találkozások, ahol a nagyüzemek, gyárak munkásai ültek szemközt a megye egészségügyének veze­tőivel, irányítóival. S, ahogy áradt a beszéd folyása, ma­gasra hágott a vitakedv, el­tűnt a kezdetben falként ma­gasodó ünnepi, asztal az in­nen és túlnan ülők között. Valamennyi jelenlevő jól rá­érzett, hogy közös ügyről, mindenkit érintő fontos kér­désekről van sző. A megye lakosságának egészségügyi el­látásáról. S mivel a résztve­vők nagyszámban üzemi, gyári munkások voltak, hát vastagon terítékre került az üzemegészségügy jelenlegi helyzete is... ir Változóban a megye ipa­rának szerkezete. Űj üzemek, gyárak létesülnek. Az ipar­ban dolgozók száma egyre emelkedik. Ezzel kell lépést tartami, ehhez a megválto­zott helyzethez kell ’igazodnia az üzemegészségügyi ellátás­nak is. Jelentések, számadatok; Az üzemegészségügyi szolgálat te­rületén még csak kezdeti ered­mények születtek. A főfoglal­kozású üzemorvosok száma növekedett, de még mindig van betöltetlen állás, mivel az üzemorvosi állások tovább­ra sem tartoznak a népszerű orvosi munkahelyek közé... Határozatok, feladatok: A Nógrád megyei Tanács 1975- ben tárgyalta az üzemegész­ségügyi helyzetet és határoza­tot hozott az üzemegészség­ügyi ellátás fejlesztéséről, összhangban az MSZMP KB 1974. márciusi határozatával, amely a munkások társadal­mi szerepével, anyagi és kul­turális helyzetével van össze­függésben. Mi kell a színvonalas üzem­egészségügyi munka megte­remtéséhez? Elsősorban a személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Nézzük, mit mu­tat a gyakorlat? Dr. Orsai Katalin, a megye üzemegészségügyi ellátását, irányító főigazgató-helyettes: — A megye tíz kiemelt nagyüzemének egészségügyi ellátásán túl arra kell töre­kednünk, hogy mindenhol működjék üzemorvos. A tíz üzem egyébként nagyon so­kat tett a tárgyi feltételek ja­vításáért. A Nógrádi Szén­bányák ' például három új üzemorvosi rendelőt épített, ám az állásra nincs jelentke­ző. Hiába a pályzati felhívás, a felajánlott ösztöndíjak, Üzemorvosnak lenni — nem tartozik a népszerű állások közé. ★ Vajon miért? íme néhány elferdült vélemény: — Ha valaki üzemorvos lesz, előbb- utóbb beszűkül, nem biztosí­tott a szakmai fejlődése, nincs előtte perspektíva... Nem kell ahhoz egyetem, hogy va­laki nap mint nap vérnyo­mást mérjen, beutalót írjon... RosSz a rendelők felszereltsé­ge, műszerezettsége... Dr. Orsai Katalin, aki maga is praktizált üzemorvosként: — Teljesen hamis, torz felfo­gás. Az üzemorvosnak rend­kívül , összetett feladatokkal kell megbirkóznia, rengeteget kell tanulnia. Ez már az egyetemein elkezdődik. Egy jelölt például hat év alatt tud szakvizsgát tenni üzem­orvostanból. S ha bekerül a gyárba, nem elegendő a ren­delőben üldögélni és várni az ajtó’ nyílását. Aki felelősség­gel és jól akar dolgozni, an­nak naponta ki kell mennie az üzembe, ismerkedni a mun­kafolyamatokkal, felmérni az egyes üzemrészek ártalmait, káros hatását ★ Egyedül, elszigetelten, nem lehet csodákat tenni. Rendkí­vül fontos az üzemorvos és a gyár vezetőinek, egészségügyi aktíváinak szoros kapcsolata. •— A KÖJÁL munkaegész­ségügyi vizsgálatain túl igény­be vehetők az adott üzem vö*- röskeresztes aktívái, a munka- védelmi őrök is, akik a bal­esetek elhárításában, a biz­tonságos körülmények meg­teremtésében segíthetnek. S talán a legfontosabb a kap­csolatteremtés az üzem ve­zetőivel. A jó viszony, az üzemi négyszögben való rész­vétel nagyban hozzájárulnak a tárgyi feltételek javításá­hoz, a dolgozók bizalmának növeléséhez. ★ Szóbeszéd tárgya lett: ez évtől az üzemorvosok táp­pénzbevételi jogkört kapnak. — A minisztériumi irány­elvekkel, a tanácsi határozat­tal összhangban ez év janu­ár elsejétől három főfoglal­kozású üzemorvosnak bizto­sítottunk táppéinzbevétell jogkört. így a kohászati üze­mek mellett a ZIM, az öblös- üveggyár, és a kányási bá­nyaüzem orvosai táppénzbe vehetik az arra rászoruló já­róbetegeket, a fekvőbetegeket továbbra is a körzeti ’ orvos kezeli. ★ A törekvések ellenére még mindig vannak — nagy szám­ban — orvossal nem. rendel­kező üzemek. Ezek az üzem­egészségügyi hálózat „fehér foltjai?” » — Ma már nem. Az integ­rált egészségügyi ellátás ke­retében az üzemegeszségügyi szolgálat részeként az elmúlt év végén megkezdte működé­sét a megyei üzemegészség­ügyi szakrendelés. Feladata, hogy az üzemorvossal nem rendelkező kisebb üzemek, speciális egészségügyi ellátá­sát biztosítsa és rendszere­sen vizsgálja, ellenőrizze az egészségkárosodásnak kitett munkahelyen dolgozók állapo­tát. A KÖJÁL munkahelyi felméréseinek alapján be­rendeljük a dolgozókat a szak- rendelésre, ahol elvégezzük a szükséges vizsgálatokat. Remélhető tehát, hogy az eddig tett intézkedések, az üzemegészségügyi szakrende­lés életrehívása tovább segíti az üzemegészségügyi hálózat színvonalának emelkedését. V. Kiss Mária Közösen a közösségért Áprilisban lesz egy éve, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége elfogadta azt a feladattervet, amely — a megyei pártbizottság cse­lekvési programjában meg­határozott tennivalók alap­ján — társadalmi, sajátos mozgalmi feladatait szabja meg. A tervet megvitatták a községi, városi bizottságok, Az elképzeléseket, tapasztala­tokat megyei összejövetelen is egyeztették. A feladattervnek új .voná­sai is jelentkeztek. De az az­óta eltelt hónapok lehetőséget adnak az értékelésre. Mi vált valóra a tervekből, mennyi­re segítetté a népfrontmun­ka napi gyakorlatát? Az új feladatok közé tar­tozik a mozgalom gazdaság­politikai tevékenysége, amely­nek kapcsolódnia kell a köz­ségi pártszervezetek cselek­vési programjához. Népfrontos „nyelvre” fordítva, ez egyet jelent az emberek széles kö­rű tájékoztatásával, a helyes Vasúti tervek az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban rendkívül je­lentős feladatokat tűztek ki 1977-ng a vasúti közlekedés fejlesztésére. A tervek szerint ebben az évben 55 millióvá] 'több személyt szállítanak majd a vonatok, mint tavaly. A te­herforgalom az idén első íz­ben meghaladja az egymilli- árd tonnát. A Deutsche Reichsbahn — Otto Arndt közlekedési mi­niszter szerint — az idén több mint 7 millió tonnával több árut szállít, hogy teljesítse az építésügy, a bányászat és a kohászat igényeit. En’nek megfelelően a teher­szállítás napi átlaga eléri majd a 703 ezer tonnát. Ez két éve még csúcsteljesít­ménynek számított. A feladat teljesítésének egyik fontos eszköze az úgynevezett „ko­csiforduló” meggyorsítása. A megnövekedett személy- forgalom érdekében azt ter­vezik, hogy tovább sűrítik a vasúti járatokat Berlin és a nagyobb városok között. Eze­ken a vonalakon új, igen ké­nyelmes expresszvonatokat indítanak. szemléletformálással. Erre a népfront testületi ülései, a különféle rendezvények jó alapot szolgáltatnak. Nógrád megyében a népfrontbizottsá­gokat újjáválasztó, tavaly megtartott százharminchét falugyűlésén a községi ‘taná­csok beszámolóiból a megje­lent huszonkétezer ember köz­vetlenül megismerhette az ötödik ötéves terv legfonto­sabb feladatait. Sőt mi több, javaslatokkal — pontosan ezerkétszázhatvanhat hozzá­szólás hangzott el — sokan hozzájárultak a terv formálá­sához, az igények és lehetősé­gek jobb összhangjának meg­teremtéséhez, a helyes gazda­ságpolitikai látásmód alakítá­sához. Ami még ennél is töb­bet jelent, a rétegtalálkozó­kon, ‘ tanácstagi beszámoló­kon, kerekasztal-beszélgeté- seken, népfrontüléseken a megye • lakosságának túlnyomó többsége tájékoztatót kapott a közös feladatokról. KEVESEBB SZÓ esett a fegyelmezett, hatékony mun­káról, a termelés és életszín­vonal-emelés szoros össz­hangjáról. Pedig ez nagyon fontos. Értse meg mindenki, hogy csak akkor lehet na­gyobb darabot levenni a kö­zös asztalról, ha arra többel tettünk. • A tanulságokból okul­va a községi népfrontbizottsá­gok vezetőinek továbbképzé­sén már megfelelő tájékozta­tást kaptak az elnökök és titkárok. Bizonyára jó hasz­nát veszik a további munká­ban. A feladattterv másik célja volt a településfejlesztést se­gítő társadalmi munka. Az azóta eltelt idő bizonyította, hogy elsősorban, az iskola,-, óvoda-, út-, járdaépítés volt sikeres. A falugyűléseken so­kan ajánlottak fel társadalmi munkát, elsősorban a közér­dekű javaslatok megvalósítá­sára. A jó példák sorát idéz­hetnénk. Óvoda Rimócon és Vanyarcom, népfrontklub Ecse- gen, út- és járdaépités Nagy- bárkányban és Karancskeszi- ben, művelődésiotthon-tata- rozás Rónabányán, falumú- zernu Sóshartyánban. Nagy lendületet adott a tár­sadalmi munkának, hogy a népfront VI. kongresszusa tiszteletére tavaly augusztus 15-től szeptember 15-ig közös munkát szervezett a népfront a megyében. Egymást érték a megyei és helyi kezdemé­nyezések. A kiváló társadal­mi munkások jutalmazására szétosztottak kétszáz okleve­let. jelvényt, emléklapot. Ün­neprontás nélkül azért meg­jegyezzük, hogy a társadalmi munka megyei összértéke tíz­tizenöt százalékkal elmarad az 1975. évitől... VAN TEHAT mit tenniük a népfrontbizottságoknak. Több kezdeményezésre, a lehetőségek kihasználására, az emberek „mozgósítására” az idén is nagy szükség van. A háztáji, ház körüli és a kis- kerti termelés, a kertbarát­mozgalomban résztvevők is várják a népfront irányító tá­mogatását. A községekben is gyorsabban és olcsóbban va­lósul meg egy-egy létesít­mény, ha ahhoz társadalmi munka járul. Ha pedig arra is gondolnak, hogy az1 ahhoz szükséges anyagot, szerszámo­kat időben odaszállítsák, bi­zonyára mindenki, szívesen vállalkozik munkára a kö­zösségért. .. Csatái Erzsébet NÓGRÁD — 1977. februái 23., szerda 7

Next

/
Thumbnails
Contents